Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-20 / 196. szám

I 2001. Július 20., péntek SZŰR BEMUTATKOZIK 9. OLDAL Gazdálkodó testülettel A Csele-patak mellékága által táplált kis tavacska helyén már kukorica díszük, a lakosság lélekszáma apadóban, en­nek ellenére szépülnek a házak Szűrben, amely másfél két évtizede még úttalan, poros falucska képét mutatta.- Villamos üzemmérnök vagyok, a már felszámolt helyi téeszben, a himesházi Petőfiben dolgoztam, mielőtt 1990-ben megválasztot­tak volna - mondja Kropp Károly polgármester. - A munkatársaim ösztökéltek. Azóta, három ciklu­son keresztül vagyok a falu élén független polgármesterként. Na­gyon lényegesnek tartom, hogy jó a kapcsolat a képviselő-testület tagjai közt, fiatal a testület - a 40- 41 évesek a legidősebbek köz­tünk. Szinte valamennyien a saját lábukon álló vállalkozók: boltos, fuvaros, gazdálkodó. Ez egy más­fajta értékrendet testesít meg, amit, úgy érzem, elfogad a falu is. A kulturális munkában, a szerve­zésben Müller Jánosné, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke van a segítségünkre, aki Mohá­cson családgondozó.- Ami a múltat illeti, a hatvanas években épült út a két kilométer­re lévő Himesháza, és csak a nyolcvanas években Szebény fe­lé. 1927 óta van villanyunk, de IÁ Lovászhetény Feked9 Véménd Pécsváfad öMartonfa "V Szebény; 0Fazekasboda y Kékesd I Geresdlak oSzilágy oPereked ^Erzsébet • SZŰR csak 1986 óta vizünk, majd ez­után került sor a belterületi utak aszfaltozására. A rendszerváltás évében készült el a kábeltévé-há­lózat. Az in­tézmények kö­zül 1972-ben az alsó tagoza­tos iskolánk is átkerült Hi­ntésre, óvoda sincs. Jelenleg Szűrből 30 gyerek jár oda iskolába, 11 óvodába. Az országos fo­lyamatokat tükrözve itt is csökken a lé- lekszám. Ki­sebb betelepü­lési hullámot csak a rendszerváltás utáni évek hoztak, amikor a bánya felszámo­lásával Komlóról jöttek ide néhá- nyan, és érkezett család Romániá­ból is. 1994 óta van gázunk, a palotabozsoki lefejtőbői érkezik, a 13 milliós beruházás házanként 50 ezer forint kiadást jelentett a lakóknak, az önkormányzat 9 millióval járult a költségekhez. 1995 a telefon éve, amit először csak a lakók 50-60 százaléka kért, Kropp Károly, a falu polgármestere de nem az anyagiak játszottak ab­ban szerepet, hogy nem minden­ki barátkozott meg a gondolatá­val. Egy éve Himesháza, Gör- csönydoboka, Székelyszabar és Szűr társulásos pályázatával az 1 milliárdos költségű szennyvíz­csatorna-hálózat is kiépült, ebből Szűrre 120 milliós kiadás jutott. A lakók a 133 ezer forintos hozzájárulást 10 év alatt tör­leszthetik le. Ez azt jelenti, hogy a 80 szá­zalékos állami támogatáshoz a lakosság és az önkor­mányzat is 10- 10 százalékkal járult.- Szűrben gyakorlatilag „full extrás”, azaz össz- közműves tel­kek vannak, de valamennyi ma­gántulajdonban. Csekély egyelőre az érdeklődés ahhoz, hogy ezzel az önkormányzat is foglalkozzon, nem szólva arról, hogy itt akár 1- 2 millióért is lehet házat, vagy há­rom-négyszázezerért 600-1400 négyszögöl összközműves telket venni. Jelenleg 29 millió forint a falu éves költségvetése, minden fejlesztési célú kiadáshoz pályá­zati támogatást is kérünk. Adófor­SZŰR NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 660 480 414 373 [355 342 1940 1970 1980 1990 1995 2000 maként egyedüliként az évi 3000 forintos kommunális adó létezik, ami egyben a szemétszállítás díja is. A házak gondozottak ugyan, módos falu benyomását keltik, de azért ez önmagában megtévesz­tő, hiszen munkalehetőség hely­ben nincs - a 8-9 családi vállalko­zás nem tekinthető munkaadó­nak. Legalább 15-20-an állástala­nok, egy részükön közmunkával próbál segíteni az önkormányzat. Kiegészítő családi pótlék is majd­nem minden gyerek után jár, jó néhányan rendszeres szociális se­gélyben részesülnek. A himesházi német tagozatos általános iskolát és óvodát a köz­ségek társulásos formában tartják fenn, a szűri önkormányzat min­den tanuló diákot az iskolától az egyetemig 6 ezer forintos támoga­tásban részesíti, az általános isko­lások és óvodások buszbérletét megvásároljuk, és az ebéd-nap­közi térítési díját is 50 százalék­ban fedezzük. A templomtól a vadászházig Ez az 1795-96-ban épült barokk templom finom íveivel, hajlataival együtt is tömbszerű egyszerűsé­gében szép. A tornyon félkör­ív lezárású ablakok, fölötte a bádogkupola súlyosan telt, méltóságteljes formája. Csak fönn a csúcson a büszkén vi­selt katolikus kereszt van ki­csit megbillenve, kicsit félre­csapva, mint vásott kölykön a simlissapka. Valamelyest bele is van csúszva a megroppant, elöregedett bádogba, magya­rázza a polgármester. De ez is csak annyi, mint szépasszony arcán a szeplő. Ha nem volna, tán hiányozna. Ki gondolná, hogy annak az egykori templomnak a kö­veiből rakták össze a szorgos hívek, melyet még tíz falu épített közösen Fehéregyhá­zán - Szűr és Szebény között? De amíg Fehéregyháza a hó­doltság után eltűnt a föld szí­néről, hírmondója a kövekben fennmaradt. A templom legújabb kori 1987-es felújítását fuldai tele­pülések támogatták, majd a ful­dai püspök szentelte fel, a segély­akciót dr. Norbert Herr szervezte. Szent Bonifác szobrát is a német egyházmegyétől kapták. De már a XVIII. század végén épülő templom is jórészt Ful- dából érkezett német iparosok A templom a falu szívében mesterműve, amely köré aztán úgy sereglettek a házak, mint kotlós köré a csibék. Bár kissé katonásabban, hisz a Csele-patak mellékága tisztes távolságra te­relte egymástól a házakat. A templom déli sarkánál a nagy, kontyolt tetős épület a régi iskola megújult külsővel, keleti oldala a bővülő kultúrház új, piros cseréptetőjével szemez. Az előtte lévő öreg épületet lebontják, és egy közösségi ház építését is megkezdik. A 20-22 milli­ósra taksált beruházás jövőre felepénz-ből már szerke­zetkész lehet - ide költözne a polgármesteri hivatal, az or­vosi rendelő, a kiszolgáló lé­tesítmények és a leendő fele- ház. A templom apszisfala a házak közé is beballagó ku­koricásnak mutatja magát. Arra, kifelé is kátyúzni, javí­tani kellene az utakat, mutat­ja a polgármester. A falu má­sik végén, a Petőfi utcában és a szélső Dózsa Györgyben a járdákat újítják fel. Újdonság az is, tudom meg Szele László helyi vadászmes­tertől, hogy a Görcsönydo- boka, Palotabozsok, Szebény, Himesháza és Szűr vadászait tömörítő Himesházi Vadásztársa­ság rövidesen Szűrbe költözik, egy vadászházzá átalakított portá­ra. A huszonhat vadász 6200 hek­táros terület gazdája, a házban évente 10-12 külföldi vadászt tud­nak fogadni majd. Falunapok Holnap 9 órakor motoros és ke­rékpáros ügyességi versennyel kezdődik a Szűri falunapok. 15 órakor kutyabemutató, majd táncműsor lesz, 18 órakor az Ál­lami Operaház magánénekese, Sárkány Kázmér lép fel. Vasárnap az Enkes Vadásztársaság korong­lövő versenyt rendez 9 órától, 14 órától bábműsor lesz, 15 órától a himesházi kórus lép fel. ______■ A képviselő-testület A polgármester Kropp Károly, alpolgármester Vogl Miklós. Képviselők: Müller Jánosné, Rescsik Béla, Heingl József, Rup- pert József. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Müller Jánosné, tagja Béni Ádámné és Heingl József A körjegyző Scheich Gáspár. A plébános dr. Kormon József_____________■ Az oldal a szűri önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert S zűr. Noha mindig az apró te­lepülések közé tartozott, történelme a honfoglalás­korba nyúlik vissza. Szebény és Szűr között tíz község építette azt a templomot, melynek a köveiből a ma is álló római katolikus templo­mot az utódok 1796-ra fölépítették. Egy 1542-es oklevélben említik először, a hódoltság alatt elnéptele­nedik. Az első fuldai telepesek 1723-ban érkeznek ide. Nagy ál­dozatot követel a falutól az I. és a II. világháború is, 1944-ben Szűr­ből 42 hadifogoly lesz részese a „málenkij robotnak” és csak 21 -en térnek vissza. A háborút követő kitelepítések után alföldi magyarok ér­keznek a településre, majd az ötvenes évekre több német család vá­sárolja vissza ingatlanát. Ma a községet kétharmadában német nem­zetiségűek, egyharmadában magyarok lakják. A katolikusok mellett a reformátusok aránya elenyésző. Munkahely és közlekedés Kis magángazdaságok alakultak ki A földek átlagosan 15 aranykorona- értékűek Szűr környékén. A téesz felszámolását követően különbö­ző adottságú és nagyságú magán- gazdaságok alakultak ki a határ­ban. Zöme 20 hektáros vagy annál kisebb földterület, utóbbiakból többet a himesházi kft. bérel, 40 hektár körüli földje csak két-há- rom gazdálkodónak van. A házak­nál inkább a sertéstartás dívik, de csak egy porta büszkélkedhet 17 anyakocával. Két család foglalko­zik csibeneveléssel, ami piacra tör­ténő termelés esetén legalább 4-5 ezres vagy azt meghaladó állo­mányt jelent. A négy helyi fuvaro­zó közül egy a szemétszállításra, egy tűzifára, faárura „szakoso­dott”. Nemcsak élelmiszerbolt, italbolt, presszó, hanem gazdabolt is van a faluban. A munkaképes korú lakosság többsége ingázik - elsők közt Pécsre, Mohácsra, Himesházára és Geresdlakra. Noha Szűrbe hetente átjár a fodrász, azért a két kilométerre lévő Himesháza számos olyan szolgáltatást nyújt - fogorvos, gyógyszertár, iskola -, ami nem jöhet házhoz. Csakhogy reggel 7 óra után és 12 óra 45 előtt már egyetlen menetrend szerinti járat „nem néz be” Szűrbe. Nem jó sem az időseknek, sem az idejük­kel takarékoskodóknak. A kora reggeli órákban indulnak járatok a városok felé, a munkahelyek el­érhetők, de délelőtt ki-ki gyalo­golhat. A délután már sokkal tűrhe- tőbb - mindenesetre az önkor­mányzatnak arra a falugondnoki buszra is nagy szüksége lesz, amellyel egyebek közt az óvodá­sok későbbi - félnyolcas-nyolcas - utaztatását szeretné megoldani, hogy a kicsiknek ne olyan korán legyen az ébresztőjük. Babák népviseletben- Harminc éve csinálom. Először magamnak készítettem ilyen né­pi viseletes babát - emlékezik Hesz Ádámné, azaz Mári néni, ahogy a faluban ismerik. Csak úgy, a magam örömére. Bálban a német lány öltözéke színes - szoknyája zöld, kék vagy lila, de még kockás is lehet. A kendő? Bordó vagy pirpskás. A misén fe­kete a ruha. Én menyasszony­ként tiszta fehérben voltam. A menyasszonynak két koszorú is volt a fején, elől fehér, hátul kék, fejtetőn egymásnak támasztva. Mári néni nemcsak babákat, hanem német nemzetiségi ruhá­kat is készít - gyönyörű, kikemé­nyített szoknyákat, gombos, fe­kete mellényeket táncosoknak, nemcsak a környékről rendelnek munkáiból, hanem Belgiumból, Németországból is. A gyöngyök, az ing, a mellény, a négy alsó­szoknya, a felsőszoknya és a kö­tény elkészítése néha hetekig is eltart. A nagy munkához mérten igen keveset kér érte. Most a mo­hácsi katolikus iskola diákjainak készít egy garnitúrát. Varrógépen csinálja - azt se tanulta iskolá­ban. Azt mondja, ez a munka örömet jelent számára. Szűri kópéságok Hányán fémek el télen a templomban? Zenés, táncos szülőföld A tánccsoport minden nevesebb rendezvényen bemutatkozik Van mit kutatnia az 1993-ban megalakult Német Egyesületnek, amely születésével a következő évben létrehozott Német Nemze­tiségi Kisebbségi Önkormányza­tot is megelőzte: Szűr tréfát értő kópéságairól ugyanúgy neveze­tes, mint a honfoglaláskori időkig visszavezethető múltjáról. Jóllehet, nem minden szűri bólint boldogan a szóbeszédre, hogy itt a bikát húzzák föl a to­ronygombra lelegelni a gazt, és arra sem, hogy Szűrön nem fog­ják meg a legyet, hanem inkább felhajtják a padlásra; valamint nem értik, hogy télen miért fér el kevesebb hívő a templom szék­soraiban, mint nyáron (a fáma szerint, mire nagykabátban neki­estek széthúzni a padokat, hogy jobban elférjenek, úgy megizzad­tak, hogy lekerült róluk a kabát, s egyszeriben lett hely), de ha azt ígérik a szűrtek, hogy az ő falu­jukba aztán hozhatja a fenni való borotvát minden legény, mert itt jól megkalapálják, akkor ahhoz már kacsintanak, és szebb idők­ben talán nem is maradt el egy szelíd agya-bugya. Különösen, ha a borotvás legény nem értette a tréfát. A Német Egyesület Hessz Já­nos tanító köré csoportosult, aki számos muzeális használati tár­gyat, . szerszámot összegyűjtött már, amely a tervezett falumúze­um értéke lehet. A történelem­ben barangolva Hessz annak is nyomára bukkant, hogy ezen a Pécsváradi Apátsághoz tartozó területen a földbirtoknak már a korai időkben igen nagy becse volt, de kutatta a fuldai betelepü­lés, a XVIII. század elejének helyi történelmét is. Talán nem is olyan köztudott, hogy a híres 1848-as katonai indu­lók szerzője, Müller József szűri születésű. Családfa-boncolgatás helyett legyen most elég csak any- nyit megjegyezni, hogy a Turszky- gyalogezred egykori karmestere, a királyi ezred karnagya a közis­mert, legendás Kossuth-induló szerzője volt, de a neve fémjelzi a Damjanich-, a Pesti, a Jász-Kun, a Fehérvári és a Batthyány-indulót is. A zeneszerző és népdalkutató dr. Várnai Ferenc idézi Müller Jó­zsef dédunokájától, Müller Mária mohácsi tanítónőtől: „Amikor a szabadságharc elbukott, a mi Jós­kánk hazabujdosott Szűrbe, mert halálra keresték. Dédnagyapám először a padlásukon bújtatta, amelynek szerencsére két le-, il­letve följárója volt.” A menekülő, akin árulói sem tudtak kifogni, ké­sőbb Bécsben telepedett le és nő­sült meg. „Müller névvel, magyar szívvel!” Ez a mondás járta a Müller családban - mondja a taní­tónő a dr. Várnai tanár úr által ösz- szefoglalt visszaemlékezésben. Szűr jeles szülötteinek sora ez­zel korántsem fejeződik be. A né­met nemzetiségi tánc megőrzésé­ért Máhr György tett a legtöbbet. Hosszú évtizedekig számos tánc­csoport vezetője, nemegyszer életre hívója, kiváló oktatója volt, s egyik szervezője a baranyai német népi táncegyüttesek találkozójá­nak i s. A ma már idős mesternek olyan kiváló tanítványai akadtak, mint a pécsi Leőwey Klára Gimná­ziumban táncot tanító Heil Helmut. A mestert még 77. szüle­tésnapján munkásságáért a Ma­gyarországi Németek Szövetsége a legmagasabb elismerésben része­sítette, a kitüntetést Heil Helmut nyújtotta át tanárának. A faluban egészen a közelmúltig két tánccso­port is működött - egy idősebbek­ből és egy fiatalabbakból álló. Az idősek szétszéledtek, zenekart is kellene verbuválni, de nem mond­tak le a nemzetiségi tánckultúra újraélesztéséről a táncos kedvű községben.__________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom