Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-11 / 187. szám
2001. Július 11., szerda POLITIKAI 11. OLDAL _______ V I T A F Ó RUM Se nki sem önálló sziget Az embernek feltétlenül tartoznia kell valahova. A kötődés adja a fogódzót, az határozza meg kinek-kinek az értékrendjét. Mégis sikk, büszkeség például kijelenteni: nem vagyok, nem voltam... semmilyen pártnak tagja. De mitől, kiktől határolják el magukat úgy általában oly sokan, még azok is, akik azért a közéletben helyet kérnek maguknak. Köztudott lélektani tény, nincs független, érzelmektől, érdekektől, kapcsolatoktól mentes ember. Pártonkívüli persze lehet, de valamilyen világnézete, szemlélete van. A politika a letűnt diktatúrában „a” pártra és az általa irányított fiókszervezetekre korlátozódott. A polgári demokrácia nem csupán több párt engedélyezését és működését jelenti, hanem azt is, hogy a polgárok akár egyénileg, akár a saját maguk alakította társadalmi egyesületekben szabadon beszélhetnek, tevékenykedhetnek. Valóban, amint felemelkedett a sorompó, a pártok mellett előbb sok, gomba módra szaporodó, függetlenséget hirdető egyén is harcba indult pozíciókért, később pedig a hasonlók szervezeteik révén igyekeztek betörni és szót kérni a társadalom életének különböző színterein. Tisztelet a kivételnek, szerephez jutott többségük manapság befolyást, hatalmat gyakorolva színleli a pártatlan közszolgálatot. Kuratóriumok, bíráló- bizottságok, polgármesterek és képviselők, médiasztárok, szakértők, magukat függetlennek hirdető intézmények és hírlapok sokasága tanúsítja, hogy milyen álságos a büszke elhatárolódóknak, a független civileknek a tábora. Vegyük észre, bármilyen megnyilvánulás mögött ott van a személy érzelemvilága. Nem kell ahhoz pártkatonának lenni, hogy valaki annak gondolatait képviselje. És egyetlen pártnak sem kell súgnia, kérnie vagy utasítania ahhoz, hogy a megfelelő helyen és pillanatban adott ember az ő szájíze szerint szóljon vagy cselekedjen. A függetlenség sokszor hamis látszata mellett, demokráciánk másik sajátos vonására is" figyeljünk. A volt pártállami káderek a maguk módján profik, hisz a politikacsinálás volt a dolguk. Egykor némaságra ítélt, ma szóhoz jutó kortársaik pedig jobbára gyakorlatlan amatőrök. Nem kétséges, hogy az előbbiek, az eddig befutottakon túl, most a civil egyesületek vezetését igyekeznek megkaparintani, főleg az összefogást hirdető nagyobbakét. Talán ezért is bábáskodnak annyira az utódpártok körülöttük, a választási szövetség lehetőségét is nyíltan hangoztatva. Különben nézzünk csak szét: már addig is, a közéleti álláshelyeket elnyert függetlenek, civilek és szervezeteik nagyobbrészt kikkel álltak össze? Schmidt Pál dr. A hatalom Történelmi példák igazolják, hogy a hatalom mennyire kritikus tényezője az államvezetésnek. Elkerülhetetlen volt, hogy felvilágosult elmék a különféle hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) elválasztását és következetes ellenőrzését szorgalmazták. Egyszersmind megteremtették a hatalom- gyakorlás jogállami kereteit. „Az ellenőrizetlen hatalom út az önkényhez” - vallották. S ez igaz is. A hatalomnak talán a jellemdeformáló hatása a legártalmasabb. Ismerhetünk példákat arra, hogy korábban toleráns, demokratikus érzelmű, mások jogait tiszteletben tartó emberek érzésvilága, magatartásformája miként torzult el, miként változott meg, ahogy hatalmat ruháztak rájuk. Önteltté, gőgössé, kiva- gyivá, arrogánssá váltak. Emellett valósággal elöntötte őket a hatalomhoz tartozás mámora, s végül kvázi szörnyetegfigurák lettek. Sokak számára kizárólagos cél a hatalom. Hajlandóak bármiről lemondani, bármit megengedni, megtenni, elnézni érte. Ha pedig az ilyenek hatalomhoz jutnak, maguk válnak megtestesült hatalommá. Következésképp nem élnek, hanem visszaélnek vele. Vannak olyanok, akik csak hatalom nélkül lehetnek környezetük hasznos tagjai. A hatalom említett szimptómái a mai politikai gyakorlatban is markánsan fölismerhetőek. Tizenegy esztendő óta (a polgári társadalom nyújtotta korlátlan demokrácia virágzása korában) előfordult, hogy némelyek az „ördöggel is cimbora- ságot kötöttek” - a hatalomért. Némelyeket annyira megrészegít a hatalom, hogy bűvköréből később sem tudnak szabadulni. Képtelenek gyakorolni a világi pozícióról való lemondás nem kis önfegyelmet és önkontrollt igénylő művészetét. Ném tudják magukévá tenni a cum dignitaté recedere (méltósággal visszavonulni) normát. Csakis akkor fogadják el a primus inter pares (egyenlők közt első) elvet, ha az egyenlőnek minősülő társak között mindig ők kerülnek élre. Szűkebb és tágabb környezetünkben pedig csak a kritikátlan kiszolgálóknak lehet élettere. Politikai babér kizárólag azok számára teremhet, akik szolgalelkűségről tesznek tanúbizonyságot, s akik ellentmondás nélkül hajlandók azonosulni a megátalkodott hatalomgyakorlók másoknál mindent jobban tudó, tévedhetetlenséget hirdető ostoba képzetével. Dr. Südi Bertalan Gondolatok a híradó után Alapigazság, hogy a munka a társadalmi integráció legsikeresebb formája. A szociális gondok zöme a munkahelyek megszűnéséből ered. De nincs szociális párbeszéd. A magukat fiatalnak és demokratáknak nevezőknek tudniuk illene, hogy erős érdekképviseletek nélkül nincs demokrácia. Az Európa Unió Foglalkoztatottság Európában című kiadványában lévő elemzés szerint hazánk foglalkoztatási mutatói rendkívül rosszak. A munkaképes lakosságszám viszonyítva a munkahellyel rendelkezők számával kimutatásban az utolsó előtti helyen vagyunk. Mögöttünk Bulgária. Az uniós átlag eléréséhez kb. 500 ezer új munkahelyet kellene teremtenünk. Tettek nincsenek, csak a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek számáról hallunk jelentéseket. Egyes ágazatok leépülésével több helyen egész régiók kerültek kritikus helyzetbe. Ezek felzárkóztatására szánt amúgy is szűkös keretet szétlobbizzák, a klientúra prédájává teszik, jobb esetben költségvetési pótkeretnek tekintik, elaprózzák. A fejlődés lehetőségét valóban adó munkahelyteremtő beruházásokra, infrastruktúra-fejlesztésre kevés jut. A keresztény és nemzeti fogalmak állandó sulykolásával óvatosabban kéne bánni! Ma a vüágban az emberek egymás gyilkolászását mindenhol vagy nacionalista vagy vallási indíttatásból teszik. MIEP-éhez hasonló mentalitású politizálás eredménye, hogy a volt m ^ _ Jugoszláviában * c* 150 ezren meghaltak, 400 ezren nyomorékká és 1,5 millióan földönfutók lettek, és legalább 20 évvel visszalökték magukat a fejlődésben. A határon túli magyar kisebbségekért való aggódásunk csak akkor hiteles, ha mi is kritikusan tükörbe nézünk. A Monarchia valóban minden kisebbségének azonos jogokat biztosító törvényeit a kiegyezés után erősen megnyirbáltuk. Trianon ennek a nemzeti radikális gondolkodásmódnak, ennek a „magyarkodásnak”, rossz kisebbségi politizálásnak is a következménye. A Vajdaságban, Erdélyben a többségben lévő szer- bek, románok szabadságuk visz- szakapásának élhették, élték meg Trianont. A közép-európai népeket nem megosztani kell! A státusztörvény minden következménye nem belátható. Dr. Sütő László, Baksa Értékek mentén politizálni... Mostanában meglehetősen gyakran lehet hallani és olvasni arról, hogy a magyar politikai élet kétpólusúvá vált. Ugyanakkor vitatkoznak arról is, hogy a pártpolitizálás vált e kétpólusúvá, vagy a társdalom széles rétegei képviselnek két különböző értékrendet, melyekhez a pártok csatlakoznak, karakteresen képviselve azokat a társadalom életében. Én az utóbbival értek egyet, ugyanis egyedül az értékek különbözősége hozza létté a kettős pólust és ezért történhetett meg az, hogy a mai pártformációk sokarcúsága megszűnőben van Magyarországon, ugyanis, a karakteresen különböző értékvilág képviseletére két párt - ahogy ez már több országban is működik -, tökéletesen elegendő. Magyarországon most ott tartunk, hogy egy polgári értékeket képviselő nagy társadalmi csoport különbözteti meg magát egy úgynevezett szocialista értékeket valló tábortól, illetve fordítva. Mindezek után itt a szűkre szabott lehetőségekkel élve'a polgári értékrendről kívánom véleményemet kifejteni. Ugyanakkor egy igen fontos fogalmat szeretnék tisztázni, mégpedig azt: van-e semleges civil? Akármilyen furcsán hangzik, nincs. Ugyanis a civil ember értékek mentén él, értékeket képvisel és a választások időpontjában e szerint voksol. Polgári értékrend az, amelyben hisznek az emberek egy erkölcsileg megalapozott társadalom létrehozásában, ugyanakkor tisztában vannak a szabadság korlátáival. Ahol fontosnak tartják a szabad, de egyben felelős ember megjelenését a társadalomban, egy olyan ember megjelenését, aki nemcsak szabad, hanem szolidáris is mások iránt, egy kisebb csoportért, a családjáért, egy régióért és a nemzetért. Ahol a tisztességesen elvégzett munka, az adott szó betartása, a jó társadalmi légkör és az, hogy mindenki becsüli a másik jó hírét, stabilitást ad a társdalom számára. Ezen értékek megvalósításában hathatós segítséget adnak a történelmi egyházak és az egyre idősödő generáció, akiknek neveltetése, az ügyhöz való pozitív hozzáállása elévülhetetlen érdemeket szerzett az új demokratikus jogállam megteremtésében. Egy jogállam megteremtésében, ahol a szabadság és a rend jól megfér egymás mellett, ahol a jogok és kötelességek egyensúlyban vannak és a szabadság nem degradálódott szabadossággá. A magyar társadalom jobbközép-polgári értékeket képviselő része egyre jobban tudja és érzi, hogy mindezeket nem lehet csak ajándékba kapni, ezeket el kell sajátítani, illetve buzdítani kell a fiatalokat az alapvető értékek megismerésére. Ezek olyan pillérek, ahol érvényesíteni kell a személy elsődleges méltóságát, a szolidaritás elvét, illetve a szubszidaritás alapelemeit, ahol a nehéz helyzetben élőknek nem csak másoktól kell segítséget várni, saját maguknak is tenniük kell felemelkedésük érdekében. Mindezek megvalósításáért a Fi- desz-Magyar Polgári Párt összefogva a nemzeti erőkkel sokat tett az elmúlt években, célul megjelölve egy esélyteremtő, polgárközpontú, erős, ugyanakkor korlátozott hatáskörű állam megvalósítását, elérve ezzel azt, hogy a Széchenyi-tervre alapozva a polgári kormány 2002 után is tovább folytathassa gazdaságfejlesztő, nemzetépítő tevékenységét. Regényi Béla, a Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi szervezete Szilánkok Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje mondta: „Megállítjuk a közpénzek elszivárgását! Igaz, ezt minden párt megígérte, de most csőtörés van!” „Több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás!” Tetszenek emlékezni a Fidesz jelmondatára ’98-ból? Most már mi is tudjuk, mit értettek alatta. Egyébként ügyesek ezek a fiúk! A mondat második felét még túl is teljesítették... Meixner András, MSZP www.volkswagen.hu,wap.volkswagen.hu Német autó, magyar ár. • A Volkswagen Classic HUF több mint 703 000 Ft árkedvezménnyel, még magasabb felszereltséggel várja Önt márkakereskedésünkben. • Dupla légzsák • Klímaberendezés • Szervokormány • Központi zár Volkswagen Classic 1 Metálfényezés > Elektromos ablakemelők elöl 1 Ködfényszórók iw# Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Pécsi AutóCity Kft. 7630 Pécs, Diósi út 1. Tel.: 72/517-555 Fax: 72/517-560 E-mail: autocity@autocitypecs.hu il latozott darabszámú, 1,61-es 75LE-S gépkocsira, és a 2001. július 2-től kötött ■ • v unatkozik. Megnyugtató .ha bármikor... .ha bárhonnan... .ha gyorsan és biztonságosan... .ha költségtakarékosam.. .ha azonnal választ kap vállalkozásával kapcsolatos valamennyi kérdésére. OTP e-Forint — VÁLLALKOZÓI BANKSZÁMLA A k
