Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-09 / 185. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2001. Július 9., hétfő |||| Radioaktív fémet loptak a tolvajok a meddőhányóról Pécs-Kővágószőlős A hét végén több forrásból is arról értesültünk, hogy az uránbánya felszámolása so­rán keletkezett, és a kővágószőlősi úgynevezett 3- as meddőhányóhoz kihordott radioaktív hulladékot fém­tolvajok dézsmálták rendsze­resen. Mint később kiderült, a lopásoknak néhány hete véglegesen megálljt paran­csoltak. A kővágószőlősi polgárőrségtől jelezték, hogy tudomásuk van olyan fémhulladékgyűjtőkről, akik az urán meddőhányóra ki­hordott és sugárszennyezett fém­hulladékot lopkodják. A jelzés nyomán arról tájékoztatta lapun­kat Rácz Gyula, a Mecsekurán Kft. felszámoló-helyi megbízott­ja, hogy neki is tudomása volt ilyen tolvajlásokról. Mint mon­dotta, összességében közel ezer tonna radioaktív fémet vermel­nek el a meddő gyomrában, s eközben a terület nagysága és a fémgyűjtők ügyessége okin bi­zony megesett, hogy a meddő őr­zésével megbízottakat is kiját- szották. Ám miután új őrző-védő csapatot bíztak meg a biztosítás­sal, és az uránbányától a fémek kihordását is befejezték, az el­múlt hetekben már nem sok si­kerrel járhattak a tolvajok. Hasonló véleményének adott hangot Bánik Jenő, a Mecsekére Rt. műszaki igazgatója. Szerinte az elmúlt időszakban már olyan mennyiségű földet hordtak ki a fémtemetőre, ami reménytelenné teszi a „bányászkodást”, a további­akban pedig átlagosan 20-30 mé­teres földréteg kerül a sugárszeny- nyezett fémhulladékra, ami feles­legessé teszi a terület további őrzé­sét. Bánik Jenő azt is leszögezte, hogy ha a fémhulladék sugármen­tesítése megoldható lett volna, ma­guk vitték volna a fémhulladék­gyűjtő telepre, hogy pénzt csinál­janak belőle, ám a fémek szennye­zettsége, és a korábbi tolvajlások miatt nem érdemes pánikba esni. Varga Jenő, a Mecsekére Rt. rendészeti vezetője elmondta, hogy több esetben is elkaptak fémtolvajokat, és természetesen annak rendje-módja szerint min­den esetben dozimetriai vizsgála­tot is végeztek. Ezek eredményei szerint a „visszahordott” fémek sugárszennyezettsége rendkívül alacsony volt, nem érte el a meg­engedett kohászati, illetve lakossá­gi értéket. Ezt alátámasztotta dr. Somfai Magdolna is, aki a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat Sugáregész­ségügyi Osztályát vezette, s koráb­ban a meddőhányón elvermelt (és onnan kilopkodott) fémhulladék­ról a rendőrség számára adott szakvéleményt. K.F. Egyetemfejlesztés a Világbank nélkül Az ellenzék szerint a kormány ellenőrzés nélkül akar dönteni a felsőoktatási pénzekről A Pécsi Tudományegyetem (PTE) intéz­ményfejlesztési tervének második részét már biztosan nem a Világbank szakem­berei fogják elbírálni, hanem a miniszté­rium által felállított bizottság. A közel­múltban ugyanis a kormány felmondta a nemzetközi pénzügyi szervezettel kötött hitelmegállapodást. Az egyetem vezetősé­ge szerint a felkészülésben számukra ez nem jelenthet változást, az ellenzék vi­szont úgy véli: így nagyobb lehetőség lesz a politikai jellegű osztogatásra. Pécs-Budapest A közelmúltban hivatalosan is bejelentet­ték, amit egyetemi körökben egy ideje már hallani lehetett: a kormány felmondja a Vi­lágbankkal még az előző választási ciklus alatt kötött hitelszerződést. A konstrukció Ahol már építkezhetnek Tavaly év elején öt egyetem, főiskola kapott támogatást, mivel az intéz­ményfejlesztési tervüket a bírálók megfelelőnek ítélték. Ebben a kör­ben milliárdos forráshoz jutott a Debreceni Tudományegyetem, a Sze­gedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Sapienta Hittudomá­nyi Főiskola és a nyíregyházi főiskola - összesen mintegy 28 milliárd forintot kaptak. Az elmúlt hetekben jelentették be, hogy újabb négy iskola átlépte a tá­mogatási küszöböt: a Budapesti Műszaki Főiskola, a Kaposvári Egye­tem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a kecskeméti főis­kola összesen 14 milliárd forintra számíthat. lényege szerint a nemzetközi pénzügyi szervezet jelentős kölcsönnel segíti a hazai felsőoktatás fejlesztését, „cserébe” azon­ban voltak elvárásaik, egyebek mellett az integráció és a kreditrendszer kialakítása. Pokomi Zoltán oktatási miniszter a közel­múltban kifejtette: azért is célszerűbb fel­mondani a Világbankkal kötött megállapo­dást, mert ma már jóval kedvezőbb feltéte­lekkel lehet a nemzetközi pénzpiacon köl­csönhöz jutni. 'Az ellenzék szerint ugyanakkor politikai okai is vannak a Világbankkal közös prog­ram feladásának. Kocsi László (képünkön), az MSZP baranyai parlamenti képviselője lapunknak elmondta: úgy látja, hogy a kor­mány mindenféle ellenőrző szerepet meg­próbál lerázni magáról. így az egyetemfej­lesztési átalakítás a képviselő véleménye szerint gyakorlatilag beilleszthető az autó­pálya-építés és az egyéb nagyobb beruhá­zások sorába. Az ellenzéki honatya szerint ha minden kontroll elveszik (jelen esetben a Világbank ellen­őrző szerepe), ak­kor a politikai in­díttatású támoga­tás léphet a helyé­be - az előjelek szerint viszont a PTE helyzete eb­ből a szempont­ból nem igazán jó. Az Oktatási Mi­nisztérium nyil­vánosságra ho­zott álláspontja szerint ugyanakkor nincs szó politikai in­díttatásról, ugyanis a Világbank által kidol­gozott szempontrendszert a jövőben is fenn kívánják tartani. Költségvetési oldal­ról sem jelenthet gondot az átállás, hiszen az eddig megindult beruházásokat is első fokon a költségvetésből fedezték, a hitel csak utólag jött meg. Dr. Tóth József, a PTE rektora mindamel­lett nem tart attól, hogy az egyetem bármi­lyen formában is hátrányba kerülhetne az intézmény- fejlesztési tervek bírálata során. Az universitas veze­tője a Dunántúli Naplónak elmondta: az érvényes fel­tételrendszer szerint készí­tik a programot, arról pedig már korábban is lehetett hallani, hogy a kormány esetleg felmondja a köl­csönszerződést a Világbankkal. A PTE egyébként 10 milliárd forint körüli összeget igényel, ebből valamennyi tervezett beru­házást (a Rákóczi úti tömb átalakítása, könyvtárfejlesztés, kollégiumkialakítás, tu­dományos-szakmai fejlesztés) finanszíroz­ni lehetne. A napokban azt is bejelentet­ték: az egyetem várhatóan őszre elkészíti a program második, a forrásoldallal foglalko­zó részét is, így optimális esetben 2002 ta­vaszára megszülethet a támogatást meg­nyitó minisztériumi döntés. Lapunk a helyzetről természetesen meg kívánta szólaltatni a Világbank képviseletét is. A nemzetközi pénzügyi szervezet buda­pesti irodájában azzal hárították el megke­resésünket, hogy momentán nincs az ügy­ben illetékes nyilatkozó. (Előzmények: www. dunantulinaplo. hu) Hírcsatorna PÉCS-PATACSI tájszépítők. A Kovács Béla utca lakói a napok­ban megtisztították a patak med­rét, valamint a parti részeket csak­nem háromszáz méter hosszan. A közösségi munkát rövidesen meg­ismétlik. (cs) NYÁRFA DŐLT a nagyfeszültsé­gű vezetékre. Vasárnap délután Bár külterületén, a trafóház köze­lében egy 25 méter magas nyárfát akartak kivágni, de az rádőlt a 35 kilowattos villanyvezetékre, ami átmeneti áramszünetet okozott a környéken. Személyi sérülés nem történt, a fát a tűzoltóság segítsé­gével feldarabolták. (a) PÉCSETT egyre több a termény- tolvajlás, ezért a Közbiztonsági Egyesület járőrei rendkívüli figye­lőszolgálatot tartanak a város kele­ti részében öt ponton, hogy meg­előzzék a cukorborsó, a barack, az alma és a meggy további dézs­málását. A szabolcsi szőlőhegyen a hét végén három olyan személyt értek tetten, akik gyümölcsösök­ben akartak gyűjtögetni. (cs) KOMLÓN nem mindennapi állat­baleset történt szombaton, amikor a Kossuth utca egyik telkén a vas­kerítés rácsai közé beszorult egy kutya. Az állatot a rácsok fogságá­ból nem tudták kiszabadítani a la­kók, és ekkor kérték a tűzoltók se­gítségét. (cs) ENDRŐCI félreértett szemétége­tés. A faluban szombaton az egyik külterületi telken gazt és szemetet égetett a gazda. A tűzoltókat a szomszédok riasztották, de kide­rült, hogy a tulajdonos engedéllyel és felügyelet mellett égetett. ic«i Lottószámok Ötös lottó: Jokerszám: 480031 Hatos lottó: Pótszám: A VÁROSNAK FÚJTAK. A Pécsi Vasutas Koncert-fúvószenekar menet- és térzenéje (felvételünkön) örvendeztette meg szombaton délelőtt a bel- városban sétálókat. A vasutasnapi rendezvények a PVSK sportpályán várták az érdeklődőket. A programot este tűzijáték zárta. fotó, müller a. Jövőre is lesz Zselic-bemutató Szigetvár Összességében nagyon sikeres volt az öt dél-zselici községben és Szigetváron nemrég zárult háromnapos művészeti feszti­vál. A harminc hazai, erdélyi és horvátországi település művé­szeti, néprajzi és filmes cso­portjainak fellépésében több mint háromezren gyönyörköd­tek. A Zöld Zóna és a Szürke Ga­lamb civil szervezet, valamint Patapoklosi, Szigetvár, So- mogyhatvan, Somogyapáti, Basal és Somogyviszló önkor­mányzata jövőre is megtartja a baranyai Zselic értékeit is be­mutató kulturális seregszem­lét. ________________________I«1 Eg zotikus élőlények a „batyuban” Az illegális behozatal szabadságvesztéssel is sújtható Távoli helyeken járva nagy a kísértés, hogy az adott ország­ból hazahozzunk magunkkal valami „különlegességet”. A turisták luxusigénye az értéktelen csecsebecsék piaca mel­lett azonban az illegális állat- és növénykereskedelmet is életben tartja. Baranyai körkép A nyaralások időszakában meg­szaporodnak a határon az illegá­lis állat- és növénybehozatalok. A turisták leggyakrabban a csöndes és könnyen elrejthető hüllők be­szállításával próbálkoznak, me­lyek közül a gekkó, a varánusz és a szárazföldi görögteknős a leg­népszerűbb. A trópusi növények­ből - mint például az orchideák Az állati eredetűek közül nyáron is a bun­dák viszik a prímet, de a krokodil- vagy kígyó­bőrből készült tárgyak iránt is nagy a kereslet. Ezen túl tucatjával árul­ják a teknőspáncélból készült tálakat, vagy a korall ékszereket. Mindezek behozatala azonban szigorú szabályokhoz kötött. A Kifelé is tilos Turisták közvetítésével számtalan állat kerül ki hazánkból is, de jellemzően holtan. Énekesmadarak tucatjait szállítják a mediterrán térségbe, elsősorban Olasz- és Spanyolországba, ahol nemzeti eledel­nek számító csemege készül belőlük. Kedvelt szuvenímak számítanak a különféle preparátumok: kitömött hiúzokkal, vadmacskákkal, ragadozó madarakkal számtalan hazai piacon és kereskedésben találkozhatunk a nyári hónapokban, annak ellenére, hogy a preparálás szigo­rúan engedélyhez kötött, esetenként tiltott tevékenység. vagy a különböző húsevő növé­nyek - is igen nagy a külföldi pia­cok kínálata. vadon élő állatok és növények ke­reskedelmét a Washingtoni Egyezmény (CITES) korlátozza, amelyhez néhány éve hazánk is csatlakozott. Ennek értelmében idegen országból csak abban az esetben szállítható be élő állat, növény, vagy állati eredetű tárgy, ha a kereskedésben úgynevezett CITES- papírt adnak hozzá. Ez igazolja ugyanis, hogy nem közvetlenül a ter­mészetből befogott, ha­nem tenyésztett pél­dányról, vagy abból ké­szült tárgyról, illetve termesztett növényről van szó. Az esetek többségére azonban nem ez a jellemző; a kiránduláso­kon begyűjtött állatok és növé­nyek, vagy a piacokon vásárolt holmi behozatalának nagy a koc­kázata. A Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnokságától megtudtuk: valamennyi határát­kelőhelyen szúrópróbaszerűen el­lenőrzik a forgalmat. Az engedély nélküli árut - amennyiben észre­veszik - a határon elkobozhatják, s a „beszállító” ellen természetká­rosítás bűncselekménye miatt el­járást indíthatnak, amely három­illetve öt évig terjedő szabadság- vesztéssel is sújtható. (Háttér: www. dunantulinaplo. hu) SZABÓ ANITA 750 éves nagyközség Mágocs Szombaton ünnepelt a hegyháti nagyközség apraja-nagyja: mil­lenniumi zászlóátadással, dísz­polgári címek átadásával és bállal emlékeztek a település 750 évvel ezelőtti alapítására. A település neve 1251-ben bukkan fel először az írott forrásokban Maguch alakban, tehát minimum 750 éves. Erre a jubileumra emlé­kezve ünnepeltek szombaton a településen lakók a helyi kultúr- házban, ahol a völgységi ifjúsági Lopják a Tormás-Baranyajenő A két településen húsz nagy érté­kű diófát döntöttek ki pár héten belül a tolvajok. A sásdi rendőrök nyomukban vannak a feltétele­zett tetteseknek, azt is sejteni vé­lik, hogy a gyűjtetők kaposváriak lehetnek, maguk a fakitermelők pedig hegyhátiak. Észak-Baranyát már évekkel ezelőtt is sűrűn keresték fel a fatolvajok, annyira eredménye­sen, hogy Bikái és Egyhá- zaskozár határában tucatnyi dió­liget tűnt el. Mivel egyre keve­sebb a diófa, épp a tiltott kidönté­sek következtében, az élő egye­fúvószenekarok köszöntötték a helybelieket és az érkező vendé­geket. A millenniumi zászlót dr. Czinege Imre polgármesternek Boross Péter exminiszterelnök adta át, majd a település új dísz­polgárait köszöntötték. A dísz­polgári címet Sziveri Mátyás­áénak, a település egykori ta- nácselnökének-polgármesterasz- szonyának és a Pécsett lakó, ám szívében örökké mágocsi Balato­ni Mátyás karnagynak és zene­szerzőnek ítélték oda. k.f. diófákat dek felfűrészelt rönkjei mind töb­bet érnek. A nem szabályos ha­sáb köbmétere 10-25 ezer forin­tért kel el, míg a mutatós rönk köbméteréért több mint 100 ezer forintot is megadnak a feketepia­con. A nyomozás során néha nehéz előrehaladni, hisz a gyanúsított elkövetők egymásra hivatkozva azt állítják, hogy szabályosan dolgoztak. Jellemző eset, hogy Baranyajenőn egy férfi nemcsak a saját, de mások élő fáit is elad­ta. Azt hitte, hogy az elhagyott di­ósok gazdátlan parlagokon nő­nek. CSUTI J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom