Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-06 / 152. szám

10. OLDAL MAGYARSARLÓS BEMUTATKOZIK 2001. Június 6„ szerda Történelem A feltevések szerint adó­zó sarlós pa­rasztok, sar­lókészítők lakhelye volt a falu, amely XI.század fordulóján Veszprém-völgyi apácák, majd 1224-től a Pécsváradi Bencés Apátság birtoka. A XIV. század első felétől önálló plébánia, né­pessége a török hódoltság idején sem szóródik szét, bár megfogyat­kozik. A XVIII. századi horvát majd német telepesekkel kiegé­szülve a lélekszám az 1900-as évek elejére eléri a 600 főt, majd ismét csökkenésnek indul - majd hol emelkedik, hol csökken. A vi­lágháborúkat, kitelepítéseket sze­rencsésen vészeli át, ahol nincse­nek kirívó jövedelemkülönbsé­gek. Irányítását tekintve hol önál­ló, hol más községekhez kapcso­lódik az utóbbi évtizedekben: a rendszerváltás az eddigi jelek sze­rint egy kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségével kecsegteti. ______■ Ké pviselő-testület, díszpolgár A település polgármestere Pataki Zoltán, alpolgármester Hendinger János. A képviselő-testület tagjai: Frölich György, Dukai Róbert, Dukai Zoltán, Molnár Attila. Ki­sebbségi önkormányzat nincs. Nagykozári körjegyzőjük ár. Ás­vány Lajos. A falu máig egyeüen díszpolgára Hadi Kálmán, a falu múltját, történetét is kiválóan is- merő nyugdíjas tanító. ________■ Fa lunap júliusban A hagyományossá vált július vé­gi falunapot az idén július 22-én tartja a község a lakók és az ön- kormányzat szervezésében. A néptáncosok, zenekarok hagyo­mányos műsora az idén orszá­gos kerékpáros-versennyel szí­nesedik. A falu Mária-napi bú­csúját szeptember második va- sárnapján rendezik._________■ Az oldal a magyarsarlósi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Növekvő lélekszám A Pécs hónaljában megbújó település polgár- mestere elsősorban a lakosság lélekszámúnak növekedésére büszke, nem is szólva arról, hogy 11 éve megválasztott Pataki Zoltán (képünkön) fiatalon vállalkozott szülőfaluja irányítására. A műszaki ismeretekben jártas szakember azt mondja, ma is úgy érzi, úgy került ebbe a pozíció­ba, mint Pilátus a Credóba. Huszonöt éves volt, amikor először bizalmat szavaztak neki. Nem tiszte megítélni a saját munkáját, de 1994-ben, majd 1998-ban is őt válasz­tották...- Amikor 1990 októberé­ben átvettem a falu irányí­tását, hiányzott az összes járda, két kilométer belte­rületi út, a gáz, a víz és a szennyvízcsatorna - sorolja a polgármester. Ma már csak ez az utóbbi hiányzik.- Ugyankkor 1990 jelen­tette a mélypontot lélek- számban is: akkor 272 la­kosa volt Magyarsarlósnak. Azt kellett felmérni, mi okozza ezt. Jómagam a kí­vánatos életfeltételek hiányát láttam a fő oknak. Elkezdtük ezt pótolgatni - 1992-93-ban út, járda épült, a következő két évben a vezetékes ivóvíz- hálózat pályázati segítséggel. A földgázhálózat 1997-re készült el Magyarsarlós, Egerág, Személy, Lothárd, Birján, Szőkéd, Pécsudvard és Pogány társulásá­val. Akkor kezd­tük meg a pince­veszély elhárítá­sát, ami 13 szak­szerűtlenül felhagyott pincének a feltárását, szükség sze­rinti tömedé­kelését jelentette. Ezek jobbára XIX. századi föld alá vájt, néhol a házak alá húzódó pincék a vidék borász hagyományait is jelzik, de gyakran egy-egy faluközpontban lévő házra is súlyos veszélyt je­lentettek. Ez a munka az idén cseng le. Mivel a fa­lu domboldalra épült, el- maradhatatlanná vált a partfalak megerősítése a völgybe zúduló víz miatt. A csatornahálózatot Nagykozárral, Bogáddal és Romonyával közösen sze­retnénk kiépíteni. Az idén először vezettük be az iparűzési adót - nem szí­vesen tettük. Valójában nálunk nincs egyetlen in­tézmény sem, a Nagykozári Körjegyzőség­hez tartozunk, ahol dr. Ásvány Lajos a körjegyző, aki kifogástalan munkát végez, emberileg is na­gyon sokat segítve. Az elmúlt évtizedben megnőtt az érdeklődés a falu iránt, azon kevés kistelepülés közé tartozunk, amelyik nem öregedik. Ez a korfát figyelembe vé­ve azt jelenü, hogy 0-tól 18 éves életkorig 94 fiatal­korú él Magyarsarlóson. Emlékszem, hogy tavaly Mikuláskor például jóval több mint nyolcvan Mi­kulás-csomagot osztottunk ki 14 éves korig bezáró­lag a gyerekek között. A19-40 éves korosztály lé- lekszáma 119. Ha a két számot összeadjuk, kide­rül, hogy a lakosság kétharmada negyven éven aluli! A múlt évi decemberi statisztika szerint 359- en vagyunk, de azóta már újabb betelepülőink is vannak. ■ A FALU NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA HM Atonfa / ,o iJ o Szilágy Bogát! Perekg ? rí V r°^~T}tónonya\\ \L3 Nagykozár Betkesdo o Ellent) MSARLÓS 0 Hásságy Ahol még a víz az úr A faluközpontban jókora sárga markoló billegted harapófogó­nyelveit a széles árok fölött. Sürge­tő lenne az árok kimélyítése, kotrá­sa még Medárd előtt. A magyarsar- lósiak élénken emlékeznek rá, amikor két éve óriási felhőszaka­dás zúdult a községre, két és fél óra alatt 110 millimétemyi csapa­dékkal. A víz a domboldalokról is hordta, sodorta, sárrá gyűrte a föl­det, a völgyi rét kisebb tóvá vált, áztatva a házak falait. Most az árkot mindenképp ki kell mélyíteni, amíg nem késő, mondja a polgármester. A nagyobb károkat megelőző munka 500 ezer forintba kerül. Mindez azonban nem jelent végleges megoldást: a A közelmúltban épült partfal falunak átfogó vízrendezési terve is van már, a szükséges vízvédelmi ugyanis a térségfejlesztési pénzek- esetén nyújt támogatást esetleg meliorációs munkák azonban mai bői nem tud ennyit adni a megye, több település, a régió közös aka- áron legalább 30 millióba kerülné- míg az állam az ilyen jellegű beru- ratára, önerejére számítva, nek. Számukra ez csapdahelyzet, hálásoknál százmilliós költségek ___________________________1 Me gújulásra várva A templombelső meglepetéseket is tartogat A magyarsarlósiak szeretett temp­lomát, amely az idekíváncsiskodó turistáknak is tartogat meglepetés seket, még a nyolcvanas években újították fel. Akkoriban készültek az új padsorok, visszanyerte régi varázsát a copf stílusú szószék, de egyedi érték a korabeli festőmű­vész, Falkoner Konrád oltárképe is. Angster-jellegű orgonája van. A formájában nagyon szép, barokk római katolikus templomban, me­lyet Mária tiszteletére emeltek 1793-ban, horvát nyelven is énekel a hívő közösség. A miséket ma­gyarnak, horvátnak, németnek Kozármislenyből érkező esperes, Bókay István celebrálja. Amúgy a nemzetiségi hovatartozást a há­zasságok már - úgymond - tel­jeséggel összekuszálták. Mindenesetre a domboldalon gesztenyelombok közül előma­gasodó templom egyre rosszabb állapotba került az idők során. A tetőzet felújításához, a falak to­vábbi nedvesedésének megelőzé­séhez kevéske a hívek pénze, a faluközösség a lakók, az egyház, az önkormányzat összefogására egyaránt számít. Ez az együttmű­ködés garantálhatná egy esetle­ges felújítási pályázat sikerét is. Széttagolt intézményhálózat A saját intézménnyel nem ren­delkező Magyarsarlós éves költ­ségvetése 20 millió forint, amely­nek túlnyomó része állami támo­gatásokból, pályázatokból adó­dik össze. A helyi bevételt az iparűzési adó, a bérleti díjak, és az egy főre számított havi 140 fo­rintos szemétdíj jelentik. Ma­gyarsarlós körjegyzőségét tekint­ve Nagykozárhoz tartozik, a kör­zeti rendőr Kozármislenyből ügyel, a község iskolásait-óvodá- sait az Olaszi Általános Iskola il­letve óvoda fogadja. Orvosa, dr. Takáts Ottó kéthetente jár ki, gyermekorvosa dr. Dorozsmai Éva. A polgármesteri hivatal épü­letének egyik szárnyában - a szolgálati lakás egy részét átala­kítva - adtak helyet az ifjúsági klubnak. Éléről csak programjai­kat szervező vezető hiányzik. Vi­szont alakulóban a moderntánc- csoportjuk Hendinger Edina és Mácsai Réka vezetésével. Igény szerint nyitva tartó kis könyvtá­ruk van - egy falusi információs központ megteremtésében gon­dolkodnak - korábban felvető­dött egy helyi óvoda szükséges­sége is, azonban a városközeli község óvakodik a drága, fenn­tarthatatlan intézmények létre­hozásától. Párbeszéd a vállalkozókkal A bányabezárások alig érintették a falut A vállalkozók tavaly no­vember óta információ- és tapasztalatcsere céljá­ból alkalmanként találkoz­nak. Az eszmecserét az önkormányzat kezdemé­nyezte. A faluban mindössze egy-két munkanélküli van, helyben 19 vállalkozás szívja fel a munka­erőt, a többség Pécsett dolgozik. A legnagyobb vállalkozás az aprófalvas térségben a hagyo­mányos mezőgazdasági terme­lés szinte teljes vertikumával, egyebek közt a Sarlóson lévő 10 ezres sertésteleppel rendelkező Belvárdgyulai Mezőgazdasági Rt., amely 15 magyarsarlósinak ad munkát. A kimondottan helyi munkáltatók egyike a Balló Atti­la és Tsa Bt. 5-6 embert foglal­koztat, és a Csoszi Bt., kisebb szarvasmarha-tartó telepén is dolgoznak néhányan. Ezenkívül hárman gazdálkodnak még a fa­luban, de nem vállalkozásban, hanem keresetet, jövedelmet ki­egészítő szándékkal. A földek adottságaikban közepesnek mondhatók - átlagban 15 arany­korona értékűek. A nyílászáró­kat gyártó Zécz és Tsa Kft. már csaknem családi vállalkozásnak számít, de rajtuk kívül is akad­nak asztalosok, valamint más szakmák művelői - ácsok, kő­művesek és kereskedők is a köz­ségben. Sőt, a Gerner-Jázmin Kkt. révén egy autójavító műhe­lyük is van. Azonban a munkaképes korú lakosság nagyobb hányada - mintegy kétharmada - a 10 kilo­méterre lévő Pécs üzemeiben dolgozik. Hagyományosan a Pé­csi Hőerőmű vagy a gázszolgál­tatók adtak munkát számos sar­lósinak, sokan a mezőgazdaság­ban dolgoztak - így a bányabe­zárások nem érintették különö­sebben a községet. Viszont ma már Pécsett is egyre nehezebb munkát találni. Tavaly novemberben a polgár- mester disputára hívta össze a vállalkozókat, sőt, szakembert hívott Pécsről előadást tartani a vállalkozókat érintő témákban - adózás, marketing munka, a falu­fejlesztés irányai stb. Az idén már két alkalommal került sor a információcserét, a piaci lehető­ségek latolását is szolgáló össze­jövetelre, amellyel egymást is se­gítik, a közös gondolkodást is szolgálják, és várhatóan hagyo­mánnyá válik a községben. Arccal fordulva a falu felé Az új ravatalozó Ha nem veszi zokon, menjünk először a temetőbe - mondja a polgármester. - Az, hogy az em­berek, hogy viszonyulnak halot- taikhoz, sok mindent elárul. A kaptató a templom mögött ve­zet föl a temetőbe. Innen nézve vissza a falu felé, eltűnik a völgyi rét, a házak a cserepeiket, kémé­nyüket mutatják, és a templomból is csak a torony finom vonalú ba­rokk sapkája és a karcsú kereszt rajzolódik az ég májusi kékjére. A temető, túl azon, hogy gondozott, az első látásra olyan, műit a többi. Tőlünk balra egyszerű, díszítetlen, vörös, itt-ott már sérült sírkövek - mintha öregemberek földből kibú­jó kezei lennének. A mostanság megmentett, újralajstromozott öregtemető. Szemben velünk az új ravatalozó, amely a bejáratával már a falu felé néz. Jobbra a nagyobb, ma használatos temetőt hatalmas juharfák sorfalával szegélyezett ko­csiút szeli ketté. Mélyzöld lombok emelnek kupolát az út fölé, jut az árnyékukból a feketén vagy szür­kén sorakozó sírkövekre is. Mert ami elsőként feltűnik, az a sötét szí­nek uralma. A levelek mögül elővil­lanó napfény legtöbbször tükörsi­mára csiszolt fekete márványon hal el. Majd az is szembeötlik, hogy a sírok mind a völgyre merőlegesen fekszenek. így helyezték a sírba az elhunytakat is. Fejjel, arccal szere­tett házaik felé, amelyekből kihal­tak. Mintha csak ott dőltek volna hanyatt a dombtetőn, egymással párhuzamosan. Ahogy a fejfa is mindenütt a sírbolt falu felé eső vé­gére van állítva - a völgy felé for­dulnak a feliratukkal is. Ez a szép, Magyarsarlósra jel­lemző temetkezési szokás, nyil­vánvalóan nem egyedi, de tán ada­lék eltávozottak és élők párbeszé­déhez. Egyfajta magyarázata an­nak is, hogy a falu miért nem osz­tozott számos kistelepülés sorsá­ban, és a török hódoltság alatt mi­ért nem néptelenedett el, s tán ah­hoz a szerencséhez is van némi kö­ze, amely megkímélte a világhábo­rúk dúlásától. A temetőt kerítő sövényen túl a házakig futó lankákon félholdnyi- holdnyi kukoricások váltják egy­mást más veteményekkel, soroló krumplival. Még lejjebb gyümölcs­fák lombjaitól takart kertlábak tá­maszkodnak neki a lejtőnek. Az itt élők jó hányada az élelmet tekintve önellátó, nagy konyhakertje, disz­naja van. Az egész község 100 ház, 40 százaléka két évtizeden belül épült - latolgatja a polgármester. Keleti szélén újabb házhelyek kialakítá­sára lesz majd mód, a letelepülőket is szívesen fogadják, de nem cél­juk, hogy forgalmassá, zajossá nő­jenek. Döntően a falusi életre jel­lemző előnyöket szeretnék meg­őrizni. Ez már az élők gondja lesz. Gomje Brdo-i pincesor a búcsú­állomás. Innen pásztázzuk végig a Szarka-hegy, majd a Zakve és még távolabb a Kalóc pincéket, szőlőso­rokat rejtő zöldjét. 86 pince jelzi, hogy a fehérborok készítésének nagy hagyományai voltak a tájé­kon: ma inkább csak saját fogyasz­tásra vagy vendég, barát érkeztére kerül elő a bor a pincékből. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom