Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-05 / 151. szám

6. OLDAL KULTÚRA RIPORT 2001. JÚNIUS 5., KEDD Átalakítani vagy újraálmodni Egy építész gondolatai a Széchenyi térről Újabb hozzászólás érkezett a pécsi Szé­chenyi tér átalakítását taglaló írásunkra. Az alábbiakban Dévényi Sándor Kossuth- díjas építész, a Dél-dunántúli Építész Ka­mara elnökének gondolatait közöljük. Nagy piac, Piacz tér - a mai Széchenyi tér egy­kori, funkciójára utaló elnevezései a XIX. szá­zadból. Az éppen elmúlt századra a piac kivo­nult a térről - ekkor merült fel modernizálásá­nak igénye. Felújítását 1931-32-ben Körmendy Nándor tervei alapján végzik. (Később 1939-41- ben ő tervezi a belvárosi templom bővítését is.) Körmendy a korszellemet tükrözően, a gép­jármű- és a gyalogosforgalmat elválasztva, a tér pihenő- és városi dísztér jellegét hangsúlyozó építményt tervez. Helyi anyagokat alkalmaz, felhasználja az ekkor felszámolt régi balokányi temető sírköveit is a belső térrész burkolására. A nagy kiterjedésű teret - az architektúrát köve­tő - jó arányú térrészekre osztja. Diszkrét tera- szosítással a közepét kisebb lejtéssel használha­tóbbá, a szint süllyesztésével zártabbá, otthono­sabbá teszi. A tér uralkodó motívumát, a belvá­rosi templomot elegáns lépcsősorral hangsú­lyozza, melynek kétoldalún az I. világháború­ban küzdő pécsi honvédek emlékműveit példa­mutató eleganciával, hivalkodásmentes méltó­sággal helyezi el. A városháza előtt kétoldalt épített virágágyásokkal, fasorral, kellően tagolja, értelmezi a teret, ez a beszűkülés az alsó térrész önálló életét ismeri el. Itt a Zsolnay-kút kap megfelelő hangsúlyt az Irgalmasok temploma előtti kis terasszal és támfallal. Körmendy átérezte és értelmezte a pécsi te­rek különleges szépségét adó sajátosságát. A terep lejtése miatt tereink dél felé nyitottak, a házak fölött megjelenik a távoli táj látványa. Összefoglalva: az építész korszellemet is kife­jező, az adottságokat továbbfejlesztő, mara­dandó értéket hozott létre. Mi változott 1932 óta? Felépült a Hunyadi-szobor (1956), eltűnt a villamos (1960). Leaszfaltozták a városháza előtti kerteket. Ezt 1987-ben részlegesen hely­reállították, de a városháza előtti sík így is a tér legrondább része maradt. Leaszfaltozták, elpusztították a kocsiutak bazalt kiskockakő burkolatát is, amivel meg­szűnt a tér egészére jellemző nemes anyag- használat. A műszaki avulás is érezhető: a középső kőburkolat felfagyott, sok kő elporladt, sérült. Az itt eredetileg látható meandermotívumos minta mára felismerhetetlen. A lépcsőfokok szétcsúsztak, megsüllyedtek, a támfal omlik; lámpásvölgyi homokkő fedkövei hiányosak. Mindez persze javítható. Változott a város is, és vele a tér használata. Álmos kisvárosból Pécs régióközponttá nőtte ki magát, lakossága több mint a duplája lett. Az autóforgalom elviselhetetlenné vált, ezért a teret részlegesen lezárták az átmenő forgalom elől. Ezzel - és most a Jókai tér végleges lezá­rásával, gyalogosövezetté válásával - a kocsi­utak felületének jó része felszabadult. A város polgárai egyre intenzívebben használják: kul­turális és sportrendezvények, vásárok és vallá­si ünnepek, régen elképzelhetetlen politikai gyűlések, egyházi körmenetek, bordalfesztivál és szüreti mulatság, utcabál és rockkoncert helyszínévé, a társasági élet új színterévé vált a tér. Nekem úgy tűnik, jobban odafigyelünk egymásra, újra keressük polgártársaink társa­ságát, az összetartozó közösség - a communi- tas - élményét. Mindez jól van így, s a „medi­terrán hangulatok” városában erre való ez a hely, a Főtér. Fentiek miatt egyre többször merül fel az építészeti átalakítás vagy korrekció igénye. Úgy vélem, a tér felújítása, kisebb átalakítása is eredményes lehet. Hiszen a középső részt az oldalsó támfal néhány megnyitásával, a Szent­háromság-szobor körül a kertfelület csökkenté­sével használhatóbbá, átjárhatóbbá lehet tenni. A belvárosi templom előtt a parkolás megszün­tetésével, a lépcsősor kisebb átalakításával szín­padszerű kialakítás érhető el. Nem biztos, hogy a tér mostani forgalomszabályozásán változtatni kell. Már elég nagy a forgalommentes övezet a belvárosban, további növelése a városi élet rová­sára menne, a Hunyadi úti hurokszerű megkö­zelítés pedig megfelelő forgalomcsillapítást ad. A kocsiutak felülete azonban csökkenthető. Valamilyen észak-déli irányú tömegközleke­désre mindig szükség lesz. Ez természetesen az Irgalmasok utcája teljes felújításával együtt képzelhető el, ami nem kezelhető a Széchenyi tértől függetlenül. Ekkor a déli térrészen növel­hető a gyalogospihenő és a növényesített felület. A tér fölső része alatt távlatban sem célszerű nagy kapacitású mélygarázst tervezni a nehéz megközelítés miatt. Lehet azonban déli bejárattal a Városháza előtt kisebb, a vá­ros- és a megyeházát ellátó két-három szintes mélygarázst építeni. Természetesen a Hild ud­var előtt a mostani kert meghagyásával, a Vá­rosháza előtt pedig díszes burkolattal, ala­csony plasztikával - szobrokkal és sok vízzel. A víz hiányzik nagyon a térről; a XIX. sz. végé­ig két, a nemrég az Ágoston téren helyreállított Nepumuki Szt. János-kúthoz hasonló, csak annál nagyobb méretű vízmedence is volt itt. így - körmendyi gondolat megtartásával - és kiegészítésével is korszerű, európai színvo­nalú és használható teret nyerhetünk. Ennél nagyobb átépítés esetén csak több tervet összehasonlítva, a műemléki, építészeti, szobrászati, kertészeti, forgalomszervezési, és városrendezési szempontokra is figyelő terv- pályázat meghirdetésével lehet a megfelelő megoldást kiválasztani. Lehetséges út ez is - főterünket újraálmod­ni - nagy anyagi és szellemi ráfordítással, igé­nyes, városunk progresszív jövőképét kifejezni tudó új formát adni a térnek. Ehhez azonban összefogás, egység kell. Legalább akkora, mint 1932-ben, amely a gazdasági világválságot is képes volt legyőzni. Dévényi Sándor DIA Kossuth-díjas építész a Dél-dunántúli Építész Kamara elnöke Kaptár-programok Magyarlukafán zajlik az élet Csuhémunkák, fafaragás, szövés, fazekasság, bőrmű­vesség, nemezezés, kosár­kötés, gyöngyfűzés, hímzés képezik azokat a régi népi mesterségeket, amelyek ta­nulmányozására és művelé­sére szakavatott mesterek irányítása mellett kínálko­zik lehetőség a Magyar- lukafai Néprajzi Műhely Kaptár Egyesületének tábo­raiban, tanfolyamain. A népi kultúra egyes ágait ismer­tető programokról Lovas Kata néprajzi műhelyvezető, egyesü­leti elnök elmondta, hogy a kü­lönféle területeken tevékenyke­dők munkaközösségét a népi iparművészet gazdasági vetüle- teiben megnyilvánuló közös ér­dekeltség és célszerűség jellem­zi, ugyanakkor a mesterek szíve­sen vállalnak tanítást is. Tanfo­lyamaik nem csökkenő érdeklő­dés mellett zajlanak. Idén ko­sárkötő, valamint szövő tanfo­lyamokat hirdettek meg 15-15 résztvevő számára. Az egyes kurzusok szintjét mindig a je­lentkezők felkészültségéhez iga­zítják az általában fiatal tanfo­lyamvezető mesterek. Az egyesületi elnök közel­múltbéli nyugat-európai tapasz­talatai alapján igazoltnak látja azt a véleményét, amely szerint a magyar kézművesség a világ legkényesebb piacain is meg tudná állni a helyét. A ki nem használt lehetősé­gek jelentősek. A budai várban megrendezendő Mesterségek Ühnepe, valamint Pécsett, a Sé­tatéren július elején sorra kerü­lő háromnapos mesterségbe­mutató folklórprogram, továb­bá a Kaptár Egyesület június 9- én a pécsi Kocsis László Terem­ben megnyíló kiállítása mosta­nában mindenkit „a fedélzetre szólít”. Nemzetközi dalostalálkozó Mohács országosan elöljárt a külföldi településekkel létesí­tett partnerkapcsolatban, s miután a különböző nemze­tek néphagyományát, szoká­sait főleg a művészeti csopor­tok közvetítik, e bemutatók­nak régtől rangos programo­kat biztosítanak a városban. Ahogy a hazánk idegenforgalmi szezonnyitó eseményének számí­tó busójárás keretében már évtize­dek óta, aztán sok éve minden au­gusztusban a népitáncosok szá­mára amolyan nemzetközi feszti­vált is rendez a Bartók Béla Műve­lődési Központ, idén pünkösdkor tizenegyedik alkalommal szervez­ték meg a baráti és testvérvárosok kórusainak találkozóját Mo­hácson. Az egy-két napot a város­ban vendégeskedő dalosok bemu­tatója előtt hétfőn délután a Kos­suth Filmszínház nagytermében elsőnek a házigazdák, a Schneider Lajos Népdalkor, a helyi Széche­nyi István Belvárosi Általános Is­kola Háromszín Néptánccsoport­ja, illetve a művelődési központ vegyeskara műsorát láthatta a kö­zönség. Az elismerő taps ezt köve­tően a horvátoszági pélmonostori Magyar Kör Asszonykórusának, az ausztriai wolfsbergi St. Maréin Kórus, Romániából az aranyos- gyéresi Astra Kórus, majd a finnor­szági Kaustinen Hääkuoro kórus és zenekar színvonalas produkció- jának szólt. ______ berta m. TE RFRUCT '-én megnyitja kapuit az Interfruct Casfl&Camj Pécsett a ;yeri Parkban. Új, modern raktáráruházunkban, 4000 m2 feletti alapterületen, több mint 5000 féle termékkel várjuk kedves vásárlóinkat. Az Interfruct Cash&Carty a legjobb megoldás viszontela­dóknak, vendéglátóipari egységeknek és Önnek, aki a nagybevásárlásokat kedveli. Nyitásunk alkalmából 10 napos nyitóakcióval várjuk vásárlóinkat! Június 7-én, a nyitás napján, a 30.000 Ft felett vásárló első 100 vevő részére ajándékokkal kedveskedünk. Számos érvünk van! 50 50 50 Termékek kartontételben, rekeszben, gyüjtöcso- magolásban, egyes termékek egyesével is kaphatók. 300 akciós termék kéthetente! Gasztro-kiszerelésű termékek nagy választéka. Nincs vásárlókártya kötelezettség! Számlázáskor külön tételként kezelhetők a saját célú, illetve a vállalkozás számára vásárolt tételek. Nagytételű vásárlás esetén további kedve? Megyeri Park Pécs, Megyeri út (felüljáró mellett Nvitva tartás: I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom