Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-03 / 150. szám

2001. június 3. ★ SZTÁROK ★ 13 Sárkányország trónörököse Mirr-Murr, Oriza-Triznyák, Gombóc Artúr, Festéktüsszentő Hapci Benő, A nagy ho-ho-ho-horgász, Keménykalap és Krumpliorr, és természetesen a kedvencek kedvence: Süsü, a sárkány... Csak néhány közismert név-cím azok közül, „akiket” - életkorunktól függetlenül - jól isme­rünk, hiszen Csukás István tüneményes meseregényein, mesefilmjein már több generáció nőtt fel. És most - annyi év után - végre folytatódott a sor: megszületett Sárkányország trónörököse, a talpraesett Süsüke.- Huszonöt éve csak a Süsü el­ső ötvenperces részére kap­tunk megrendelést, de olyan jól sült el, hogy kilenc rész lett belőle. Ha jól emlékszem, nyolcvan tévéállomás vette meg Kanadától Japánig. Köz­ben zsákszámra kaptuk a gye­rekektől a leveleket: a sár­kánylánnyal összeházasodott Süsünek szülessen gyereke! így lett a régi gyerekóhaj nyo­mán ennek a mostani, két évig készült, tizenhárom részes so­rozatnak a főhőse Süsüke, aki­nek a magyar hangja Szalay Csongor. A történet új helyszí­nen játszódik, Sárkányföldön, ahol mindenkinek három feje van, csak a királyi család tag­jainak nem. A bábosok egy Id- csit beleőrültek ebbe az ötlet­be, mert három fejet mozgatni jóval nehezebb, és biztosan a pokolba kívántak engem... Amikor Süsüke megszüle­tik, sok mindent megtanul, és közben felfedezi maga körül a világot. Látja, hogy Sárkány­föld és lakói nagyon el vannak vadulva, és hogy békét teremt­sen köztük, visszahozza nekik a civódásaik miatt elveszített Napot! Bevallom, azért írtam bele ilyen lírai részeket, mert Csukás István Született: Kisújszállás, 1936. április 2. Munkahelyei: MTV (1968-1971), Móra Ferenc Könyvkiadó (1978-1985) Főbb kitüntetései: Hollywoodi nagydíj (1977), József Attila-díj (1977,1978), Ifjúsá­gi Díj (1978, 1982), Andersen-díj (1985), Magyar Alkotóművészek Országos Egyesüle­tének életműdíja (1996) elegem van abból az erőszak­ra buzdító, kifacsarodott szemléletű, gyerekfilmnek csúfolt dömpingből, amit a té­vécsatornák reggeltől estig a gyerekekre zúdítanak. Pedig a szépre, jóra, az emberszeretet- re és az önzetlenségre a leg­jobb vevő a gyerek! Süsüke úgy szü­lethetett, hogy két éve megcéloztuk a millenniumi pályá­zatot, és bár nem sok reményt fűz­tünk hozzá, hiszen a bábfilm egyálta­lán nem olcsó mu­latság, mégis el­nyertük! Végre elindulhattunk egy új, magyar, gyerekeknek készült, de a felnőtteket is szó­rakoztatni vágyó fűm készíté­sében. Az írója én maradtam, a zeneszerzője is a régi, Bergendy István, a bábokat vi­szont a ma hetvennégy éves Foky Ottó, a magyar bábfilm nagy alakja készítette! Tíz éve nem gondolt rá munkával sen­ki, ahogy nincs mit dolgoznia Dargay Attilának, Sajdik Fe­rencnek, és a többieknek sem. Óriási pazarlás! Ezért remé­lem naiv módon, hogy Süsüke valaminek az előhírnöke is... Hozza a Napot! Hogyan indult az én éle­tem, hogy végül a gyerekek­nek szenteltem? A hajdan hí­res-nevezetes, sajnos mára csaknem teljesen elfelejtett békéstarhosi iskolában nyűt- tem szorgalmasan a hegedűt, aztán évek múltával gondol­tam egy nagyot, Budapestre utaztam, és annak az egye­temnek a vendéghallgatója let­tem, ami a legkevésbé volt ne­kem való: a joginak. A lapok kezdték közölni a verseimet, a novelláimat, írtam hangjáté­kokat, filmeket, meséket, tévé­játékokat, és ami a legna­gyobb siker volt: 1977-ben Hollywoodban a Keménykalap és krumpliorr című fil­mem elnyerte az év legjobb gyerekfilm­jének nagydíját! A gyerekekhez való kötődésemet Kormos Istvánnak köszönhetem, mert akármikor bent jár­tam a Móra Kiadónál, állan­dóan nyüstölt: írjál a kölykök- nek! Az első mesekönyvem, amit Kormos vert ki belőlem, az Egy szürke kiscsacsi volt, de ebben már megjelent egy vüághírű szereplő: Mirr-Murr, a kandúr... Az élet furcsasága, hogy évekkel később én ültem Kormos Pista „mórás” szer­kesztői székében, és már én fogtam fülön minden arra té­vedő fiatal írót-költőt: írjál a kölyköknek! Nekünk sajnos nincs gye­rekünk, de van egy halqm ke­resztgyerekünk, és rajtuk él­jük ki a szeretetünket. Ezenkí­vül talán nem túlzók, ha azt mondom: az ország minden gyereke az enyém, és most már több generáció tagjaival számolhatok. A legkisebb gye­rekem természetesen most egy bumfordi, félrecsapott sapkás és mindenkinek csak jót akaró sárkánykölyök: Süsüke. (somos) Wfiff] VELE? lesen A „gonosz Vágó” visszavág Tessék, most nincs magas szék, monoton, idegesítő aláfestőzene, fényvillódzás, na és én sem... - ajánlja kajánul Vágó István a most megjelent Legyen Ön is milliomos játék min­tájára készült ezerkérdéses játékkönyvet. Nem tagadja, a felvételek során más típusú műsorvezetésre kényszerül, ami csak a go­nosz Vágó-féle elbizonytalanító taktikaként híresült el. „A könyvben nem kotnyeleske- dem, országos kudarc kockázata sincs, mint ahogyan milliós nyeremények sincsenek.” Operafesztivál Sziámi-módra A rock harmincévesen inkább furcsa volt szá­momra, mint az opera - vallja Müller Péter Sziámi, a júniusi első és páratlan Miskolci Nemzetközi Operafesztivál főszervezője. „Anyukám balett-táncos volt, a gyerekkoro­mat az Operában töltöttem próbákon ámulva. Miskolc játékhelyei kiválóak a várost is felho­zó operafesztiválra. Mondtam, legyen Bartók és Verdi. A világon elsőként a fesztivál közön­sége hallhatja összes románcát.” Magyar bábvarázs Frankföldön A Budapest Bábszínház művészei többször is megfordulnak a franciországi Magyar Kul­turális Évad rendezvényein. A frankok régi magyaroktól követelt bábcsemegéje, a Va­rázsfuvola, de legalább ennyire vevők a Há­ry Jánosra. A Varázsfuvolát még az Arany János Színház éléről átigazolt direktor, Meczner János rendezte. Az ötlet pedig a megboldogult bábzsenié, Koós Iváné volt, ő tervezte a bábokat és a díszletet is. Darvas mérföldes lábjegyzetei Pályám repülőstarttal indult huszonegy éve­sen, 1946-ban, a budapesti Művész Színház­ban - idézi Darvas Iván. - A drámairodalom egyik legnagyobb szerepével, Raszkol- nyikovéval mutatkozhattam be. Ezúttal viszont íróként mutatkozik be. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent önéletírásá­nak a Lábjegyzetek címet adta. NEGYEDIK LÖVÉS, ELSŐ BOTRÁNY Azt sokan valószínűsítették, hogy Vágó Imréné, Csepel rendőrkapitánya Zámbó Jimmyről írt könyve vitákat fog szülni, de arra azért nem számítottunk, hogy erre már a hivatalos bemutatón is sor kerül. Azt még elnézték az újság­írók, hogy kigyúrt testőrök nemcsak a meghívót, hanem a sajtóigazolványt is elkérték- nem tudom, hogy mentvolna be az, aki nem tagja a MÚOSZ-nak -, ám az már nem esett jól, amikor a könyv szerzője - szigorúan magánsze­mély - közölte a jelenlévőkkel, hogy ő aztán sosem mondott olyat, hogy 5-6 személy pótszilveszterezett, meg sa­többi. Kár, hogy erről akkoriban az MTI, az összes híradó, a Fókusz, valamint a rádiók másképp tudtak. Az egyik napi­lap újságírója egymás után tette fel a kérdéseket, amelyekre először higgad­tan válaszolt a szerző - szigorúan ma­gánszemély ám az énekes özvegye már nem volt ilyen türelmes, hangosan próbálta kioktatni a kérdezőt. Mind­össze egyvalaki nem szólalt meg, az a Hullé Éva, aki a könyvbemutatóra hirte­len előkerült. Egyáltalán nem nézett ki súlyos betegnek, mint ahogy néhány rosszindulatú híresztelés ezt állította. Arra sem kaptunk választ, miért tartja üzleti fogásnak azt, hogy más, például a testvérek és az édesanya, valamint az elsőszülött fiú is kiadnak rövidesen egy könyvet? Erre miért csak neki és az öz­vegynek van joga? Úgy tűnik, egy jó szerkesztő is elkelt volna, aki a nagy munkában nem téved el az évszámok útvesztőiben... Koltait át akarják nevelni- Már az első nap olyan volt, mintha a sokadik lenne, s ez jó jel - mondja Koltai Róbert új filmvígjátéka, a Csocsó, avagy éljen május elseje! elforgatásá­ról. - Az átnevelő táborból való kihozatalom felvételéhez még egy hűvösebb napra volt szük­ség, viszont június végén gőz­erővel beindul a gépezet, hogy a film decemberre a mozikban legyen. A főfigurák: Gáspár Sándor az ÁVH-tiszt, Máté Gábor a párttitkár, s jómagam, a svejki alak, Csocsó, a rohamléptekkel épülő szocialista iparvárosban a piros betűs ünnepeket szerve­ző, s a focisták erkölcseire vi­gyázó orosztanár már össze­csiszolódtunk. Gáspár mindig be akar kasztlizni, Máté pedig kihozni. így „nevelnek”, de Csocsó marad az erő, remény­ség, vidámság. A történetet egy kisfiú meséli el, aki a valóság­ban is egy 13 éves dunaújvárosi srác. Tizenhárom éves koromig Dunaújvárosban éltünk, s a pa­pám mint a labdarúgó-szak­osztály vezetője '52-ben alapí­totta, s hozta fel az NB 1-be a Dunaferrt, az akkori Sztálin Vasmű és Építők, majd a duna­újvárosi Kohász csapatát. Merí­tettem a megélt időkből, s a kör­nyezetből. Ez nem olyan élet­rajzi filmem, mint a Sose ha­lunk meg. Igaz, focizni sokat fo­ciztam a nagy dunaújvárosi pá­lyán is. A bajnokságon például az úttörőcsapattal a Perkáta el­leni győztes gól a nevemhez fű­ződik, még ha rólam csak be­pattant is a labda... (síp-) SHOWDER JUTALOMUT FABRYNAK Igazi nemzetközi sztárral búcsúzik a nyári szabadsá­golások előtt Fábry Sándor Showderja, csütörtökön Michael Yorkkal találkozhatnak az RTL Klub nézői. Fábryt és csapatát nemsokára jutalomutazás­sal lepik meg a műsorért felelős vezetők. Jól megértette egymást Fábry Sándor és vendége, Michael York Nyári pihenésükre vonulnak a Showder munkatársai. Csütörtökön azért kitettek magukért, a műsor sztár­vendége, Michael York el­árulta, ilyen jól régen érezte magát egy beszélgetős mű­sorban. Többször járt már Magyarországon, így szíve­sen jött az első hívó szóra.- Húsz percre szólt a szerződése, amelyet bőven teljesített - árulta el Kovács Kristóf, a műsor producere. - Éppen ezért egy hosszabb blokkban találkozhatnak majd vele csütörtökön a né­zők, hiszen legalább 15-20 perc adásba kerül Michael York és Fábry Sándor be­szélgetéséből. Elégedettek a stáb tagjai­nak a munkájával, így elha­tározták, hogy meglepik Fábryt és munkatársait.- Még nem árultuk el ne­kik sem, de nyáron kapnak egy jutalomutazást a jól vég­zett munkájukért. A nyár sem lesz Show- dermentes övezet, hiszen Best of Fábryként a legalább hárommillió nézőt vonzó műsorokat - a Kokóval ké­szített interjú, Jakupcsek Gabriella és Vágó István ta­lálkozása, vagy a szilveszteri adás, amikor Jáksó kérdezte a háromarcú Fábryt - fogják rövidített formában műsorra tűzni. Szeptembertől folytat­ják a munkát.- A műsor alapstruktúrá­ja megmarad - jelentette ki Kovács Kristóf. - A díszlet, a látvány azonban egy picit megújul, valamint a hagyo­mányos beszélgetések rová­sára inkább az érdekességek bemutatása kerül előtérbe, mint majd láthatják ezt a kü­lönleges kerékpárok eseté­ben jövő csütörtökön. Inkább magyar sztárokat hívnak adásba. A nemzetkö­zi csillagokat csak akkor ér­demes idehívni sok millió forintért, ha éppen erre van egyébként is dolga, vagy ahogy Michael York eseté­ben, szívesen jön Magyar- országra. B. Molnár László Tündérdombi jó példa Sokaknak mutatott követendő példát Fábry Sándor, amikor barátja, Szőke András filmjében ingyen vállalt szerepet. A Tündérdombot egyébként rövidesen az RTL Klub is műsorá­ra tűzi.- Na, az azért a világ bizonyos tájain, például az Egyesült Álla­mokban nem éppen ismeretlen dolog, hogy elsőfilmes színész vagy akár az egész stáb ingyen csinálja meg a filmet későbbi kar­rierje érdekében - árulta el a Showder házigazdája. Mint mondta, nagyon érdekelte, vajon mi sül ki az egészből, és játéknak tekintette a filmszerepet. 3-4 jelenetét egy nap alatt felvették, úgy érezte, ment minden, mint a karikacsapás.- Mivel egy igazi profi színész sincs a szereplők között, aggód­tam egy kicsit, egy ismert arc nem veti-e szét az alkotást, de And­rás megnyugtatott - folytatta Fábry, aki örül annak, hogy barátja filmjéről sokkal többet beszélnek. - A film vetítése után Garas Dezső például megölelt, és őszintén gratulált Ez pedig sok min­dennel felér... Fábry Sándor nagyon szomorú jelenségnek tartja, ami ma­napság a magyar médiában egyes sztárok között zajlik. Őt sosem érdekelte, ki melyik csatorna sztárja, jó szívvel hívott meg minden arra érdemes embert a Showderbe. Kijelentette, ő nem vesz részt ezekben a csatározásokban semmilyen formában. A < t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom