Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-27 / 173. szám

ül 2001. Június 27., szerda PATAPOKLOSI 9. OLDAL P atapok- losi az egykor mezővá­rosi rangú Pata és a kisebb Poklosi egye­süléséből a hatvanas évek végén jött létre, 1950-ig Somogy megyéhez tartoz­tak. Patát a tevecsikó nevével, Pok- losit a szurkos feketefölddel hoz­zák kapcsolatba, utóbbit betegség nevével is. „Pathaa” először 1283- ban szerepel az oklevelekben. A községek sorsa nem választható el egymástól - ugyanazok a birtoko­sai a történelem folyamán: Perez, Kaplai, Alsáni, Marczali, Pekry, Székely, Kubinyi. A hódoltság alatt elnéptelenedik, a Patával határos Hosszúfalu eltűnik. 1836-ban kole­rajárvány tizedel. Mindkét falut 1930-ban magyar családok lakják. A népesség a téeszesítést követő­en csökken, napjainkban emelke­dik. Református temploma 1794- ben épült. ■ Művészeti fesztivál Lát-Határ Összművészeti Feszti­válnak ad otthont Szigetvár, Patapoklosi és Somogyapáti júni­us 28-29-30-án. Patapoklosiban 28-án 9 órakor kézműves kirako­dóvásár, 10 órától a rendezvényte­remben filmvetítés lesz. 15 órakor az erdélyi Gemyeszeg, 16-tól a Verika Kralevo néptáncosai lép­nek fel, ipajd a hosszúhetényiek. Pénteken Gróf Balázs képregény­kiállítása nyílik a faluházban, 17 órakor a református templomban a Trio la Musica ad kamarazenét, 18 órakor a nagyszínpadon a Janus Egyetemi Színpad lép fel, majd szlovén, pécsi és szombathelyi ze­nei együttesek. Szombaton a Kap­tár Egyesület, a Szigetvári Fúvósze­nekar, a horvát Marica Kulturális Egyesület, és más együttesek ven- dégeskednek a faluban. _______■ Az oldal a patapoklosi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert BEMUTAT K O Z I K Több vas a tűzben Szulimán A semmiből kellett megteremteni mindent, nagyon kemény munkával - mondja a polgármester. Paizs József külsőre is energikus, munkamániás ember benyomását kelti, aki ké­pes egyszerre több vasat is tartani a tűzben.- Amit talán kiemelnék, hogy a 150 aktív korú, keresőképes pol­gárunkból 69-en állástalanok, de nálunk ellátatlan ember nincs - mondja a polgármester, „civil­ben” a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szigetvári fiókjának vezetője. Mindenkin próbálunk segíteni, most is harminc közhasznú mun­kásunk van. A 434 lelkes faluban 100-120 cigány él, de legfeljebb egy-két emberrel akadnak gon­dok. Nálunk nincsenek belvi- szályok. Számviteli főiskolás lá­A LELEKSZAM ALAKULÁSA 700l '431] 1960 1989 1996 2000 nyom most elkészült tanulmánya és a források alapján 20 000 mun­kanélküli van Baranyában, és szá­momra is megdöbbentő, hogy 25 százalékuk - közel ötezer ember- teljességgel ellátatlan! Nálunk két szakképzett ember - Pokloson András Zsoltné, Patán Pais Lászlóné - gondoskodik az idősek házi szociális ellátásáról, a falu­gondnok a Ford kisbusszal sza­ladgáló Balogh János. Évi 34 millióból gazdálkodunk- Somogyapátiba 55 általános is­kolásunk és 20 óvodásunk jár. Már 1775-ben volt oktatás a falu­ban egészen 1974-ig, a körzetesí­tésig - akkor szűnt meg az önálló tanács, a téeszt is összecsapták a szigetvári Zrínyivel - a falu lélek- száma a szocializmus „virágzásá­val” csökkenni kezdett. Sokakat vitt el innen a bánya - ma is több, egykori patapoklosi él Pécs­Kovácstelepen. Itt 1990-ben a semmiből kellett teremteni vala­mit: neki kellett ugrani a temp­lomnak, amit hosszú harc és ke­mény munka árán 1998 augusz­tusában szenteltünk fel; 1992-ben Paizs József, a falu polgármestere lett vezetékes ivóvizünk. Csodála­tos, 1000 liter/perc vízhozamú kutunk van, olyan vízzel, amely­nek a minőségén nem kell javítani; azóta szabadidő- centrumunk, egy volt gép­műhelyből rendezvényter­münk épült konditeremmel, hajléktalanszállással. 1999 óta van földgázunk 59 ezer forintos lakossági hoz­zájárulással. Is­merve a lakók jövedelmi vi­szonyait, nagy szó, hogy a 120 házból 40-ben már gázzal fű­iének. Egy 71 éves néni elsők között áldozott erre... A 86 tele­pülés összefo­gásával kiépí­tendő szenny­vízcsatorna-há­lózat, ISPA- pályázattal, 2003-2006 között valósulna meg. Egyelőre a szigetváriak még nem döntöttek, társulnak-e velünk. Mi Söfnogyhatvan q O Somogyviszló Ng Csertő Somogyapáti Mere(5e •PATAPOKLOSI sO Tótszentgyorgy Mozsgó 1 XU Almáskeresztúr a bevitt tulajdon arányában osz­toznánk a beruházáson - sikere a szigetváriak döntésétől is függ. Ha nemet mondnak, akkor a fin­nek által ajánlott helyi gyökérzó- nás rendszer kialakítása látszik célravezetőnek. Mindenesetre a lakáskasszára a lakók 70 százalé­ka már szerződést kötött. A garéi születésű, Szigetváron dolgozó 46 éves polgármester mél­tán vallhatja magát patainak, ahol már 1955-ben letelepedett a Paizs család. Paizs József végzettségét tekintve üzemszervező agrármér­nök. 1990-ig a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyaágazatának pénzügyi-számviteli ügyeit intéz­te, időközben számviteli főiskolát is végzett. Felesége is pénzügyi te­rületen dolgozik, lányuk és fiuk a szülők nyomdokain haladva számviteli főiskolán tanulnak. Égre nyíló mennyezet Színesen indázó levelek-virágok. templomkert- Az asztrológia titkos jelei, zodiá- tel, a templom kus jegyek. A karzatok alatti előtt a Luther- mennyezetet beborító kazettaer- tanítvány Sze­dő mintha mesebeli égre nyílna, gedi Kiss István Isten ege - telehímezve. Az egyik mellszobrának kazettán két férfialak egy hosszú leleplezésével, rúdon telt szőlőfürtöt cipel. Egy Tavaly július másikon, a férfikarzat alatt, elején a IV. Re- „Hollosi István”, és „Balog formátus Világ- Moses” neve betűzhető ki. Tán ők találkozó kere- a készítők vagy készíttetők - vélik tében már ők a helyiek, latolgatja a polgármes- adtak helyet a tér. festett kazettás Mire 112 darab csodás, szép mennyezetű kazetta visszakerült ide a kecske- templomok te- méti Ráday Múzeumból, hosszú lepüléseinek harcot kellett megvívni a reformá- világtalálkozó­tus templom külső-belső felújítá- jának is, [ sáért. Pályázat, helyi és egyházi amelyre Svájc- források révén 15 millióból láttak ból, sőt Argen- a beruházáshoz 1996-ban, amely tínából is ér- 112 darab festett kazetta került ide vissza 1998. július 27-re elkészült. Pata- keztek vendé­poklosi rendkívüli értékkel gaz- gek, egyebek közt egy argentin ország 240 kazettás templomá- dagodott, melyhez pompás kör- püspök, valamint Csiha Kálmán, nak többsége Erdélyben találha- nyezetet, vonzó, parkosított falut Erdély református püspöke is. tó. teremtettek, megcsodált, virágos Ne feledjük, a történeti Magyar- ___________________________S Intézmények, szinte a semmiből Faragott székelykapu vezet a ren­dezvényteremhez és a körülötte kiszélesülő térbe, egészen a vásár­tér pultsoráig. Az intézmények so­rolásánál zavarba jövünk, egy évti­zede ugyanis egyetlen néven ne- vezhetőt is nagyítóval kellett volna keresni. Most viszont az egykori gépműhelyben különös rendez­vényterem fogad. A három részre osztott belső tér „kék-fehér” trak­tusa a sportolóké, a tárgyalóaszta­lon még ott pihen Sütő Ferenc pé­csi szobrász nagyalakú portréja Árpád-vezérről, amely rövidesen ki a szabadba, a tágas, zöld térre kerül. A középsőben a letűnő pa­raszti élet kellékeit látjuk a fala­kon, valamint a szigetvári Sarlós Endre festményeit Pata és Poklosi keletkezéstörténetéről, Pata virág­korát a középkorban, amikor még neves vámszedőhely volt. Az épü­letben lévő hajléktalanszállás tu­lajdonképpen egy kulturált albér­leti szoba, amit az önkormányzat szinte ingyen kínál a rászorulónak - a feltételek egyike, hogy környe­zetét illően becsülje meg. Terve­zik, fiogy a lapos tetejű épületen manzárdokat és tetőteraszt alakí­tanak ki. A másik meglepetés a faluház 12 ezres könyvállományával, amely a 94 évesen elhunyt Achátz József néptanító hagyatéka. A könyvtár a színpad terme is, azon át jutunk egy Ids irodába, amit a polgármesteri hivatal adminisztrá­ciós teendői számára alakítottak ki. Mögötte a kis tanácskozó, amit a hatalmas, kékterítős asztal szül­te teljesen kitölt. Körbe a falakon címerek, zászlók - a községnek és kapcsolatainak nyitott könyvként olvasható története. Rövidesen újabb intézménnyel, az augusztus 23-án átadandó tájházzal gazda­godnak. Testület, díszpolgárok A falu tiszteletdíjas polgármeste­re Paizs József, alpolgármestere Peti Géza. A képviselő-testület tagjai: Asztalos Gyula, Egres Sándomé, Egres László, Márkus István. A Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke Bogdán Csa­ba, az önkormányzat képviselői Bogdán István és Kovács Sándor. A település Basal, Somogy- hatvan és Somogyviszló közsé­gekkel együtt a Somogyapáti Körjegyzőséghez tartozik, ahol július 1-jétől ár. Sponga Margit az új körjegyző, aki a nyugdíjba vo­nuló Kisné dr. Fülöp Mártát váltja fel. Patapoklosi önkormányzata tavaly, a millennium évében ala­pított díszpolgári címet, amellyel a faluért tevékenykedő, azzal kapcsolatban álló jeles személyi­ségeket tüntetett ki. A falu dísz­polgárai lettek az elmúlt évben: dr. Csiha Kálmám erdélyi refor­mátus püspök, dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet el­nöke, Bóka András református esperes, Vanyúr István szobrász- művész, Csőm István sakkozó, nemzetközi nagymester, Balázs Péter, a testvérközség Ger- nyeszeg polgármestere, dr. Kiss György, a Libera Coop Rt. vezér- igazgatója, Patkó László, a Zrínyi Mezőgazdasági Rt. elnöke, és a faluból elszármazott Balogh Já-' nos. m Társulás az elsők között Ma a községek egy-egy közös cé­lért társulva egyértelmű, törvény­ben is deklarált előnyt élveznek a szaktárcákhoz benyújtott támo­gatási pályázatok elbírálásánál. Mint megtudtuk, a patapoklosiak alapítóként már 1994-ben kezde­ményezték a környező települé­sek együttműködését - Paizs Jó­zsef volt az ötletadók egyike. A Dél-Zselici Települések Társulása 1994. szeptember 30-án alakult meg, amelyhez 1996-ban a szi­getváriak is csatlakoztak. A társu­lás a külföldi kapcsolatok ápolá­sáért, a helyi gazdaságok mene­dzseléséért is sokat tett és tesz ma is - nemrégiben például Er­délyben jártak. A társulás elnöke ma is Patapoklosi polgármestere, de szó sincs címek halmozásáról - hangsúlyozza az érintett - annál több tennivalóról, nagyon sok munkáról, amit az ember folya­matosan vissza is kap szeretet, segítség formájában.- A munka, a hajtás az évek során sokat elvett a családra for­dítandó időből is - jegyzi meg többek között Paizs József. Ugyanakkor a falvak sokat kö­szönhetnek az igen jól dolgozó vidékfejlesztési menedzserük­nek, Tóth Csillának, akinek a székhelye a társulás szigetvári irodájában van. Eduárddal a focipályán Nem tudom, él-e még Eduárd, aki „olyan vékony volt, mint a kés pen­géje. Mint egy mahagóni nyelű fe­kete kés pengéje. Huszonöt éves le­hetett akkor Eduárd. A huszonöt­ből négy-öt-hat évet börtönben hú­zott le. Mégis jobban szerette az életet, mint én (.(.) Táncolva lépett. A két vékony barna kezét úgy tar­totta, mintha születésnapi tortára való kis vacak égő gyertyát hozna. Az egyik kezét begörbített ujjakkal a másik elé tartotta. (...) Egyetlen szál apró sárga virágot tartott az uj- jai között, azt védte. Mitől védte? így szerette Eduárd az életet.” Császár István, a néhány éve el­hunyt író novellájának hőse azt ígé­ri barátjának, elmegy Patapok- losiba meglátogatni. „Ott pedig Eduárd sorba állítja a romnyikat, és én választhatok magamnak felesé­get.” Jöhet a lakodalom. „Felöltö­zünk rendesen,(„.) Pálinkát iszunk, és táncolunk egész éjjel. Meghívjuk a rendőrt is, adunk neki egy ötszázast.-Miért?- Hogy ott legyen ő is - mondta Eduárd. - Mert a cigányoknál köny- nyen előkerül a kés, ha éjszaka pá­linkát isznak.” Vajon tudja-e Eduárd, hogy erre ma már aligha van szükség? Kocs­ma van, pálinka is van, de se a ma­gyarok és a cigányok, se beások és oláhok közt nincs örök harag. A há­borúskodást nemcsak az idő emészti el. Ahol ilyen fehérlő falak­kal néz a templom a híveire, ahol már nemcsak útszéli pipacsokba kapaszkodhat a tekintet, hanem szépen nyírt fűtengerre vetik árnyé­kukat a fák, ahol köztéri szobrok­kal, például Vanyúr István Petőfi- portréjával szemezhet a falubéli, ott békülékenyebb a párbeszéd Is­tennel is. De van itt világibb külön­legesség is. Ahol már azt hinnéd, hogy a senki földje következik, látsz egy asztal simaságú focipá­Poklosi keletkezését jelképezi. Odébb pár száz négyszögöl kukori­cás fut a patakot rejtő berek felé. Szomszédságában egy gondozat­lan telekről takarodik a gaz, hatfős csapat vágja a rendet, jobbára cigá­nyok. Ahogy megérkezünk, elő­ször a csapat vezetőjének van be- szélnivalója a falu első emberével. Közhasznú munkán Poklosiban FOTÓK! MÜLLER ANDREA lyát, kék-fehérre festett korlátokkal, kis lelátóval - mi több, villanyvilágí­tással! A luxokhoz még volna mit hozzáadni, de a pálya rendje, tisz­tasága aligha fokozható. Túl a Gyöngyös hídján, Poklosi tágas csendjében csak madárfüty- työt meg kaszasuhogást hallani. Egy sornyi ház van az utca bal olda­lán, közte Poletár Istváné, akit Bel­giumból hozott vissza a szíve. Az út jobb oldalán szobor áll - beteg em­ber az őt támogató egészségessel - a tatárjáráskori pusztító járványt, Jól tudják, a polgármester egyetlen eldobott csikkért is lehajol. Pattogó szavaiból is kitűnik, egyáltalán nem mindegy, korholást kapnak-e, vagy újabb lehetőséget a munkára, hogy pénzt keressenek. Egy apró, olajos arcú cigányem­ber is odalép hozzánk egy kézfo­gásra. Idős Balogh János, aki egy­kor sokadmagával a komáromi get­tó foglya volt. A kárpótlásra várók egyike. Szereplője a cigányholoca­ustról szóló új dokumentumfilm­nek is. Az öregből egyszerre szakad ki öröm, büszkeség és rimánkodás.- Az egyik fiam leérettségizett, és dolgozhatunk! Csak a polgár- mester úr ne menjen el innen! Nem tudni mi lenne velünk nélküle! Elcsuklik a hangja. Nagy szó az érettségi - a korábbi generációkból többen az iskola környékét is kerül­ték. Ma már legalább egy kisegítő iskolát szeretnének visszacsem­pészni a faluba, s azzal a nagyon hi­ányzó diplomásokat is. Hiába van­nak itt 25-30 aranykoronás földek - jegyzi meg Paizs József -, az itteni­eket csak a tanulás és a kemény munka emelheti föl. A kisebb csoportosuláshoz érke­zik András Zsoltné szociális gondo­zónő is. Ma vérnyomást mért - hu­szonhét idős gondozottja van. Meg- illetődve úgy is mutatkozik be, * ahogy itt az öregek kislánykora óta ismerik: Orsós Katalin. Férje kőmű­ves, Pécsre ingázik, két kislányuk Somogyapátiba jár iskolába. Jövő és múlt együtt van, de ta­lán nem egymással szemben. Az elhunyt neves építész, Szigetvári János kezdeményezésére nemso­kára tájházuk is lesz, amelyben a cigány kézműves hagyományok - teknővájás, kosárfonás - is helyet kapnak. Patapoklosiban bátran mernek álmodni is. Az egyik álom egy kisebb és nagyobb tó létrehozása a madárban gazdag Gyöngyös menti berekben. A kis­község idegenforgalmának kul­csa a szigetvári termál-gyógytu- rizmus jövőjében van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom