Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-26 / 172. szám

2001. Június 26., kedd RIPORT 7. OLDAL K U L, T U R A BOROK - ÍZEK - KOROK. A nagyszentmiklósi kincs aranyedényei, vásári áldomásozók, egy ünnepi asz­taltársaság Nagyváradon a múlt század fordulóján, vagy a pécsi Littke pezsgőspavilon az Ezredéves kiál­lításon. Többek között ezek a képek láthatók étkezési kultúránk múltjából a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeum kiállításán, mely a Művészeti és Gasztronómiai Hetek ideje alatt, július 8-ig látogat- ható a pécsi Rózsakertben. _______________________________ _________________fotó. tóth l. Tv-je gyzet Telekrácia, pofonnal Ma este egy olyan együttes zenéjét hallgathatják az ér­deklődők, amely rendszeres résztevője az európai nagy fesztiváloknak. Az Odessa Klezmer Band a ma­gyar folk- és világzene, a jazz és rock jól ismert muzsikusaiból alakult 1998-ban. A Kárpát-me­dencében végzett népzenei gyűj­téseik során és különböző alkal­mazott zenék komponálása köz­ben (színház, tánc, film) tetszett meg nekik a kelet-európai zsidó­ság népzenéje. Megragadta őket a dallamok szépsége, az előadás­mód egyedisége. A hagyományt azonban új, korszerű zenei ele­mekkel is társítja, ahogy ez jel­lemzője minden élő népzenének. Ettől válik a zenekar stílusa egye­divé és hitelessé, miközben hű marad a Csokonai által 1798-ban megénekelt toponári zsidó zene- kar hangzásvilágához is. ■ Új AKADÉMIKUSOK V.i PR. SZOLCSÁNYI JÁNOS, A FARMAKOLÓGIA! INTÉZET PROFESSZORA Amitől a paprika csípős Öt év telt el azóta, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja lett dr. Szolcsányi János kutatóprofesszor, a Pé­csi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakotherápiás Intézetének veze­tője, majd a közelmúltban úgymond rendes taggá választották az Orvosi Tu­dományok Osztályába. Kutatási terüle­te a nociceptív szenzoros neuronok élettana és gyógyszertana. Végtelenül kedves ember, s már akkor fel­csillan a szőnie, ha a munkája iránti csöpp­nyi érdeklődést tapasztal a másikban. Örömmel segít eligazodni a laikus számára nehezen érthető területeken (s csak mástól tudom meg, hogy micsoda hírnévnek ör­vend: tudományos közleményeire eleddig több mint ötezer nemzetközi hivatkozás történt), s ha a hobbija felől érdeklődöm hitetlenkedve néz rám: Hát lehet-e valaki­nek széles e világon e szép szakmánál fon­tosabb időtöltése? Kell-e több, mint alapku­tatásokat végezni a gyógyszertan terüle­tén? Szolcsányi János pécsi. Mint ahogy olyan sokan pécsiek vagyunk. Budapesten szüle­tett, Cegléden érettségizett, Szegeden lett or­vossá, s valójában 1970 óta él e városban, mely végleg otthonává lett. Édesapja is or­vos volt: nagyszülei a Felvidékről menekül­tek az első világháború után, szülei Nagyvá­radról a második után. Szolcsányi János eddigi pályafutását nem könnyű végigtekinteni. Ösztöndíjas volt Londonban, vendégprofesszor Észak-Karoli­nában, majd a Heidelbergi Egyetemen, több ízben vendégkutató a Bad Nauheim-i Életta­ni Intézetben, majd tudományos szakta­nácsadója lett a londoni Sandoz Intézetnek. Megannyi nemzetközi tudományos társaság és szervezet tagja, alapító tagja, legutóbb Szent-Györgyi Albert-díjjal és Batthyány- Strattmann éremmel tüntették ki többek kö­zött. És még egy igen friss információ: két olyan projekt részese is, melyet a Széche- nyi-terv finanszíroz. A egyik időnként Deb­recenbe szólítja, a másik meg Budapestre, az MTÁ Kémiai Kutató Intézetébe. No de' miért? Most jön a neheze, pedig olyan egysze­rű és érthető az egész. Szolcsányit mindig a probléma-megoldások izgatták (középis­kolában jó matematikus hírében állt), s né­hai szegedi professzora, bizonyos Jancsó Miklós nyomán (nem tévesztendő össze a filmrendezővel) immár 37 éve foglalkozik avval, hogy miért csípős a paprika. Vagyis­hogy, nem egészen evvel. Inkább a paprika csípőanyagával, a csípősséget okozó cap- saicinnel (írhatjuk kapszaicinnek is). Vélet­len folytán merült el e témában. Ismert, hogy a különböző gyógyszerek bizonyos sejtekre szelektíven hatnak, ez adja a lénye­güket. A kapszaicin szintén szelektív hatású - ez a fájó, csípő érzés - nem minden sejtre, sőt nem minden élőlényre (!) van hatással. Például a békát vagy a madarakat abszolút nem zavarja, nem csípi a paprika (erőspap- rika-oldatban lehet levelibékát fürdetni!), másrészt ha az állatok nagy dózisban kap­nak kapszaicint, egy idő után az összes ké­miai fájdalomkeltő anyag iránt érzéketlenné válnak. Néhány nagyon egyszerű kísérlet után megbizonyosodott Szolcsányi arról, hogy ez a paprika-erő az élőlényekben na­gyon szelektíven, ritka helyeken hat csak olya­nokon, amelyek a legtöbb idegvégződésen nincsenek meg, és nincs a szervezet egyéb sejtjein sem... Ekként természetes a felisme­rés, hogy kell lennie az ér­ző-ideg végződéseken egy olyan egy speciális mole­kulának, ami kapszaicin- nel izgatható. (Ezt hívják ma kapszaicin-receptor- K nak!) W Summázzuk. Közel harminchét éves kutatásai során több új neurofarmakológiai és neurofiziológiai alapfogalom megfogalma­zásához vitte el a paprika Szolcsányi pro­fesszort^ aki most azon dolgozik, hogy a fáj­dalomérzet csökkentésének új lehetőségeit (eddigiektől eltérő hatásmechanizmusú fáj­dalomcsillapítók!) tárja fel a munkatársai­val. Vagy ahogyan azt a beszélgetésünk so­rán megfogalmazta:- Hát nem furcsa, hogy miközben a hu­szadik század a tudomány általános forra­dalmát hozta, s ezen belül az orvosságok vi­lága is átalakult, még ma is azokat a fájda­lomcsillapítókat gyártják a gyógyszergyárak - természetesen a mellékhatásaikban fino­mítva -, melyeket a XIX. században kitalál­tak?... KOZMA FERENC MIÉP: dobogós remények Hogy a Baranya Megyei Közgyűlést ma a szocialisták irányít­ják, az csupán 1,33(0 szavazaton múlott. A mandátumokat odaítélő osztási művelet után ugyanis ennyi hiányzott, hogy a megyei közgyűlésbe bekerüljön egy MIÉP-es is, és ezzel jobbra billent volna az egyensúly - hangsúlyozta dr. Deák Péter, a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja megyei elnöke. Hozzáteszi, most már sokkal egyértelműbb lesz a helyzet, mivel a MIÉP a har­madik helyet célozta meg a választásokon. A MIÉP a napjainkban látható párt­palettára utolsóként került föl, hi­szen csak 1993 nyarán alakult meg. Pécsett is azon az őszön jött létre az aktív szervezet. Bár a párt már az 1994-es országgyűlési választá­sokon is elindult, de rövid előélete folytán akkor még mérsékelt ered­ményt ért el, az ország 176 válasz­tókerületéből csak mintegy 80-ban tudott jelöltet állítani, emlékezik a kezdetre dr. Deák Péter. Megemlíti azt is, hogy Baranya már ekkor is jó MIÉP-es megyének számított, hi­szen a hét választókörzetből ötben volt jelöltje. 1998-ban tovább javult a bizonyítvány: a Dunántúlon pár­ton belül a második legjobb lett a baranyai szervezet. A MIÉP háza táján még sok a tisztázandó személyi kérdés, az iga­zi választási készülődésnek még csak előszelei vannak. Például a leg­utóbbi megmérettetésen a pécsi 1-es körzetben induló dr. Balázs Fe­renc, aki a későbbi önkormányzati választásokon is részt vett, azóta már a MIÉP soraiból is kilépett, így biztos hogy Pécs ezen részén a párt­nak új jelöltje lesz. Várhatóan Barkó Zsuzsanna veszi át a szerepét. A pe­dagógus végzettségű hölgy Pécsett él és dolgozik, három gyermeket ne­vel, s második diplomájának meg­szerzésén munkálkodik. A kettes körzetben a MIÉP orszá­gos elnökségének tagja, dr. Deák fl MIÉP LEHETSÉGES JELÖLTJEI 2002-BEN 1. vk.: Barkó Zsuzsanna 2. vk.: Dr. Deák Péter 3. vk.: Sipos Sándor 4. vk.: ? 5. vk.: Lajdi Antalné 6. vk.:? 7. vk.: Németh István vagy Nagy József Péter indul ismét, s legalább harma­dik helyre számít. Abban bizako­dik, hogy a párt térségi lefedettsége egyre jobb, minden választókörzet­ben több szervezetük is működik. Megalakulásuktól kezdve megfi­gyelhető, hogy a városokban a párt erősebb, mint a községekben, bár a pártvezető szerint napjaink kisgaz­da viharai ezen a téren pozitív el­mozdulást hozhatnak. A 3. körzetben Sipos Sándor, a je­lenlegi Pécs városi elnök indul. A legutóbbi jelöltnek, Sashalmi Györgynek - két cikluson keresztül ő volt a városi szervezet elnöke, je­lenleg pedig önkormányzati képvi­selő - is jut feladat, ő inkább a helyi ügyekre szeretne koncentrálni. A komlói körzet még nyitott kér­dés. Legutóbb dr. Tamás Attila sze­mész főorvos volt a MIÉP jelöltje, ő azonban most nem vállalja a meg­mérettetést, az utóda pe­dig még nincs lefixálva. A mohácsi körzetben hosszú kiválasztási fo­lyamat eredményeként rendkívül jó jelöltet ta­láltak, vélekedik a me­gyei elnök. A 98-as vá­lasztás során a körzet Még egyszer Kokóról, pontosab­ban az RTL Klub vasárnapi inter­jújáról. De előtte valamit a lényegről: a média hatalmáról. Tán évtizede vannak, hogy készült egy felmé­rés, amely szerint Mexikó, az Egyesült Államok és Magyaror­szág polgárai raboskodnak a leg­többet a képernyők előtt. Ha a statisztika időtálló, akkor tör­vényszerű, hogy hazai szerző - nevezetesen Szilágyi Ákos - tollá­ból született egy olyan esszékötet, amely a média mindent átható uralmával foglalkozik. A Szépfe­jedelem ebben az olvasatban „ké­pi demokrácia”, telekrácia - a „kép” uralmának szinonimája, ízlésdiktatúra helyett a néző tö­megpszichózison alapuló piaci ki­szolgálása, amely kép és néző egymást átható párbeszédében a tömegkultúra győzelme. Elsők közt a politikus, a színész, a spor­toló válhat a tömegkultúra részé­vé, válhat sztárrá, királlyá, isten­né. (Diana, Zámbó Jimmy, Ko­vács stb.) A nézőket hipnotikus állapotba ejtő mitikus erő a befek­tetett pénz nagyságától, a töme­gek esztétikai igényétől is függ. Paradox helyzet, hiszen hányán érdemelnek nagyobb figyelmet egy világbajnoknál? Egykönnyen apátiába hulló nép miért ne sze­rethetné meg egy sportoló opti­mizmusán, tehetségén keresztül kicsit önmagát is? Csapdahelyzet is, hiszen az össznemzeti kukkolás a történelemben ez idá­ig páratlan „farka csóválja a ku­tyát” helyzetet teremt - a Kokó kö­rüli őrület csak a példák egyike. Vereségével személye a tömeg szá­mára átmenetileg földivé lesz, hogy most valaki más legyen a ki­rály egy másik nép legkisebb fiai közül. Kokon ez nem változtat: ahogy győzelmeit nemzeti büsz­keségünket táplálva közös ered­ményünknek tekinti, a vereséget pedig (ami a képernyő révén nemzeti bukássá nő) sportszerű­en a boksz törvényeinek, ellenfele jobb teljesítményének, abban jel­leme is megnyilatkozik. Ám amíg a földre szállás az ökölvívó szá­mára megélt tapasztalat, addig a tömeg szeretné hallucinációnak látni és további győzelmeket kö­vetel. Ha emlékszünk édesanyja szavaira - a porciózhatatlan sze- retetre, amellyel mindhárom gyermekét egyként öleli magához és félti a fiát ennyi rivaldafénytől, amely el is ejtheti - az semmi mást nem mutat, mint hogy anyai ösztönét a média nem kezdte ki. Az interjúban Kokó nagyon re­ális és tárgyszerű volt. A riporte­rek csak a média öngerjesztő és általa is gerjesztett mohóságáról nem kérdezték, rosszul idézve édesanyja szavait is. És hányán hallottak arról, hogy egy lengyel „istálló” magyarja, Kótai Mihály akkor aratta a kilencedik győzel­mét a profik között - nyolcat ki­ütéssel? BÓKA RÓBERT Kötődés a helyi dialektushoz A magyarországi horvát mé­dia címmel jelent meg a na­pokban egy kötet dr. Gyúrok János és dr. Sokcsevics Dé­nes szerkesztésében. A munka annak eredményeként született, hogy az Országos Hor­vát Önkormányzat, a magyaror­szági- kisebbségek körében első­ként, megbízást adott egy szocio­lógusokból, történészekből, szoci­álpolitikusokból, kommunikáció­val foglalkozó szakemberekből, egyetemistákból álló kutatócso­portnak, hogy mérje fel a közön­ség által a hazai horvát média iránt támasztott igényeket. Kérdőíves felméréssel az ország valamennyi horvát etnikai csoportját, régióját lekérdezték, s mélyelemzést foly­tattak a fővárosban, a megyeszék­helyeken és kisebb településeken. Számos vizsgálat lefolytatása után megállapítást nyert, hogy a vizsgálat eredményei nemcsak a kisebbségi csoportok számára hordoznak üzeneteket, hanem a többségi médiumok részére is tartalmazhatnak hasznosítható kódokat. A kutatás bebizonyította, hogy a magyarországi horvátok identi­tástudata elsősorban lokális jelle­gű, amely olyan erős és fontos, hogy figyelmen kívül hagyása nagyfokú felelőtlenséget és mu­lasztást jelentene. Kiderült az is, hogy az anyanyelv eltűnése nem öltött olyan tragikus méreteket, mint gondolták, s a helyi dialek­tus, a lokális nyelv olyan erős kö­tődést jelent, amelyre az eddigi­eknél sokkal bátrabban építhet a média. A MIÉP BARANYAI KÉPVISELŐJELÖLÉSEI AZ EDDIGI VÁLASZTÁSOKON A MIÉP PÉCSI KÉPVISELŐ-JELÖLÉSEI AZ EDDIGI VÁLASZTÁSOKON képviselőjelöltje Szendrő Annamá­ria volt, a MIÉP pécsváradi szerve­zetének elnöke. Nehéz, viszontag­ságos munka után maga kérte a váltást, ezért Lajdi Antalné önkor­mányzati képviselő lesz a párt de­legáltja, akit már harmadjára vá­lasztanak meg egyéni jelöltként a környékbeli emberek, hogy az ér­dekeikért kiálljon a mohácsi város­házán. Siklós térségében, a komlóihoz hasonlóan bizonytalan a MIÉP-es jelölt személye. 1998-ban dr. Béla Péter körjegyző indult, de nem vár­ható, hogy újra próbálkozzon. Itt is több név van a tarsolyban, de csak nyár végére dől el, hogy ki mellett döntenek.- Nem hiszem, hogy elkésnénk a többiekhez képest - válaszol kér­désünkre a MIÉP megyei pártelnö­ke. - Kampányunk is csak 2002 februárjában kezdődik, melyre szeptembertől zajlik az aktív felké­szülés. Sőt, az alapos kiválasztással kivédjük azt a politikai kapuzárási pánikot is, amelyik több pártnál már idén tavasszal tapasztalható volt. A hetes körzetben több a szóba jöhető jelölt. Egyikük az 1998-ban IV. vk. VII. vk. Jelmagyarázat: I • nem jutott be a 2. fordulóba I • bejutott a 2. fordulóba [O képviselővé választották ni V. vk. / VI. vk. y y 1. vk. 1994: Dr. Vörös György # 1998: Dr. Balázs Ferenc • IV. vk. V. vk. II. vk. 1994: ­1998; Dr. Tamás Attila # 1994: Winkert László • 1998: Szenrdő Annamária + 1994: Bottlik Sándor # 1998: Dr. Deák Péter # VI. vk. VII. vk. III. vk. 1994: Oláh László # 1994: ­1994: Dr. Aszódi Pál • 1998: Dr. Béla Péter * 1998: Németh István • 1998: Sashalmi György # I. vk. A párt 1993-ban alakult is induló Németh István, aki meg­szervezte a tejtermelőket a MiZo- botrány idején, s maga is egy min­tagazdaság működtetője. De az is elképzelhető, hogy az egyetlen ba­ranyai MIÉP-es polgármesterre esik majd a választás, a bükkösdi Nagy Józsefre. Ezt a kérdést a helyi alap­szervezetek döntik majd el. A MIÉP úgy számol, hogy 2002- ben a harmadik erő lesz. Regionális céljaikat illetően megtudtuk, hogy egy országos programmal szeret­nék elérni, maradjon több adóbe­vétel az önkormányzatoknál. A te­lepülések a jelenlegi 5 százalék he­lyett 20-50 százalékát kapnák visz- sza az szja-befizetéseknek, és a fel­adatellátás szerint lenne a differen­ciálás. Mi több, a felső határ eseten­ként a 100 százalékot is meghalad­hatja, mert a munkanélküliség súj­totta községeknek a teljes adóbevé­tel sem jelent túl nagy segítséget. A párt országosan 10 százalék fölötti eredménnyel kalkulál, de Budapesten ennek a dupláját vár­ják. 35-40 képviselőhelyre számíta­nak a Parlamentben, s köztük egy, vagy két helyen ülhet baranyai képviselő. Pártszövetségről viszont csak az országos választások után hajlandók tárgyalni, de azt máris leszögezik: a balliberális oldallal semmiféle kompromisszumot nem kötnek. MÉSZÁROS a. ENDRE I / f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom