Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-21 / 167. szám

4. OLDAL BAR ANY A I 2001. Június 21., csütörtök Károkat okoznak a bezárt bányák A bdnyavagyon-hasznosító csak részben ismeri el felelősségét Jövő tavasszal nyit a központ PÉCS fenyeget az eső A még várható csapadék további omláshoz vezethet fotó: müller a. Pert nyert egy volt hadifogoly Több száz olyan idős ember él Baranya megyében, aki évekig hadifogságban volt, mégsem kap jelenleg ezért nyugdíj-kiegészítést, mert a vonatkozó kormányrendelet nem terjed ki mindenkire. Változást hozhat az a per, amit a munkaügyi bíróságon egy egykori fogva tartott nyert meg nemrég. Budapest Újabb fordulatot vett a hadifog­lyok kártalanításának ügye. Mint arról lapunkban már hírt adtunk, Wekler Ferenc, a parla­ment alelnöke, baranyai ország- gyűlési képviselő törvényjavas­latot terjesztet a T. Ház elé a ha­difoglyok kártalanításáról szóló kormányrendelet módosítása ér­dekében, ám előterjesztését le­szavazták. Az alelnök a Dunántúli Napló­nak elmondta, a szóban forgó rendelet ahelyett, hogy a hasonló státusú és sorsú emberek részére együttesen előírta volna a jutta­tást, önkényesen válogatott az ar­ra „érdemesnek tartottak” között. A juttatásukért folyamodó, de a rendelkezések értelmében a ked­vezményezett körből kimaradt időskorú emberek igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság sor­ra elutasította. Mivel az állam­igazgatásifellebbezések sem hoz­tak eredményt, sok ügy már a munkaügyi bíróságok elé került. Nemrég egy egykori hadifo­goly pert nyert, a bíróság megvál­toztatta a jogszabálysértő köz- igazgatási határozatot, és megál­lapította a juttatást. Wekler Fe­renc véleménye szerint ez az íté­let reményt jelenthet a többi ha­sonló helyzetben lévő volt hadifo­golynak, és esélyt arra, hogy ők is megkaphatják a nyugdíj-kiegészí­tést. Az alelnök nemrég az Alkot­mánybírósághoz fordult a szerin­te diszkriminatív helyzet felszá­molása érdekében. (Előzmények: www. dunantulinaplo. hu) Bizonytalan a tarifaemelés A Pénzügyminisztérium jóváhagyása késik PÉCS Bár a pécsi közgyűlés mai, tervezett napirendjén szere­pel a helyi tömegközlekedés viteldíjainak évközi, 5,1 szá­zalékos emelése, mégsem biztos, hogy a városatyák va­lóban szavazhatnak is az elő­terjesztésről. A Pénzügymi­nisztérium jóváhagyása ugyanis tegnap délutánig nem érkezett meg. A pécsi közgyűlés legutoljára 2000 decemberében módosította a helyi tömegközlekedés tarifái­nak mértékét - akkor 7,2 száza­lékkal emelkedtek a viteldíjak -, azonban az első négy hónap eredményei alapján újabb, 5,1 százalékos emelésre volna szük­ség. Az első hónapok bevételei és kiadásai ugyanis arra mutatnak, hogy az év végére a társaságnak több mint 89 millió forintos vesz­tesége keletkezhet, ami akár a közlekedés folyamatosságát is veszélyeztetheti. Az illetékes bi­zottságok a közelmúltban támo-, gatták az 5,1 százalékos, július 1- jétől hatályos emelést, mivel az infláció a tervezettnél magasabb szinten alakult. Korántsem biztos azonban, hogy ez a növelés meg is valósul­hat. Lapunk úgy értesült, az ár­megállapító joggal bíró Pénzügy­minisztérium ugyanis egyelőre még nem küldte meg az egyetér­tését igazoló határozatot, leg­alábbis az szerda délutánig nem érkezett meg a városházára. Kerényi János alpolgármester­től megtudtuk, ha a holnapi ülé­sig sem érkezik meg a szaktárca jóváhagyása, kénytelenek lesz­nek a napirendről levenni a tari­faemelés kérdését. A tervek szerint egyébként a menetjegy ára elővételben 100 fo­rintra (buszon véve 120 forintra), a tanuló-nyugdíjas bérlet ára 850 forintra emelkedne, míg az össz- vonalas bérletért 2630 forintot kellene fizetni. (Háttér: www.dunantuttnapb.hu) NY. SZ. A dokumentumok mellett a Dunántúli Napló tegnapi száma is belekerült a fémhengerbe A rendkívüli időjárási körül­ményekhez igazodva Boros Imre, PHARE-programokért felelős miniszter a város és a megye vezetőivel közösen csak képletesen rakta le a Pé­csi Ipari Park Tudományos Technológia és Vállalkozás Fejlesztési Központjának alapkövét. Az új létesítmény - amely­nek kivitelezési jogát is bara­nyai vállalkozás nyerte el - várhatóan jövő tavasztól fo­gadja az innovatív kisvállalko­zásokat. A technológiai köz­ponti funkció mellett az épü­let egyik traktusa klasszikus inkubátorként segíti majd az ipari parkba letelepülő kis- és középvállalkozásokat. Az ünnepélyes alapkőleté­tel alkalmávál Kékes Péter, a Pécsi Ipari Park Rt. vezérigaz­gatója elmondta, hogy a kül­földi befektetők ma már egyre inkább nem kizárólag az olcsó munkaerőt keresik Magyaror­szágon, hanem a magas szín­vonalú kutató és termelő bázi­sokat. Ezért nagy jelentőségű a részben PHARE-támogatás- ból, összesen 500 miihó fo­rintból megépülő központ. A program folytatásaként jövőre egy újabb, hasonló funkciójú 4000 négyzetméteres épület létesítését tervezik. K.E. A SZENTLÖRINCI önkormány­zat pályázaton huszonötmillió forintot nyert. A összeget a szennyvízhálózat rendbehozatal­ára kívánják fordítani. (be) VAJSZLÓ a közelmúltban át­adott sportpálya világításának ki­alakítására és eszközök beszer­zésére mintegy másfél miihó fo­rint támogatást nyert az Ifjúsági és Sportminisztériumtól, (wk) KOMLÓN a Hamvas dűlőbe ri­asztották tegnap a tűzoltókat, ahol egy kunyhószerű építmény­ben súlyos égési sérüléseket szenvedett férfit találtak. Feltehe­tően gázpalack robbant fel az építményben. (be) PÉCSVÁRADON a várban, a Szivárvány Gyermekház szerve­zésében csaknem kétszáz, a Kár­pát-medencéből érkezett magyar gyermeknek tartott kedden elő­adást Andrásfalvy Bertalan, (mb) LEGFELJEBB június 30-ig for­galmazhatnak zárjegy nélküli bort a jövedéki engedélyes, vala­mint a nem jövedéki engedélyes kereskedők, ezen a napon a rak­táron lévő mennyiségről leltárt kell felvenniük és a zárjegy nél­küli készletet ki kell vonniuk a forgalomból. (sn) SZEDERKÉNYBEN a közútke­zelő kht.-val közösen az önkor­mányzat három járdasziget elhe­lyezését tervezi a falut átszelő 57-es főúton, az áthaladó forga­lom lassítására. _________.______________(“?l Sz ázharminchárom mecsekszabolcsi kárbe­jelentés érkezett 1997 óta a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt.-hez (MBVH Rt.) az egykori bányászati tevékenységgel összefüggő épületrongálódások miatt. Az Rt. csak részben ismeri el a felelősségét. Komlón a bányavíz okozta problémákat fir­tatta az egyik képviselő. Pécs-Komló A Pécs északkeleti csücskében található me­csekszabolcsi városrész közelében, illetve alatt az elmúlt évtizedekben bányászati tevékenység folyt. Szabolcs-légaknát 1992-ben tömedékelték be véglegesen. Az üregek azóta megteltek bá­nyavízzel, és ez a folyamat közvetett módon ha­tással van a térség vízháztartására is. A föld alatti „víztest” nem keveredik ugyan a talajvíz­zel, de nyomást gyakorol rá, és nem engedi, hogy a folyadék a korábbi útjain eltávozzon a területről. A magas talajvíz pedig megrongálja az épületeket. Van olyan ház, amelynek az alapját is cserélni kell, másutt alig észlelhetőek a károk. Az MBVH Rt.-nél először 1997-ben jelentke­zett szabolcsfalui lakos kárigényével úgy, hogy A kártérítés menete annak írásos nyoma is maradt. Abban az évben további 8, rá egy évre 21, 2000-ben 46, idén pe­dig már 63 beadvány került az rt.-hez. A cég ed­dig 23 millió forintot fizetett ki kártérítés címén, a lakosság egy része azonban elégedetlen, mert a társaság csak részben vállal felelősséget a ká­rokért és csak ennek arányában fizet. Az érin­tettek számára tegnap meghívásos fórumot ren­dezett a Mecsekszabolcsi Környezet- és Érdek­védő Egyesület, ahol az rt. képviselői elmond­ták: indokolt esetben (eddig kilenc kérelmet utasítottak el) egyelőre a jelenlegi kárérték har­minchárom százalékát fizetik ki, a teljes kártérí­tés csak egy későbbi eljárás eredménye lehet. A szakértők hangsúlyozták, hogy az épületek álla­ga, a csapadékvíz folyamatos növekedése és a közművesítettség hiánya mind befolyásoló tényező a talajvíz szintje és a károsodás szem­pontjából.- Ez volt az első alkalom, hogy nem egyénileg, hanem kö­zösen kértünk tájékoztatást a ki­alakult helyzetről, a várható ten­denciákról és a kártérítés folyamatáról - mond­ta Kiéri István (képünkön), az egyesület elnöke. - ígéretet kaptunk arra, hogy ősszel ismét talál­kozhatunk. Komlón is az egykori bányászat mai hatásait firtatta a legutóbbi képviselő-testületi ülésen Mátyás János képviselő, aki azt hiányolta, hogy sem a város vezetői, sem az egykori bányatulaj­donosok nem adnak kellő tájékoz­tatást e témában.- A bányaművelés során nagyon sok vizet kiszivattyúztak a talajból, ez előbb-utóbb megjelenik, és ne­hezen hihető, hogy valamennyi az erre a célra kialakított altárón jön ki - vélekedett a képviselő. Dr. Nyers József, a Pannonpower Rt. bányászati divíziójának bizton­sági főmérnöke szerint nincs ok az aggodalomra.- Nem számítunk arra, hogy bá­nyavíz szennyezné a talajvizet, hi­szen a felgyülemlett mennyiséget a tárón keresztül folyamatosan kive­zetjük a Kaszánya-patakba. Tudjuk, hogy en­nek a víznek a sótartalma magasabb a megen­gedettnél, de ha a koncentráció tovább növek­szik, akkor külső tisztítóberendezést állítunk be. S. G.-N. L. Az eljárás alapja a kárbejelentés, amit a MBVH Rt. bá­nyászati szakértője minden esetben megvizsgál. Ha a bejelentés megalapozott, akkor az építészeti szakértő következik, aki a helyreállítási szakvéleményével járul hozzá a kárérték megállapításához. Ha sikerül, akkor ezek után az rt. megegyezik a károsulttal egy összeg­ben, amit aztán több ütemben fizet ki. Ha nem sikerül kompromisszumot kötni, akkor az ügy a bíróságra kerül, ahol igazságügyi szakértők ismétlik meg a vizsgálatokat. A mecsekszabolcsiak közül eddig tizenketten jutottak el a bíróságig. Jégverés nagy károk nélkül A szél sem kedvez a gazdáknak Siklós-Harkány-Villány A siklósi hegyközség terü­letén a Városi hegyen, illet­ve a Csuknia dűlőben már tapasztalható a hét eleji jégverés hatása, míg a kel­lemetlen esemény a jelek szerint mind a harkányi, mind a villányi szőlőket el­kerülte. A siklósi területen borsó nagy­ságú, húg a település és Har­kány között ennél jóval na­gyobb méretű jég hullott, ám a fürdőváros szőlőbirtokait a he­lyi gazdák elmondása szerint az égi „áldás” elkerülte. Szende Gábor villányi hegy­bíró úgy tájékoztatott, a hegy­községnek eddig senki sem tett bejelentést, márpedig egy ilyen esemény híre futótűzként ter­jed. Igaz, az utóbbi napok idő­járása miatt csak nagyon keve­sen mentek ki az ültetvények­be, hiszen - részint a nagy sár miatt - semmiféle munkát nem lehet végezni. Gere Attila villá­nyi borász szintén nem tapasz­talt a birtokán jégverést, ugyan­akkor úgy véli, akik részesültek belőle, az időjárásnak köszön­hetően hátrányba kerültek. Azonnali permetezéssel ugyan­is védekezni lehetne, ám a fo­lyamatos esőzés miatt erre nincs mód. Bender János siklósi szőlős­gazda tájékoztatása szerint a Városi hegyen már bámulnák azok a fürtök, amelyek a levele­ken kívül voltak a jégverés ide­jén. Ábel János úgy tájékozta­tott, a Csukma dűlőben hasonló jelenség tapasztalható, és a na­pok óta tartó szél sem kedvez a gazdáknak, ugyanis a karók kö­zötti drótnak veri a fürtöket, s ennek ugyanaz a következmé­nye mint a jégverésnek. Daka Zsolt hegybíró elmond­ta, az ürömben öröm, hogy a jégszemek bő esővel érkeztek, így csak kisebb kárt tudtak okozni. K. J. Omlásokkal Dunaszekcsö-Köblény­Nagynyárád-Szederkény A hét elején beomlott egy pincének használt régi kocsiszín Dunaszekcsőn. Az eset nincs közvetlen összefüggésben a mostani esőzéssel, de a további csapadék a löszös és agyagos területeken akár ka­tasztrófát is okozhat. A Duna-parti településen a további veszély elhárítására a pinceprogramra idén nyert pályázati pénzből kell elkülöníteni, ami az igényelt összegnek csupán a harmadát te­szi ki. Itt sürgető feladat a vízelvezetés megoldása is, egy nagyobb felhőszakadás komoly veszélye­ket rejt magában. Köblényben a magas partfal közelében lakóhá­zak is vannak, és néhány éve ennek csak egy ré­szét sikerült megerősíteni. A többire nincs pénze az önkormányzatnak, így a megye északi részén fekvő faluban is tartanak a huzamosabb esőtől. Szederkény két éve már nyert pénzt támfal épí­tésére, idén ismét pályáznak, a veszélyt felmérő bizottság a jövő héten érkezik a községbe. A helyi önkormányzat komoly összegeket áldoz a három egymás alá épült pincesor megmentésére, volt olyan üreg, amely egymaga ötmillió forintot „nyelt el”. Nagynyárádon utoljára néhány hónapja om­lott be pince. Akkor nem a csapadék volt a hibás, most azonban ettől tartanak a legjobban a falu lakói. b. b. Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, nem volt időm arra, el kellett indulni, szívetekbe hagyom emlékem örökké. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesanyám, anyósom, nagymamánk, dédink, test­vérünk, PFEFFERMANN HENRIKNÉ Steibler Anna 77 éves korában elhunyt. Te­metése 2001. június 22-én 15.15 órakor kezdődő gyász­mise után, 16 órakor lesz a villányi temetőben. A gyászoló család Hírcsatorna t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom