Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-20 / 166. szám
2001. Június 20., szerda SZÁRÁSZ B E MUTATKOZIK 9. OLDAL S zárász. Az Észak-Baranya csücskében fekvő kis település a legrapszodiku- sabb sorsúak közé tartozik, melyet 1976-ig még Egyházaskozárral sem kötött össze műút. Először 1382-ben olvashatjuk a nevét Zaraz alakban, majd a számos népességcserét - török hódoltság, majd a XVIII. századi betelepítések és az 1945-46-os exodus - követően ma csángók, magyarok, kisebb részt romák laknak a településen. Fokozottan hátrányos helyzetű faluként érte meg a rendszerváltást, holott nevezetes állattenyésztő hely volt, ahol a XX. század elején az amerikai gazdák beköltözésével a farmergazdaságból is ízelítőt kapott a község. Kilépve az árnyékból Gerényes (V °Ág oTékes b Kisvaszar Liget Mecsék- ° pölöske Bikái Alsómocsolád ^Egyttí^askozSr SZÁRÁSZ Hegyhátmarócó oTófű Szalatnak o Köblény Kárászé» Vékény o / Magyaregregy Kisbattyán Szászvár ~6 . Máza Az 1946-ban még több mint háromszáz lelket számláló megyehatári település az aprófalvak keserű kenyerét eszi ma is, azonban az itt lakók egyre többet tesznek azért, hogy zártságukból kiszabaduljanak. Az előretekintés egyik legfontosabb kulcsa a múlt, maga a történelem. Legalábbis erről árulkodnak Albert István polgármester, az Egyházaskozári Általános Iskola magyar-ének szakos tanárának szavai, aki a 100 lelkes kis falucska bemutatását a múlt felidézésével kezdte. Mint elmondta, negyven itt feltárt sír tanúskodik arról, hogy Árpád-kori település, amelynek egyébként 1347-ben már önálló plébániája van. A török hódoltság idején Szárász is elnéptelenedett, ezt követően költöztek ide rácok. Majd ismét kipusztulás volt a sorsa, hogy a XVIII. század második felében hesseni és würtenbergi német családok népesítsék be. Az 1945-46-os kitelepítések után érkeztek a csángó magyarok Moldvából - s ez a körülmény már csak azért is különös jelentőségű, mert a csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter néprajztudós 1946- ban ebben a faluban telepszik le, és három éven keresztül itt él. SZÁRÁSZ LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA H.Y1V \- Az egykor szarvasmarha- és lótartásáról is országos hírű település volt: ebben a pici faluban 1938-ban 680 tehenet tartottak nyilván! mondja a polgár- mester. Mára ennek csak egy-két hírmondója maradt. Ma a község olyan méltánytalan gondokkal küszködik, mint a két kilométeres út megépítése Lengyel felé. 1976-ig még Egyházas- kozárhoz se vezetett tisztességes út. Végre va- lahára 1999-ben megnyert pályázati pénzből - 46 millióból - sikerült megépíteni a két kilométernyi összekötő utat, kiszabadultunk a zsákutca szorításából, de egyelőre kevés benne a köszönet. Ugyanis a kivitelező csak csökkentett műszaki tartalommal valósította meg a munkát ennyiből, sőt bejelentették, a négyéves garanciát sem vállalják, és még 8 milliót követelnek... A zsákutca végre megszűnt, ám ha öt éven belül nem kap az „itatott maka- dám” minősítésű út végleges fedő aszfaltborítást, akkor lezárják sorompóval. Most készült el a faluban az új járda, az idén újítjuk föl a halottasházat 630 ezerért, társadalmi munkával és 200 ezer forint önrésszel a sportpályát. A közvilágítás korszerűsítését már megrendeltük 650 ezer forintért, a Há- bi-patak tisztítását ebben a hónapban kezdi meg egy sásdi cég. Albert István polgármester szobája a község könyvtárának is otthont ad A korábbi, 1995-97-es fejlesztéseink közé tartozik a kultúrház kialakítása orvosi rendelővel, amely akkor 3 milliós beruházást jelentett. Minden háznál van kábeltelevízió, ami önkormányzati hozzájárulással családonként csak 600 forint, és a szervezett szemétszállítást is fizeti az önkormányzat. A szennyvízcsatorna kiépítéséhez az Egyházaskozárnál is közelebb fekvő Lengyellel kellene társulni és közösen pályázni. Most folytatunk tárgyalásokat Po- tapi Pállal, Bonyhád országgyűléO"-' Obánya si képviselőjével, akit arra is kérnénk, hogy a két kilométeres út befejezéséért is járjon közbe a két település érdekében.- Ezek a kis falvak azért maradtak életben, mert a rendszerváltás után visszakapták az önállóságukat - azelőtt Szárász is be volt sorolva a szerep nélküli települések közé - summázza a polgár- mester. A rendszerváltás után jött a víz, javíthattunk az utak állapotán: mindezt persze messze nem tudtuk volna megvalósítani a fejkvótánkból: hiszen intézmények híján mindössze 6 millióból gazdálkodhatunk évente. Viszont igencsak meg- külföldiek érdeklődése a nőtt a község iránt. Jómagam 1965 óta tartozom ide, ugyanis korábban Szárászon tanítottam. 1994-ben hívtak vissza a szárásziak, hogy legyek a település polgármestere. Sokan gondolták úgy, hogy majd a „tanár bácsi” intézkedik; azt hitték, hogy mindent meg tudok oldani. Sok csip-csup üggyel bajlódunk így is, hiszen egy ilyen kicsi község messziről és mások szemében néha semekkorának se látszik. Első fecske, lovakkal A vendéglő előtt, az út túloldalán a bekerített karámban két ló harapdálja egykedvűen a maradék fűcsomókat. A Féhér házaspár lovai. Fehér Gábor- né és férje minden bizonnyal első fecskének számítanak vállalkozásukkal a településen, hiszen a lótartás nyilvánvalóan több puszta passziónál: az itt is ébredező idegenforgalmat szeretnék szolgálni. A második gyermekét váró fiatalasszony férjével vegyesboltot és vendéglőt üzemeltet a Petőfi nevét viselő főutcán. A korábbi áfész-bérleményt már megvásárolták, s mint a fiatalasszony elmondta, néhány héten belül ki is költöznek Szárászra Egyházaskozárból. A lovarda a napokban nyitotta meg kapuit Képviselőtestület A falu polgármestere Albert István. Alpolgármester Simon Péter. A testület tagjai: Borbandi István és Fehér Gábomé. Az oldal a szárászi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Templom, felkiáltójelnek Egyutcás település az út bal oldalára gombolt házakkal, melyek a Hábi-patakon túlra, jórészt megművelt földekre néznek. Szárász körül csak távolabb sejtenek föl dombok, a településnek sajátos hangulatot kölcsönöz az út vonalát lezáró és a tekintetnek is álljt parancsoló múlt századi rókái szomorkodó, de formára esztétikus templom már jó ideje javításra szorulna kívül-belül. A fáma szerint talán még a torony is mozog, statikussal kellene megvizsgáltatni. Helyben nem akad vállalkozó, aki tehetne az épületért valamit, a hívők pedig végképp kevesen vannak ahhoz, és a mai katolikus templom, amely legkevésbé sem tehetősek, hogy lombok mellvédje mögül maga- elegendő pénzt tudjanak össze- sodik elő szelíd felkiáltójelként, gyűjteni egy több milliót fel- Mint Borbandi István képvise-' emésztő beruházásra, lőtől megtudtuk, a szürke falak- _____ _ ________! Ad atok, tények tükrében Mint a kistelepüléseken szokás, az adatok naprakészen sorakoznak: a település 30 házában 100 lakossal számolnak jelenleg. A faluban 26 a nyugdíjasok száma, a 3-20 éves korosztályt 23-an képvisel jelleg.. Közülük 17- en óvódások illetve altalános iskolások, négyen járnak középiskolába, valamint egy főiskolás és egy egyetemista hallgató is van a faluban. A diákok étkeztetését 50 százalékos étkezési hozzájárulás segíti, akiknek a nyilvántartása azért nem olyan egyszerű, hiszen helyben oktatási intézmény nincs. A tanulók az Egyházasko- zár és Bikái által közösen fenntartott helyileg egymás közt megosztott általános iskolába járnak - a felső tagozatosok Egyházas- kozárra, az alsósok Bikáira -, de a szabad iskolaválasztásnak megfelelően vannak, akik Szászváron, Mágocson vagy éppen a Tolna megyei Lengyelen tanulnak. Az is ritkaságnak számít, hogy a kis faluközösségnek saját, igen aktív diákönkormányzata van, amely nem először szervez kirándulásokat a fiatalok számára. Az idei nyáron egyebek közt a Balaton szerepel a terveik között. A munkaképes korú lakosság zöme ingázik, a közeli nagyobb munkaadók, Egyházaskozár, Má- gocs, Alsómocsolád, Lengyel vagy akár Komló vállalatai jelenthetik az úti célt, Szárász területén egy kozári lakosnak csirketelepe van. Ami a helyi állattartást illeti, csak egy háznál van erre példa, ahol 4- 5 tehén segíti a család megélhetését. Most települ Szárászra a bolt és a kisvendéglő tulajdonosa. A faluban 10 segélyezett munkanélküli van. Nagy eredménynek könyvelik el, hogy végre egy biztos körorvosa is van Szárásznak, amely hetente egy alkalommal rendel, látja el a hozzá forduló betegeket. Domokos nyomdokain A faluház falait csángó emlékek és a millenniumi zászló díszíti fotók.- laufer László A szárásziak tisztelettel tekintenek jeles, nagy egyéniségeikre, minden évben megkoszorúzzák Benke Já- nosné szövőasszony és népi énekes sírját, és Domokos Pál Péter tudós kutató szelleme is ott jár az öreg házak között. Napokig tartották itt, egy pádon ülve, azt mondták, meg akarja dönteni a magyar államot! - mutat a házra a polgár- mester. - Volt úgy, hogy több száz levelet hozott neki a posta - hogyne tekintették volna összeesküvőnek... A faragott ajtajú öreg ház hallgatag. Míves homlokzati díszei nem árulkodnak arról, hogy itt a fennsíkon, a szelíd hullámokat vető puszta közepén négy évig lakott, 1946-tól 1949-ig itt élt és dolgozott Domokos Pál Péter néprajztudós. A csángó magyarok vándorapostola volt, csíksomlyói származású, magyarázza a polgármester, ahogy benyitunk a kultúr- házba. A házban lévő terem aprócska, minden külsőséget nélkülözően szerény és egyszerű, mégsem tűnik szűknek, s minden a helyén van: a színpad, a széksorok. A színpad fölött a fehér selyemvásznon a felirat: Csángó Magyarok Millenniumi Találkozója. Még minden a tavalyi, októberi nagy testvérforgalomra emlékeztet, amikor nemcsak Moldvából, de az ország minden részéből érkeztek csángók Szárászra.-163 Moldvából elszármazott csángó családról tudunk, 982 személyről - mondja a Domokos-életművet is kutató Albert István -, akik Egyházaskozáron, Mekényesen, Bikaion és a falunkban telepedtek le. Domokos csángó favakban • gyűjtött dalokat, nyelvészeti kutatásokat végzett. A csángó népi dallamvilág az ő közvetítésével jutott el Bartókhoz majd Kodályhoz. Száz éve, 1901. június 28-án született, erről Budapesten is ünnepséggel emlékeznek meg. Viharvert élete volt: Romániában eltiltották a tanítástól, amikor visszacsatolták Erdélyt, később a Kolozsvári Tanítóképző igazgatója, majd Budapestre kerül - hadi árvákkal foglalkozó miniszteri főtanácsos - de ott se lehet maradása. Saját kérésére kerül Szárászra, csángó magyarok közé. Ő kezdeményezi a csángó hagyományőrző együttes megalakítását is 1948-ban, amely ma az ő nevét viseli, s jómagam az elnöke vagyok. Domokost aztán Baranyából is kitiltják. Végül fölkerült Budapestre, a Kafka Gimnáziumban tanít, majd nyugdíjas korától csak ír, ír, és ír. Még mindig van kiadatlan anyag az íróasztalfiókjában. Hosszú élete nemcsak erre adott neki lehetőséget, de az összes ellenségét is túlélte. Rendszeresen járt le Szárászra később is. Szép szál, 190 centi körüli ember volt, öregkorára is életerős, akinek kitűnő volt a memóriája is - minden régen látott látogatóra, kedves ismerősére úgy emlékezett, mintha tegnap járt volna nála. Sürgette - most a Magyarországra települt csángók történetét kellene megírni.- Nem tudom, mennyi erőm lesz hozzá, de jó lenne, ha hozzá tudnék járulni hagyatéka feldolgozásához. Meglátogatjuk Albert István irodáját is. A kis íróasztalon a falu címerzászlaja a csángók cölöpjeleivel, alatta a kereszténységé, majd a két egymásra fektetett, munkára, nem pedig viaskodni hívó kaszapenge. Az asztal mögött a falon könyvek: ez a falu alkalmi könyvtára is. A falon a dokumentumok a hagyományokhoz való ragaszkodásnak és a jelennek ezt a különös, fénytörő találkozásait mutatják; a csángó együttes első olaszországi útját Modenában és Velencében 1985-ből, Domokos Pál Péter látogatásait. Dániel István hivatalsegéd is betoppan és a könyvek közt’kalauzol lelkesedéssel - szavaiból kitűnik, hogy Szárászon még az író-olvasó találkozókat sem tekintik divatjamúlt önmutogatásnak.
