Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-15 / 161. szám

16. OLDAL KISTERMELŐK 2001. Június 15., péntek Oldalszerkesztö: Miklósvári Zoltán Szójacsíra A szójababot Ázsiában év­ezredek óta fogyasztják. Hosszú ideig áztatták, ké­sőbb vízben való főzés után fogyasztották, de ked­velték a szójacsírát is. A kínai konyha egyik leg­gyakrabban használt fű­szermártása a szójaszósz. A szóját elsősorban közvetlen él­vezeti, gasztronómiai értéke miatt fogyasztjuk. Ezenkívül számos kedvező funkcionális tulajdonsá­gáért, jó élettani hatásáért, kima­gasló tápanyag-összetétele, olcsó­sága miatt. Szójából készült ételek: főzött zöld szójabab, könnyen emészt­hető és 12%-nál több fehérjét tar­talmaz. A friss, zöld szójababot lassan főzzük, amíg puha lesz, majd gyengén sózzuk. Hűtve fo­gyasztjuk, bor, sör mellé kitűnő. Szójacsíra: teljes szójababból készítjük. A babot addig áztatjuk (3-7 nap), amíg a szemek 2-3- szorosukra duzzadnak. Az áztató vizet leöntjük, a hibás szemeket kiválogatjuk. Ezután a magvakat benedvesített törlőruhán szétterít­jük. 18-22 C-fok hőmérsékleten csíráztassunk. Reggel és este lo­csoljuk, amíg a csírák hossza eléri a 4-6 cm-t. Jól mossuk le. Hűtő­ben egy hétig is eltartható. Húsz­huszonöt deka magból egy kg csí­ra nyerhető. Felhasználható: salá­tának, köretként, levesbetétként, szántva, párolva, esetleg sütve. Szójamogyoró: az egész szója­babot pörköljük olajon vagy szá­razon. Ízesíthetjük és bevonhat­juk csokoládéval. Szójaital: a termék szójaizolá- tumból és szójakoncentrátumból készül. Ezeket a porokat vízzel kell hígítani. Fogyasztás előtt cél­szerű turmixszolni. Magyarorszá­gon a lakosság 15%-a tejcukorér­zékeny, nem fogyaszthat tejet. A szójaitalok a tejcukorérzékeny emberek számára a tejet helyette­síthetik. Nagy fehérjetartalma mellett kedvező az esszenciális zsírsavösszetétele is. Jelentős mennyiségben tartalmaz E- és B- vitaminokat. Tofu: a szóját vízben áztatjuk, szárítjuk, őröljük, főzzük. Az old­hatatlan részt szűréssel eltávolít­juk. A szüredék a szójatej. Az író leszűrése után a túrót kipréseljük. Sajtszerű, többféle módon elké­szíthető anyagot kapunk. Tetszés szerint ízesíthetjük. Fehérjetartal­ma 20% is lehet. A fogyasztásával megelőzhetőek a szívrendellenes­ségek, elhízás, magas vérnyomás, az érelmeszesedés. ■ Színcsapdák a növényvédelemben Bizonyos rovarfajokra a színárnyalatok csa­logató hatást mutatnak. A vonzódás a kárte­vőkre is kiterjed. A kihelyezett tál- vagy színcsapdák kiválóan alkalmasak előrejel­zésre, vegyszer nélküli védekezésre is. Régóta ismert természetes jelenség az, hogy egyes ro­varfajok - elsősorban a levéltetű alkatúak - valamilyen színhez vagy színárnyalathoz, rendszerint a sárgához különösen vonzódnak. Az egyes színek „csalogató” hatása összefügg a rovarok táplálékszerzési (virágpor, nektárium) életciklusaival. A vonzást nem feltétlenül a virágzó növény indukálja a kombinált illatanyagokkal vagy anélkül, hanem bizonyos szí­nű tárgyak is kiváltják, azokon szí­vesen megtelepszenek. Ennek is­meretében, növényvédelmi célból a vírusbetegségek átvivőinek - a le­véltelek megjelenésének figyelése céljából a 30-as évek óta bevált - sárgatálcsapdákat alkalmaznak oly módon, hogy a kártevő várható megjelenésének időszakában (vi­rágzás előtt) kívül fekete, belül sár­ga színű, félig vízzel töltött edényeket helyeznek ki a sorok közé. A csapdák ellenőrzéssel élethűen jelzik az adott kártevő fajokat - levéltetveket és egyéb becsapó­dó (nem kártevő) rovarok betelepedését, elterjedését, várható kártételét. Ezek elegendőek a védekezés ide­jének meghatározásához. Szabadtéri és zárt termesztő­berendezésekben egyaránt használhatók. Egyszerűbb kivitelben a megfelelő színárnyalatú műanyag tálak is alkalmazhatók. Specifikusabbak a gyárilag előállított, nem száradó ragasztóval ellátott színes fogólapok. Működési elvük azonos a vizes tál­csapdákéval. Többféle színben, színárnyalatban ké­szülnek, így számukra kiválasztható - a rovarfaj isme­retében - a legmegfelelőbb típus. Egyszerre több színű ragacslap is kihelyezhető nagy számú kártevő faj ese­tében. Ellentétben a szexferomon csapdákkal, hím és nőstény egyedeket egyaránt fognak. Egyes színes fogó­lapok szexferomoncsapdával kombináltak. Szabadtéri és zárttéri termesztésben is alkalmazhatók. Szabadföl­di körülmények között elsősorban előrejelzési célt szolgálnak, üvegházban, fólia alatt megfelelő számban kihelyezve közvetlen fizikai, mechanikai védekezési módszerként, kémiai anyag használata nélkül jó ered­ményt mutató kártevőirtás (nem totális) érhető el ve­lük. Használatuk biotermesztésben, biológiai szerve­zetek mellett kifejezetten ajánlott. A következőkben az egyes csapdatípusok kártevő fogás-irtási lehetőségét ismertetjük. Vizes sárgatál- csapda (szántóföldön): repce, mustárdarázs, fénybo­garak, ormányos bogarak, levéltetvek, tavaszi káposz­talégy. Vizes fehértálcsapda (szabadföldön, üveg, fólia alatt): hagymalégy, tripszfajok, egyes viráglegyek. Sár­ga fogólap (szabadföldön, üvegházban, fólia alatt, egyéb helyeken): levéltetvek, molytetvek (liszteske), tripszfajok, kabócák, gombalegyek, gombaszúnyo­gok, viráglegyek, aknázólegyek, cseresznyelégy, ká­posztabolha, amerikai kukoricabogár stb. Szürke fogólap (szabadföldön): bolhafajok (káposz­ta, repce, répa stb.). Fehér fogólap (gyümölcsösben): kaliforniai pajzstetű, poloskaszagú darazsak. Kombi­nált sárgakék csapda (üvegház, fólia alatt): tripsz-fajok, levéltetvek. Sárga színcsapda + szexferomoncsapda (szántóföldön): amerikai kukoricabogár. Tóth Béla A parlagfüvet időben pusztítsuk el Az 1980-as évek elején Amerika északi részéből került az európai kontinensre. Hazánkban az 1900-as évek elején észleltek először parlagfüvet a nyugati országrészben. Ma Magyarország teljes területe fertőzött e veszélyes gyommal. Az ambrózia azon gyomnövények közé tartozik, amelyet igen sokan is­mernek. Erről a gyomnövényről ál­talában akkor esik szó, amikor a vi­rágzás stádiumába ér a fejlődésé­ben. Ekkor már komoly egészségká­rosító hatása van. . Mint annyi más gyomot, próbáljuk a jövőben a par­lagfüvet is időben elpusztítani, fejlő­désének kezdeti időszakában. E legveszélyesebb gyomnövé­nyünk szaporaságára jellemző, hogy egy egyed 3-6 ezer magot is képes teremni. Veszélyességét az is fokozza, hogy akár 30-40 évig is ké­pes a talajban elfeküdni és a csíraké­pességét megőrizni. Előfordulási he­lye: gyakorlatilag mindenütt fellel­hető: házak körül, utak mentén, er­dőben, vasúti töltések környékén, gyepek között... mindenütt! Évsza­koktól függetlenül kikelhet akár 7-8 cm-es mélységből is. A parlagfű morfológiája: egyéves növény, a fészkes virágúak családjába tarto­zik. A szára szőrös, tompított oldalú négyszögre emlékeztet. Levélzete kétszeresen szárnyaltán szeldelt. Vi­rágzatáról szándékosan nem teszek említést, mivel a cél az lenne, hogy e veszélyes gyomot a korai kikelést követő időszakban semmisítsük meg folyamatosan. A szántóföldi növénytermesztés­ben a gyom irtására speciális gyom­irtó szerek állnak rendelkezésre. Ki­vétel nélkül mindenütt alkalmaz­zák, megjegyzem sikenel. Ugyanis kétszikű lévén általában a fejlődés kezdeti szakaszában postemergens, sőt egyes növények gyomirtásánál, mint például a cukonépa, a már kelőfélben lévő Ambróziát preemer- gens (filmszerűen a talaj felületé­re permetezett) gyomirtó szerrel igen jó hatásfokkal elpusztíthat­juk. Elterjedése: a fellelhető, keZj növényt, mint a későbbiek során félelmetes méretű­re (1-1,5 m) megnövő igen veszé­lyes gyomot. Ebben az 1-2 cm-es szakaszban olcsóbban, megerőlte­tés nélkül kiirthatjuk, gyomírószer- rel vagy a hagyományos módszerrel (kézi kapa, gyomlálás). Kétségtelen, hogy a gondozott kiskertekben, a középületek kör­nyékén, ipari és vállalati telepeken - ahol van gazda -, ott képtelen mag­hozásra. Felvetődik a kérdés, hogy akkor honnan fertőződik gyommag­gal, pollennel környezetünk. Általá­ban júniustól folyamatosan a leve­gőbe kerül. Vajon hol nem védekez­nek ellene? A hűvös, savanyú talajú erdei környezetet nem szereti, de abban az erdőben, ahol előfordul (tisztáso­kon, erdei utak mentén) fokozottan figyeljük e növényt és gondoskod­junk megsemmisítéséről. Fertőzött gócok lehetnek az elhagyott, elha­nyagolt tanyák, azok helyei. Itt az önkormányzatoknak van lehetősé­gük arra, hogy beazonosítsák e terü­letek tulajdonosát és megtegyék a megfelelő lépéseket. Elvégre min­den terület kapcsolható valahová, valakihez. A telekspekuláció meleg­ágya ennek a megállíthatatlan folya­matnak. Nagyon sok településen - főleg a frekventáltabb, beépítésre szóba jöhető telkeken - a gazdacse­re igen sok esetben nem a növény­zetért, annak hasznosításáért törté­nik, hanem a telekár várható növe­kedéséért. Ezeket a teljesen elhanya­golt, lepusztult, többnyire gyümöl­csös-, szőlőterületeket ha kell, köz­pénzen is, de tegyük rendbe. Az ön- kormányzatoknak vannak jogi esz­közei e probléma megoldására. Legyen az a telek bárhol, hatha­tós intézkedésre nemigen kerül sor. Pedig a növény a virágzatot csak ilyen helyeken képes kinevelni és abból iszonyú mennyiségű magot (akár 60 ezer darabot is) produkálni tövenként. A szél, a madarak, rova­rok segítségével szétszóródik, hogy még 40 év múltán is nyoma legyen hanyagságunknak. Bánhidi László Díszünk: a dérbabér Hajtásdugványozással szaporítható Távol-Keleten honos ez az örökzöld törpecserje. Lassú növekedésű, legfeljebb egy­másfél méter magasra nő. Bőrnemű, fényeszöld levelei bal­zsamos illatúak. A levelek csúcsa fehéres, mintha deresek lenné­nek. Rövid fürtben álló, apró, fe­hér, illatos virágait tavasszal hoz­za - hajtásvégen. Kétlaki növény. Csak akkor terem, ha porzós virá­gú is van a közelben. Termése pi­ros bogyószerű, benne csont­mag. Mészmentes, üde talajban, félár­nyékos, árnyékos, védett helyen ér­zi jól magát, napos helyen, száraz, meszes talajban sínylődik. Levele sárgul, de el is pusztulhat. Egy-egy növény is jól mutat, más örökzöld növénnyel, virágzó cserjével még mutatósabb. Vörösbimbós, porzós, kisméretű növényeket ősztől tava­szig a virágüzletek forgalmaznak. Nyár végi hajtásdugványozással szaporítható. A fiatal növény fagy­érzékeny, ezért csak két-három évesen ültessük ki. Télre a tövét lombbal takarjuk. Búzás László Konyhakerti fortélyok Legyen egy kicsit édesebb! Ezt a címet adta írásának az Organic Gardening (sza­bad fordításban Vegyszer- mentes kertművelés) című szaklap szerzője. A cikkíró amerikai kutatók megfigye­léseit jegyezte le. Eszerint a krumplibogár lárvái, egyes hemyófajok (káposztalepke hernyója, borsómoly, hagymalégy hernyója, levéltetvek, levéldarázs álhemyója, málnabogár lárvája, al­mamoly hernyója), valamint a szú­nyoglárvák ellen immár tömegesen használt Bacillus thuringiensis per­met sokkal hatékonyabb, ha a vizes oldatba cukrot és keményítőt is ke­vernek. Emlékeztetőül, arról a ná­lunk is kapható környezetbarát ro­varölő szerről van szó, mely az em­lített bacilusok meghatározott alfa­jait tartalmazza. A permetszer ha­tásmechanizmusa rendkívül egy­szerű. Kipermetezve a zöld lombra, illetve a zöldségfélékre a bacilus a kártevő rovarok lárváinak emésztő­szerveit támadja meg, amitől a fia­tal lárvák gyakorlatilag éhen pusz­tulnak. A permetszer egyáltalán nem káros a melegvérű állatokra, így az emberre sem. Az üvegházban végzett kísérle­teknél a cukorral és keményítővel kevert Bacillus thuringiensis vizes oldat 9 napon keresztül hatékony volt. Ezzel szemben az egyszerű vi­zes oldat csak négy-öt napig fejtette ki rovarpusztító hatását. További kísérletek során a pontos mérések azt mutatták, hogy az új permetlé- kombináció 8 nap alatt elpusztítot­ta a kártevők 90 százalékát. Az ere­deti permedé hatásfoka 20 száza­lékkal kisebb és fele annyi ideig fej­ti ki hatását. Természetesen a leg­megfelelőbb cukor- és keményítő­készítmény nevét és arányát szaba­dalom védi. Ennek ellenére - a cikkíró szerint - számos biogazda már kipróbálta az étkezési kemé­nyítőt és a kereskedelemben kap­ható finomított kristálycukrot. A gazdák tapasztalatai szerint fél liter Bacillus thuringiensis oldathoz egy evőkanál cukrot és ugyanennyi ét­kezési keményítőt (pudingport) ér­demes keverni. Király László Kukorica gyomirtás kelés után Pardner® 7Aventis Kiváló hatású a magról kelő széles levelű gyomok: pl. a parlagfű, a libatopfélék a disznóparéjfélék, a napraforgó- árvakelés stb. ellen. Jól irtja a triazinreszisztens gyomokat is. Felhasználható: 3 leveles kortól, amíg a kukorica szántóföldi géppel kezelhető DÓZIS: 1.5 l/ha i= Az Aventis CropScience S.A. bejegyzett márkaneve Aventis CropSciende'Kft. 1036 Budapest, Lajos u. 48-66 Tel.: (1) 436-96-99 Információ: Lovász Csaba (30) 950 7633 ÉRETTSÉGIZETTEK FIGYELMÉBE! SZEREZZEN FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉST FŐISKOLÁNKON! ABGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZETE MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐI tanfolyamot szervez vállalkozási szakon PÉCSETT! A képzés helyszíne: Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola • Pécs, Esztergár Lajos út 6. Kezdés időpontja: 2001. szeptember LEGYEN ÖN IS AZ ELSŐK KÖZÖTT a július 20-ig beiratkozók tankönyvet kapnak ajándékba! Egyéb kedvezmények: - a részvételi díj több részletben fizethető: AZ ELSŐ SZAKVIZSGAA DÍJÁT ÁTVÁLLALJUK! További ajánlatunk: - mérlegképes könyvelői tanfolyam (vállalkozói szak) ­DIPLOMÁSOKNAK- számviteli ügyintéző tanfolyam Jelentkezés, felvilágosítás, részletes tájékoztató és jelentkezési lap beszerezhető: Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pécs, Esztergár út 6. Tel.: 06-72/257-859/13 (Július 2. és augusztus 24. között szerdai napokon 9-12 óráig.) BGF Zalaegerszegi Intézete Továbbképzési Osztály Zalaegerszeg, Gáspár ich út 18/A Tel.: 06-92/509-922 • Fax: 509-923 Mikai® 'Aventis Aventis CropScience Kft. Budapest, Lajos u. 48-66. Telefon: (1) 436 96 99 Információ: Lovász Csaba (30) 950 76 33 4 k k í >

Next

/
Oldalképek
Tartalom