Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-02 / 149. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. JÚNIUS 2., SZOMBAT A Visegrádi Csoport jó példája Egyre elmélyültebb a történelmi hagyományokon alapuló együttműködés A Visegrádi Csoport országainak kormányfői találkozójukról kiadott közös nyilatkozatukban nagyra értékelték a csoport eddigi együttmű­ködését, és kifejezték szándékukat a politikai, gazdasági és kulturális kooperáció minden szinten történő folytatására. Krakkó A pénteki plenáris ülést és az azt köve­tő sajtóértekezletet a városi Fő téren (Rynek), a Lengyel Nemzeti Múzeum XIX. századi lengyel festészeti gyűjte­ményének helyet adó egykori Posztó­csarnokban (Sukiennica) rendezték meg. Jerzy Buzek lengyel miniszterel­nök a tárgyalásokat és a most lezáruló lengyel elnökség időszakát értékelve a visegrádi együttműködést olyan kivé­telesen gyümölcsöző formának minő­sítette, amely az elmúlt időszakban nemzetközi színtéren is tekintélyt vívott ki magának. Utalt arra, hogy a visegrádi kormányfők találkozóin az elmúlt év során rendre megjelentek vezető nyugat-európai politikusok [Gerhard. Schröder Gnieznóban, Lionel Jospin Budapesten, Wim Kok Po­zsonyban és Tony Blair Varsóban), és érdeklődést tanúsít az együttműködés iránt a Benelux csoport és Ausztria is. Orbán Viktor magyar miniszterel­nök ismertette a most kezdődő, egy­éves magyar elnökség terveit. Első he­lyen említette a jövő évi prágai NATO- csúcstalálkozó előkészítését, továbbá az infrastrukturális beruházások gyor­sítását és a V4-ek egymás közötti in­formációs hátterének intenzívebbé té­telét. Külön szólt az energetikai biz­tonság megteremtéséről, ezen belül a gázszállítások beszerzési forrásainak diverzifikálását célzó elképzelésekről. Jóllehet Magyarország jelenleg a legol­csóbban keletről tudja beszerezni gáz­energia-szükségletét, nemzetgazdasá­gi és nemzetbiztonsági szempontból nagy jelentősége van a jövőre nézve annak az elképzelésnek, hogy a viseg­rádi négyek norvég mezőkről is kapja­nak földgázt. Magyarország támogat­ja, és meg fogja vizsgálni ezt a tervet - mondta a magyar miniszterelnök. A kormányfők kifejezték támogatá­sukat a NATO további bővítése, ezen belül Szlovákia tagsági törekvései iránt. Milos Zeman cseh miniszterel­nök annak a reményének adott han­got, hogy a jövő évi prágai csúcstalál­kozón Szlovákia mellett Szlovénia is elnyeri a NATO-tagságot. A résztvevők megvitatták az EU- csatlakozással kapcsolatos fejlemé­nyeket, üdvözölték a nizzai csúcstalál­kozó eredményeit és az ott elfogadott úttérképet (roadmap), amely a követ­kező 18 hónapra meghatározta a csat­lakozási tárgyalások menetét. A nem­zetközi kérdések között főként a bal­káni, macedóniai és koszovói, vala­mint az ukrajnai helyzet szerepelt terí­téken. A kormányfők a zárónyilatkozat­ban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a regionális együttműködés az EU-csatlakozás után is az országaik közötti kapcsolatok fontos része ma­rad, a Visegrádi Csoport továbbra is hasznos eszköz lesz a négy nemzet történelmi hagyományainak ápolásá­ban, jelenlegi kötelékeinek erősíté­sében. Orbán Viktor, Mikulás Dzurinda, Jerzy Buzek és Milos Zeman-• j.i. RENDKÍVÜL hasznosnak ne­vezte kétnapos hivatalos szlo­véniai látogatását a magyar államfő, áld pénteken Koper kikötőjét tekintette meg. Mádl Ferenc ezt megelőzően Ljublja­nában tárgyalásokat folytatott a szlovén államfővel, akit Ma­gyarországi látogatásra hívott meg, valamint a miniszterel­nökkel, a parlament elnökével, más politikai tényezőkkel, és a magyar kisebbség vezetőivel.-« .. iíijiviüj lüiib ,ZÍ Zil ROMÁNIA egy hónapon belül ismét a kedvezményes CEFTA- vámot alkalmazza a magyar sertéshús behozatalára - jelen­tették be pénteken Bukarestben román és magyar illetékesek. A TEMELÍNI atomerőműben megtörtént az első nukleáris baleset, amelyet csak azt köve­tően jelentettek be, hogy kide­rült: állítólag emberi hiba foly­tán radioaktív víz folyt ki, de a paláston belül maradt, és cseh közlés szerint nem veszélyezte­tett senkit. Miután a nem nuk­leáris részben a valamivel több mint három hónapja tartó pró­baüzem során már vagy húsz többé-kevésbé jelentős meghi­básodást észleltek, több osztrák környezetvédő szervezet mint­egy 25 aktivistája pénteken feltartóztatott a határon egy, a temelíni atomerőműbe irányuló fuvart, s ezzel a cseh erőmű elleni ausztriai tiltakozás új vonással gazdagodott. PETER SICHROVSKY, a jobboldali Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) főtitkára pénteken Bécsben megerősítette a Maarív című izraeli lap aznap közölt értesülését, amely sze­rint a múlt héten Bécsben kap­csolatfelvételre került sor egy izraeli megbízott és Jasszer Arafat palesztin elnök egyik tanácsadója között. POKOLGÉP robbant péntek hajnalban az észak-írországi Sión Mills városában egy rend­őrőrs előtt. A helyi hatóságokat már előzőleg értesítették a készülő merényletről, így ki tudták telepíteni a közeli lakosokat. ■ Sikeres csatlakozási tárgyalás Hazánk kevesebb átmeneti mentességet kér a környezetvédelemben Fokozatosan csökkentve a magyar átmeneti men­tességi kérelmeket az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során pénteken a felek sikeresen lezárták a környezetvédelmi fejezetet - számolt be a magyar küldöttség tagja, Vass Nándor környezetvédelmi helyettes államtitkár. Brüsszel A helyettes államtitkár szerint mindenképpen meggyőződéssel állítható, hogy a tárgyalási fejeze­tek közül az egyik legkritikusabb- nak ítélt elfogadásán vagyunk túl. A csatlakozás feltételeként meg­állapított európai uniós feladato­kat és feltételeket a magyar fél tel­jesítette, illetve elfogadható idő­ütemezéseket, .terveket készített arra vonatkozóan, hogy ahol még az uniós normák eléréséhez hiá­nyosságaink vannak, ezeket mi­lyen menetrend szerint és milyen tervezett költségráfor­dításokkal fogjuk elvé­gezni. Vannak olyan témakörök, irányelvek, amelyek esetében a tagállamok hajlandók megadni a mentességet. Hazánk négyet tar­tott fenn, és ezt az Unió el is fo­gadta. Az egyik: a csomagoló­anyagokról és a csomagolási hul­ladékokról kértünk mentességet 2005. december 31-ig. A másik: a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv esetében kértünk 2008-2010-2015-ig, attól függő­en, hogy mennyire érzékeny te­rületen vannak, és mi­lyen lélekszámúak a települések. A harma­dikként a nagy tüzelő- berendezésekről szóló irányelv esetében kér­tünk 2004. december 31-ig átmeneti mentes­séget, amely hat erő­művállalatra vonatko­zik. Az utolsó pedig: a veszélyes hulladékok égetéséről szóló irányelv alól kértünk 2005. június 30-ig átmeneti mentességet. Ez a viszonylag gyors változás annak köszönhető, hogy hazánk december elején még 9 átmeneti könnyítésre tartott igényt, ame­lyek közül most már csak négy­hez ragaszkodunk. Amelyeket visszavontunk, azok pedig nem egy elvtelen megalkuvás ered­mények __________________■ Pe rlik Németországot Bonyodalmak a Benes-dekrétumok miatt A Hágai Törvényszék elé citálja Európa egyik törpeállama Né­metországot. Liechtenstein szerint a nemzetközi joggal ellen­tétes, hogy Berlin „elismeri” a Benes-dekrétumok érvényét. Vaduz Eduard Benes nevéhez fűződik a második világháború után a két legnagyobb lélekszámú kisebb­ség, a magyarok és a németek tel­jes jogfosztása. A volt csehszlo­vák államfő rendeletéi teremtet­ték meg a „törvényes” alapot a két etnikum meghurcoltatásá­hoz, kitelepítéséhez és erőszakos szlovákosításához. A kegyetlen bánásmód részét képezte az érin­tettek javainak elkobzása. Vaduz most azt veti Németor­szág szemére, hogy illetéktelenül liechtensteini vagyonnal „gazdál­kodott” - írja a Die Welt. Az ügy hátterében az áll, hogy a herceg­ség külföldi ingatlanai, ingóságai és műkincsei részét képezték az 1945 utáni német háborús jóváté­telnek. Márpedig ez a vagyon vaduzi fölfogás szerint a liechten­steini hercegi család és a miniál­lam más polgárainak tulajdona, tehát az elkobzás jogtalan. Az ak­kori csehszlovák kormány ugyan­is a Benes-dekrétumra hivatkoz­va kisajátította e javakat, mond­ván: Liechtenstein a német nem­zet része. Holott a hercegség 1806 óta önálló, és a huszadik század mindkét világháborújában semle­ges maradt. A győztesek tényleges béke- szerződést sohasem kötöttek Né­metországgal, hanem jóvátétel­ként egyszerűen elkobozták a külföldi német vagyont. A szövet­ségi köztársaság 1955-ben jóvá­hagyta ezt a gyakorlatot, Ugyan­akkor kötelezettséget vállalt a ki­sajátítottak kárpótlására. Liech­tensteinre azonban ez a jogorvos­lat nem vonatkozott, minthogy az elkobzást Prága hajtotta végre ön­kényesen a kétes Benes-dekré­tumok alapján. Németország és az alpesi kisállam nemcsak a csehszlovák kommunisták gya­korlatának elítélésében értett egyet, hanem abban is, hogy az 1955. évi szerződés nem vonatko­zik a liechtensteiniekre. Csakhogy 1998-ban egy elkob­zott műkincs ügyében a német alkotmánybíróság burkoltan elis­merte, hogy liechtensteini va­gyontárgynak is része volt a cse­hekkel szembeni német jóváté­telben. így Vaduz tárgyalást kez­deményezett Berlinnel a jogsér­tésről, ám a német kormány el­zárkózott az egyezkedés elöl. Az ügy most tehát Hága elé került, ám kérdéses, hogy ott milyen döntés születhet. A főprobléma ugyanis a Benes-dekrétumok megítélése, amelyek általános vélekedés szerint nem egyeztet­hetők össze az emberi jogok fo­galmával. Eltörlésük esetén vi­szont Prágának és Pozsonynak kellene fizetni... TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT BALÁS BÉLA kaposvári megyés püspök Pünkösd üzenete Pünkösd van. Ez a Szellem fesztiválja az anyagban, lélekjá- rás a testben, az ateisták kísértése, a világ egyetlen esélye a túlélésre. Nemcsak Csíksomlyó jeles napja - kariz­matikusok élménye, hívők reménye, hanem üzenet mind­nyájunknak. Vigasztalannak hat világunk jó néhány gondja: etniku­mok testvérisége, piacok igazsága, haza- szeretet és világra nyitottság, hithűség és korszerűség, etika oktatás és türelmi zó­nák... Mintha igazolódnának Váci Mihály szavai: „Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is, - a boldogságból hiányzik valami.” Pünkösd mindezek közben hirdeti, van más Vigasztalónk, nem kell borba fojtani bánatunkat, élhető a világ! Feloldhatatlannak látszik nemzedékek ellentéte, személyi jogok istenítése, ugyanakkor a közösség mentése, vagy a vá­lasztásaink szabadsága és döntésünk szilárdsága ügyében, * Pünkösd mégis tanúsítja a Bölcsesség velünk van mindennap, akik ráfigyelnek, azok tegnap se tévedtek, holnap se vétkeznek, lehetséges a fejlődés! Elérhetetlennek bizonyul a munkaerkölcs, ha a teljesít­ményből hiányzik a szeretet. Lehetetlen viszont szeretni az élet távlata nélkül, a jövő pedig védtelen a pisztolyok és a paragrafusok párharcában. Tragikomikus lenne e helyben- járás, ördögi a körbenforgás, ha annak idején Jézus ma­gunkra hagyott volna. Áldott legyen érte, hogy megtervez­te műve folytatását. Pünkösd ugyanis elvezet a teljes igazságra, mert az ünnep mélyén Isten Szentlelke működik, vele kezdődött értélmes világunk, vele is érkezik céljához, tehát biztos a jövőnk! Csoda a pápai államban A Szentatya pünkösdi misét mond XXIII. Jánosért Vasárnap a Szent Péter té­ren II. János Pál pontifikái misét a 38 évvel ezelőtt elhunyt XXIII. János pápa holtteste felett. Vatikánváros A Szent Péter trónján 1958 és 1963 között ült, természetességé­ből, parasztgyermeki tapasztala­taiból egyházfőként mit sem fe­lejtő XXIII. Jánost reformpápa­ként szokás emlegetni, hiszen ő hívta össze a második vatikáni zsinatot. Utódja, VI. Pál ugyan igyekezett fékezni a folyamato­kat, a bíborosok mégis friss leve­gőt engedtek be az ódon falak közé. Aztán következett a „mo: solygó pápa", aki mindössze 30 napig irányította a római katoli­kus egyházat. Ő volt az, aki két közvetlen elődjének hagyomá­nyait kívánta folytatni, s erre név- választásával is utalt: a János Pál- t vette föl; s ezt a példát követte a jelenlegi pápa, Karol Wojtyla is. A napokban felnyitották a Szent Péter-bazilika kriptájában XXIII. János sírját (hogy a vatiká­ni liturgiának megfelelően a holt­testet végső nyugvóhelyére te­gyék), s amikor a bükkfából, cip­rusból és ólomból készült kopor­só tetejét is leemelték, mindenki megdöbbenéssel állt a jelenség előtt, szinte nem akart hinni a szemének. A vatikáni és az olasz sajtó valóságos csodáról ír: a holttest - az arc, a tes't, a ruházat - ugyanis teljesen ép olyan, mint­ha a pápa aludna. Vajon égi kegyelem, vagy mes­terséges beavatkozás eredménye ez az állapot? A Szentszéknek mindig is megvoltak a maga tit­kai, így nyilván erre a kérdésre sem tudjuk meg soha a valódi vá­laszt. Gennaro Goglia, aki annak idején részt vett az első temetés előkészületeiben, elmondta: test és a vér teljes egységet képez, és ma is együtt van. A konzerválás­hoz tíz liter különleges folyadé­kot használtak fel. Pünkösd vasárnapján XXIII. Jánost kristályból és bronzból készített, átlátszó szarkofágba fektetik, és a Szent Péter téren nyilvános közszemlére teszik. A 450 kilogrammos koporsót rend­kívül mérgező, de tartósító hatá­sú gázzal töltik ki, amely minden baktériumot, élősködőt elpusztít, és a megfelelő hűtésről is gon­doskodnak. Ezt követően pedig hívők ezrei előtt II. János Pál mond szabadtéri misét. ______ GYULAY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom