Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-13 / 159. szám
2001. Június 13., szerda SZEMÉLY BEM U T A T K O Z I K 11. OLDAL Mindent a pályázatból fejlesztenek Kevés pénzből sok elképzelést akarnak megvalósítani A Pécshez mindössze 12 kilométerre lévő kis település nem akar mást, minthogy megmaradjanak kistelepülésnek, de azért a más megyéből idelátogatók, valamint a külföldiek közül is sokan ismerjék meg a jobbára horvát nemzetiség által lakott falu nevét. Mi kell ehhez - tehetnénk fel a kérdést -, mire a személyiek azonnal rávágják, hát a jól megvalósított ötlet. Az a szerencsénk - mondja a polgármester, Kovács Pál -, hogy közel vagyunk a megyeszékhelyhez, emiatt még jelenleg sincs munkaerőgondunk. A valamikori legnagyobb foglalkoztató, a termelőszövetkezet ugyan már régen nem működik, ám az innen kikerülő munkások többsége el tudott helyezkedni a szakmájában - ki a faluban, de a legtöbben manapság már Pécsett keresik a boldogulásukat. Mivelhogy a legtöbbjüknek „konvertálható” szakmájuk volt, így a faluS zemely. A település nevét először 1266-ban említették egy oklevélen, Sche- melként. Nyelvi eredetét többen Scemel személynévből vezetik le, és összefüggésbe hozzák a latin Similis (hasonló) személynévvel. Ilyen nevű apátja volt a pannonhalmi apátságnak a 12. század végén. A török hódoltság alatt népessége kicserélődött. A 17. század végén lakói római katolikus vallású horvátok voltak. Lakosságának zömét ma is a török hódoltság utáni bevándorló horvátok leszármazottai teszik ki. Hozzátartozik Szentkútpuszta, amely lakott helység, a major neve először a 19. század második felében jelent meg a kimutatásokban. A falu lakossága évszázadokon keresztül a mezőgazda- sági termelésből élt, de a huszadik század második felében a megyében elindult iparosítási hullám nagymértékű szak- és betanított munkásigénye miatt Személyből is sokan vállalták a napi bejárással járó fáradalmakat. ban jelenleg csak egy regisztrált munkahely nélkülit tartunk nyilván. A majdnem összkomfortos (a szennyvízelvezetésen kívül minden más infrastrukturális szolgáltatást biztosítani tudnak) faluban még a kilencvenes évek elején építették ki az ivóvízhálózatot, a gázt pedig 1996-ban, igencsak kedvezményes feltételekkel építették ki. A polgármester elmondása szerint jelenleg nincs olyan ingatlan a községben, ahol a gázbecsatlakozási lehetőséget ne teremtették volna meg (mellesleg önkormányzati finanszírozással), ám nem mindenki építette ki a lakáson belüli elosztást. Ezt ugyanis már a háztulajdonosnak kell fizetnie. Ha a közmű kiépítése előtt jelentkezett, akkor 70 ezer forintból megúszta a fejlesztést (ebből 15 százalékot visz- szaigényelhetett közműfejlesztés címén), de aki mostanság akarja az energiaszolgákatását gázra átállítani, annak 120 ezret (mínusz a 15 százalék) kell már kifizetnie.- A csatornahálózat kiépítésében az elkövetkező években már nem nagyon bízunk - legyint Kovács Pál -, mivel az EU-s belépési tárgyalásunk eredményeként 2012-ig haladékot kaptunk a környezetvédelmi beruházások végrehajtásra, így nagy valószínűséggel - mivel nem sürget az __________ id ő-a támogatási keretből előbb a csatornázás nélküli városokat „teszik rendbe”, a mi kistérségünk csak ezután következhet. Pedig már minden feltétellel rendelkeztünk. Kiépítették a kábeltévés hálózatot is valamikor a kilencvenes évek elején, a rendszer elavult, ám a felújításra (7-8 millió forintba kerülne) az önkormányzatnak nincs pénze. Éppen ezért csak a megbízható, mondhatnám azt is, nagyvállalkozással állunk szóba, akik befektetni is hajlandók ebbe az üzletbe - érvel Kovács Pál. Az utóbbi idők legnagyobb beruházása volt a faluba vezető bekötőKővágószőlős ysO Cserkút Pellérdö Kes2ö 'öAranyosgadány . I»! Magyarsarlós SZEMÉLY Pécsudvard # zeket viszont csak akkor kaphattak (saját költségvetésükből sohasem jutott volna az ekkora összeget igénylő felújításra), ha az út a saját tulajdonuk. Nem haboztak, megvették, s állami támogatással kiszé™ ' §1 m- , #> 0# f. £ SÜL ■ i.ii A LAKOSSAGSZAM ALAKULASA 533 511 469 1851 1920 1930 1938 1950 1999 Kovács Pál, a falu polgármestere út felújítása. Kátyús is volt, meg keskeny is, de ha a jövőben az idegen- forgalomra akarnak építkezni, az útviszonyok javítása elsőrendű feladattá lépett elő. Kincstári tulajdonról lévén szó, állami beruházásként kellett volna elkészülnie, ám a település gazdái tudván tudták, az állami beruházások kimenetele meglehetősen bizony- talan, éppen ezért az útproblémát maguk igyekeztek megoldani. Pályázati pén529 450 425 lesítve már két éve használják a falubéliek és az arra tévedők.- Mindez azt is bizonyítja, hogy nagyon jó az együttműködés az ön- kormányzati testület tagjai között - mondja a polgármester. - Egy ilyen nagy horderejű döntést például esik a testület közös akaratával lehetett végrehajtani. Mi kevés pénzből sok elképzelést akarunk végrehajtani. Én azt mondom, jó az együttműködésem a testületi tagokkal, mert ugyan sokat vitatkozunk, de azok sohasem személyes- kedők. Mert itt mindenki azon dolgozik, hogy a település gyarapodjon, fejlődjön. És ebben valameny- nyien egyetértünk. _____ ■ A falu gazdái Polgármester immár harmadik ciklusban Kovács Pál. Alpolgármester Miatovics Mihály. A falu önkormányzatának képviselői: Bosnyák András, Bosnyák Attila, Sárosácz Mihály és özv. Kovács Pálné. Megbízott körjegyző dr. Bíró Károly. A település önkormányzata horvát kisebbségi testület, és egyben települési önkormányzat is. Az 1998-as választásokon német kisebbségi önkormányzat alakult, ennek elnöke Hoffmann Vilmos, tagjai: Montag Tibor és Hoffmann Alfréd. Támogatás háztatarozásra Ivóvizet kapott Szentkútpuszta A kis falu igen szép eredményeket ért el az elmúlt négy esztendőben. A település költségvetését minden évben úgy állítják össze, hogy a rendelkezésre álló összeg nagy részét tartalékolják a beruházásokra, fejlesztésekre beadandó pályázatok önrészének finanszírozására. Ezzel a módszerrel a falu gyarapodására az eredetileg rendelkezésre álló bevételek többszörösét tudják felhasználni. Az utóbbi években így tudták megoldani a településhez tartozó Szenkútpuszta ivóvízvezetékének kiépítését, a sportpálya megépítését, Szőkéd községgel közösen állami támogatással univerzális kommunális gépet vásároltak. Az utóbbi évek legnagyobb beruházása a ravatalozó felépítése volt, ehhez is több millió forinttal járult hozzá a központi költségvetés. A személyi önkormányzat nem a lakásépítést támogatja, hanem a falu külső megjelenését elősegítő háztatarozást. Aki hajlandó volt a vakolathibákat kijavítani, a házfalakat lefesteni, annak 40 ezer forint hozzájárulást fizettek. A lakóházak többsége felújításra került, 60 háztulajdonos vette igénybe ezt az önkormányzati támogatást. Fél éve alkalmaznak falugondnokot, Zsabka József naponta járja a település utcáit, feltérképezi a hiányosságokat, ügyel a rendre és a tisztaságra. Munkáját kifogástalanul végzi el. Több száz virágtartót helyeztek ki a lakóépületek elé, a háztulajdonosoknak csak a növények locsolását és ápolását kellett vállalniuk. A vakolathibák kijavításához hozzájárult az önkormányzat Havonta 15 kiskorú kap gyermek- védelmi támogatást, kedvezményes gyógyszervásárlási lehetőségben pedig 30 lakos részesül. Gretna Green A falu igen jó benyomást tesz az idelátogatókra, köszönhető a tervszerű fejlesztési programokban meghatározott célok következetes végrehajtásának. Az idén mindenekelőtt a közvilágítás korszerűsítését akarják megvalósítani, az energiatakarékos lámpák cseréjére már meg is kötötték a Dédász-szal a szerződést. A községben lévő, igen rossz állapotban lévő, fémből készült két buszváró átalakítása is halaszthatatlanná vált, hamarosan fából készült, környezetbe illő építményben várakozhatnak a távolsági buszra a bejárók. A játszótérre új játékokat vásárolnak, további 60 virágtartót helyeznek el a település utcáin. Terveket szövögetnek a skót falu (Gretna Green) mintáját alapul véve a gyors házasságkötés lehetőségének megteremtésére. Ennek lényege, hogy a világ bármely tájáról érkező párokat hivatalosan is összeadják. Ehhez természetesen alaposan meg kell változtatni az erre vonatkozó jogi szabályozást, de a személyiek abban bíznak, hogy ennek nem lesz akadálya, éppen ezért a kultúrház átalakítását már a gyors házasságkötés feltételeinek megteremtését figyelembe véve valósítják meg. De hogy mikor lesz lehetőség az idegenforgalmat jelentősen fellendítő akció megvalósítására - erre-még nem tudtak előrejelzést sem mondani a faluban. ■ A csoport utánpótlása biztosított Igény volt erre is - érvel Miatovics Mihály alpolgármester -, hiszen a hagyományokat ápolni, a gyökereinket éltetni kell. És ha egy jelentős horvát lakosságú település meg akarja tartani a hagyományokat, akkor azt az önszerveződésű népi együtteseken keresztül valósíthatja meg leginkább. A horvát származású képviselő szerint körülbelül tízévenként kicserélődnek a szereplők, hiszen vagy elkerülnek a faluból, vagy azért nem vállalják ezt az elfoglaltságot, mert a családi lekötöttség miatt nem tudnak rendszeresen próbákra, falun kívüli helyszíni szereplésre járni. Szerencsére az utánpótlással nincs gond - mondja Miatovics -, ugyanis a két évvel ezelőtt csupa lelkes, iskoláskorú fiatalokból megalakult a Dubrava Együttes. A népi hagyományokat híven őrző csoport vezetőinek még arra is volt gondjuk, hogy a ruházatot is a hagyományoknak megfelelően alakították ki. A csoport tagjai a falu idős embereinél még meglévő, viselhető népi öltözékeket alkalmazva lépnek fel a falunapokon és a könyék kulturális rendezvényein. Az a célunk - avat be ez évi terveibe Miatovics Mihály -, hogy az évekkel ezelőtti, különböző okokból kilépett együttesi tagokat újból aktivizáljuk, s közreműködésükkel ősszel létrehozzunk egy hagyományőrző népi csoportot. Dubrava Együttes biztosítaná a folyamatos És ha ez sikerül, akkor a fiatalokból álló utánpótlást. ___________________________■ Ma rica rétesei A magamfajta városi ember, aki életében még tésztát nem készített, el sem akarja hinni, amit Marica váltig állít: réteslisztből nem lehet jó rétest készíteni. Mert az a hosszantartó előkészítés, dagasztás után sem nyúlik, annál inkább szakad, és ez bizony a sütemény állapotát is jelentősen megváltoztatja. A jó rétes laza szerkezetű, omlós, „levegős” - ahogy azt a személyi országos hírű réteskészítő mester meghatározza. Miatovics Marica süteményeivel a pécsi polgár tavaly a Pécsi Napok gasztronómiai rendezvényein is megismerkedhetett, az energikus háziasszony ott mutatta be először a nagyközönségnek termékeit. A bugyuta kérdés természetesen itt is elhangzott, Marica csak mosolygott, amikor a réteskészítés titkairól kérdezték. Mert - mint mondotta -, titokról itt szó sincs, fogásokról annál inkább. Nevezetesen ő nem meleg, hanem hideg vízzel keveri ki a tésztát, aztán nem sodrófával, hanem tenyérrel ütögetve nyújtja, és ami a legfontosabb, a kikevert tésztát alulról felemelve levegőzteti, s egyben nyújtja is. Mert a levegő teszi könnyűvé, laza szerkezetűvé a süteményt - mondja -, meg a folyamatos dagasztás, vagyis a kemény munka. Egy tepsi elkészítése egy órai munkába kerül, s ha valaki elkapkodja, akkor bizony a tésztából nem rétes születik, hanem valami más. Maricának nincsenek titkai, fogásait leginkább a keresztlánya sajátította el, de az általa főzött pörköltöt már keményen bírálja. Szerinte a sertéshúsból készült, szaftos ételt nem szabad babérlevéllel túlságosan ízesíteni. Kisült Marica híres túrós rétese FOTÓK; TÓTH LÁSZLÓ Nem menekülttábor Van a faluban egy Bukarest nevű terület, erről a lakosság jó része nem is tudja, elnevezése honnan származik. A megbízott kutatót, dr. Erdődy Gyulát is felettébb érdekelte az elnevezés eredete, hiszen a legkézenfekvőbb magyarázatot, miszerint ezt az utcát minden valószínűség szerint romániai menekültek lakják, az ott lakók eleve cáfolták. A kutató szerint történeti hagyományról van szó. A Bukarest elnevezése nem a szomszédos ország fővárosára utal, bár van némi román gyökere. Szerinte a mai, völgyben fekvő Zrínyi-köz és környéke azért kaphatta a Bukarest nevet, mert az kapcsolatba hozható a román bucura (vigadni) Az oldal a személyi önkormányzat támogatásával készült szóval. De az is elképzelhető, hogy a horvát bukures (erkölcstelenség, feslettség) szóból ered. Szentkút pedig onnan kapta a nevét, hogy augusztus 20-án ide járt a falu népe szenteltvízért. A Köles-dűlő a jól termő gabonaföldekre utal. A Csernic egykor szőlővel beültetett része a falunak, leginkább a kékszőlőt termesztették a gazdálkodók. A Forkosort bozóttal erősen benőtt terület lehetett, jelentése farkasok búvóhelyére utal. A Dregovac tetején a néphagyomány szerint földvár és kolostor állt, amelyet 1704-ben romboltak le, a mellette lévő temető sírhantjai még az 1970-es években is láthatóak voltak. ■ Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor i
