Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-09 / 155. szám
8. OLDAL GAZDASÁGI TŰKOR 2001. Június 9., szombat | RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 8. Borsodchem 5130R A Fotex 234 Ft Q Matáv 887 Ft A Mól 4315 Ft A OTP 15 205 Ft A Rába 1595 Ft A Richter 16 430 Ft A Zalakerámia 2080 Ft A BUX: 6937,56 +0,23 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 1-VI. 8-IG 7200 7054,477030,78« j 7100 «6993.436921,52«6937,50 f 7000 6900 ..................—..... 68 00 ! ! j ! !| . ..1. . . >| po nt •s ■I AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 406,05 7,34 250,18 127,92 18,18 73,69 164,27 5,82 294,09 MÉDIA. A Gazdasági Verseny- hivatal (GVH) Versenytanácsa engedélyezte, hogy az Axel Springer Magyarország Kft. (ASM) irányítást szerezzen a Postabank Press Hirdetésszervező Reklámügynökség Rt., valamint a KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft. felett, amelyeknek tulajdonában van a Zöld Újság Rt. részvényeinek többsége. így az ASM közvetett irányítása alá kerül a Világgazdaság című gazdasági napilap. A GVH indoklása szerint az Axel Springer érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások a hazai lapkiadás jelentős szereplői, a fogyasztók szempontjából önálló piacoknak minősülő különböző tematikával ésgyákorisággal megjelenő magazinok, valamint a megyei napilapok piacain rendelkeznek számottevő részesedéssel. A gazdasági napilapok önálló piacán az Axel Springer vállalkozáscsoport eddig nem volt jelen. EGÉSZSÉGÜGY. Sem a kor mány, sem az egészségügyi tárca nem akarja tönkretenni a patikákat, közös törekvés viszont a gyógyszerárak megfizethető- sége, valamint a hazai gyógyszeripar nemzeti érdekkörben tartása - jelentette ki pénteken Tatán egy, a kórházi gyógyszergazdálkodással foglalkozó nemzetközi konferencián Mikola István. Az egészségügyi miniszter az Európai Unió úgynevezett HOPE-programja keretében rendezett tanácskozáson elmondta: bő egy évtized alatt robbanásszerűen megnőtt a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek száma, hiszen a kilencvenes évek elején 870-, jelenleg pedig 6800-féléhez lehet hozzájutni az országban. VÁMIGAZGATÁS. A globalizáció korában egy modern vám- igazgatástól gyorsaságot, átláthatóságot, rugalmasságot, jogi biztonságot és egyenlő bánásmódot várnak el a vállalkozások - közölte Michel Dánét, a Vámigazgatások Világszervezetének főtitkára. Hozzátette: a jövőben csak az a vámigazgatás lesz képes segíteni a külkereskedelmi áruforgalmat, amely a magánszektorral partneri kapcsolatot alakít ki, és egyensúlyt tud teremteni az ellenőrzések gyorsasága és hatékonysága között. Egyetértés, kritika és változtatás Medgyessy Péter szerint csak a mezőgazdaság nem tudta utolérni tíz évvel ezelőtti önmagát Dinamikusan fejlődik a magyar gazdaság, kiegyensúlyozott a fizetési mérleg, az államháztartási hiány pedig jóval a várakozások alatt van. Az infláció azonban csak nagyon lassan mérséklődik. Milyennek látja a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét az ex-pénzügyminiszter, Medgyessy Péter, aki nemrég került ismét reflektorfénybe a szocialisták párton kívüli miniszterelnök-jelöltjeként.- Megtorpant a nyugat-európai és az amerikai gazdasági növekedés. Tartható lesz- e itthon az ötszázalékos GDP-növekedés ebben környezetben?- Európában Németország a húzóerő, s a német gazdaság lelassult. Ellenben jól bírja az iramot Franciaország, Spanyolország és Olaszország. Az Európai Unióból mégsem számíthatunk nagy húzóerőre, tekintetbe véve, hogy külkereskedelmünk meghatározó része Németországhoz kötődik. A magyar kilátások ezzel együtt nem rosszak, de a fejlődés nem sokkal haladja meg a 4 százalékot. Vannak gyenge pontok: például az importkereslet megugrása. Ha a külföldi konjunktúra gyengülése mellett a magyar export veszít húzóerejéből, és emellett importtöbbletigény jelentkezik, akkor romolhat a külkereskedelmi mérleg.- A forint sávszélesítése viszont felértékelte a nemzeti valutát, javítva ezen a helyzeten.- Rosszul időzített lépés volt a sávszélesítés, egy évvel hamarabb kellett volna megtenni, amikor biztosabb növekedési pályán segített volna az infláció leszorításában. A forint 6-8 százalékos felértékelődését még a nagy multik is nehezen viselik, nemhogy a kis- és közepes, exportáló vállalkozások. Ez kifejezetten rossz a magyar vállalkozóknak. Ilyen körülmények között fenntartani a forint csúszó leértékelését, amatőrizmusra vall. A kamatok változásainak irányát pedig egyáltalán nem látni, összevissza ugrálnak. A gazdaságpolitika ugyanis „lőhet arra”, hogy nagyobb növekedés mellett eltűri a magasabb inflációt, illetve fordítva. A jelenlegi, a kettő közötti átmeneti állapot: sem egyik, sem másik nem érvényesül.- A gyors devizaliberalizáció ellenben fordíthat ezen a folyamaton.- Nem vagyok biztos ebben, mert a tőke akkor jön egy országba, ha bizalom van iránta. A tőzsdéről például kivonult, amihez az is hozzájárult, hogy a kormány az inflációt két éve rendre alábecsüli. Az idén szinte biztosan kilenc százalék fölé kúszik, noha a költségvetés számai jók. Ám nem biztos, hogy ezek a számok reálisak, mert például az útépítésre vállalt garanciákat sem tünteti fel. Nem beszélve a mesterségesen leszorított gáz- és gyógyszerárakról.- Hogyan értékeli a minimálbér ötvenkét százalékos emelését?- Ilyen drasztikus változtatást a magyar gazdaság csak három évre elhúzva, apránként lett volna képes elviselni. Az intézkedéssel semmi baj, de a következmények magukért beszélnek: elbocsátások, tb-befizetések elkerülése, fejlesztések elmaradása, bérfeszültségek a kísérő jelenségek.- Uniós csatlakozásunk viszont sürgetné a bérek gyorsabb felzárkóztatását.- A bérek felzárkóztatását nem lehet pontosan ütemezni, a piac és a munkaerő-vándorlás maga kényszeríti majd ki a bérek felemelését. A közalkalmazottak bérszínvonala azonban valóban állami döntés kérdése.- Az alsó és a felső tízezer jövedelme között már ma is közel tízszeres a különbség. Mi várható a csatlakozásunk után?- Miközben a gazdasági növekedés csak tavaly érte el az 1989-es szintet, addig a jövedelmi különbségek az egykori ötszörös arányhoz képest a tízszeresére ugrottak. Számomra ma a gazdaságpolitika ezen különbségek mérséklését jelenti elsősorban, ellenkező esetben ugyanis a fejlődés gátjává válik a nagy különbség. A középosztálynak csak egy nagyon szűk rétege erősödött meg az elmúlt három évben. Úgy gondolom, hogy például a pedagógustársadalomnak is a középosztályhoz kellene tartoznia, akárcsak a mikro-, kis- és középvállalkozóknak. Az uniós források ésszerű felhasználása ennek a közép- osztálynak a megerősödését jelentheti.- Leszámítva az agrártárca körüli botrányokat, milyennek látja ma a mező- gazdaságot?- A nemzetgazdaságban egyedül a mezőgazdaság nem tudta utolérni a tíz évvel ezelőtti önmagát, zuhanását kell sürgősen megfékezni, amellett pedig az értékesítés biztonságát megteremteni, hiszen megszűntek a korábbi felvásárlási csatornák, amelyek többé-kevésbé kiszámíthatóvá tették az agráriumot. Elkerülhetetlen tehát az agrárrendtartás új alapokra helyezése. Az uniós átlagot meghaladó a« magyar termékek, elsősorban a zöldségek és a gyümölcsök minősége; jó esélyei vannak a biotermesztésnek, ezért az EU- ban jó piacot építhetne ki magának az agrárium. A birtokszerkezet elavultságát a kisbirtokok életképtelensége bizonyította be. Noha erős szövetkezeti modellel, állat- és növény-egészségügyi szolgáltatásokkal a háttérben a családi gazdaságok működőképesek lehettek volna. A nemzeti földalap-elképzelés valamit segíthetne a helyzeten, de megvalósítása nem halad. Nem tartom különösebben helyesnek a nagyüzemek feltétel nélküli segítését, de a hátrányos megkülönböztetését még kevésbé. A nagyüzemek termelékenysége magyarázza az amerikai mező- gazdaság előnyét az Unióval szemben.- Több kormány tett már kísérletet a leszakadt országrészek felzárkóztatására, a régiós különbségek felszámolására. Van-e erre javaslata?- A magyar államnak a mostaninál többet kell majd áldoznia a régiós különbségek kiegyenlítésére, noha uniós források nélkül a terv kivitelezhetetlen. Túl sok megyénk van, csatlakozásuk rengeteg pénzbe kerülne, ezért mély lélegzetet kell venni, és kialakítani az új régiókat.- Az utóbbi három évben sok kritikát kapott az ön nevével fémjelzett magánnyugdíjrendszer. Mit szól az állami pillér reformkísérletéhez?- Engem nem a kormány kritikája érdekel, az emberek pedig az új rendszert szeretik, többen választották, mint bárki várta volna. A jó nyugdíjrendszerhez valóban elkerülhetetlen az állami rendbetétele, ám nem a tőkefedezeti rendszer rovására. Hiba volt félrelökni az utóbbit, és nem teljesíteni az előző parlament által vállalt kötelezettséget.- Menedzselhető-e gazdaságilag a 2012- re tervezett olimpia?- Minden magyar büszke lenne az olimpiára. Ezzel együtt a kormány népszerűségét szolgáló sziporkázásnak tartom a bejelentést. Meggondolatlanság háttérszámítások nélkül vagdalkozni egy ötlettel. Először le kellett volna tenni a terveket a parlamenti bizottságok asztalára, s akkor felhőtlen lenne az én örömöm is.- Az ön pénzügyminisztersége idején ingott meg a Postabank lába alatt a talaj. Mit szól a kpnszolidáríójához és a mostani eladási kísérletekhez?- A Postabank teljesítménye 1993 óta gyenge, és mára sem javult. Az egykor értékes bank sokat veszített: ügyfélkörét, tőkéjét. Már rég el kellett volna adni, akár az OTP-nek, akár más befektetőknek is meghirdethették volna. Nem örvendetes, hogy a kormány egyre inkább az államosításban gondolkodik, úgy tesz, mintha nem értené a piac törvényeit, és azt, hogy az állam nem jó tulajdonos, csernyánszky judit A gazdák a kormány szövetségesei A kormány stratégiai szövetségesének tekinti a gazdaköröket - jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) tegnapi jubileumi küldöttgyűlésén. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a polgári kormány csak egy részét teljesítette annak a programnak, amit hivatalba lépésekor megígért, ezért az elkövetkező hét-nyolc hónapban a lemaradást pótolni fogja. Elmondta: a mező- gazdaságnak Magyarországon és az Európai Unióban is van jövője. Ez a családi gazdaságokra épül, ezért a kormány szeretné megalkotni az e gazdaságok megerősítését szolgáló törvényt. A földtörvényt több ponton is alapvetően módosítani tervezik. A kabinet hozzákezdett a termőföldtulajdon rendezéséhez, már folynak azok a munkák, amelyek lehetővé teszik a gyors előrehaladást. Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta: a családi gazdaságok birtokolják a mezőgazdasági fölterületek hatvan százalékát, és évente 400-500 milliárd forint árbevételt realizálnak. Ezért a szövetség szorgalmazza a családi gazdaságok működését szabályozó törvénytervezet mielőbbi megalkotását és elfogadását. A gazdakörök továbbá szorgalmazzák azt is, hogy hazánk csatlakozása után a külföldiek - legalább tíz évig - ne vásárolhassanak termőföldet. A külső üzletrésztulajdonnal kapcsolatosan Jakab kifejtette: a jogszabály alkotmány- bírósági megsemmisítésével a hatályos szövetkezeti törvény is sérült, a külső tulajdonosok nem kapták vissza szavazati jogukat. A törvény módosításával ezt minél előbb rendezni kell. A versenyképesség érdekében - mutatott rá - a gazdáknak össze kell fogniuk, szövetkezniük kell, ehhez azonban komoly állami tá- mogatásra van szükség. _____ug Nö vekvő turizmus Az első négy hónapban Magyar- országon 1,3 millió vendég 3,4 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ami mindkét esetben 3 százalékos emelkedés 2000 azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorstájékoztatójából. A szállásdíj-bevételek az első négy hónapban 11 százalékkal, mintegy 19 milliárd forintra növekedtek. Az idegenforgalomból származó bevételek a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 16 százalékkal bővültek. Januárban-áprilisban a határokon 8,4 millió külföldi látogatót regisztráltak, 9 százalékkal többet, mint 2000 azonos időszakában. Az első három hónapban a kereskedelmi szálláshelyeken 816 ezer vendéget és 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, mindkét esetben 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Április végéig a vendégeknek mintegy fele érkezett kongresszusra, illetve egyéb üzleti céllal. Az első négy hónapban a kül- földivendég-forgalomban 9 százalékos élénkülés volt: 621 ezer vendég 1,9 millió éjszakát töltött el az országban. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az átlagos tartózkodási idő 3 éjszaka volt. A vendégforgalom kétharmadát az Európai Unió adta. Az energialiberalizáció árat is emelhet A gázpiac szereplői készülnek az új modell belépésére A hazai gázpiac szereplői megkezdték a felkészülést az új piaci modell kialakítására. Bár a hazánk EU-csatlakozásának feltételéül megszabott liberalizációnak még csak az elvi és jogszabályi előkészületei folynak, a főként nyugati tulajdonban lévő szolgáltatók már előzetes piackutatásokat, felméréseket végeznek. A lakossági fogyasztókat a liberalizáció egyelőre vásárlóként nem érinti, ugyanakkor a versenypiac működése várhatóan a lakossági gázárakat is emeli majd. PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGON szilárd: 17,1% földgáz: 38,3% A kormányzati elképzelések szerint az új földgázpiaci modell kialakításában egyértelműen érvényesülni kell a gazdasági verseny szempontjainak, ugyanakkor szociális okokból feltétlenül meg kell tartani az állami beavatkozás lehetőségét. Ez utóbbi elsősorban azt szolgálja, hogy a kisfogyasztók ne kerülhessenek a szabad verseny által kiszolgáltatott helyzetbe. A villamosenergia-piachoz hasonlóan a gázpiac liberalizálását is több lépcsőben tervezik. A Magyar Energia Hivatal (MÉH) továbbra is meghatározó tényező marad a piac szabályozásában. A szervezet adja ki a szereplők működési engedélyét, bekapcsolódik az árszabályozásba, és a közüzemi vásárlók esetében fogyasztó- védelmi funkciókat is ellát. A termelők, kereskedők és a kőolaj: 27,5% felhasználók között az új modell kulcsfigurái lesznek a szolgáltatók is. Ennek tudatában a hazai gázszolgáltatók már most megkezdték a piac tudatos felmérését, a fejlődési potenciálok, esetleges nagyfogyasztók feltárását. A szolgáltatók majdani eredményességét nagyban befolyásolja, hogy milyen együttműködési konstrukciókat tudnak kialakítani a forgalmazókkal, illetve a vásárlókkal. A liberalizált gázpiacon az arra feljogosított fogyasztók szabadon állapodhatnak meg a gáz árában a kereskedőkkel, ugyanakkor a fizikai szolgáltatás, szállítás, elosztás díjait továbbra is a MÉH állapítja meg. Az első minősített fogyasztók megjelenése 2002-2003-ban várható a piacon, ezek köre később évről évre bővülhet. Ami a piac nem liberalizált részét illeti, ott továbbra is érvényesül a hatósági ármeghatározás. Ugyanez vonatkozik a közüzemi árakra is. A gazdasági kormányzat elképzelése szerint a jelenlegi kevert árképzés gyakorlatával is biztosítani kívánják a magyar kitermelésű földgáz árelőnyét a hazai fogyasztók számára. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a piac fokozatos liberalizációjával nem lehet a jelenlegi, nyomott szinten tartani a hazai földgázárakat. Ez azt jelenti, hogy középhosszú távon a lakossági fogyasztók is az energiahordozó drágulására számíthatnak. kaszás e. J A
