Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-08 / 154. szám

6. OLDAL R I P ŐRT 2001. Június 8., péntek Annyi mint új életre keltés Rózsafán újra indulhat a közösségi élet A szenvedés tudománya Saját patológus csak akkor kifizetődő, ha nyugdíjas A rózsafái Tinódi Lantos Sebestyén Közmű­velődési Egyesület az első civil szervezetek egyike volt 1986-ban, amely Vargha Sándor állattenyésztő vezetésével a falu kulturális életének szervezésére alakult. Az egyesület kezdetben jól működött, a helybeli termelő- szövetkezet és a tanács anyagi támogatásá­val sok kulturális és sporteseményt szerve­zett. 1995-től egyre kevesebb lett a rendez­vény, és lassan már csak a nemzeti ünnepe­ken jöttek össze a falu lakói. Rózsafa 400 lelkes település Szentlőrinc és Szi­getvár között, a 6-os úttól délre. Rendezett, szép falu, a családi házak komfortját vízveze­ték, gáz biztosítja. A lakosság egyharmada nyugdíjas és járadékos - az aktív korú felnőttek között sok a munkanélküli. Akik dolgoznak, helyben vagy Pécsett, Szigetváron találtak mun­kát. Helyből, Bánfáról, Katádfáról, Szentdénesről 29 tanuló jár a rózsafai iskolába, három pedagógus foglalkozik velük. A gyere­kek angolt tanulnak: az iskolában van inter­netcsatlakozás. Az iskolai színjátszó csoportra a közművelődési mélypont idején is lehetett számítani az öregek karácsonya, a mikulásnapi műsorok idején. 1999-ben újjászervezték a Tinódi Közművelő­dési Egyesületet. Az egyesület elnöke Kis Sán­dor géplakatos (képünkön) lett, a titkára tovább­ra is Makk Andrásáé polgármester. A vállalt fel­Csányoszró is érdekelt NKOM-től. adat ismét a falu kulturális életének megszerve­zése. Tagdíjat hatvanan fizetnek rendszeresen. A bejáró diákok nagy része érdeklődő, rájuk is lehet számítani, akárcsak néhány olyan idő­sebbre, akik még emlékeznek az 1986-95 közti eseményekre, sőt, a falu társadalmi életének ré­gebbi hagyományaira is. Mert azoknak a hagyo­mányoknak az újjáélesztése - farsangi bál, hús­véti locsolkodás, májusfaállítás - nagy részt fog­lal el a „revitalizációban”. Időközben tönkrement a művelődési ház, amely a hatvanas években egy régi családi ház átépítésével jött létre - a nagyterem és a klubhe­lyiség mellé később épült a könyvtár. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott 1,3 millió forintból felújították a nagyterem meny- nyezetét, az elektromos hálózatot, a tető szigete­lését. Van még mit tenni - festés, mázolás -, de a ház ismét alkalmas a közönség fogadására. Fenntartására, működtetésére évi egymilliót fordít a polgár- ük mesteri hivatal. A ház minden nap nyitva ps tart. A napi látogatók több­; y nyíre a fiatalok, sakkozhat­nak, zenét hallgathatnak, ^ pingpongozhatnak, a nagyte­p rém a bálok, ünnepségek,------ családi estek színtere. Közös falusi disznótoros vacsorát szerveztek nemrég, a három év óta létező csa­ládi sportverseny programját - a környező fal­vakból is sokan részt vesznek ezen - főzőver­sennyel bővítették. A sakk-, asztalitenisz- és lö­vészet-versenyeket a képviselő-testület, a köz- művelődési és a polgárőr egyesület szervezi, a Tinódi Kupa elnevezésű kispályás labdarúgó torna 27 éve létezik. A képviselő testület elfogadta a Tinódi Egye­sület munkatervét. A fiatalok tánciskolát kérnek, az asszo­nyok szőnyegszövést akarnak tanulni. A polgármester fontos­nak tartja, hogy valami megol­dást találjanak az általános isko­lát el nem végzők segítésére a tanulásban - a kimaradók száma ugyanis nőtt az utóbbi időben. És jó lenne egy szülők iskolája is egészségügyi, pedagógiai előadásokkal. Nemrég pályáztak az egészséges életmódról szóló előadássorozatra: élelmezés, táplálkozás, reformkonyha. A falu lakóinak egyharmada húsz éven aluli: sok az érdekelt tehát. G.T. Revitalizáció annyi mint új életre keltés, felelevenités. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma így nevezte el azt a közművelődési programot, amely pályázat útján anyagi támo­gatást ad olyan kis falvaknak, ahol megszűnt a korábbi évek tartalmas kulturális élete, viszont most a helyi erők vállalják a közművelődési újbóli megszervezését. Baranya megyében két község, Csányoszró és Rózsafa kapott e célra pénzt a Szakemberek szerint 500 patológusra lenne szükség orszá­gos szinten, de ennek a számnak közel a fele hiányzik. Az elmúlt évben egyetlen ember jelentkezett az országban pato- lógusnak, a városi kórházak pedig mint külső szolgáltatást rendelik meg a boncolásokat és a szövettani vizsgálatokat. A parlament egészségügyi bizott­ságában nemrégiben a Patológus Szakmai Kollégium elnöke nem túl szívderítő számadatokat so­rolt: az országban a szükséges 500 patológus helyett ma mind­össze 297 dolgozik, ezek 10-15 százaléka is nyugdíjasként. Né­hány évvel ezelőtt még minden esztendőben 40 új patológusjelölt kezdte tanulni a szakmát, tavaly pedig már csak két rezidensjelölt akadt, de egyikőjük alig néhány hónap után úgy elöntött, jövedel­mezőbb állás után néz. A patoló­gus ugyanis nem számíthat hála­pénzre, így például adjunktus­ként, veszélyességi pótlékkal együtt is 90-100 ezer forint bruttó közalkalmazotti fizetésből él. A kezdőknek természetesen ennél jóval kevesebb jut. De mi is a patológia tulajdon­képpen? A szenvedések tudomá­nya, a betegségek jellegével, ke­letkezésével, okaival, lefolyásával foglalkozó tudományág, amely hosszú évszázadokon keresztül mindig is az orvostudomány köz­pontjában foglalt el helyet, mond­ja dr. Pajor László professzor (ké­pünkön), a PTE Pathológiai Inté­zetének vezetője. Hiszen semmi­lyen más módszer nem volt ah­hoz, hogy valamivel többet tudja­nak meg egy betegségről, mint a boncolás. Ez a korszak azonban elmúlt, s a patológia azóta, hogy minden szervből mintát lehet venni, óriási klinikai diagnoszti­kai praxist folytat. Az arányok te­hát eltolódtak, s amíg a Pathológiai Intézet évente 18 ezer klinikai beteget lát el, csupán hat­száz holttestet boncol. Voltakép­pen az élő szövetstruktúra analí­zisével foglalkoznak annak érde­kében, hogy megmondhassák, milyen betegségben szenved a beteg, s ez rendkívül fontos. Ezt a tevékenységet a betegek közvet­lenül nem látják, a patológus te­hát észrevétlenül dolgozik a hát­térben, s nélkülözi a beteg hálás tekintetét. Talán ez utóbbi is az oka annak, hogy hiányszakmáról van szó, az el­múlt esztendő­ben az ország valamennyi or­vostudományi egyetemén ösz- szesen egy em­ber jelentkezett patológusnak. Sajátságos és kivételezett helyzetben van a Baranya Megyei Kórház, ahol hat patológus szak­orvos is dolgozik, ugyanis a me­gyei intézményeknek egy rende­let alapján el kell .végezniük a ki­sebb kórházak részére a boncolá­sokat, mondja Horvát Zoltán fő­igazgató. Mindezt a szakorvosok egy kft. keretében végzik el, s a vidéki városok kórházai ennek a kft.-nek fizetnek az elvégzett munkáért. A kórházban elhuny­tak 50-60 százalékát boncolják, amely messze magasabb az or­szágos 30 százalék körüli átlag­nál. Az egészségügyi törvény boncolásra vonatkozó passzusai szerint boncolást kell elrendelni rendkívüli halál esetén. Rendkí­vülinek számít az a halál, amely­nek természetes módon való be­következését a körülmények két­ségessé teszik. Ilyen körülmény lehet például, ha bűncselekmény elkövetése feltételezhető, vagy az egészségügyi ellátás során követ­kezett be, és az egészségügyi dol­gozó foglalkozási szabályszegé­sének gyanúja merül föl. Az el­hunytat boncolni nem kell, ha a halál természetes eredetű, oka egyértelműen megállapítható, at­tól további lényeges megállapítás nem várható, ha a kezelőorvos és a patológus azt nem tartja szük­ségesnek, vagy az elhunyt hozzá­tartozója kérte a boncolás mellő­zését. A Mohácsi Kórháznak soha sem volt patológusa, mondja dr. Dénes László igazgató, mint aho­gyan egyetlen városi kórháznak sem a megyében. Valamennyi boncolást és szövettani vizsgála­tot vagy a megyei kórház vagy az egyetem patológiája végez. A boncolás a kisebb része a patoló­giai tevékenységnek, a nagyobb a szövettani vizsgálat, amelyhez rendkívüli szakmai, emberi és tárgyi feltételek szükségesek. Bi­zonyos szakmai feladatokat meg­oszt az egyetem és a megyei kór­ház, de Budapest, Szeged vagy Debrecen is bekapcsolódhat, at­tól függően, hogy milyen specifi­kus vizsgálatról van szó. A problémák abból adódnak, magyarázza az igazgató, hogy egy szövettani vizsgálatért az OEP által a kórház számára kifi­zetett összeg kevesebb, mint amennyit a kórház ezért fizet a külső szolgáltatónak. A kettő közti különbözet éves szinten egymillió forintot meghaladó hi­ányt eredményez a kórháznak. Saját patológus alkalmazása pe­dig csak akkor lenne kifizetődő, ha az illető nyugdíjas. CSERI LÁSZLÓ ÍJJU Egyes méretekben. BALLAGÁSI VÁSÁR Öltönyök ballagásra is, kiegészítők, női kosztümök, szoknyák megújult választékkal FELÁRON! ÖLTÖNY 3 részes 59.8Ö0 ÖLTÖNY 2 részes 49.800 ZAKÓ 34.500 PANTALLÓ 12.500 5-6,000 1 A SIR Kft. éttermében: Június 8-án, pénteken 16-19 óráig Június 9-én, szombaton 10-16 óráig JÓD ü v°A!At)p ________OKTATÁS________ Vakációra hív á kék tó? Menj autóval, vár a KÉK „T”! AUTÓSISKOLA KÉK „T” Iparosház. Multimédiás tanfolyamok de., du. Tel.: 227-833/11, www.autosiskolakekt.hu **.i<í<ü• EGYÉNI angol. Tel.: 06-70/241-1571--------------------------------------------------------------•84131' JO GA életmód tábor jón. 15-től. 328-211 ______________________________________•84268­NYe lvqontact NYELVISKOLA 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. INTENZÍV NYÁRI NYELVTANFOLYAMOK Jelentkezés június 15-ig 9-12-ig, 14-16-ig Tel.: 72/211-280, 06-30/2043-991 VIRO-MAX KFT. VAS-ÉS SZERELVÉNYBOLT UJ HELYEN ÚJ VÁLASZTÉKKAL! Szombaton 5% kedvezmény! CPVC csövek, idomok bevezető áron! Plexi lemezek 10% engedménnyel! Dexion-Salgó polcrendszerek Locsolótömlők, kiegészítők, szivattyúk Zománcozott és rozsdamentes bográcsok 7623 Pécs, Mártírok u. 18. NYITVA: H-P: 8-16 óráig, szombaton 8-12 óráig. Tel./fax: 72/525-209,525-210 Info: 80/323-323-as zöldszámon Vigye könnyedén! féle részletfizetési kedvezmény* CITROEN haszongépjárműre % kamatra is Május 18-tól a készlet erejéig. i o Az Ön márkakereskedője: AUTO-LARGO KFT., 7626 Pécs, Vadász u. 83. Tel: 72/236-220 * Részletek a márkakereskedésekben. A kép csak illusztráció. CITROÉN i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom