Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-29 / 145. szám

Ül 2001. Május 29., kedd RIPORT 7. OLDAL K U L T U RÁ­Hild-díj: Csaba Gyula A szakma ismerte el a pécsi városépítész munkásságát Csaba Gyula 1968-ban vette át építészmér­nöki diplomáját. Azóta a mérnöki munkák szinte mindegyik szakterületén hosszab- ban-rövidebben időzve megfordult. Az el­múlt 10 év vezette el a városrendezés, város­építés tágas térségeibe. A közelmúltban vehette át a szakma elismerését. Korunk egyik jelentős kultúrtörténésze szerint a Föld minapi felszíne egységes természeti kép­ződmény volt, amit városok tagoltak. A mai helyzet újdonsága, hogy egyetlen terebélyes vá­rosról beszélhetünk, amit természeti képződ­mények tagolnak. Ez mindenképpen új hely­zet. A fordulatot tükrözi Csaba Gyula (képün­kön) Pécsett élő városépítész munkássága is, aki 1974-től 10 országos és 5 meghívásos pályá­zaton ért el díjazást. A referenciamunkák hosszú sora olyan címe­ket, címszavakat tartalmaz, amelyek a laikus számára csak hangulatilag megragadhatók. Pé­csi Mecsek-oldali, rózsadombi, szigeti városrészi területekre vonatkozó tervek sorjáznak itt mo­hácsi Duna-parti beépítési és miskolci belvárosi rendezési tervekkel. Csaba Gyula sikeres építé­szi pályát futva be, a térség legfrissebb Hild- díjasaként 10 évvel ezelőtt kezdett el mélyreha­tóbban városrendezési, városépítészeti kérdé­sekkel foglalkozni.- Posztgraduális képzés keretében már ezt megelőzően is foglalkoztam városszociológiával, városépítéssel és városgazdálkodással - mondja. - 1991 és 94 között a Pécs Városi Önkormányzat Közgyűlése Környezetvédelmi és Városépítésze­ti Bizottságának szakértője voltam. Előtte töb­bek között közlekedési, statikai és egyéb terüle­teken fordultam meg a Baranyaterv és a Pécsiterv mérnökeként. 1992 óta a Pécsépterv Stúdiónál dolgozom. Az építész inkább művész és magára az épületre figyel. A városrendező vi­szont a város egészével foglalkozik. A konkrét hazai tapasztalatok egyik legfonto­sabbikaként most az emelhető ki ezen a terüle­ten, hogy míg korábban a városfejlesztést szinte kizárólag az állam végezte, a rendszerváltozás alapvetően új szereposztásának megfelelően az önkormányzatok helyett a tu­lajdonosok lettek a főszerep­lők a maguk tőkeerejével. A városnak tulajdonképpen nem is lenne erre elég pénzé. Ettől kezdve a városrendezést azért mégis kézben tartó önkor­mányzat párbeszédre kény­szerült a lakossággal és persze a magántőkével, amely részt vállal a városfejlesztésben. Ez az érdekegyeztetés kölcsönösen jótékony hatású erőket hoz működésbe, s fejlődést ered­ményezhet.- Ezzel együtt városrendezőként az én érdek­lődésem is erre összpontosul, mindenekelőtt Pécs, Villány, Komló és Mohács vonatkozásá­ban - teszi hozzá mindehhez. - Egyik mostaná­ban megvalósulóban lévő kedvelt munkám pél­dául Pécs parkolási koncepciója és parkolás­szabályozása. Hild-díjat különben már maga a város, Pécs is kapott. A legszebb legfontosabb mindebben, hogy ez az elismerés magának a szakmának a részéről való magas szintű elisme­rést fejezi ki. BEBESSI K. Tv-jegyzet Tótágas Avantgarde gyász a JESZ színpadán Gyász szív címmel mutatja be legújabb előadását ma este, a Pécsi Nemzeti Színház 2. számú próbatermében a Janus Egyete­mi Színház. A Tristan Tzara Gázszív és Szentkuthy Miklós Udvari gyász című szövegéből készült dara­bot a rendező elmondása szerint a hagyományos színházi formák használatával vitte színpadra a JESZ.- A húszas évek avantgarde írásaiból gyúrtuk össze a dara­bot, és igazán a próbák során csiszolódott össze a két mű - mondta Tóth András Ernő, a Gyász szív rendezője. - Vélemé­nyem szerint kifejezetten fiatal társulatnak való szövegekről van szó, amelyek elsősorban pontos, szabatos játékot igényel­nek. A darab érdekessége, hogy a Tzara-művet korábban több­nyire mozgásszínházi környe­zetben adták elő, mi pedig a klasszikus színjátszás szabályai szerint dolgoztuk fel. Egy izgal­mas kísérletről van szó, amely­nek eredményéről csak az elő­adások fogadtatása után győ­ződhetünk meg. A ma este színpadra kerülő Gyász szív egyben a június nyolcadikán kezdődő Nemzet­közi Egyetemi Színjátszó Feszti­vál nyitó darabja. _____ ________ s. G. Ha megváltoztatjuk televízió-né­zői szokásainkat, a televízióhoz kötődő viszonyunk is megválto­zik. Ennek egyik kézenfekvő módja, ha időben visszafelé hala­dunk, s még jobb, ha a műsor kezdete előtt tótágast állunk, és szokjuk a fejünkbe toluló vért. Erre az ml tegnap reggeli adásá­nál jöttem rá, amikor a felelős exminiszter még felelősebb min­denese elmagyarázta, miért is ne­héz kideríteni ilyen magas pozíci­óban Magyarországon, hogy mit is írunk alá. Kézen állva vagy gyűrűn függeszkedve az ember azt is megérti, miért bizonyul a legtapintatosabb riporteri kérdés is durvának azokhoz a rendkívül bonyolult vonatkozásokhoz ké­pest, amelyekben a milliók füstté váltak. Nem szólva az odabigy- gyesztett kézjegyről. Kiszolgálta­tott, tolulásos helyzetben a néző megértővé válik. Az igazi trükk azonban nyelvünk csodás hajlé­konyságában van, és igazi dago­nya jogászainknak is. Nem vélet­len, hogy szinte egyik napról a másikra egymásnak homlokegye­nest ellenkező ítéletek születnek egyazon ügyekben. Ékes nyel­vünk, különösen ha jogászok vagy politikusok veszik kezelés­be, maga a bűnbocsánat. A politikusokat faggató műsoro­kat ma egy józan tévénéző kerüli is mint a dögrovást, legföljebb - néha csak kínjában - megpróbál mulat­ni azon, ha semmit nem tud kihá­mozni belőle. Ezt szolgálná a Szatelit is, a műfaj korún megbol­dogult klasszikusa, Árkus József mintáit követve, bár a fricskáknak mára megváltozott az akusztiká­juk, jócskán elerőtlenedtek. A Koltai-Galla duó is csak a pápát, és a vele feleselő, művészi önérzeté­ben sértett Michelangelót engedi pódiumm. A poénok persze „gát­lásán” szarkasztikusak, kár, hogy az ismert, 1498-ban festett vüághí- rű Utolsó vacsora az akkoriban Sforza udvarában dolgozó Leonar­do nevéhez fűződik, és az is művé­szettörténeti közhely, hogy U. Gyula megbízásai közül Michelangelo csodálatos Síremléke és a Sixtusi- kápolna mennyezetfreskója a leg­híresebb. Ettől persze még festhetett Utolsó vacsorái Michelangelo is - mégis, ha ez a sületlen baki is a po­én része, akkor csak arra jó, hogy a zűrzavart növelje a fejünkben. De hogy egy Petőfi-vers „német-ma­gyar" nyelvű kifigurázása után most egy ugyanilyen szintű, puber­táskori atavizmust halljunk, ezút­tal József Attilával a pellengéren, az már elszomorító, bóka Róbert FENNÁLLÁSÁNAK 15 ÉVES ÉVFORDULÓJÁT ünnepelte a Szigetvári Fúvószenekar a hét végén. Jubileumi hangversenyükre a szigetvári gimnázium tornatermében fogadták vendégeiket. ______________________________________________________________________________________FOTÓI MÜLLER ANDREA A Central Park 800 méter széles és 4 kilométer hosszú, 75 ezer fa ta­lálható benne, továbbá tisztások, pagonyok, tavak, dombocskák és sziklacsoportok váltakoznak, ve­rebek, kacsák, hattyúk és móku­sok sokasága nyüzsög mindenfe­lé. Itt található a Metropolitan Museum, mögötte a Cleopatras Needle, egy obeliszk, amely 1500 évvel öregebb mint Kleopátra ma­ga. A Central Park tehát csodála­tos hely, s jól megközelíthető kü­lönböző járművekkel. Természetesen ez a Central Park nem az a Central Park, amely az elmúlt szombaton nyí­lott meg ünnepélyes keretek közt Pécsett, amelyikről említést tettem az előbbiekben, az New Yorkban található, és már 1860 óta létezik. Hogy a pécsi milyen, arról a leg­nagyobb jóindulattal sem tudnék beszámolni, mert azon néhány száz sikertelen próbálkozó közé ____________Jegyzet____________ Ce ntral Park tartozom, akik nem tudták sze­mélyesen megtapasztalni szépsé­geit. Mert akik a szombati progra­mokra az ingyenbuszokkal ki­mentek, azok tudják, hol is lehet bemenni a parkba a Hőerőmű, Nagyárpád, a Kanizsai Dorottya út és az Interspar közti területen, de akik az igazi gyereknapon, te­hát vasárnap próbálkoztak egyéb járművekkel, azok számos kalan­don mentek keresztül. Mert a ha­talmas területet körülvevő utakon egyetlen felirat sem jelzi, hol is van a bejárat, sem táblák, sem nyilak nem mutatják, merre men­jen a szerencsétlen szülő az egyre türelmetlenebb gyermekével, mi­közben már harmadszorra kerüli meg a fél várost. Láttam buszmeg­állókban összeverődött tanácsta­lan embereket, gépkocsikat seho­vá sem vezető földutakon forgo­lódni, biciklista fiatalokat, akik a távhővezetékeken próbálták át­fűzni kerékpárjaikat, hogy aztán vaktában nekiinduljanak az is­meretlen dzsungelnek. Úgy tűnik tehát, hogy a pati­nás, jól csengő név önmagában nem elegendő. Mert például Pécs városát hiába neveznénk el New Yorknak, az Empire State Buil­ding vagy a World Trade Center ikertornyai mellett siralmasak lennénk azzal az egy szem magas­házzal, amelyik pillanatnyilag nem tudja, hogy várjon-e még egy kicsit, vagy azonnal összeroskad- jon inkább. Természetesen a New York-iak könnyebb helyzetben vannak. Közel százötven évük volt ahhoz, hogy a Central Parkba vezető utakon elhelyezzék eligazí­tó tábláikat. Bár úgy gondolom, ezt azonnal megtették. Mert a di­lettantizmus számukra sem ak­kor, sem később nem lehetett elfo­gadható perspektíva. • CSERI LÁSZLÓ Kistérségi osztályzatok fejlettségből Sásd, Mohács, Pécsvárad és Szigetvár rontott, Sellye javított A Gazdasági Minisztérium elkészítette az ország kistérsége­inek fejlettségi térképét. A sok mutató és összefüggéseik vizsgálatából eredő komplex mutató szerint a két legfejlet­tebb kistérség Budaörs és Győr, a legkevésbé fejlett Edelény. A legjobb és leggyengébb tíz között nincs baranyai kistér­ség. Azok átlaga a 1,75 és 4,0 között mozog. A Központi Statisztikai Hivatal­nak a kistérségekről tavaly kiadott összegzése kilenc mutatót alkal­mazott 1998-as adatokkal és öt fejlettségi szintet különböztetett meg. A Gazdasági Minisztérium nemrég elkészített kistérség-fej­lettségi számítása eltér ettől. A za­vart csak fokozta a sajtóban pon­tatlanul közétett térkép. Egyébként a sajtó váltotta ki a vizsgálódást, tudtuk meg a Gaz­dasági Minisztérium Regionális Információs Főosztályán Csordás László kandidátustól:- Tavaly egy cikk azt állította, hogy a régiók közötti fejlettségi különbség nő, és a KSH anyagát hozták érvként. A miniszter erre azt kérte, készítsünk felmérést, valóban igaz-e, hogy a Dunától nyugatra minden jó, attól keletre viszont lemaradás van. A KSH inkább a gazdasági, jó­léti mutatókat nézte. A GM 17 kü­lönféle mutatót vett figyelembe: népsűrűség, vándorlási egyenleg, a 60 évesnél idősebb népesség aránya, a gazdasági szervezetek száma, egyéni vállalkozások szá­ma, mezőgazdasági egyéni vállal­kozások száma, a hozzáadott ér­ték egy főre jutó összeg gazdasági szervezeteknél, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendég- éjszakák száma, az állandó lakos­ságra jutó személyi jövedelemadó­alapot képező jövedelem, épített lakások aránya a lakásállomány­ban, az ezer lakosra jutó személy- gépkocsi száma, a munkanélküli­ek aránya 18-59 éves népesség­ben, a tartósan munkanélküliek aránya ezen belül, a telefonfővo­nalak száma ezer lakosra, az 1 ki­lométer vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat, a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a la­kásállományban, a kiskereskedel­mi boltok ezer lakosra jutó szá­ma. Budapest sok mindenben ki­emelkedik a sorból, ám a vándor­lási egyenlege a legrosszabbak között van, s mivel főként a fiata­lok költöznek ki a főváros környé­kére, a lakosság korösszetétele is romlott. A GM koncepciója sze­rint a népesség minél fiatalabb, annál cselekvőképesebb a gazda­ságban is, és ez kihat a térség fej­lettségére. Csordás László hangsúlyozza, a GM kutatói nem vállalkoztak ar­ra, hogy a kistérségeket minősí­téssel kategóriába sorolják.- A felmérés arra vonatkozik, hogy a kistérségek miként változ­tak önmagukhoz és az ország töb­bi térségéhez képest. Tehát nem a dinamikát, hanem a pozíciót vet­tük figyelembe. A rangsor az érté­kek közötti különbségektől elte­kint. Mind a 17 mutatót megnéz­tük, hogyan alakult 94-ben és 99- ben, ezek alapján készítettünk négy térképet. Az egyik arról szól, mi volt a helyzet 1999-ben, a má­Sásdi Szigetvári Mohácsi \ Sellyéi Siklósi sik, hogy 1994-hez képest meny­nyire változott, a harmadik, hogy 1999-ben a kistérség értéke egy országos rangsorba állítva hánya­dik helyen volt, a negyedik arról, hogy 1994-es és 1999-es rangsor védelmi viszonyokat és az életmi­nőséget kifejező, valamint az inf­rastruktúra fejlettségét jellemző adatok szerint csoportosítottuk. Többféle módszert alkalmaz­tak az összevetésekre is. Részint megnézték az KISTÉRSÉG-FEJLETTSÉGI MUTATÓK BARANYA MEGYÉBEN, 1999-BEN (a Gazdasági Minisztérium osztályzatai, zárójelben az 1994-es mutatók) Komlói Pécsváradi A KSH 2000-es értékelése szerint O Dinamikusan I fejlődő © Felzárkózó ® Stagnáló • Lemaradó helyezésében milyen változás van. A17 mutatót a demográfiai, a gazdaság fejlődését elemző, a jö­egyes mutatók alapján egy csoportokba soroltaknál mi­lyen helyezési értékek jönnek ki, ezek alap­ján az összeg­zésből és átla­golásból kijött egy mutató és a rangsorolás. Más változat­ban összead­ták az összes helyezési sor­számot, elosz­tották 17-tel, és az alapján is készül egy be­sorolás. Egy újabb verzióban külön minden mutató alapján megnézték, hogy a térségek hányadikak, aztán har­mincasával öt kategóriába sorol­ták őket, és így is készült rangsor. Az osztályzatok 1-től 5-ig ter­jednek. Vegyünk egy baranyai példát: Sásd térsége demográfiai csoportban egyes osztályzatot ka­pott, a gazdaságiban hármast, az életminőségi mutatók alapján egyest, az infrastruktúra szerint kettest. Az osztályzatok átlaga lett a 1,75-ös komplex mutató. Az ilyen mutatókkal és ilyen módszerrel számított komplex fejlettségi mutató szerint öt sáv van: 4,05-4,75, 3,35-4,05, 2,65-3,35, 1,95-2,65 és 1,50-1,95. A legmagasabb besorolási érték és a legalacsonyabb között orszá­gosan csökken a távolság. Koráb­ban 1,25 és 4,25,1999-ben már az 1,59 és 4,7 értékű komplex muta­tó közé lehetett besorolni a kistér­ségeket. Az szja-alap szerint is 3,4-szeres a különbség az első és az utolsó, Budapest és Nagykálló között. A GM térképe sajátos szem­pontjai ellenére nagyban egybe­esik a KSH-éval. Mindkettő a „BB” tengelyt mutatja, vagyis a fejlődés és lemaradás határvonala Balas­sagyarmat és Békéscsaba vonalá­ban húzódik. Néhány szigetszerű kivétellel az ország északkeleti ré­sze elmaradott. A Dél-Dunántúl fejlettségi térképe viszont a leg­változatosabban tarkabarka. DUNAI I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom