Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-24 / 140. szám

2001. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Az emberi magatartás kutatója A Magyar Tudományos Akadémia bio­lógiai tudományok osztályának új leve­lező tagjává választották dr. Lénárd László professzort, a Pécsi Tudomány- egyetem Élettani Intézetének igazgató­ját, az egyetem tudományos rektor-he­lyettesét. A „jó érzés”, a „rossz érzés” minden ember sajátja. A közérzetet sok minden befolyásol­hatja, ám ki-ki igyekszik, hogy minél több időt tölthessen kellemesen. Egy patkány-kí­sérletbe fogva könnyen rájöhetnénk, hogy a parányi állat is tanítható, érez örömet, kese­rűséget. Sőt, a jó érzését önmaga is fokoz­hatja. Ha apró canülön át anfetamint (dro­got) kap, hamar megtanulja, hogy melyik gombot kell nyomogatnia ahhoz, hogy „má­morban lebegjen”, s előbb-utóbb drogfüggő lesz. Akár az ember. Nos e bevezetővel (némileg leegyszerű­sítve a dolgot) Lénárd László (képünkön) munkaterületét próbálom megvilágítani, aki ugyanis kimutatta, hogy a drog vagy mondjuk a jó falatok nyomán - az evés is örömforrás - az agyban a jó érzést fokozó hatású, úgynevezett dopamin szabadul fel, s hogy ennek nem kis szerepe van a ta­nulási-jutalmazási folyamatban. A profesz- szor a motivációval foglalkozik, szakterüle­te az idegélettan, neuroanatómia, neu­rokémia, a magatartástudomány. S hogy beszélgetésünk startjaként óhatatlanul a nagy elődökről, Lissák Kálmán és Grastyán Endre professzorokról kezdem faggatni, annak oka van. Mindketten nagy hatással voltak rá, utóbbinak pe- uppMjjjjjl dig nemcsak tanítványa, kísérleteknek részese, s ami a magatartástudomá­Pécs szülötte; szülei Er­délyből szakadtak ki, édesanyja a harcok elől menekülve, egy ro­kon miatt hozta méhében fiát éppen e vá­rosba. Laci zenész szeretett volna lenni (a zongora ma is megvan, s néha leül mellé), ám az emberi psziché felé vitték középis­kolai tanárai, s ő belátta, hogy az orvos- egyetemen át juthat el álmaihoz. S utóbb belátható (az akadémiai tagság is bizony­ság rá), hogy a diákjait többnyire provoká­ló kérdésekkel ostromló Grastyán Endre is minden bizonnyal büszke lenne egykori ta­nítványára, s egy kissé meg is nyugodna, hiszen akadt folytatója annak a munkának, ami valaha az élete volt. Grastyán is az em­beri motivációval foglalkozott, Lénárd is azt teszi. Pontosabban az éhség és a jólla­kottság folyamatai mögött álló neurokémi- ai és elektrofiziológiai mechanizmusok fel­tárásával kapcsolatos a munkássága, jelesül, hogy a központi idegrendszer (az agy bizo­nyos pontjai) miként motiválják az ember magatartását. S hogy az írást indító példára visszatérjek: a pécsi professzor adta az agyi kémiai öningerlés egyik első leírását, utat nyitva ezzel egy új, a kábítószer-élvezetet és a megerősítés folyamatait vizsgáló kutatási irányzatnak. Több híres nemzetközi kutató- csoporttal (kutatóval) dolgozott és dolgozik együtt közös projekteken Amerikától Japá­nig, több nemzetközi tudományos szerve­zet és társaság tagja, publikációinak, cikkei­nek, előadásainak száma valójában megbe­csülhetetlen. És természetes ugye, hogy az általa írt egyetemi jegyzetből oktatja leendő kollégáit. A napokban ért véget az egyetemi okta­tás. Lénárd professzor (néhány év orvoslás van mögötte, még a Környei-vezette ideg­klinikán) intelmeivel búcsúzott az évfo­lyamtól. Arra kérte diákjait, hogy munká­juk során ne csak a betegséget, hanem a beteget is vegyék majd észre. Es sohase árt­sanak senkinek. A psziché olykor gyönge porcelánváza, meggondolatlan mozdulat darabokra töri... KOZMA FERENC Hírcsatorna A KORASZÜLÖTTEK vak­sággal fenyegető szemfenék betegségek szűrésére és ke­zelésére szolgáló eszköz vá­sárlására fordítja a Pécsi Első Lions Club a Terracinai Lions Clubbal rendezett közös jóté­konysági rendezvényén befo­lyó összeget. Május 25-én dél­után a Szülészeti és Nőgyógy­ászati Klinikán adják át Pó­lyák Mária Életfa című moza­ikképét, majd este a Baranya Megyei Kulturális és Idegen- forgalmi Központ nagytermé­ben jótékonysági koncertre kerül sor. (d) A LEGJOBB TÍZ közé ke­rült a Veszprémben megren­dezett Országos Vers- és Pró­zamondó Versenyen, és kü- löndíjat kapott Zsoldos Virág, a pécsi Köztársaság Téri Álta­lános Iskola VII. osztályos ta­nulója. (d) ► ARANY DIPLOMÁT és első helyezést ért el a Kertész Atti­la vezette Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Ifjúsági Vegyes­kara Celjében (Szlovénia), a 24. nemzetközi Ifjúsági Kórus­fesztiválon, melyen 9 ország­ból 21 énekkar vett részt. ______________________!?! KÉ PEK A ’70-ES ÉVEKBŐL. A Mecseki Fotóklub egyik meghatározó tagjának, Marsalkó Péternek több • mint húsz évvel ezelőtt készített fényképeiből látható válogatás a pécsi Café-Zaccban.______fotói tóth l. Új ak adémikusok I.; dr. Lénárd László, az Élettani Intézet professzora Uniós versenyképesség az európai gazdasági térben Elnyerte a Nemzeti Kutatási-fej­lesztési Program támogatását a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjá­nak „A magyar régiók és telepü­lések versenyképessége az euró­pai gazdasági térben” című pá­lyázata. A 112 millió forinttal fi­nanszírozott hároméves projekt elemzi a hazai térségek verseny- képességét, az európai uniós csatlakozás követelményeit, a magyar nagy és középes méretű városok fejlesztési feladatait, amelyeket az európai területi munkamegosztásban való haté­kony közreműködésük érdeké­ben végeznek, illetve amelyeket teljesíteniük kellene. A program megvalósítására szövetkezett kutatási konzorci­umnak - amelyet dr. Horváth Gyula, Regionális Kutatások Köz­pontjának főigazgatója irányít - négy regionális egyetemi műhely is tagja: az ELTE, a pécsi, a szege­di és a miskolci. _______________ ___ p. i. Mi nd a szóbeli, mind az írá­sos nyelvi tevékenységünk eredménye, terméke a szö­veg. Legkisebb funkcionális alkotórészei a mondatok, a szövés tevékenységének ered­ményeként létrejövő szövet szálaihoz hasonlóan. E cikkecske terjedelmi korlátái miatt csak az egyes mondatok szövési hibáival foglalkozom. A leggyakoribb sérülés az össze­tett mondat tagmondatainak, közbevetéseinek helytelen sor­rendje. Következménye a tarta­lomnak nem megfelelő vonat­koztatás. Kezdjük egy könnyen áttekinthető példával. „A kártolt gyapjút könnyebben tudták fon­ni a rokkán az asszonyok, me­lyet lábbal hajtottak.” - Tartalmi félreértés nem állhat fenn. Láb­bal hajtott asszonyok még szür­reális szóképnek is meghökken­tő. Nyelvtani cáfolat a számbeli egyeztetés hiánya: asszonyok, melyet. A két szónak: rokkán és asszonyok szórendjének cseré­jével helyreáll a mondat tartalmi és szerkezeti egyensúlya. Köny- nyen fölismerhető a következő mondatok hibája, amelyet a köz­bevetések sorrendje okoz. Rövid gondolkodás után a helyes tar­talmat fogjuk fel. „Futó Péterrel állunk a betlehemi kistemplom előtt, aki közben elmeséli a...” - Nyilvánvaló, hogy nem a temp­lom mesél, amelyre csak kivéte­lesen vonatkozhat az aki, ha­nem a megnevezett személy. Hasonló ehhez: „Mi nem enged­hetünk elveszíteni senkit, mondta a pártelnök, aki a ma­gyar kultúrát szolgálja.” - A mondat tartalma egyértelművé teszi, hogy az aki nem a pártel­nökre vonatkozik. Valamivel bo­nyolultabb, de kibogozható: „... a következő párbeszéd játszódik le (?) Thomas úrral, a Hindustan Level Company vezérigazgatójá­val, amely az Unilever virágzó indiai leányvállalata.” - Aligha akad ember, aki (nem amely) a vezérigazgatót fölcserélné a vál­lalatával. - A rosszul elhelyezett vonatkoztatás okozza a félreér­tést ebben a mondatban: „A boltvezető azt az árut már nem vette fel (föl) a tegnap lezárt lel­tárba, amely tegnap érkezett meg.” - A mellékmondat helye a jól szerkesztett szövegrészben az árut szó után lett volna. A fe­lületes olvasó a leltárra vonat­koztatja. Fejtörést okozhat né­hány ember számára ez a köz­lés: „Öcsi új kiságyat kapott, mert Évi akárhogy is erőlködött, apu nem engedte, hogy az övét átadja.” - Azt kellene eldönteni, hogy Évi vaj^y apu ágyáról van-e szó, vagy Évi akarta-e átadni a saját ágyát Öcsinek. Lehet talál­gatni, vagy újra kell szerkeszte­ni, és ezzel átláthatóvá tenni a mondatot. Látszólagos egysze­rűsége ellenére is csak találgat­hatjuk ennek a szövegrésznek a tartalmát: „Sokak meggyőződé­se, hogy a jó Isten ezzel is jutal­mazta a lengyel nép iránta tanú­sított hűségét a történelem ne­héz időszakaiban.” A jutalma­zás vagy a hűség, vagy mindket­tő vonatkozik a történelem ne­héz időszakára? Vajon hányán veszik észre az időbeli egyeztetés hiányát eb­ben a mondatban? „Titok övezte hosszú időn keresztül, de még most is, Jehova tanúinak hitvilá­gát és életét.” Az övezte múlt idő; még most is (övezi) viszont jelen idő. Bizony mondatokat és főként szöveget szerkeszteni tudni kell. Rónai Béla Békési: politikai eszköz is a gazdaságfejlesztés A volt pénzügyminiszter szerint a jelen kedvező gazdasági folyamatait az 1995-ös stabilizációs program alapozta meg Politikai pályafutásának folytatását nem tervezi, ugyanakkor naprakész a legfrissebb politikai és gazdasági kérdésekben - ezt hangsúlyozta és bizonyította Békési László (képünkön), a Németh- és a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere, aki most külföldi egyetemek tanáraként dolgozik. A gazdasági szakember a hazai politikai elit szűkülését és koncentráció­ját várja a következő választásokon - derült ki többek között a Dunántúli Napló olvasóinak kérdéseire adott online interjú­jában, aminek szerkesztett változatát közöljük.- Politikai pályafutásomat befe­jeztem, nem tervezem, hogy bár­milyen kormány működése alatt visszatérek az államigazgatásba vagy a politikai szférába - ismé­telte meg több kérdésre is vála­szolva Békési László, aki így kommentálta a Horn-kormány- ból való kilépés történetét. - A Horn-kabinet és az MSZP vezető körei nem vették komolyan a gazdasági krízis következménye­it mindaddig, amíg a nemzetközi pénzvilág első fenyegetései meg nem érkeztek. Ez 1995 januárjá­ban volt. A miniszterelnök Horn Gyula akkor már presztízskér­dést csinált a halogatás fenntar­tásából, ezért úgy láttam, hogy személyem gátolja az egyébként előkészített stabilizációs prog­ram megvalósítását. A pénzügy- miniszteri székben utánam kö­vetkező Bokros Lajos a nemzet­közi kényszerek hatására és a presztízsveszteség veszélyének megszűnte után már szabad ke­zet kapott a program megvalósí­tásában. Az egykori pénzügyminiszter, akit az SZDSZ most gazdasági ta­nácsadónak kért fel, nem tért ki a kényelmetlen, személyeskedő kérdések megválaszolása elől sem. A politikai pártállás változ­tatásait, anyagi ellentételezését firtató felvetésre reagálva el­mondta, hogy az MSZP-ből nem azért lépett ki, hogy más párt tagja legyen. Politikai szándékok soha nem az elérhető jövedelem növelése érdekében motiválták. „Ma jól érzem magam politika nélkül is, megbecsült egyetemi tanár vagyok az Egyesült Álla­mokban és Németországban is, és Magyar Bálint megkeresése nyomán kizárólag társadalmi munkában segítek az SZDSZ gazdasági programjának kidol­gozásában, megalapozásában. Pufajkás pedig nem voltam, va­lószínűleg mással téveszt össze a kérdező.” A Dunántúli Napló web-szer- kesztőségének számítógépe előtt ülve láthatóan nagy élvezettel fo­gadta a gazdasági-szakmai kérdé­seket Békési László. Ezekre vála­szolva elmondta, hogy a jelen kedvező gazdasági folyamatait - az adósságállomány csökkenését, az 5 százalék körüli gazdasági nö­vekedést - az 1995-ös stabilizáci­ós program alapozta meg. A pri­vatizációból származó készpénz- bevételek adósságcsökkentő hatá­sa, a nemzetközi bizalom megszi­lárdulása, a külföldi tőkebefekte­tések dinamikus növekedése hoz­ta meg a várt eredményt. Mint kihangsúlyozta, a mindenkori kormányok erő­síthetik, vagy ronthatják ezt a folyamatot. A szakember hasonlóképpen kitért az aktuá­lis kormányzat felelősségére az ország gazdaságában mutatkozó területi különbségek kapcsán is.- A gazdasági teljesítmény te­rületi eloszlása egyetlen modern államban sem lehet kiegyenlí­tett. A termelőerők, kapacitások területi elhelyezkedése általában szigetszerű, egyes térségekben centrumokat, vonzáskörzeteket alkotnak, máshol pedig csak rit­kán fordulnak elő. A kormányok felelőssége a szélsőséges polari­záció csökkentése. A termelő­erők telepítésének, elhelyezke­désének területi feltételeit ki­emelt infrastrukturális (közleke­dési, távközlési, lakásépítési) fejlesztésekkel, valamint hasz­nosítható munkaerő képzésével lehet befolyásolni. Ugyanakkor ez természetesen nemcsak gaz­dasági, hanem politikai kérdés is, hiszen befolyásolja a kiemel­ten fejlesztett térség lakosságá­nak választását, a mindenkori kormány társadalmi bázisának alakulását. Békési László érdekes okfejtés­sel reagált az állam jövedelem-el- vonó szerepét kifogásoló kérdés­re. Elmondta, hogy a jelenlegi 40 százalékos adó- és járulékelvo­nást még mindig túlzónak tartja. A 35 százalék alatti sáv elérésé­hez szerinte tartósan 4-5 százalé­kos gazdasági növekedés, 5 szá­zalék alatti inflációs ráta, 3 száza­lék alatti államháztartási hiány és a nagy állami kiadások reformja szükséges. Utóbbi terén a 800 ezer főt meghaladó közalkalma­zotti szféra drasztikus csökkenté­sét elkerülhetetlennek tartja. A feltételek megteremtése a szak­ember véleménye szerint leg­alább két választási ciklust, azaz 8 évet vesz igénybe. Bár egy évvel a választások előtt kockázatosnak tartotta jóslá­sokba bocsátkozni, az online in­terjú során mégis vállalt egy tö­mör politikai prognózist Békési László. Véleménye szerint - mi­közben két markáns erő, a jobbol­dalon a Fidesz, a baloldalon az MSZP küzdelme jellemzi majd a jövő évi választásokat - a minősít­hetetlen teljesítményt nyújtó FKgP kiesik a parlamentből, és az MDF, valamint a szociáldemokra­ták sem érik el az 5 százalékos küszöböt. Kérdés, hogy ebben a polarizálódó politikai mezőben miként tudja növelni támogatott­ságát az SZDSZ. KASZÁSÉ. t Szöveggyógyítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom