Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-04 / 120. szám

I 2001. MÁJUS 4., PÉNTEK KÖKÉNY BEMUTATKOZIK 9. OLDAL Erősségünk az összefogás Magunknak építjük, szépítjük a falut ökény. Atelepülés neve először 1332-1335 között bukkant fel az írásos forrásokban, Koke, Kuké formában. Az 1542-es adólajstrom Teremhegy szomszédjaként jelöli. A mai Kökény változat kialakulása a feltételezések szerint a kökény növénynévnek tu­lajdonítható, amely a falu környékén a mai napig sűrűn előforduló bokor. (Megjegyzendő, hogy a növényi néveredetet sokan vitatják, s a falu elnevezését családnévből származtatják.) A római katolikus kápolnát 1767-ben a Szent Kereszt tiszteletére építették. A történelem so­rán az egyébként mezőgazdasági munkából élők mellett a fazekasipart művelők is megtele­pedtek a faluban, az alapanyagot a közelben termelték ki. A két világháború között a telepü­lés környékén szélmalom is működött, amit 1945-ben szüntettek meg, majd 1954-ben lebontották. A kökényi- ek az elmúlt évtizedekben a reménypusztai téeszben és a közeli megyeszékhelyen vállaltak munkát. b Nagykozár Magyarsarlós & ... \ KozármiSteny • Pécsudvard fzeo ely •kökény Valamikor nem itt helyezkedett el a falu - magyarázza Grisnik János polgármester a település történetét valahol Szelistye környékén áll­tak a házak, csak hát a török hó­doltság itt is megtette a magáét, a régi településen lakó magyarok mind egy szálig elmenekültek, üre­sen maradtak az épületek. A török- dúlás után Boszniából a jobb sor­sot kereső horvátok pedig már nem a régi falu helyén, hanem a mostani településen alapítottak új otthont. A horvátok egészen a hatvanas évekig „túlsúlyban” voltak, egy­két magyar család kivételével vala­mennyien a valamikori bevándor­lók leszármazottaiként tartották magukat nyüván. A kondás és a kovács, no meg a Katona család al­kotta a faluban a magyar közössé­get - emlékezik a falu első embere, aki szintén horvát családból szár­A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 532 454 457 452 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2000 mazik. A hatvanas évek után a tele­pülés őslakói közül sokan Pécsre települtek, akkor indult a kertváro­si panelprogram, az amúgy is a megyeszékhelyen dolgozó ipari munkások könnyen és olcsón ju­tottak összkomfortos lakáshoz. He­lyükre meg a nagyvárosból mene­külő pécsiek költöztek, úgyhogy e vándorlásnak köszönhetően a la­kosságnak manapság már csak 50 százaléka horvát nemzetiségű. Va­lamikor önálló iskola is működött a faluban, az oktatási intézményben még volt horvát nyelvoktatás is. De amikor 1979-ben a körzetesítési hullám megszüntette az általánost, a horvát nemzetiségű lakosság egy része a pécsi horvát iskolába íratta be gyermekét, de sokan a körzet­nek megfelelően a Táncsics Mihály úti általánost választották, ahol a nemzetiségi nyelvoktatás már nem volt a tanrend része.- Amikor 1998-ban polgármes­terré választottak, az akkor alakult önkormányzati testülettel együtt elhatároztuk, szebbé, otthonosab­bá tesszük a falunkat - emlékszik vissza Grisnik János. - Mindenekelőtt a lakos­ságot kellett „felrázni”, a tevékeny embereket összefogni, hogy ne csak a családi házán be­lüli ügyekkel foglalkoz­zon, hanem tegyen a te­lepülés kulturáltságá­nak javítása érdekében is valamit. De ezt a vala- mit meg kellett határoz­ni, az önkormányzatnak progra­mot kellett adni, s meg is kellett szervezni a munkákat. Elsődleges feladatunknak a virágosítást tartot­tuk, az első évben a közterületeken 595 már 800 tő rózsát ültettünk el. Az­tán folytattuk a fásítással, 80 facse­metét helyeztünk ki, később követ kezeit 25 darab beton virágtartó, s ma már ott tar­tunk, hogy a tár­sadalmi munká­ban résztvevők öntevékenyen, minden szerve­zés nélkül tisz­tán, ápoltan, virá­gokkal díszítve tartják a környe­zetet. A polgármes­ter persze ezzel nem azt akarta mondani, hogy jelenleg a faluban már mindenki így viselkedik, de a példa ragadós, egy­re többen ültetnek a házuk elé virá­got. A „Kincses, virágos Baranyá­ért” versenyben az elmúlt két év­ben nyertünk is - dicsekszik a pol­gármester összesen 150 ezer fo­rintot, amelyet természetesen virá- gosításra fordítottunk. De nemcsak ebben működött együtt a falu lakó­inak többsége, hanem az út-, vala­mint a járdaépítésben is. A sport­pályához vezető úthoz az alap­anyagot a kővágószőlősi kőbányá­ból hozattuk, nagy segítségünkre volt a reménypusztai termelőszö­vetkezetből részvénytársasággá alakult mezőgazdasági vállalko­zás, amellyel évek óta töretíenül jó a kapcsolatunk. A labdarúgópályát Lottiáfd is a falu lakosságának összefogásá­val építettük, egy-egy hazai meccs a település apraját-nagyját meg­mozgatja, így természetesen ez is hozzájárul a közösség összeková­csolásához. Szóval, joggal mond­hatom, hogy Kökény erőssége a társádalmi összefogás, mert ma már nem kell noszogatni as embe­Grisnik János polgármester reket, a falunak van 12-15 fős aktív magja, akik bármilyen, a falu szé­pítése érdekében végzett munkára toborozni tudják az embereket. És ebben már benne vannak az újon­nan betelepülők is, akik közül egy­re többen kapcsolódnak be a tele­pülés társadalmi életébe. Az oldal a kökényi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A falu gazdái A polgármester 1998 óta Grisnik kisebbségi önkormányzat elnöke: János. Alpolgármester: Taragyia Taragyia György. Tagjai: Krizsics György. Az önkormányzat tagjai: Tibor és Kovács Miklós. A két tele- Krizsics Tibor, Kovács Miklós, Sá- pülés (a másik Pogány) körjegy- rosi János, Kajos Gyula. A horvát zője dr. Görcsös Judit. _________■ La kásépítésre nincs telek A polgármesteri hivatalt szinte hetente ostromolják a Pécsről ki­települni szándékozók építési te­lekért, ám hiába, a faluban egy­előre nincs az önkormányzat tu­lajdonában üres telek. Parcellá­zás szempontjából az elkövetke­ző évek sem lesznek sokkal job­bak, bár cseretelek révén a ma­lomvölgyi parkerdőből egy falu széléhez közel eső terület tulaj­donjogát megszerezték, ide azonban csak 4-5 lakás építhető _ fel - majd ha közművesítve lesz. ' Az önkormányzat tervei szerint a házhelyeket elsősorban a falu fia­taljainak ajánlják fel. A település az idén 29,5 millió forintból gazdálkodik. A belterü­leti utak javítására 3 millió forin­tot szánnak. A sportpályához kapcsolódó öltözőt pályázati pénzekből sze­retnék felépíte­ni, erre az 1,3 millió forint ön­rész rendelke­zésre áll. A sportcélú kiadás 600 ezer forint, ebből 400 ezret szavaztak meg a labdarúgócsapat költségtérítésé­re, 200 ezret pe­dig a tömeg­sportra, vala­mint az utánpót­lás nevelésére fordítanak. A te­metői feladatok ellátására (pél­dául a ravatalo­zó fenntartásá­ra) 300 ezer forint áll rendelke­zésre. A közvilágításért 630 ezer forintot kell az idén fizetniük. A korszerűsítés 1,3 millió forintba fog kerülni, erre az önrészt, a 650 ezer forintot az idei költségvetés már tartalmazza. A művelődési ház működtetésére 2,57 millió fo­rintot szánnak, ebből 1 millió fo­rintot a klubhelyiségek és a mű­velődési ház felszerelésére, a pol­gármesteri hivatal felújítására és berendezések vásárlására fordíta­nak. A rendszeres pénzbeni szo­ciális ellátás 2,18 millió forintot visz el a költségvetésből, az eseti ellátás pedig 2,464 millió forin­tot. A települési hulladékszállítás költsége 553 ezer forint, a kör­jegyzőségi hozzájárulás pedig 2,623 millió forint. Új házak a település főutcáján A kápolna felújításra szorul Valamikor még a kápolna felépíté­se előtt nem volt templomuk a kö- kényieknek, a hívők átjártak a szomszédos Keszübe az istentisz­teletre. A kápolna - amelyet 1767- ben szenteltek fel - ugyan nem ol­dotta meg minden gondjukat, hi­szen az istenüszteletet mégiscsak körülményes volt ott megtartani, ennek következtében továbbra is igény volt egy templom megépíté­sére. Erre azonban 1989-ig kellett várniuk a helyi hívőknek, akkor adták át ugyanis az új templomot. Szó sincs arról, hogy a kápolnával nem számolna az egyházközös­ség. A gond az, legalábbis a pol­gármester szerint, hogy hiába te­szik rendbe, olyan helyen fekszik, hogy védelméről gondoskodni kellene. Az eddig elvégzett felújí­tásokat követően ugyanis az arra járó felelőtlen „turisták” néhány héten belül tönkretették az épüle­tet. Az önkormányzatnak szándé­kában áll az egyébként csak mű­emlék jellegű épületet - az egyház- közösséggel együttműködve - he- lyi védelem alá helyezni._______■ Benépesült a művelődési ház A közönyből fel kell rázni a lakos­ságot - adták ki a jelszót a válasz­tások után az önkormányzat tag­jai, s minden erőfeszítésük arra irányult, hogy ezt meg is valósít­sák. Ahhoz viszont, hogy életet „leheljenek” a művelődési házba, mindenekelőtt rendbe kellett hoz­ni az épületet. Már mondani sem kell, jórészt társadalmi munkával kicsinosították a házat, sőt a tetőte­ret is beépítették. Az itt lévő kis he­lyiségeket azért is fontos volt kiala­kítani, mert addig a klubszerű fog­lalkozásokat nem lehetett hol megtartani. A szobák kialakítása ugyan megtörtént, a berendezése­ket az idén akarják megvásárolni. A ház tehát ezzel rendelkezésre állt a programok befogadására, ám Pécs-Kökénypuszta Tel.: 72/462-092, 30/9578-314 Computer A. & H.-Computer Kft. INTERNET ELÉRÉSI LEHETŐSÉG BRUTTÓ 300 Ft/óraH! • Internet bérlettel: 120 Ft/óra SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓK: INTERNET PC OTTHONI PC MULTIMÉDIA PC nettó 81 000 Ft nettó 100 000 Ft nettó 145 000 Ft I tankönyvek megvásárlását. Óvo­dára egyelőre nincs igény, a szü­lők vagy otthon maradnak gyer­mekükkel, vagy - mivel igen jó a buszközlekedés - beviszik vala­melyik pécsi intézménybe. nak a megyeszékhelyre. A napon­ta 80-90 általános iskolás busz­bérletét az önkormányzat kifizeti. Ezenkívül minden iskolába járó­nak - még a felsőfokú intézmény­ben tanulóknak is - évente egy­szer 4000 forinttal támogatják a ennek ellenére csak nem akart be­népesülni, egy- két spontán össze­jövetelen, a „sátoros” ünnepnapon megtartott megemlékezőn kívül üresen álltak a helyiségek. Ezt lát­ván, úgy döntött a testület, mellék­foglalkozású rendezvényszerve­zőt fognak alkalmazni. Pályázat útján meg is találták a megfelelő személyt. Azóta már működik, sőt több fellépésen is túl van a nemze­tiségi vegyes kórus, a gyermek színjátszó csoport, megrendezték az elmúlt évben az anyák napját, a gyermeknapot, 60 órás horvát nyelvtanfolyamot indítottak. A településen sem iskola, sem óvoda nem működik. Az általá­nost 1979-ben szüntették meg, azóta okításra a gyerekek bejár­Próbál a nemzetiségi vegyeskórus FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom