Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-23 / 139. szám

I 2001. Május 23., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Egyetemi verseny és demográfia A Pécsi Tudományegyetem lobbyköre máso­dik összejövetelét tegnap tartották Budapes­ten, az MTA Székházának Akadémiai Klub­jában. A meghívott előadó ezúttal dr. Mellár Tamás, a KSH elnöke (képünkön) volt. A Központi Statisztikai Hivatal elnökét a demográ­fiai változások hatása a felsőoktatási intézmények versenyhelyzetére című előadásra kérték fel a szervezők.- A lobbykörben való szereplést szívesen vállal­tam, hiszen speciális kötődést ad, hogy pécsi diák voltam és tíz évig a pécsi egyetemen oktattam. Ezen túl mély meggyőződésem, hogy a jövőben el­képzelhető és várható is, hogy ne csak Budapesten legyenek kiemelkedő jó egyetemek, hanem vidé­ken is. Ezen belül a pécsinek jó esélyei vannak, hogy az élbolyhoz felzárkózzon. Az előadásomban is arról beszéltem, hogy a jövőben mi várható a fel­sőoktatásban a keresleti és a kínálati oldalon - mondta érdeklődésünkre Mellár Tamás professzor.- Mi a summája a válasznak?- A következő időszakban még viszonylag dina­mikusan tovább bővül a kereslet, tehát az új gene­rációk egyre nagyobb hányada fog főiskolán, egye­temen tanulni. Ez a világtendencia a felnőttoktatás­ban is. Ugyanakkor paradox módon arra kell felké­szülni, hogy egyre élesedő versenyhelyzet alakul ki az egyetemek, főiskolák között. Szelekció megy végbe aszerint, melyik hogyan készül fel erre a helyzetre. Markáns kategória-besorolódás megy végbe a felsőoktatási intézmények között, és hogy melyik melyikbe jut, az már a következő években eldőlhet.- A népesség alakulása miként hat erre a folya­matra?- A következő években egyre inkább az várható, hogy a 14-20 év közötti korcsoport mind kisebb lesz. Ugyanakkor másik és erősebb tendencia, hogy a fiatal korosztályon belül egyre nagyobb lesz az igény a felsőfokú tanulmányok iránt. Ez kompen­zálja a korosztály létszámcsökkenését, ahogy az el­múlt években is tette. Ebben dinamikus a növeke­dés. Az utóbbi években az e korcsoportba tartozók 20 százaléka járt felsőoktatási intézménybe, ma már a 25 százalék körül tartunk, és a későbbiekben az arány még növekedik.- Meddig növekedhet?- Nemzetközi tapasztalatokat tekintve úgy gondolom, hogy be­látható tíz-húsz éves időtávban 40-45 százalékig is felmehet. De ezzel együtt megváltozik majd az egyetemek, főiskolák helye, sze­repe, képzési jellege. A korábban elitnek számító felsőoktatás éppen az igények szé­lesedése miatt lejjebb száll a ranglétrán, illetve sok­kal szelektáltabb képzés lesz, amelyben újabb hie­rarchiákat emelnek, mint például a PhD-képzés.- A régiós kötődés mennyire játszhat majd szere­pet egy egyetem vonzerejében?- Egyre kevésbé. Az egyetem bárhonnan tobo­rozhat hallgatókat, és a régiójából is bárhova elme­hetnek tanulni a fiatalok. Nyílván a megszokottság- nak és távolságnak mindig marad valamennyi visz- szatartó szerepe. A demográfia egyébként segítő erő lehet a hallgatók toborzásában vidéken, hiszen a fiatal korcsoport létszámcsökkenése alapvetően Budapesten és főváros környékén figyelhető meg, másutt sokkal mérsékeltebb. _____ ______ ______ DUNAI I. MESEJÁ TÉK-ŐSBEMUTATÓ. Thuróczy Katalin-Papp Zoltán Mátyás mesék című zenés darabjának hét végi_ bemutatójára készül Moravetz Levente rendezésében a Pécsi Harmadik Színház. Felvételünkön Tamás Éva, Dévényi Ildikó, Steiner Zsolt (ő a címszereplő), Széli Horváth Lajos és Barkó György a koro- názási jelentben.___________________________________________________________ fotó, tóth l. Fo tósok egy elfogyó faluért Hírcsatorna_____ ELŐSZÖR B ALLAGTAK a Ma­gyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány Kézműves Szakmunkásképző Iskolájának Pécsi Tagozata decemberben átadott Melinda utcai épületé­ben a végzős diákok a múlt hé­ten. A virágkötő-berendező, fa­zekas, fonottbútor-készítő, ABC- és konfekció-eladó, falusi vendéglátó és kosárfonó szak­mát tanuló osztályokban 79 fia­tal búcsúzott az iskolától. (d) SZÁZADIK szólókoncertjét tar­totta a közelmúltban a Pécsett élő Vedres Csaba, amióta 1994- ben kivált az After Crying együt­tesből. A budapesti koncerten vendége volt Gyermán Julianna és Fogolyén Kristóf. (d) EGY HÉTIG látta vendégül a pécsi Köztársaság Téri Általá­nos Iskola a Grenoble melletti testvériskola mintegy húsz di­ákját. A vendégek Pécs neveze­tességein kívül Budapesttel és Ópusztaszerrel is megismerked­tek, a pécsi diákok pedig gyako­rolhatták a francia nyelvet, (d) PONTOSÍTÁS. A 2001. április 26-án megjelent „Veronika” a sé­rült gyerekekért című írásunk fo­tóaláírása helyesem Maria Speth a pécsi Siklósi Úti Óvodában a zene nyelvén játékosan segít a személyiségfejlesztésben. ■ Dunaszekcső, az egykoron vi­rágzó település, az elmúlt negyven esztendő alatt elveszí­tette lakosságának 34 százalé­kát. A fokozatos leépülés egyik ellenszere a munkahelyterem­tés, a másik a kultúra felvirá­goztatása, az idegenforgalom fellendítése. A nyáron, Bara­nyában egyedülálló módon, rangos fotóstábor létrehozásán fáradoznak helybéliek es a fa­luból elszakadt értelmiségiek. Fotóstábort szervez meghívott alkotókkal Dunaszekcsőn egy volt szekcsői lakos, fotográfus, Tamási Gábor és a Dunaszekcső Emlékeiért és Jövőjéért Alapít­vány 2001. július 20-28. között. A fotóstábor azért fontos, mondja Tamási Gábor, mert ez­zel is megpróbálnak lelket verni az emberekbe. Dunaszekcső né­pessége ugyanis az elmúlt negy­ven év alatt folyamatos, egyen­letes csökkenést mutat, amíg 1960-ban 3274, addig 1998-ban mindössze 2179 volt a lakosok száma, s az utóbbi tíz-húsz év­ben drasztikusan lecsökkent a munkahelyek száma is, amely elvándorlást eredményezett. Az idei nyár fotóstábora egye­dülálló vállalkozás Baranyában. Huszonöt ajánlott téma közül választhatnak a résztvevők, mint például a pincelakások, a tamagocsitemető és környéke, a cigányok élete, a halászat, a szekcsői juhász, a szőlő és bor, a vallás helyi gyakorlata és em­lékei, az urbanizáció vagy az el­néptelenedés. Minden témában helyi témafelelős segít egyeztet­ni, bemutatkozni a helyszínen, de természetesen a témát nem kötelező az ajánlottakból vá­lasztani. A tábor célja: Duna- szekcsö demográfiai, szocioló­giai és más társadalmi folyama­tainak bemutatása. A táborban készült alkotások a helyszínen, Mohácson, Pécsett és Budapes­ten kerülnek kiállításra. A buda­pesti kiállítással egyidőben egy összesített fotóalbumot is meg­jelentetnek minimum 1000 pél­dányban. A résztvevők a hazai fotósok legjavából kerülnek ki: Kresz Albert, Fuszenecker Fe­renc, Gaál Zoltán, Walter Péter, Markovics Ferenc, Amold Éva, Róna Jutka, Benkő Imre, Stalter György, Tamási Gábor, Fejér Gá­bor, Tímár Péter, Horváth Péter, Pólya Zoltán és Gárdi Balázs. Előadókat is meghívtak, mint például Horváth Imre tipográ­fust, Gern Mihály újságíró foto- esztétát, Ágh István költőt, Szu- hay Péter néprajztudóst, Bíró Zsolt tanárt, a Dunaszekcső Em­lékeiért és Jövőjéért Alapítvány vezetőjét. CSERI LÁSZLÓ A dzsesszzenész hazatérése Az egykori Magyar Gitár Trió pécsi származású tagja, Ga­dó Gábor legújabb együttesével ad koncertet május 24-én a pécsi Ifjúsági Házban. A Párizsban élő zeneszerző időköz­ben túljutott egy tucatnyi lemezen, s Baranyába is egy francia kvintettel érkezik. Schnétberger Ferenc, László Attila volt a Gitár Trió, a nyolcvanas évek nagy csapatának másik két tagja Gadó Gábor mellett. Róluk azóta is nap mint nap haliam, de Gadó Gáborra mostanában keve­sebb reflektorfény esik, pedig pá­lyafutása legalább olyan sikeres, mint a pesti konzervatórium jazz- tanszékvezetőjének, László Atti­lának, vagy a németföldre sza­kadt Schnétbergernek. Gadó Gá­bor a Gitár Trió szétválása után, a nyolcvanas évek végén Joy nevű zenekarával adta ki első szerzői lemezét (Cross Cultures), majd ifj. Rátonyi Róberttel játszott duó­ban. A külföld a Pori Jazz Feszti­válon aratott sikerük nyomán fi­gyelt fel rá, így Special Times al­bumát már Itáliában rögzítették korongra. Az igazi európai áttörést a nemzetközi O. M. Band létreho­zása jelentette, melyben a kelet- közép-európai sztárokat: Gadó Gábort, G. Jindát és Szakcsi Laka­tos Bélát a Zawinul Syndicate tag­jával Gerard Weasley-vel és egy stúdiózenésszel, Randy Ross-szal hozták össze egy koncertturné és egy CD (George Jinda and World News) erejéig. Gadó Gábor 1995 óta párhuzamosan él Budapesten és Párizsban, de a dzsesszműfa- jon belül is ide-oda utazgat. Előbb Nikola Parov népzenész bevonásával a folk világába té­vedt, majd saját trióval, később egy kvartettel adott ki önálló le­mezt. Megjelent közben szólóal­buma (Jonathan) is, majd a Lu- miere nevű kvartettje három fú­vósával rögzítették a Modern Dances From Central-Eastern Europe anyagot. Legutóbb Oláh Kálmánnal, a Trio Midnight vezetőjével alakí­tott duót, melynek a Ramblers al­bum lett az eredménye, majd is­mét a népzene következett, itt­hon utolsó CD-je az One Glimpse is not Enough címet viselte 1999- ben. Tavaly újabb (Greetings from the Angels) munkával vég­zett, melyet szeptemberben mu­tatnak be Magyarországon. Egy tucatnyi lemez az eddigi termés, s Gadó Gábor most visz- szatér a szülőföldre, május 24-én Quintettjével a pécsi IH-ban ven­dégszerepei. Csapata tagjai, a svéd-spanyol, de szintén Párizs­ban élő Joe Quitzke dobos, Mat- thieu Donarier szaxofonos - mindketten a legnagyobb francia dzsesszverseny, a Concours de la Defense győztesei -, valamint Se­bastian Boisseau nagybőgős, aki a Concours de la Defense-en „csak” második lett. MÉSZÁROS B. E. y Előbbre kell hozni a baranyai fejlesztéseket- nyilatkozta lapunknak Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Pécsett járt tegnap dr. Medgyessy Péter, az MSZP egyedüli miniszterelnök-jelöltje. Találkozott a szocialisták júniusi kongresszusának baranyai küldötteivel, részt vett egy la­kossági fórumon, majd este a megye vállalkozóinak rende­zett összejövetel vendége volt. E program során kaptunk tő­le interjút.- Miért vállalta el a jelöltséget?.- Azért, hogy az MSZP győzzön. Ez azért fontos szempont, mert ha ma Magyarországon valaki úgy vélekedik, hogy le kell válta­ni ezt a kormányt, akkor ebben az alternatívában az MSZP az egyetlen, amely komoly erőként szóba jöhet. A többi párt nagyon fontos szerepet tölt be, színesítik a palettát, de nem jelentenek iz­mos alternatívát.- Milyennek látja a mostani kormányzati ciklust, és mit te­kint a következő legfőbb feladatá­nak?- Igazságtalannak tartom, hogy még nem került sor a jóléti rendszerváltásra. Az emberek nem érzik a gazdasági növekedés jótékony hatását, nem jut nekik elegendő abból, amit ez a növe­kedés produkál. Ez azt igényli, hogy igazságosabb rendszer, jobb elosztás legyen, vagyis jólé­ti rendszerváltás. Kedvet és erőt éreztem ahhoz, hogy ilyen mun­kába belevágjak.- Mit gondol: kiknek volt legin­kább meglepetés a jelöltsége?- Majdnem mindenkinek, mert én nem vállaltam korábban ilyen természetű politikai szere­pet. De ez nem baj, mert ez újfaj­ta gondolkodásmódot is behoz­hat a választási kampányba. A higgadtságom, megfontoltsá­gom, az élettapasztalat, ami mö­göttem van, talán jó alternatíva lehet.- Eredményes lehet-e a közeljö­vőben a higgadtság a tömegérzel­mekre ható retorikus politizálás ellenében?- Ma egy politikusnak, ha az ország ügyével kíván foglalkozni, az esze mellett szíve is kell, hogy legyen. Azt vallom tehát, hogy az érzelmekre hatás nagyon is fon­tos, de önmagában kevés. Ha va­laki tud valamit, van élettapasz­talata, ismeri például a magyar gazdaságot, akkor az plusz. Az embereket pedig az izgatja, hogy saját családjuk élete milyen lesz a következő időszakban. Itt tehát biztosan jó, ha a miniszterelnök ért a gazdasághoz. Vallom, hogy a szocialista pártnak gazdasági­lag megalapozott, de mégis társa­dalmi programot kell csinálnia. Pontosan ez az, amit én hiányo­lok a mostani ciklusból. Egy ilyen program igazán kiteljesít­heti mindazt, ami 1989-ben el­kezdődött.- Egy nyilatkozatában a pár­ton kívüli MSZP szimpatizáns voltának előnyeként említette, hogy vannak szabad vegyértékei, amikhez, amikkel kapcsolódni lehet. Mire gondolt?- Elég nagy nyomás ér az utóbbi időben, hogy miért nem lépek be a MSZP-be. Meglepő módon ezt azok vetik fel, akik nem barátai az MSZP-nek. Ők nem értik, vagy nem akarják ér­teni, hogy mi ennek a jelentősé­ge. A szocialisták ezt nem vetet­ték fel, mert számukra abszolút nem kérdés, hogy én baloldali ér­zelmű, szociáldemokrata gon­dolkodású és mentalitású ember vagyok. Ez annyi pluszt hozhat, hogy az én számból hitelesebben hangozhat az a nyitás, ami bi­zonyos konzer­vatív és liberá­lis értékek felé mutat. Legfő­képpen, ha azt hangsúlyozom, hogy hagyo­mány és hala­dás együtt. Nem mondtam mást korábban sem. Joggal gondolják az embe­rek, hogy nagyon nyitott vagyok azokra a gondolatokra, amelyek például a nemzeti értékek képvi­seletét jelentik, amelyek a hazafi- ság és a nevelés fontosságát eme­lik föl, amelyek a nemzeti kultú­ra megőrzését alapvetőnek tart­ják, mint a szociáldemokráciá­ban is alapvető és képviselendő értékeket. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy az egyházak által kép­viselt morális tanításokat a ma­gyar társadalom magáénak vall­ja. A társadalom erkölcsi mércéje ugyanis rettenetesen alacsonyra került. Szeretnék az egyházakkal olyan viszonyt teremteni, amely ezen helyzet javítására irányul.- Baranya gazdasági állapota sem igazán javulhatott a mostani ciklusban. Milyen okát látja en­nek?- A jelenlegi kormány eléggé válogat aszerint, hogy az önkor­mányzatok testületéi, vezetői kor­mánypártiak vagy ellenzékiek. Nyugodtan állíthatom, ha kor­mányra kerülünk, mi nem fogunk pártszínek szerint semmi ilyen megkülönböztetést tenni az ön- kormányzatok között. Ami a tér­ség konkrét bajait illeti, ezek oká­nak én legfőképpen a közlekedési infrastruktúra rossz állapotát te­kintem. Ezért nem érkezik ide ele­gendő működő tőke. Úgy vélem, újra kell gondolni a közlekedési fejlesztések sorrendjét, előbbre kell hozni a baranyaiakat, mert csak így lehet esélyt adni arra, hogy a megye jobban bekapcso­lódjon az európai gazdasági vér­keringésbe. A hegyháti, ormánsá­gi problémákon komplex vidék- fejlesztéssel kell segíteni.- Formálódik már a csapata? Milyennek szánja?- A korösszetételét tekintve nagyon vegyes lesz. Egészen fia­talok, középkorúak és ötven év felettiek egyaránt lesznek benne. Olyan emberek, akik abszolút tiszták, akiknek új mondanivaló­ja van a társadalom számára, és akik eléggé vonzók. Egyébként biztos lesz meglepetés, amikor nyilvánosságra hozom a csapat névsorát. Addig titok.- Milyen választási kampány­ra számít?- Azt látom, hogy a fideszesek habitusukkal ellentétben kezde­nek moderáltabban nyilatkozni. Lehet, hogy azért, mert a fő el­lenfél olyan miniszterelnök-jelöl­tet kíván állítani, aki nem ugrik a pocskondiázásra, nem hajlandó felvenni azt a harcmodort, amit időnként ők képviselnek. Lehet, hogy kulturált stílusú kampány lesz, de sajnos nem zárhatom ki az ellenkezőjét sem. DUNAI IMRE k

Next

/
Oldalképek
Tartalom