Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-22 / 138. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Május 22., kedd ' ■■■ ssmtf- mm ■■■ A VATIKÁNBAN megnyílt a VI., rendkívüli konzisztórium. II. János Pál arra szólította fel a világ bíborosait, hogy dolgoz­zák ki a római katolikus egyház III. évezredbeli programját. Az egyházfő a papok és a szerzete­sek magasabb színvonalú kép­zését szorgalmazta, továbbá azt kérte a kardinálisoktól, hogy fo­galmazzák meg az elsőrendűen fontos missziós célokat. A ta­nácskozás, amelyen 150 bíbo­ros vesz részt, csütörtökig tart. ORBÁN VIKTOR tegnap Lausanne-ban beszédet mon­dott a Sport Világfórum gála­estjén. A kormányfő ma az amszterdami Új templomban részt vesz a magyar protestáns lelkész gályarabok kiszabadítá­sának 325. évfordulója alkal­mából rendezendő megemlé­kezésen. Orbán Viktor - akit fogad Beatrix királynő is - tár­gyal holland kollégájával, Wim Kokkal, valamint a parlament két házának vezetőjével. Emellett kétoldalú szociális biztonsági megállapodás alá­írására kerül sor. FELHÍVÁST kíván közzétenni a zámolyi romák támogatására alakult strasbourgi szolidaritási bizottság. A testület szombaton konferenciát tart Budapesten, ahol kezdeményezi egy európai kisebbségvédelmi bizottság lét­rehozását. A rendezők meghív­ták többek között a magyar kormány illetékeseit, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok par­lamenti biztosát, országgyűlési képviselőket, a diplomáciai tes­tület tagjait. HELIKOPTEREK tucatnyi be vetésben támadták a csecsen gerillák állásait. Egy fegyveres összetűzés során orosz rend­őrök két szakadár fegyverest öl­tek meg. Groznijban ismeretle­nek három helyi lakost lőttek le, illetve késeitek meg. A szö­vetségi erőknek három katonát sikerült kiszabadítani a csecsen szakadárok fogságából. A hábo­rúban 1999 októberétől nap­jainkig 3096 orosz katona és rendőr vesztette élet. GREENPEACE-aktivistákat tartóztatott le a török rendőr­ség, mert a mozgalom tíz tagja hatalmas konténerrel lezárta egy hulladékégető bejáratát. A környezetvédők azt állítják, hogy az Izmit közelében talál­ható égetőmű nem felel meg az európai uniós előírásoknak, és működtetése súlyosan veszé­lyezteti a térség lakosainak egészségét. OROSZ teherűrhajó indult teg­nap a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a bajkonuri űrrepülőtér­ről. A Progressz Ml-6-ost egy Szojuz-FG hordozórakéta állí­totta pályára. Két és fél tonnás rakományából egy tonnát az üzemanyag tesz ki, de vannak benne szerszámok, légszűrők, továbbá fehérnemű, friss gyümölcs és zöldség is. SZLOVÁKIÁBAN több száz gyógyszertár meghatározatlan időre zárva maradt, mert az ál­lam és az egészségbiztosítók majd hatmilliárd koronával tar­toznak a patikusoknak. A gyógyszerészek zöme nem riadt meg az egészségügyi miniszter fenyegetéseitől, aki a zárva tartás esetére az ipar- engedélyek bevonásával riogat­ta őket. IRÁNBAN halálra köveztek egy színésznőt, aki pornófilmekben szerepelt. A kivégzést a teherá- ni Évin börtön udvarán hajtot­ták végre. A 35 éves nőt egy árokba tették, és addig dobálták kővel, míg meg nem halt. A nő nyomára úgy bukkantak, hogy az egyik jelenetben véletlenül lefilmeztek egy villanyórát, s ennek sorozatszáma alapján azonosították a helyszínt. Erőszakhullám, anarchia Tárgyalások az izraeli-palesztin megbékélésért AZA Újabb két halálos áldozatot követelt tegnap az izrae­li-palesztin ellenségeskedés. Moszkvában eközben Igor Ivanov orosz és Simon Peresz izraeli külügyminiszter a közel-keleti rendezési javaslatokról tárgyalt. séről, valamint az izraeli-palesz­tin párbeszéd felújításának lehe­tőségeiről. Orosz források szerint az érin­tett feléknek lépéseket kell ten­niük a helyzet stabilizálása és a rendezés kialakí­tása érdekében. Moszkva hajlan­dó elősegíteni az izraeli és a pa­lesztin álláspont közelítését. Oroszország kész „olyan mér­tékben részt vál­lalni a palesz­tin-izraeli konf­liktus rendezésé­ben, mint ami­lyenre a két fél igényt tart” - hangsúlyozták moszkvai diplo­máciai források. Moszkvai ál­láspont szerint Izrael kezdemé­nyező lépéseire lesz szükség, így meg kell terem­teni a feltételeket a palesztinok társadalmi-gazdasági életének normalizálására elsősorban a munkaengedélyek számának nö­velésével, a kereskedelmi korláto­zások mérséklésével, továbbá Izraeli katonák a Gáza-övezet- ben, az izraeli határ közelében lé­vő Bureidzs menekülttábornál le­lőtték a Fatah két harcosát, akik- ■ ről feltételezték, hogy pokolgépet akarnak elhelyezni. A palesztinok azonosították a két, hajnalban megtalált holttes­tet: egyikük egy 48 éves civilé, a másik pedig egy 29 éves rendőré. A táborban lakókat tájékoztatták arról, hogy két újabb mártír vesz­tette életét „az izraeli ellenséggel vívott tűzharcban”. Négy palesztin megsebesült, és jelentős anyagi kár keletkezett az izraeli harci helikopterek hétfő hajnali támadásában, amelyet a Gáza-övezetben lévő gyárépüle­tek és a palesztin biztonsági szol­gálat létesítményei ellen intéztek. Az izraeli helikopterek hét raké­tát lőttek ki a Gáza-övezet északi részére. (Hírügynökségi jelenté­sek szerint a palesztin felkelés ta­valy szeptember végi kitörése óta 443 palesztin, 13 izraeli arab és 87 izraeli halt meg.) Az orosz fővárosban tárgyaló izraeli külügyminiszter vendéglá­tójával egyebek között megvitatta a közös egyiptomi-jordániai ter­vet, illetve az amerikai kezdemé­nyezéseket, s eszmecserét folyta­tott az erőszakhullám megfékezé­meg kellene nyitni a gázai repülő­teret, s szabadabbá kellene tenni a forgalmat a Jordán folyó két partja között. Szükség van emel­lett az izraeli és a palesztin biz­tonsági szolgálat szorosabb együttműködésére is. Moszkva szerint megengedhetetlen a pa­lesztin területeken uralkodó anarchia is, hiszen az a szélsősé­Izraeli tankok nyomán Al-Birehben FOTÓ: EUROPRESS/EPA ges és terrorista elemeknek ked­vez. Az orosz diplomácia támo­gatja a párbeszédre inkább hajló Peresz álláspontját, hiszen a to­vábbi konfrontáció elkerülhe­tetlenül rontja a tárgyalások esélyeit._____________________■ Veszélyben a megegyezés Szaporodnak az uniós viták a göteborgi csúcs előtt Az Európai Unió soros svéd elnöksége mindent elkövet azért, hogy elhárítsa a csatlakozási tárgyalások előtt tornyo­suló akadályokat. Szándékai szerint a június közepén ese­dékes göteborgi csúcs tisztázhatná a további menetrendet. Brüsszel Váratlanul Madrid pártjára állt az olasz választások győztese. A le­endő miniszterelnök első nyilat­kozatai egyikében azt mondta: a spanyol régiók többségéhez ha­sonlóan Itália szegényebbik, déli része is eleshet az uniós támoga­tástól a jelenlegi tagjelöltek csat­lakozása után. A Die Welt című német napilap tudni véli: Berlusconi ezzel a gesztussal há­lálja meg a spanyoloknak, hogy nem hátráltatták választási kam­pányát. A médiamogul ellen ko­rábban vizsgálatot kezdeményez­tek, mert az egyik spanyol keres­kedelmi tévécsatorna társtulajdo­nosaként tetemes adóhátralékot halmozott fel. Madridi kormány­körök azonban „elfektették” az ügyet, most tehát számíthatnak Berlusconi hálájára - írja a német újság. Márpedig ha Spanyol- ország támogatóra talál, nehe­zebb. lesz kimunkálni az el­képzelt kompromisszumot., A bővítési „bonyodalmak” má­sik témaköre azzal kapcsolatos, hogy az újonnan csatlakozó or­szágok átmeneti időre megtilthat­nák termőföldjeik külföldi tulaj­donba kerülését. Az Európai Bi­zottság hétéves mentességet java­sol, Franciaország viszont azt kérte: „tegyék félre” az időszak hosszára vonatkozó megállapo­dást, mert a földárak befolyásolni fogják az új tagországoknak fo­lyósítandó mezőgazdasági támo­gatások mértékét. Franciaország, amely eddig nem hallatta hangját a bővítés finanszírozásáról folyó német-spanyol vitában, a mező- gazdasági támogatások legna­gyobb haszonélvezője az Unió­ban. A francia kormány nem tá­mogatja a termőföld külföldi tu­lajdonba kerülésének átmeneti tilalmát, és igyekszik ütőkártyák­ra szert tenni Lengyelországgal szemben, amelynek agrárszekto­ra a legköltségesebb lenne az Unió számára a bővítés után. Lengyelország 18 évre, Magyaror­szág és Csehország pedig 10 évre szóló átmeneti mentességet kért a termőföldek külföldi tulajdonba kerülésének engedélyezése alól. A Financial Times értékelése szerint a francia javaslat újabb kellemetlen fordulat az EU soros elnöksége számára. A svédek­nek azonban egyelőre a struktu­rális alapok elosztása körül tá­madt német-spanyol vitát sem sikerült elsimítani. Franciaor­szág, Németország és több más tagállam elvetette azt a kompro­misszumos javaslatot, hogy ele­mezni kellene a bővítés gazdasá­gi, társadalmi és statisztikai kö­vetkezményeit, és még az év vé­ge előtt jelentést kellene erről adni a miniszterek tanácsának. _____________________ÁLLÁSPONT ____________________ CS ÁK ELEMÉR Háború: van vagy lesz? Izrael nem fog rendszeresen használni harci repülőgépeket palesztin célpontok ellen - „nyugtatta” meg vasárnap a vi­lág közvéleményét egy tábornok Jeruzsálemben. A világ azonban nem nyugodott meg, sőt: azt latolgatja, mi törté­nik, ha a palesztinoknak is vannak rakétafegyverei. Az F-16-osok pénteki bevetése óta számos szakértő azt vi­tatja, vajon háború folyik-e már a Közel-Keleten. A közfel­fogás szerint a háború - államok vagy társadalmi csopor­tok közötti, hadseregekkel vívott - fegyveres harc. Adott esetben az ismérvek részben megfelelnek ennek, részben nem: az egyik fél állam, a másiknak még jószerivel otthona sincs; Izrael szervezett katonasággal lép fel, a palesztinok viszont gerilláknak tekinthetők; az egyik fél megtorlásnak tartja erőszakfellépéseit, a másik - az intifádával - tavaly ősszel „szabályosan” hadat üzent az izraeli megszállóknak. Felfogás kérdése tehát, hogy az izraeli-palesztin konfliktus jelenlegi szakasza minek minősül, a megfigyelők azonban abban egyetértenek: a hadviselés szabályairól szóló, úgy­nevezett genfi konvenciók alkalmazhatók és alkalma­zandók: mindkét oldal támad ugyanis vétlen, polgári cél­pontokat. Nemzetközi elbírálás és egységes fellépés kellene tehát, hogy az ismét kiújult válság mérséklődjön vagy megoldód­jon, a lázas diplomáciai tevékenység azonban valójában csak látszat: azok, akik hathatósan felléphetnének, valójá­ban egyik vagy másik oldalon állnak. Terroristacsoportokat pedig nem lehet józan szóval megfékezni, és - 1967 óta tudjuk - ENSZ-határozatokkal sem sikerül elfoglalt terüle­teket felszabadíttatni. Félő: a világ alighanem csak akkor eszmél fel, s szánja el magát határozott beavatkozásra, amikor már minden is­mérv szerint háború lesz a Közel-Keleten. Vagy olyan konfliktus, ami túllép a térség határain. Addig a szavak játéka folyik. Meg az öldöklés. Akár háborúról van szó, akár nem. HORVÁTH MAGDOLNA Rossz üzenet Mégiscsak azoknak van igazuk, akik szerint akadnak egyenlőbbek az egyenlők között. Ráadásul rendre a hata­lom vagy a hatalom közelében lévők mutatnak példát a polgároknak arról, hogy a nem tetsző kötelezettségeket nem muszáj végrehajtani. Hiába például az Alkotmány- bíróság több, parlamentet kötelező döntése, az Ország- gyűlést számos esetben alkotmányos mulasztás terheli, az­az a taláros grémium útmutatása ellenére nem alkot meg jogszabályokat, vagy az alaptörvénnyel ellentétes passzu­sokat nem helyettesíti alkalmasabbal. Állami szervek - pél­dául kormány és főváros - közti szerződések kérdőjeleződ- nek meg, míg legutóbb a Magyar Köztársaság független bí­róságának ítéletét fogadta finoman szólva nem illően egy jogi végzettségű, civilben ügyvéd parlamenti képviselő. Szentgyörgyvölgyi Péter, a kisgazdapárt frakcióvezetője je­lentette ki: a Fővárosi Bíróság döntése nem kötelezheti az FKGP frakcióját arra, hogy megváltoztassa Torgyán Józse­fet kizáró határozatát. A mindössze tíz éve épülő magyar jogállam még csak kis-' iskolásnak számít a demokratikus hagyományokat év­százada őrző nyugat-európai államokhoz képest, a jogkö­vetésre nevelt állampolgár mégiscsak érzi: ezt azért még­sem lehet. Magára valamit is adó jogállamban nem lehet bármit mondani. Legalábbis nem illik. Még akkor sem, ha a kisgazdaügyben hozott bírósági döntés jogi szakértők szerint totális tévedésen alapszik. Rossz üzenete van a törvényhozói ellenszegülésnek. A kis­emberben feléledhet a kurucos virtus, mondván: ha a hata­lom magaslataiban lévők szabadon értelmezhetik a bírák döntéseit, megtehetik ők is. Más törvényszegése persze senkit nem mentesít, az adót akkor is be kell fizetni, ha úgy látjuk, akadnak, akik ez alól a kötelezettség alól ügyesen ki­hátrálnak. lustitia földi helytartójának ítéletét végre kell hajtani még akkor is, ha az nem egyezik valakinek a véleményével. Lenszk városából menekítik az állatokat és az ingóságokat FOTÓ: EUROPRESS/EPA Árvíz Szibériában Jakutszk Emberemlékezet óta nem áradt meg ennyire a Léna Jakutföldön, mint most. A folyó Lenszk városát már elöntötte, s jelenleg Jakutszkot fenyegeti. A katasztrofális helyzetet a hosz- szú tél, a rekordmennyiségű csa­padék. és a Lénán képződött jég­dugók okozták (a folyó évente át­lagban 203 napig van befagyva). Jakutföld fővárosánál az elmúlt napokban rohamosan emelkedett a víz, de a légierő Szu-24-es gépe­inek sikerült lerombolniuk az on­nan 45 kilométerre eső torlaszo­kat; emellett több helyen felrob­bantották a Jakutszk-Kangalasszi országút töltését, hogy elvezessék az áradatot. A Léna ennek ellené­re 780 centiméteres magasságot ért el Jakutszknál, ahol azonban a frissen emelt töltések még 950 centiméteres vízállásig biztosíta­nak bizonyos védelmet. A Léna „csak” a világ tizen­egyedik legnagyobb folyója, de hossza így is eléri a 4400 kilomé­tert. Felületét csupán az év egy- harmadában lehet látni, mert be van fagyva, nem hiába esik a kö­zelébe a Föld leghidegebb pontja. Jelentősége mindazonáltal meg­határozó, hiszen Szibériának ezen a vidékén alig vannak ki­épített utak, s az áruszállítás, a szén-, arany- és gyémántbányák megközelítése a folyamon törté­nik. A Léna vízhozama a legna­gyobbak közé tartozik: a torkola­tánál mért vízbőség megegyezik a Jenyiszejével, s nem sokkal ma­rad el a Mississippiétől. Szemta­núk beszámolója szerint az idén a folyam valóságos tengerré válto­zott, s emberek tízezrei kénysze­rültek menekülésre. - m ­< * i á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom