Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-20 / 136. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. május 20.

HOLOKAUSZT: HŐS VAGY ÁRULÓ? HÁNYÁN HARCOLTAK A VARSÓI GETTÓBAN?

Az utolsó vonat

Az utolsó vonat Budapestről, ez volt a címe a BBC filmjének, amely a Kasztner Rezső által befűtött vonatról szólt, amire 1684 gazdag vagy prominens zsidók és családtagjaik, valamint cionista fiatalok fértek fel. Kasztnerre utóbb ráfogták, hogy áruló volt, a lelkét eladta az ördögnek. A varsói gettólázadást is felnagyították, mintha több ezren harcoltak volna hetekig. És ma már üzletnek sem utolsó a holokauszt, túl sokan megélnek belőle. A könyvpiacon egy hete jelent meg Karsai László könyve az európai zsidó holokausztról (Pannonica Kiadó).

Amikor a Kasztner-vonat megérkezett Svájcba- A Jerusalem Postban a minap megjelent egy olvasói levél, amely hemzsegett az indulatos kérdésektől, többek között hogy miért hagyták a zsidók birka módjára lemészárol- tatni magukat, miért nem álltak ellent, s indítottak kamikaze akciókat?- Egy túlélő mondta, hogy az emberek nem tűrik az igazságot. Hősöket vagy ká- pókat ismernek. És ahogy az egyik haláltábor parancsnoka utóbb mesélte, őt a zsidók a lemmingekre emlékeztették, ami egy szörnyű hasonlat, hiszen ezek az állatok néha nekilódulnak a vezetőjük után és belegyalogolnak a folyóba, ahol megfulladnak. Yehuda Bauer történész viszont ellenállásnak nevez mindent, ami segítette őket,

hogy emberek maradjanak, tehát az illegális iskolákat, istentiszteleteket és kórházakat. Mit tehettek volna? Ellenséges, közömbös volt a környezet, s végül is több tízezer zsidó állt be partizánnak a szovjetekhez, jugo- szlávokhoz, szlovákokhoz. És hát azt se felejtsük el, hogy kétezer évig azt tanulták, hogy ha meghúzódnak, csöndben maradnak és megpróbálnak belesimulni a környezetbe, akkor túl lehet élni. Ha üldözték őket, továbbvándoroltak. Ám szisztematikusan sosem akarták őket megölni. Egyébként pedig tavaly négy hónapot töltöttem Izraelben ösztöndíjjal és lesújtó véleményem van az ottani oktatásról. Csak a fegyveres ellenállókat, a hősöket ismerik el, a többi

áldozat névtelen. Szívesebben mondanak négymillió auschwitzi áldozatot. Erre mondja a már említett Yehuda Bauer, hogy „nem elég rémes az igazság, az egymillió áldozat?”- A varsói gettólázadást is megszépítették?- Amikor 1993-ban az ötvenedik évfordulóját ünnepelték, Marek Edelmannt, az egyik harci egység parancsnokhelyettesét nem engedték felszólalni. Izraelből érkező hivatásos túlélők intézték, akik szinte semmit vagy keveset tettek ez ügyben, de ebből igyekeznek

megélni. Pedig Edelmann nem volt akárki, szívsebész orvos professzor, s később a Szolidaritás egyik aktivistája. A legendárium szerint több tízezer zsidó állt ellen hetekig a német és a litván segédcsapatoknak. Holott maga a fegyveres felkelés 3- 4 napig tartott, s utána a gettó maradékának felszámolása zajlott. Kézrekerítették a bujkálókat, s lemészárolták vagy deportálták őket. A legendát furcsamód maga Heinrich Himmler is táplálta, hiszen SS-tisztek előtt tartott beszédében több százezer fellázadt zsidót említett. Holott 1943 áprilisában a varsói gettóban legálisan 30-35 ezer, s illegálisan is legfeljebb ennyien tartózkodhattak. Ezt persze a németek nagyon jól tudták. Edelmann sosem irta meg a visszaemlékezéseit, viszont Egy lépéssel az Úristen előtt címmel hosszú interjút adott, amiben elmondta, hogy ténylegesen néhány száz harcosuk volt kevés kézifegyverrel és két-három géppuskával. A Molotov-koktélokhoz se volt anyaguk, a lőszerük pedig hamar elfogyott. S miután a 450 ezer zsidóból 370 ezret már elvittek a koncentrációs táborokba, a többiek megpróbáltak elbújni és pincékbe, bunkerekbe vonultak, ahol élelmiszer- és vízraktárak is voltak. A néDevecseri: Kasztner hős volt

Három ország lakója, Párizsban, Tel-Avivban és Budapesten van lakása. Devecseri László az 1942-ben alakult Magyar Zsidómentő és Segélybizottság egyetlen élő taga 94 évesen. Devecseri Gábor költő unokatestvérét Budapesten kértük meg egy kis emlékidézésre. A zsidómentő és segélybizottságban Devecseri együtt dolgozott Kasztner Rezsővel.- Éles elméjű világfi volt Kasztner, aki naponta vásárra vitte a bőrét. Nem bátor, hanem vakmerő volt! - mutatta be a régi barát Devecseri László a méltatlanul elfeledett Kasztner Rezsőt, akit még Kolozsvárról ismert és aki több ezer

zsidót mentett meg a biztos haláltól, köztük olyan hírességeket, mint Szondi Lipót pszichológust, a Szondi-teszt megalkotóját, Zsolt Béla újságírót, Műnk Péter üzletembert, Irsai István festőművészt, Komlós Aladár írót vagy Rusznyák István akadémikust. Harmincezer magyar zsidó pedig szervezésének, közreműködésének köszönhetően nem a haláltáborokba, hanem az ausztriai munkaszolgálatba került.

Devecseri szerint a sors fintora, hogy 1957- ben Izraelben egy jobboldali zsidó ölte meg, mert sokak szemében bűnbak volt, amiért nem az ő hozzátartozóit mentette meg. Azóta annak szenteli életét, hogy Kasztner Rezső is méltó helyet kapjon Karl Lutz és Raul Wallenberg mellett a nagy zsidómegmentők közt. Azt már szerényen elhallgatja, hogy a bizottságban ő is aktívan részt vett, segítve a többiek nem veszélytelen munkáját. (temesi)

Budapestről

metek aztán egyenként felrobbantották a házakat, porig rombolták a gettót.- Kasztner Rezsőt Izraelben ugyancsak leárulóz- ták, pedig a Kasztner- vonaton 1684 menekült jutott el Svájcba. Igaz, ismerek két barátot, akik egy osztályba jártak a Cukor utcai elemiben, s évtizedek óta együtt dolgoznak, mégis van egy dolog, a Kasztner-vonat, amelyről sosem beszélnek. Egyikük szüleivel, nagyszüleivel a vonaton jutott ki az országból. A másik is megmenekült, de minden rokona meghalt a koncentrációs táborokban.- Kasztner személye mindmáig viták kereszttüzében áll, vagy hősnek vagy árulónak tartják. Mindenesetre 1684 ember neki köszönheti az életét. Mások szerint önkényesen szelektált, pénzért adta el a helyeket. Kasztner viszont csak

dag vagy prominens, az nem fért föl a vonatra. Kolozsváron, Szegeden és Debrecenben válogatták az embereket és kétségtelen, hogy nem mondták meg, hogy a többiekre a koncentrációs tábor vár. A vonaton néhány vallási vezető is utazott, de az ortodox rabbik aztán nagyon feledékenyek lettek, mert utóbb képtelen vádakat szórtak Kasztner fejére. A háború után egyébként Kasztner Izraelben telepedett le, s amikor egy újságíró árulónak, a zsidók gyilkosának írta le, minisztériumi főnökei beperelték azt rágalmazásért. A pernek még nem volt vége, amikor egy szélsőséges nacionalista meggyilkolta.

Rezső Kasztner Memorial

_____

ri

/íf a /u’.V'V^ j/o-f./i rdKtutr ,'f

v /,/itriritj fii, ^ i,1

rossz megoldások közül választhatott. Ha nem tesz semmit, mert elvi fenntartásai lettek volna, akkor ők 1684-en is bergen-belseni táborban vagy másutt pusztultak volna el. A zsidómentő bizottság elnökhelyetteseként egyébként sok szlovák és lengyel zsidót menekített át Magyarországra. És 1944. március 19. után kapcsolatot keresett Eichmann embereihez. S miután a szövetségesek nem segítették, ő megegyezett Eichmannal, hogy egy vonatot kiengednek, természetesen nem ingyen. Ezer dollárt fizettek fejenként, de több gazdag embertől 5-10 ezer dollárt kért, hogy cionista fiatalokat is kivihessenek. Kétségtelen, aki nem volt elég gaz- Kasztner hiába próbált segítséget kérni a szövetségesektől, megbízottját, Joel Brandot Kairóban letartóztatták. Ön a washingtoni levéltárban talált egy jelentést, ami az OSS-nek, vagyis a CIA elődjének vezetői számára készült, s abból is az derül ki, hogy a zsidómentést az amerikaiak sem tartották fontosnak.- Ahogy az angolok nem enyhítették a palesztinai zárlatot, úgy az amerikaiak sem vádolhatok azzal, hogy különösebb empátiával tekintettek a zsidókra, pedig a politikusok tudtak a haláltáborokról. Ez a bizonyos OSS-iratcsomó nem véletlenül került a kezembe, s szerencsémre nem volt titkosítva. A teremfelügyelő megengedte, hogy lemásoljam. Nos, ebben szerepel egy jelentés, amiben egy ezredes azt állítja, hogy nem érdemes zsidómentő akciót indítani, mert nincs nagy remény a sikerre, s a 800 ezer ember megmentésével amúgy sem lehetne lerövidíteni a háborút.- Manapság virágzik a Soa Businessnek elkeresztelt üzletág, vagyis túl sokan szeretnének megélni a holokausztból.- A Soa katasztrófát jelent a héber nyelvben, s ahogy léteznek katasztrófafilmek és -regények, vannak újságírók, történészek, filmesek, akik a holokausztból is üzletet csinálnak. Hamis szenzációkat gyártanak, miután tudják, hogy Izraelben, az Államokban és másutt zsidók milliói élnek, akik potenciális vevői lehetnek ezeknek a könyveknek, fotóalbumoknak vagy moziknak. Dániel Feld- hagen, a Harvard történésze például írt egy könyvet Hitler önkéntes hóhérai címmel, amiben nem kevesebbet állít, minthogy minden német zsidógyűlölő és gyilkos. S akik ártatlanok maradtak, tehát nem gyilkoltak a második világháború idején, azok csak azért lehettek tisztakezűek, mert nekik nem jutott fegyver. Ugyanakkor létezik a Shoah Alapítvány is, amely Steven Spielberg Schindler listája című filmjének bevételéből mozi- és dokumentumfilmeket forgat. A túlélők vallomásait Magyarországon is videóra veszik. Ez utóbbiban én azért nem veszek részt, mert amikor tíz éve Finta csendőrszázados torontói peréhez interjúkat készítettem, egy héten belül két riportalanyom is meghalt...- Többeknek a Schindler listája című film sem tetszett.- Nekem sem. A fiaimnak

viszont megrázó élmény volt. Dalia László

ítéletek - magyarázat nélkül

Furcsa

A közvéleményben megütközést keltett, de még bírósági körökben is értetlenkedve fogadták a Császár Előd elleni enyhe ítéletet. Az utóbbi hónapokban emellett is akadt számos olyan döntés - például metróügy, miniszterelnöki főtanácsadó kontra Magyar Hírlapeset -, amelyet sokan furcsállták, és arról beszéltek, hogy a politika nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra.

Szembetűnő a kontraszt. A másodfokú bíróság a minap a miniszterelnöki terepjáró fegyveres elrablójának ítéletét másfél évvel megszigorította, így a férfit kilenc és fél évre fegyházba záratta. Császár Elődnek viszont az elsőfokú ítélettel szemben mégsem kell fogházba vonulnia. A popsztár halálos közúti balesetet okozott, a fellebbezés után mégis megúszta másfél év felfüggesztett szabadság- vesztéssel. Az ügyben interpellált az MDF-es Horváth Balázs, sőt Dávid Ibolya is azt nyilatkozta, tiszteletben tartja a bíróság ítéletét, de sem igazságügy-miniszterként, sem magánemberként nem ért vele egyet. Ezek az esetek azért is kínosak, mert a politikai erők is meglovagolhatják a közhangulatot, hiszen népszerű dolog az emberek igazságérzetével megegyező álláspontot képviselni a független bírósággal szemben. Úgy meg

főleg, hogy még bírósági körökben is sokan vitatják a Császár-ügyben hozott enyhe ítéletet, holott a bírók egymás iránti szolidaritása rendkívül erős.

De más jellegű ügyekre is felkapták a fejüket az emberek az elmúlt hónapokban, hiszen néhány, a hatalmon lévők számára kedvező ítélet is született. Ilyen volt a metróper, amelyben a fővárosi ön- kormányzat - az elsőfokú győzelem után - másodfokon veszített a kormánnyal szemben. Vagy ilyen a Schmidt Mária kontra Magyar Hírlap eset, amikor az első két bírói fórum nem adott helyt a miniszterelnöki főtanácsadó keresetének, a Legfelsőbb Bíróság azonban - a jogerős döntést megváltoztatva - a felülvizsgálati kérelem után sajtó-helyreigazításra kötelezte a napilapot. S a kormányhoz közel álló Magyar Nemzettel szemben a héten vesztett másodfokon egy helyre- igazítási pert Kuncze Gábor, holott az elsőfokú bíróság még a szabaddemokrata képviselőnek adott igazat. De nem kevésbé furcsa a Fővárosi Bíróság csütörtöki ítélete sem, amely megsemmisítette az FKGP-frakció Torgyánt kizáró határozatát, így egy politikai vita döntőbírájává vált.

A közvélemény persze keresi a „furcsa” ítéletek magyarázatát. Válasz ugyanakkor nincs, hiszen a bíróságok az ítélet indoklásán túl nem kommentálják döntéseiket. A Legfelsőbb Bíróság

lapunknak nyilatkozó főtitkára sem értékelheti a konkrét ügyeket, csupán tendenciákat vázolhat fel, s általánosságban beszélhet az ítélkezési gyakorlatról. Lomniczi Zoltán szerint abban semmi rendkívüli nincs, hogy másodfokon vagy a felülvizsgálati kérelmet követően

változik az ítélet, hiszen ezeket a bírósági fórumokat éppen azért hozták létre, hogy az alsóbb fokú bíróságok tévedéseit, netán törvénysértéseit korrigálják. Egyébként az esetek 70 százalékában az elsőfokú ítélet jogerőssé válik, tehát a döntéseknek csak a kisebbik hányadát támadják meg. Egymásnak ellentmondó ítéletek pedig főleg azokban a gazdasági természetű polgári és büntetőügyekben születnek, amelyekben az alkalmazandó jogszabályokat a rendszerváltás után hozták, vagy többször módosították. Ezek egy része ugyanis a jogalkotói rohammunka miatt nem teljesen egyértelmű, másrészt nem volt még elég idő, hogy kialakuljon az egységes bírói gyakorlat. Gyakran nagyon nehéz eldönteni, hogy bizonyos esetben csak egy ügyes üzleti fogásról van szó, vagy az már büntetőjogi felelősséggel is jár. (Ezzel magyarázható Kunos Péter bankár ügye, akit hosszú hercehurca, egymásnak ellentmondó ítéletek után végül fogházba zártak, il- .letve a Tocsik- és a Stadler-ügy, ahol a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a bíróságokat - a szerk.)

A főtitkár a Császár-, illetve a terepjá- tós ügyről nem volt hajlandó nyilatkozni, de annyit elmondott, az erőszakos bűncselekmények elkövetőit a bíróságok nagyon szigorúan büntetik, különösen ha fegyvert is használnak. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények pedig jóval enyhébb megítélés alá esnek még akkor is, ha halállal végződnek. A büntetés súlyosságát persze lehet vitatni, hiszen ez a bírók szubjektív mérlegelésétől is nagyban függ.

ABCS

Császári vélemények- Nem szeretném börtönben tudni azt az énekes fiút, de azért ez durván aránytalan - tartja Sziko- ra Róbert. - El akarják kötni a miniszter- elnöki dzsipet, és azért meg kilenc és fél év jár?! Az igazságszolgáltatás abszolút a bírók kezében van. Nem úgy működik, ahogy kéne, kivált nem úgy, ahogy az emberek természetes erkölcsi érzéke diktálná. így nem lehet tudni, mi a sok vagy kevés. Keresztényként azt mondom, van nekünk bíránk. A túloldalon nem biztos, hogy ennyi lesz a büntetése...- Mit mondhatnék, ha már az igazságügy-miniszter is szóba hozta, hogy neki is más a véleménye, mint a bírónak - kérdez visz- sza Tátrai Tibor. - Én innen, a József utcából nem fogok ítélkezni. Egy biztos, a srác nem szándékosan tette. Különben ki megy ma ötvennel? Ki nem hajt gyorsan? A bíróság kismillió dolgot mérlegelhetett, Császár ügyeskedett, bejött neki. Tudom, emberéletről van szó, de amikor politikusok simán megúsznak dolgokat... És például van olajügy? Nem milliárdos, hanem százmilliárdos bulikról van szó. Akkor meg miről beszélünk?...