Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-17 / 133. szám

Ül 2001. Május 17., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL „Ne vegyék észre a ruhákat...” Ki tudná megmondani, hogyan lesz valakiből jelmeztervező? Tresz Zsuzsanna iparművész-jelmeztervező első pécsi önálló kiállítása nyílik meg ma este 6 órai kezdettel a Horvát Színház eme­leti galériájában. A látogató a jelmez szüle­tésének körülményeivel ismerkedhet, az el­ső skicctől a megvarrt ruháig. _ Azt gondoltam, hogy maga is szívesen felvenné ’ e míves, szép kelmékből és gyönyörűen meg­varrt múltszázad közepén-végén divatos, fodros ruhákat (éppen arra mutattam, amit Bánsági Ildikó hordott egy Csíki Gergely-darabban), de Tresz Zsuzsanna kérdésemre röviden rávágta, hogy soha. Nem hozzá il­lők, tehát ne is erőltessem a dol­got. A sokféle művészetre, foglala­tosságra rezdülő iparművész (még a kerámiából is ruhát formált, s oktatott főiskolán beszédtechni­kát) momentán szabadúszó jel­meztervező, ami minimum két következtetésre sarkallja az em­bert. Egyrészt ha megél belőle, ak­kor olyan jól csinálja, a színházak hívják, foglalkoztatják, másrészt feltehetően azt csinálja főhivatás ürügyén, amit a legjobban szeret. Utóbbit nem tagadja, de nem is erősíti meg, s amikor arról faggat­nám, miként lett jelmeztervező, viszontkérdez: „Hogyan lesz az emberből újságíró, cipész vagy asztalosmester?” Tresz Zsuzsannával (neve fran­cia eredetű) első önálló pécsi kiál­lítása rendezése közben beszélget­tem, botladozva az átmenetileg a földre terített s majdan falakra ke­rülő tervek és rajzok, színes felvé­telek között, jelmezeket kerülget­ve. Ném csak az esedékes kiállítás miatt, hanem általában jó kedélyű és közérzetű teremtés, imádja az állatokat (kutyája-macskája van), s amennyiben gyűjtőnek mondha­tó, hobbija a mackók gyűjtése ' volt, merthogy mostanában áttes­tálta a kollekciót gyermekének. (Ugye, milyen aranyosak és szeretetreméltók a játékmacik?) A kiállítás egyébiránt Vidákovics Antal szín- igazgató ötlete volt, s ha már a lehetőség adott, a művész nem titkolt szándéka, hogy a betérőt megismertesse a tervezés folyamatával. A dolog tanulságos. Érdekes. Szép. Kézenfekvő a kérdés:- Valójában miből lesz jelmez?- Bármely hétköznapi, utcai ruhából, akár ab­ból, ami önön van. Elég hozzá annyi, hogy fel­megy vele az ember a színpadra.- És mitől jó a jelmez?- Magam ellen mondom: akkor jó, ha egyálta­lán nem veszi észre a néző. Ha úgy illik az elő­adás egészébe, a díszletek közé, hogy nem hat zavarólag, senkinek sem tűnik fel különöskép­pen az, hogy a színészek mit viselnek. Ennyi. Hordják jelmezeit a pécsi, szegedi színház­ban, Budapesten, az Új Színházban, a Katona­kamarában vagy éppen Komárnóban, ahol mo­mentán Moliere Tartuffe-bemutatóra készülnek a szlovákiai magyar színház művészei. Tresz Zsuzsanna előbb azt mondja, hogy számára mindegy milyen színpadi műfajhoz kell megál­modnia az éppen aktuális viseletét, aztán mégis­csak kiböki, hogy talán legjobban az operákhoz való jelmezek készítését kedveli. Sokat maga varr. Ám ismét fordul a kocka, amikor az emlé­kezetes előadásokról kérdem, előbb a Csehov Három nővéréhez majd a Bulgakov-darabhoz, A Mester és a Margaritához készített jelmezeit em­líti. Zsuzsannáról az a hír járja, hogy kedves, ér­zékeny és extrém teremtés. Extrémitást keresve benne, egyre ráakadtam, amennyiben van egy furcsa szokása. Ő mondta el. Ha újságot vesz a kezébe, először a halálozási közleményeket ol­vassa arra kíváncsian, hogy vajon kik, hogyan búcsúznak el öröklétbe induló szeretteiktől. Mert mindenhol más a halotti kultusz. Még szegedi egyetemista korában sokszor hallgatta a zentai rádió műsorát, s abban különösen megfogta a vajdasági gyászjelentések hangula­ta... _____________________________________KOZMA FERENC Azt csinálja, amit a legjobban szeret fotós müller a. Múzeumok - ingyenes belépés Az Unesco nemzetközi múzeumi szervezete, az ICOM 1977-ben ho­zott döntése szerint május 18. a Múzeumok világnapja. A világ­szerte széles körben megemléke­zések tárgyát képező alkalom kap­csán Pécs-Baranya múzeumi in­tézményei, a Janus Pannonius, va­lamint a mohácsi Kanizsai Doroty- tya Múzeum az ingyenes belépési lehetőségen túl számos program­mal, kedvezménnyel szeretnék emlékezetessé tenni a napot. A Ja­nus Pannonius Múzeum néprajzi, régészeti, természettudományi és várostörténeti kiállításaira való be­lépés mellett ingyenes tárlatveze­tést is tartanak - 10 és 13 órakor a természettudományi, 10 órakor a régészeti és várostörténeti, 11 óra­kor pedig a néprajzi kiállításon. Szombaton, 19-én ingyenesen látogatható a Modem Magyar Kép­tár (10.30-kor ingyenes tárlatveze­téssel), a Múzeum Galéria, a Martyn Múzeum, a Nemes Endre Múzeum és Schaár Erzsébet Utca című kiállítása (az utóbbi esetében 11.30-kor ingyenes tárlatvezetés­sel). Belépőjegy váltása mellett in­gyenes tárlatvezetés lesz 10 órakor a Csontváry Múzeumban, 11 és 16 órakor az Ókeresztény Mauzóle­umban, 15 órakor a Zsolnay Mau­zóleumban. A Modern Magyar Képtár udvarában 10-től 18 óráig a magyarlukafai Kaptár Egyesület kézművesei árusítással egybekö­tött bemutatót tartanak. Lesz fona- lazás, nemezlabda-készítés, agya­gozás és mézeskalács-díszítés is. B.K. Hírcsatorna EMLÉKÉRMET adományozott a Pécsi Tudományegyetem rek­tora Jytte Olsen asszonynak a dán felsőoktatás és a PTE közti kapcsolatok ápolásáért. A Pro Universitate Quinqeecclesiensi érmet dr. Tóth József rektor hi­vatalában tegnap nyújtotta át a kitüntetettnek. (bk) FÖLDRAJZVERSENY döntője volt a hét elején Kaposváron. A Lóczy Lajos országos középis­kolai földrajzi verseny döntőjé­be került Mérei András, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diák­ja, aki 7. helyezést ért el. (bk) A TANULÁS ÜNNEPE elneve zéssel május 14. és 27. között rendezvénysorozat zajlik Pé­csett, amelyhez a Pécsi Tudo­mányegyetemen a Felnőttképzé­si és Emberi Erőforrás Fejleszté­si Intézet szervezésében „Az élethosszig tartó tanulás aktuális problémái” című programja tár­sul május 16-án és 17-én. (bk) KÜLÖNDÍJAT kapott Szentke­reszti István baranyai fafaragó, a népművészet mestere a Bot és rönkbútor című pályázatra be­küldött, a Duriaföldvári Fafaragó Galériában kiállított pályamunká­iért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A zsűri egy most elkészült diógyökér asztal és egy támlás szék iránti elisme­rését fejezte ki a különdíjjal. (bk) PONTOSÍTÁS. Tegnapi lapunk „Erősödő néptáncmozgalom” cí­mű cikkében tévesen jelöltük meg Bodnár László, a Siklósi Mű­velődési Központ munkatársá­nak hivatali beosztását. Helyesen az intézmény munkatársa és nem vezetője. Az érintettektől el­nézést kérünk. Aki a nyelvhasználat meze­jén nyitott szemmel és fül­lel jár, érdekes jelenségek­kel találkozik. Akár mara­dandó értékek, akár rövid életű kacatok ezek az ún. nyelvészleletek, meggyőző bizonyítékai az ember nyelvalkotó képességének. Elgondolkodtató annak a nyelv­testvérünknek az igyekezete, aki a Nemzeti Panteon helyett a nyelvújítás idején keletkezett üdvlelde szó mellett kardoskodik. Nem valószínű az elfogadása az általánosan ismert és használt te­mető, illetve a kegyelet hangula­tát sugalló sírkert mellett. Talán kedvezőbb fogadtatásra számít­hatnak a látvány- előtagú szava­ink, mint amilyen a -pékség, a -konyha, és legújabban a -fürdő. Az ilyen létesítmények üzemelte­tői a vizuális élmény hatásosságá­ra építenek. Sikeres nyelvi lele­mény az üvegzseb mint szókép, metafora. Az ún. átvilágításra kö­telezett vagy önként jelentkező közéleti felsőbb vezetők számára felmentő vagy terhelő bizonyíték lehet. Meglepetéssel olvastam a rémületlen jelzőt egy olyan ma­gyar ember tulajdonságaként, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Nyilván a rémült fosztóképzős alakjáról van szó a rendületlen, bátortalan stb. analógiájára. Nem ennyire egyértelmű a következő idézet kiemelt szavának minősí­tése: „amit a megmondó emberek „kevernek”, nagyon károsan be­folyásolják a köz hangulatát.” - Attól függ, hogy kinek és mit ol­vasnak be. A hallgatás esetleg „gusztustalan szervilencia" vagy „bújtatott szervilencia" lehet. Tallózó Följegyzésre érdemesnek talál­tam még néhány más szót. Ilyen az elsummant 'ellop' jelentésben. „Fátyol borul az elsummantoh köz­pénzekre.” Az ún. hangutánzás és hangulatfestés jó példája. Ugyan­úgy a lajhog is, amely az eső rend­kívüli intenzitását jelöli, amit kö­zönségesen úgy mondunk: zuhog, ömlik, mintha dézsából öntenék. A rossz értelemben vett divat terméke az ezerrel, jelentése 'na­gyon gyorsan'. „Jött hozzám a Rózsi ezerrel.” - A méretes még divatosabb. Megtudhatjuk, hogy mi minden lehet üyen: a békák, a betondarab (amely a járókelők fe­jére esik), a karácsonyfa (amely nem fér be a lakásba), a rántott szelet (amely lelóg a tányér szé­lén) stb. Nem biztos, hogy a sportnyelv­ben szükség van a naturatlon-ra a triatlon, pentatlon mintájára. Ha a természetjárást valaki nem tartja megfelelőnek, mondhatja kaland- sportnak, amely a sziklamászás, hegymászás, tájfutás stb. összefog­laló neveként is elfogadható. Vannak végül olyan szavak, amelyek a használójuk bizonyta­lan ismereteiről árulkodnak. Téve­sen nevezte a tudósító a zászló­szentelésen főszerepet játszó asz- szonyt zászlósanyának. A zászlós katonai rangfokozat. Igaz, ma már nők is viselik. Az alkalmi tisztet el­látó hölgy a zászlóanya. Sokszor előforduló tévedés az egyházfi sza­vunk használata pap, az egyházi hierarchia magasabb fokán álló személy jelentésben. Valójában a templomot rendben tartó harango­zó stb., akit sok helyen sekrestyés­nek neveznek. Az én szülőfölde­men dékán (y) volt a neve. Rónai Béla A kivételes tehetségek világa Ahhoz, hogy ma valakit intellektuálisan kiemelkedő tehet­ségnek lehessen tekinteni, sokféle adottság együttes jelenlé­tére van szükség. S bár a felnőttek társadalma a tudomány fejlődésével párhuzamosan egyre inkább specializálódik, a gyerektársadalomban még fellelhetőek a sokoldalú, széles érdeklődési körrel bíró, kivételes tehetségesek. Közülük mutatunk be hármat. A Leőwey a tehetséges gyerekek te­kintetében elkényeztetett gimnázi­um, hiszen dúskálhat a jobbnál jobb képességű tanulókban, mond­ja Zalay Szabolcs, Jurányi Zsófia osztályfőnöke, nem véletlen, hogy a most érettségiző osztályának 38 tanulója összesen 52 középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Annak ellenére sem csökkent a tehetségek száma, véli Jakabffy Attila osztály­főnöké, Garadnay Balázs, hogy az elmúlt évtizedekben a tudomány erős ütemben előre szaladt, és ez az iskolai teljesítést megnehezíti. Ugyanakkor a mai gondolkodás­mód nagyon racionális, a Leőwey végzőseinek 60 százaléka jogi vagy közgazdasági egyetemet választott, s nem feltétlenül szülői nyomásra, ezek a gyerekek hamar felnőtté vál­nak, még a lyukasórákon is céltu­datosan, a felvételit szem előtt tart­va készültek.- Nekem könnyű dolgom volt a pályaválasztás során - mondja Zsó­fia -, mert ugyan sok minden érde­kel, de fizikából lényegesen jobb va­gyok, mint bármi másból. Zsoldos Virág számára sokkal nehezebb a választás, bár ő még csak 2002 szeptemberétől szeretne a Leőwey diákja lenni. Ugyanolyan inten­zitással érdeklődik a zene és az irodalom iránt, így a gimnázium mellett párhuzamosan a Művészeti Szakkö­zépiskola hegedű sza­kára is jár majd, bár Harmat Tamásné, Vi­rág osztályfőnöke in­kább a jövő színészét látja benne.- Úgy érzem, nem tudnék dönteni egyik pálya mellett sem, el sem tudom képzelni, hogy egész életemben A hármak eredménylistája Jurányi Zsófia (első képünkön) a Leőwey Klára Gimnázium XII. osztályos tanuló­ja. Országos fizika- és matematikaversenyek győztese. Tagja az iskolai énekkar­nak, a kosárlabdacsapatnak és a leány focicsapatnak. Jakabffy Attila (második képünkön) a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium XII. osztályos tanulója. Kétszer nyerte meg az Országos Babits Versenyt vers, pró­za, valamint szónoki beszéd kategóriában. A Vörösmarty-Pilinszky Országos Szavalóverseny első helyezettje, mint klarinétos, aranyérmet nyert a Helikonon könnyűzene és komolyzene kategóriában is. Úszásban második lett a diákolim­pián, kétszer is részt vett az OKTV történelemversenyén. Zsoldos Virág (harmadik képünkön) a pécsi Köztársaság Téri Általános Iskola VII. osztályos tanulója. Idén áprilisban Balatonbogláron Kazinczy-díjat nyert, a megyei szavalóverseny aranyérmese, a szombati országos szavalóverseny dön­tőjének résztvevője. A Millenniumi Szavalóverseny városi döntőjén aranyérmet, a megyein ezüstérmet nyert. Kiválóan szerepelt a Szlovákiában megrendezett nemzetközi hegedűversenyen, rendszeresen indul atlétikai versenyeken. egyetlen szakmát űzzek mindössze - mondja Virág. Jakabffy Atti­la a jogi pályát választotta ugyan, de úgy gondolja, to­vábbra is muzsi­kál majd, hiszen a klarinétozást nem lehet abba­hagyni. A nyá­ron utazik a vas­utas fúvószenekarral Hollandiába. Ezt a tevékenységet sem szeretné feladni, mert a zenekari muzsikálás éppúgy hozzá tartozik az életéhez, mint a versmondás.- Rendkívül izgalmas dolog egy- egy verset a tökéletesség felé csi- szolgatni, s ezzel örömöt szerezni vele másoknak. Virág számára is fontos a zene­kar, még izgalmasabb a kamaraze­nélés, de voltaképpen az újságírás is izgatja meg a tévébemondói munka, ám a tanárnője elárulja: an­golból és franciából is nagyon jó, és sportolóként sem vallana szégyent. Tulajdonképpen a tehetséghez hozzátartozik az idő beosztásának képessége is, véli Zalay tanár úr, hi­szen akadnak olyanok, akik azért kallódnak el, mert nem rendelkez­nék ezzel a lényegesnek mondható képességgel. Arra a felvetésre, hogy van-e kü­lönbség lányok és fiúk között szor­galomban, tehetségben, egyértel­műen a lányok javára billen a mér­leg. A 7. és 8. osztályban a szorgal­mas fiú ritka, mint a fehér holló. Eb­ben közrejátszik az is, mondja a 31 éve tanító Harmatné, hogy amíg pá­lyája kezdetén a 13 éves lányok kis­lányok voltak, addig ma már ez ko­rántsem mondható el. Az érettség­ben megmutatkozó különbség jó darabig megmarad, s nagyon nehéz a fiúkat a gimnáziumban bármilyen plusz tevékeny­ségre rávenni, panaszolja Zalay Szabolcs. Ugyan­akkor bizonyos tárgyakban fiú­uralom van, nem kevés fizikaver­senyen volt egye­dül lányként Zsófia, s a mate­matikaversenyeken is hasonló az arány. Az anyanyelvi’versenyeken pedig 95 százalékban lányok szere­pelnek, a szavalóversenyeken is csak egy kicsit jobb a helyzet, erősí­ti meg az előzőeket Attila, a legutób­bi szavalóversenyen öt fiú küzdött a lányok seregében. Zsófia tökélete­sen elégedett lesz magával, ha sike­rül fizikusként végeznie, bár na­gyon régi álma, hogy profi kézilab­dázó lehessen annak ellenére, hogy soha sem kézi­labdázott még. Azt tudja, hogy a fizikusok is egyre inkább a részterületek há­nyába speciali­zálódnak, szá­mára most a leg- szimpatikusabb- nak a biofizika tűnik. Attila elsősorban jó ember kí­ván lenni, hisz az emberi lélek fejlő­désében, s ebben a tekintetben egy­általán nem mindegy, állítja, hogy kinek milyen az iskolai háttere, ő a gondviselésnek köszönhetően a le­hető legjobb iskolába került. A sikert nem csupán iskolai vég­zettségben lehet mérni, hangsú­lyozza Garadnay Balázs. Á Nagy La­josban elvégzett felmérés szerint a diákok számára ugyanolyan fontos­sággal bír az előmenetel mellett bensőséges családi boldogságban, hitéletben élni, s ez annál is inkább öröm, mondja, mert mindezt ebben a mai kiélezett versenyhelyzetben is igénylik a fiatalok. cseri László

Next

/
Oldalképek
Tartalom