Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-16 / 132. szám
I 2001. Május 16., szerda D R ÁVASZTÁRA BEMUTATKOZIK 9. OLDAL Bogdása Drávátok (j—x Sellye / X \ Markóc (Drávaiványi Drávakeresztúr Sósvertike DRAVASZTARA A képviselőtestület tagjai A 500 lelket számláló dél-baranyai kistelepülés polgármestere Horváth Ferenc, aki 11 éve végzi eredményesen a munkáját. 46 éves, nős, egy fiúgyermek édesapja, civil foglalkozására nézve építésztechnikus. Polgármesterhelyettes Csizmadia Lászlómé, a helyi általános iskola igazgatója. A képviselő-testület tagjai: Dr. Saity Borbála háziorvos, Horváth László és Mataricz Zoltán vállalkozók, valamint Kovácsevics János őstermelő. Körjegyző: dr. Fekete Géza. Drávasztára a Sellyéi Körjegyzőséghez tartozik. Az ön- kormányzata a horvát települési kisebbségi önkormányzat is. ■ Holnap búcsú Május 16-a évtizedek óta munkaszünettel járó ünnepnap a faluban. Ez Nepomuki Szent János napja, amit minden évben nagy odaadással ünnepelnek meg. Most erre a napra tették a bérmálást, amelyet Mayer Mihály megyéspüspök celebrál a templomban. A szentmise és a bérmálás 10 óra 30-kor kezdődik. A faluközpontban egész napos kirakodóvásár nyílik, lesz céllövölde, a gyerekek számára körhinta, majd a nap hajnalig tartó bállal zárul az Anica étteremben. ■ Társulás a szennyvíz elvezetéséért A falu közeljövőjében az egyik legnagyobb beruházás minden bizonnyal a szennyvízhálózat kiépítése lesz, amelynek a sikere sokban múlik a lakossági társuláson és a megfelelő támogatási forma kialakításán. A közelmúltban Drávasztára, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Markóc, Bogdása és Felsőszentmárton Drávamenti Regionális Társulást hozott létre a sokmilliós beruházás megvalósítása érdekében, amelyre közösen eséllyel pályázhatnak. A tervek elkészültek, Sztárán már szervezik a társulást, most a hazai és uniós pályázati alkalomra várnak. ■ Az oldal a drávasztárai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: * Bóka Róbert Nincs Csipkerózsika-álom Költségvetési hiány és hitel nélkül egy évtizeden át Békésen sorakoznak a kis nyeregtetős házak a falu kiszélesiilő főutcáján, a májusi esőt kérlelő csöndben. A jórészt horvát nemzetiségű lakosság nem mondható gazdagnak, de a házak, porták szerénységükben sem elhanyagoltak, az ideérkezőt rendezett falukép fogadja. Arra mindenképp büszkék lehetünk, mondja Horváth Ferenc polgármester, hogy a település útjai, járdái 100 százalékban burkoltak, még ha több helyütt javításra is várnak. Mindenütt van ivóvíz - most törlesztjük a vezetékrendszer kiépítésére fölvett hitel utolsó részletét. Három éve az önkormányzat gondoskodik a szemét elszállításáról és Horváth Ferenc polgármester ártalmatlanításáról, de csak most fontolgatják az évi 1000-1200 forintos szemétszállítási díj bevezetését. Az utóbbi évek eredménye, hogy a házaknak több mint a harmadában van telefon. És Drávasztárán nincs föld parlagon, többségük bérbe van adva, s nincs terület, amely ne lenne művelve! Ez nagy szó, különösen, ha a mezőgazdaság mai helyzetére gondolunk, és arra, hogy helyben alig akad munkalehetőség. A Drávától nyíllövésnyire lévő település korántsem alszik Csipkerózsika-álmot. A falu önerőből mikrobuszt vásárolt, és tavaly októbertől így létesíthettek falugondnoki szolgálatot, amely az időskorúak segítése mellett bérfuvarozással is foglalkozik, némi bevételt is hozva az önkormányzatnak. Szoros, szigorú gazdálkodás és persze összefogás eredménye - fogalmaz a polgármester -, hogy az évi 60 milliós költségvetésből gazdálkodó falu az elmúlt tíz évben nem volt veszteséges. Pedig 90 százalékát az intézményeik működtetésére és szociális támogatásokra kell fordítaniuk - a fennmaradó, fejlesztésre szánt pénzt évek óta pályázatokkal igyekeznek kiegészíteni. így újult meg a közelmúltban az orvosi rendelő, így létesíthettek buszmegállót és cserélhették ki az általános iskola teljes bútorzatát, tehették rendbe a bel- víz-elvezető árkokat. A munkanélkülieket segítő pályázatokra különösen figyelnek, a közmunkaprogram révén évente 10-15 ember helyi foglalkoztatását segítik, de támogatást nyújtanak a másutt elhelyezkedőknek is. A lakosság 60 százaléka nyugdíjas korú, a munkaképés életkorban lévőknek közel a fele állástalan. A nők számára Sellyén a varroda jelent némi fogódzót, néhányuknak az Elqotec - az aktívak egy része ezért mezőgazdasági vállalkozással, illetve őstermeléssel próbál némi jövedelemhez jutni, de gyakorlatilag az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, amely az intézményeiben 16 embernek ad kenyeret. A hivatalban egy főállású alkalmazott segíti a polgármester munkáját, nyolcosztályos általános iskolájuk napközi otthonában igény szerint ebédet biztosítanak az idős embereknek is. Van körzeti háziorvosi rendelőjük is helyben lakó orvossal, aki Drávaiványi és Sósvertike betegeit is ellátja, és egészségházuk is a kismamák, gyerekek egészségvédelmét szolgálva. A felújítás alatt álló művelődési házuk nagyterme 200 fő befogadására alkalmas. Küszöbön álló fejlesztési lehetőségeik közt a napközi otthon fűtéskorszerűsítését említi a polgármester, majd a művelődési ház belső burkolatának cseréjét, de az idén szeretnének számítógépet vásárolni a az egészségház számára is. A legnagyobb beruházás a szennyvízhálózat kiépítése lesz, a másik ugyancsak-, összefogást igénylő tervük egy sportpálya kialakítása lenne az iskola közelében, amely nemcsak a testnevelésórákat, hanem a felnőtt- és ifjúsági szabadidős sportot is szolgálná. Büszkék arra, hogy a több mint egy évtizeden át eddigi fejlesztéseiket költségvetési hiány nélkül valósították meg és ezt intézményeik racionális gazdálkodásának, a lakosság megértésének, belátásának köszönhetik, Sétahajó-kikötő épül Sztára alatt A térség számára rendkívüli jelentőségű lenne, ha határátkelő nyílna Révfalunál. Annyi azonban már bizonyos, hogy Drávasztára alatt a folyón sétahajók adhatnak egymásnak randevút. Az idegenforgalom kitörési pont ezen a tájékon: a határátkelő létrehozása kormánydöntésre vár, míg a kishajós vízi turizmust szolgáló sétahajó-állomás tervei már elkészültek, kiviteli munkái akár egy hónapon belül megkezdődhetnek. Ehhez persze Barcs, Drávatamási, Drávaszabolcs és Sztára önkormányzatának az összefogása kellett. A megállóhelyen első lépésként mosdót, pihenőhelyet alakítanak ki, és telepítenek egy pontomhidat is. A folyón már egyre népszerűbbek az elsőként tavaly megvalósuló kajak-kenus csillagtúrák, de a sztáraiak méltán számíthatnak a horgászturizmus fellendülésére is. Ebben már két tó, a Bresztik és a Vájás, valamint az Ó-Dráva is szerepet játszhat. A Vájás-tóra most kapták meg a 15 évre szóló halászati jogot. Ezen a jobbára a Duna- Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó, védett területen lovas és gyalogos kirándulások, sőt fotóturizmus is szervezhető. A táj varázsán túl mindez ötlet, leleiriény dolga is. A fácánok nevelésével foglalkozó Erdőmester Kft. a vadászturizmus lehetőségeit bővítheti, és a faluközpontban megnyíló vendégszobájukkal első fecskének számítanak Sztárán a falusi turizmus meghonosításában is. Ezután értékelődnek csak fel a kerékpárútépítési akcióik. A környékbeliekkel közös beruházásban kezdeményezésükre kezdik behálózni a környéket: 1999-ben Drávasztára és Révfalu, tavaly Révfalu és Drávakeresztúr kapcsolódott így ösz- sze, az idén a következő láncszem Felsőszentmárton lesz. Fontos szerepe lehet a látogatók idecsábításában a hagyományápoláson túl az élénkülő kulturális életnek is, hiszen a Pécsi Horvát Színház mellett más társulatok, együttesek is szívesen megfordulnak a községben. A falu jelképévé nőtt A templomot 1948-ban szentelték fel A falu neve földesurai, a Ztarák révén 1327-ben bukkan fel először írásban, majd néhány év múlva fatemploma is épül, plébánosa van. Később a siklósi várral együtt a Garaiak birtoka, Szent András tiszteletére emelt új templommal, majd Corvin Jánosé, később a Perényieké lesz a terület. A török hódoltság idején, a 18. század elejére a kis magyar falu csaknem teljesen elnéptelenedik, a podravinai horvátok illetve bosnyákok betelepülése az 1720-as években veszi kezdetét, az időszak végére, 1748- tól Sztára a sellyei uradalom része - Batthyány-uradalom. Később báró Biedermann, majd Draskovics Iván tulajdona. A falu 1851- ben Nepomuki Szent János tiszteletére saját kápolnát emel, sőt iskolát is építenek. A ma látható és a falu egyik jelképé növő neogót stílusú, hangulatában mai, belső terében is modern hatású katolikus templom építését Meggyes Jakab káplán kezdeményezte 1947-ben. Még abban évben letették az alapkövét, és 1948 októberének utolsó vasárnapján szentelték fel. A templom a maga gondozottsá- gával, és közelében a tervek szerint közösen felújítandó kis kápolna már a jelenünkbe vezet. A templomon és környékén, de a temető rendezettségén is látszik, hogy az önkormányzat nagyon jól együtt tud működni az egyházzal. A templom - a karzat, a burkolás - helybéli mesterek műhelyét, keze munkáját dicséri, de a közelmúltban cserélték ki a padlózatát, központi fűtést kapott, és nemrégiben avatták fel az új Mária-szobrot is templom előtt. Nyitják a fóliákat A Révfalu felé vezető út két „partján” nyitják már a fóliát a dinnyeágyások fölött. A szokottnál melegebb május adós az esővel a Dráva partján. Csillog a fóliák ezüstkígyója az ágyások fölött, sok helyütt fel van hajtva az apró nejlonsátrak szok- nyája-oldala - levegőztetik a növényt. Némelyik már alig fér el a fólia alatt. A folyó környékén még alig hullott csapadék az idén, a kiadós májusi eső, mondják a helybéliek, nagyon hiányzik. Mint a sztárai gazdák is megerősítik, 30-50 hektárnál kisebb földön gazdálkodni nem kifizetődő Drávasztárán sem. A település külterülete 1711 hektár, 60 százaléka művelhető. A földek 12 aranykoronás átlaga nagyon egyenlőtlen elosztást takar, igen gyenge talajú és valamivel jobb adottságú területekkel. A környék földjei hét egyéni vállalkozó tulajdonában vannak. A szezonális jelleggel meghonosodott diny- nyetermesztés közel húsz család számára nyújt megélhetést, és persze nyáron megnövekszik az alkalmi munkavállalók száma. Sertést csak saját ellátásra tartanak, egyetlen nagyobb tehéntelepük 120 szarvasmarhával családi vállalkozásban működik. Az önkormányzat a lehetőségekhez mérten a helyi gazdákat is többízben támogatta, de az alapvető megoldást az állami segítség, az agráriumot szolgáló feltétel- rendszer kialakítása jelentené. ■ Horvátul, magyarul Hatalmas gesztenyefa pöttyözi be árnyékával az iskola udvarának jórészét, a vidáman focizó gyerekeket. A zsivajba valahonnan az ablakok mögül tamburazene lüktetése vegyül. Kedves Tibor tanár úr horvát népviseletbe öltözött tanítványai gyakorolnak, készülve az ünnepekre és persze zenélnek ők a saját kedvükre is. A horvát tamburazene különös, zsongító muzsika a fülnek. E nélkül nem múlhat el rendezvény, busójárás, de a sztáraiak Baranyában másutt is felléptek. Nagy szerepe volt a zenei hagyomány ápolásában a már elhunyt Gázsity Milutinnénak is, aki a híres asszonykórust vezette. Az Újvidékről Baranyába települt tanár úr most a horvát dalok, a zenei anyag gyűjtésével is építi ezt a hagyományt, zenei muníciót adva tamburás tanítványainak is, akik egyébként egyetemistaként is hazajárnak zenélni. Az iskola az egyik kezdeményezője az 1993-ban, a termelő- szövetkezettel és az önkormányzattal közös Művészeti Közalapítvány létrehozásának is, amellyel a Biseri Drave-t - a „Dráva Gyöngyeit” s a fiókcsapatát, a „biserici-ket” - a gyöngyöcskéket támogatják. Méltán mondhatja egyébként az iskoláról Csizmadia Lászlóné igazgatónő azt is, hogy a családias iskola a környékről is kezdi vonzani a gyerekeket, hiszen a demográfiai apály ellenére az itt tanulók száma 50-ről 60-ra nőtt. Négy tanulócsoportban folyik a tanítás, minden egyes diákra - előmenetelére, személyes és családi problémáira is figyelhet a tanár. A gyerekek Pécs legnevesebb gimnáziumaiban is zenében is megállják a helyüket, és nagy valószínűséggel az a számítógépes horvát nyelvoktatási programjuk is a legújabbak közé tartozik, melyet ugyancsak Kedves tanár úr dolgozott ki. A feladatmegoldó gyakorlatok tízperces blokkokra vannak tagolva, amellett maga a számítógép is kedvet csinál a játékos tanuláshoz. Itt minden gyerek tanul horvát nyelvet, mellette az angol nyelv szerepel a kínálatban. A tantestület ötfős, mondja az igazgatónő, egy-egy kollégának jut munka bőven, hiszen itt ugyanúgy mindent meg kell tanítani, akár egy nagy létszámú mamutintézményben. Magyartörténelem szakos tanáruk a közelmúltban vált meg tőlük, került vezető beosztásba - az ő pótlására lenne most igen nagy szükségük. Az iskola, s persze a falu tamburazenekara » 1 f V
