Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-16 / 132. szám

I 2001. Május 16., szerda D R ÁVASZTÁRA BEMUTATKOZIK 9. OLDAL Bogdása Drávátok (j—­x Sellye / X \ Markóc (Drávaiványi Drávakeresztúr Sósvertike DRAVASZTARA A képviselőtestület tagjai A 500 lelket számláló dél-bara­nyai kistelepülés polgármestere Horváth Ferenc, aki 11 éve végzi eredményesen a munkáját. 46 éves, nős, egy fiúgyermek édes­apja, civil foglalkozására nézve építésztechnikus. Polgármester­helyettes Csizmadia Lászlómé, a helyi általános iskola igazgatója. A képviselő-testület tagjai: Dr. Saity Borbála háziorvos, Horváth László és Mataricz Zoltán vállal­kozók, valamint Kovácsevics Já­nos őstermelő. Körjegyző: dr. Fe­kete Géza. Drávasztára a Sellyéi Körjegyzőséghez tartozik. Az ön- kormányzata a horvát települési kisebbségi önkormányzat is. ■ Holnap búcsú Május 16-a évtizedek óta munka­szünettel járó ünnepnap a falu­ban. Ez Nepomuki Szent János napja, amit minden évben nagy odaadással ünnepelnek meg. Most erre a napra tették a bérmá­lást, amelyet Mayer Mihály me­gyéspüspök celebrál a templom­ban. A szentmise és a bérmálás 10 óra 30-kor kezdődik. A falu­központban egész napos kirako­dóvásár nyílik, lesz céllövölde, a gyerekek számára körhinta, majd a nap hajnalig tartó bállal zárul az Anica étteremben. ■ Társulás a szennyvíz elvezetéséért A falu közeljövőjében az egyik legnagyobb beruházás minden bi­zonnyal a szennyvízhálózat kiépí­tése lesz, amelynek a sikere sok­ban múlik a lakossági társuláson és a megfelelő támogatási forma kialakításán. A közelmúltban Drá­vasztára, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Markóc, Bogdása és Felsőszentmárton Drávamenti Regionális Társulást hozott létre a sokmilliós beruházás megvalósí­tása érdekében, amelyre közösen eséllyel pályázhatnak. A tervek el­készültek, Sztárán már szervezik a társulást, most a hazai és uniós pályázati alkalomra várnak. ■ Az oldal a drávasztárai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: * Bóka Róbert Nincs Csipkerózsika-álom Költségvetési hiány és hitel nélkül egy évtizeden át Békésen sorakoznak a kis nyeregtetős há­zak a falu kiszélesiilő főutcáján, a májusi esőt kérlelő csöndben. A jórészt horvát nemzetiségű lakosság nem mondható gaz­dagnak, de a házak, porták szerénységük­ben sem elhanyagoltak, az ideérkezőt ren­dezett falukép fogadja. Arra mindenképp büszkék lehetünk, mondja Hor­váth Ferenc polgármester, hogy a település útjai, járdái 100 százalékban burkoltak, még ha több he­lyütt javításra is várnak. Mindenütt van ivóvíz - most törlesztjük a vezetékrendszer kiépítésére föl­vett hitel utolsó részletét. Három éve az önkor­mányzat gondoskodik a szemét elszállításáról és Horváth Ferenc polgármester ártalmatlanításáról, de csak most fontolgatják az évi 1000-1200 forintos szemétszállítási díj beveze­tését. Az utóbbi évek eredménye, hogy a házak­nak több mint a harmadában van telefon. És Drávasztárán nincs föld parlagon, többségük bér­be van adva, s nincs terület, amely ne lenne mű­velve! Ez nagy szó, különösen, ha a mezőgazda­ság mai helyzetére gondolunk, és arra, hogy hely­ben alig akad munkalehetőség. A Drávától nyíllövésnyire lévő település koránt­sem alszik Csipkerózsika-álmot. A falu önerőből mikrobuszt vásárolt, és tavaly októbertől így létesít­hettek falugondnoki szolgálatot, amely az időskorú­ak segítése mellett bérfuvarozással is foglalkozik, né­mi bevételt is hozva az önkormányzatnak. Szoros, szigorú gazdálkodás és persze összefogás eredménye - fogalmaz a polgármester -, hogy az évi 60 milliós költségvetésből gazdálkodó falu az elmúlt tíz évben nem volt veszteséges. Pedig 90 százalékát az intéz­ményeik működtetésére és szociális támogatásokra kell fordítaniuk - a fennmaradó, fejlesztésre szánt pénzt évek óta pályázatokkal igyekeznek kiegészíte­ni. így újult meg a közelmúltban az orvosi rendelő, így létesíthettek buszmegállót és cserélhették ki az ál­talános iskola teljes bútorzatát, tehették rendbe a bel- víz-elvezető árkokat. A munkanélkülieket segítő pá­lyázatokra különösen figyelnek, a közmunkaprog­ram révén évente 10-15 ember helyi foglalkoztatását segítik, de támogatást nyújtanak a másutt elhelyez­kedőknek is. A lakosság 60 százaléka nyugdíjas ko­rú, a munkaképés életkorban lévőknek közel a fele állástalan. A nők számára Sellyén a varroda jelent né­mi fogódzót, néhányuknak az Elqotec - az aktívak egy része ezért mezőgazdasági vállalkozással, illetve őstermeléssel próbál némi jövedelemhez jutni, de gyakorlatilag az önkormányzat a legnagyobb mun­káltató, amely az intézményeiben 16 embernek ad kenyeret. A hivatalban egy főállású alkalmazott segíti a polgármester munkáját, nyolcosztályos általános is­kolájuk napközi otthonában igény szerint ebédet biz­tosítanak az idős embereknek is. Van körzeti házior­vosi rendelőjük is helyben lakó orvossal, aki Dráva­iványi és Sósvertike betegeit is ellátja, és egészséghá­zuk is a kismamák, gyerekek egészségvédelmét szol­gálva. A felújítás alatt álló művelődési házuk nagyter­me 200 fő befogadására alkalmas. Küszöbön álló fejlesztési lehetőségeik közt a napközi otthon fűtéskorszerűsítését említi a pol­gármester, majd a művelődési ház belső burkolatá­nak cseréjét, de az idén szeretnének számítógépet vásárolni a az egészségház számára is. A legna­gyobb beruházás a szennyvízhálózat kiépítése lesz, a másik ugyancsak-, összefogást igénylő ter­vük egy sportpálya kialakítása lenne az is­kola közelé­ben, amely nemcsak a testnevelés­órákat, hanem a felnőtt- és ifjúsági szabadidős sportot is szolgálná. Büszkék arra, hogy a több mint egy évtizeden át eddigi fejlesztéseiket költ­ségvetési hiány nélkül valósították meg és ezt in­tézményeik racionális gazdálkodásának, a lakos­ság megértésének, belátásának köszönhetik, Sétahajó-kikötő épül Sztára alatt A térség számára rendkívüli jelentőségű lenne, ha határát­kelő nyílna Révfalunál. Annyi azonban már bizonyos, hogy Drávasztára alatt a folyón sétahajók adhatnak egy­másnak randevút. Az idegenforgalom kitörési pont ezen a tájékon: a határátkelő lét­rehozása kormánydöntésre vár, míg a kishajós vízi turizmust szolgáló sétahajó-állomás tervei már elkészültek, kiviteli munkái akár egy hónapon belül megkez­dődhetnek. Ehhez persze Barcs, Drávatamási, Drávaszabolcs és Sztára önkormányzatának az összefogása kellett. A megállóhe­lyen első lépésként mosdót, pihe­nőhelyet alakítanak ki, és telepí­tenek egy pontomhidat is. A folyón már egyre népszerűb­bek az elsőként tavaly megvalósu­ló kajak-kenus csillagtúrák, de a sztáraiak méltán számíthatnak a horgászturizmus fellendülésére is. Ebben már két tó, a Bresztik és a Vájás, valamint az Ó-Dráva is sze­repet játszhat. A Vájás-tóra most kapták meg a 15 évre szóló halá­szati jogot. Ezen a jobbára a Duna- Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó, védett területen lovas és gyalogos kirándulások, sőt fotóturizmus is szervezhető. A táj varázsán túl mindez ötlet, leleiriény dolga is. A fácánok nevelésével foglalkozó Er­dőmester Kft. a vadászturizmus lehetőségeit bővítheti, és a falu­központban megnyíló vendégszo­bájukkal első fecskének számíta­nak Sztárán a falusi turizmus meghonosításában is. Ezután érté­kelődnek csak fel a kerékpárút­építési akcióik. A környékbeliek­kel közös beruházásban kezdemé­nyezésükre kezdik behálózni a környéket: 1999-ben Drávasztára és Révfalu, tavaly Révfalu és Drá­vakeresztúr kapcsolódott így ösz- sze, az idén a következő láncszem Felsőszentmárton lesz. Fontos szerepe lehet a látoga­tók idecsábításában a hagyo­mányápoláson túl az élénkülő kulturális életnek is, hiszen a Pé­csi Horvát Színház mellett más társulatok, együttesek is szívesen megfordulnak a községben. A falu jelképévé nőtt A templomot 1948-ban szentelték fel A falu neve földesurai, a Ztarák ré­vén 1327-ben bukkan fel először írásban, majd néhány év múlva fatemploma is épül, plébánosa van. Később a siklósi várral együtt a Garaiak birtoka, Szent András tiszteletére emelt új templommal, majd Corvin Jánosé, később a Perényieké lesz a terület. A török hódoltság idején, a 18. század ele­jére a kis magyar falu csaknem tel­jesen elnéptelenedik, a podravinai horvátok illetve bosnyákok bete­lepülése az 1720-as években veszi kezdetét, az időszak végére, 1748- tól Sztára a sellyei uradalom része - Batthyány-uradalom. Később báró Biedermann, majd Drasko­vics Iván tulajdona. A falu 1851- ben Nepomuki Szent János tiszte­letére saját kápolnát emel, sőt is­kolát is építenek. A ma látható és a falu egyik jelképé növő neogót stílusú, han­gulatában mai, belső terében is modern hatású katolikus temp­lom építését Meggyes Jakab káp­lán kezdeményezte 1947-ben. Még abban évben letették az alapkövét, és 1948 októberének utolsó vasárnapján szentelték fel. A templom a maga gondozottsá- gával, és közelében a tervek sze­rint közösen felújítandó kis ká­polna már a jelenünkbe vezet. A templomon és környékén, de a temető rendezettségén is látszik, hogy az önkormányzat nagyon jól együtt tud működni az egy­házzal. A templom - a karzat, a burkolás - helybéli mesterek mű­helyét, keze munkáját dicséri, de a közelmúltban cserélték ki a padlózatát, központi fűtést ka­pott, és nemrégiben avatták fel az új Mária-szobrot is templom előtt. Nyitják a fóliákat A Révfalu felé vezető út két „partján” nyitják már a fóliát a dinnyeágyások fölött. A szo­kottnál melegebb május adós az esővel a Dráva partján. Csillog a fóliák ezüstkígyója az ágyások fölött, sok helyütt fel van hajtva az apró nejlonsátrak szok- nyája-oldala - levegőztetik a nö­vényt. Némelyik már alig fér el a fólia alatt. A folyó környékén még alig hullott csapadék az idén, a kiadós májusi eső, mond­ják a helybéliek, nagyon hiány­zik. Mint a sztárai gazdák is meg­erősítik, 30-50 hektárnál kisebb földön gazdálkodni nem kifizető­dő Drávasztárán sem. A település külterülete 1711 hektár, 60 száza­léka művelhető. A földek 12 aranykoronás átlaga nagyon egyenlőtlen elosztást takar, igen gyenge talajú és valamivel jobb adottságú területekkel. A kör­nyék földjei hét egyéni vállalkozó tulajdonában vannak. A szezoná­lis jelleggel meghonosodott diny- nyetermesztés közel húsz család számára nyújt megélhetést, és persze nyáron megnövekszik az alkalmi munkavállalók száma. Sertést csak saját ellátásra tarta­nak, egyetlen nagyobb tehéntele­pük 120 szarvasmarhával családi vállalkozásban működik. Az önkormányzat a lehetősé­gekhez mérten a helyi gazdákat is többízben támogatta, de az alap­vető megoldást az állami segítség, az agráriumot szolgáló feltétel- rendszer kialakítása jelentené. ■ Horvátul, magyarul ­Hatalmas gesztenyefa pöttyözi be árnyékával az iskola udva­rának jórészét, a vidáman focizó gyerekeket. A zsivajba vala­honnan az ablakok mögül tamburazene lüktetése vegyül. Kedves Tibor tanár úr horvát nép­viseletbe öltözött tanítványai gya­korolnak, készülve az ünnepekre és persze zenélnek ők a saját ked­vükre is. A horvát tamburazene különös, zsongító muzsika a fül­nek. E nélkül nem múlhat el ren­dezvény, busójárás, de a sztára­iak Baranyában másutt is fellép­tek. Nagy szerepe volt a zenei ha­gyomány ápolásában a már el­hunyt Gázsity Milutinnénak is, aki a híres asszonykórust vezette. Az Újvidékről Baranyába települt tanár úr most a horvát dalok, a zenei anyag gyűjtésével is építi ezt a hagyományt, zenei muníci­ót adva tamburás tanítványainak is, akik egyébként egyetemista­ként is hazajárnak zenélni. Az iskola az egyik kezdemé­nyezője az 1993-ban, a termelő- szövetkezettel és az önkormány­zattal közös Művészeti Közalapít­vány létrehozásának is, amellyel a Biseri Drave-t - a „Dráva Gyöngye­it” s a fiókcsapatát, a „biserici-ket” - a gyöngyöcskéket támogatják. Méltán mondhatja egyébként az iskoláról Csizmadia Lászlóné igaz­gatónő azt is, hogy a családias isko­la a környékről is kezdi vonzani a gyerekeket, hiszen a demográfiai apály ellenére az itt tanulók száma 50-ről 60-ra nőtt. Négy tanulócso­portban folyik a tanítás, minden egyes diákra - előmenetelére, sze­mélyes és családi problémáira is fi­gyelhet a tanár. A gyerekek Pécs legnevesebb gimnáziumaiban is zenében is megállják a helyüket, és nagy való­színűséggel az a számítógépes hor­vát nyelvoktatási programjuk is a legújabbak közé tartozik, melyet ugyancsak Kedves tanár úr dolgo­zott ki. A feladatmegoldó gyakorla­tok tízperces blokkokra vannak ta­golva, amellett maga a számítógép is kedvet csinál a játékos tanulás­hoz. Itt minden gyerek tanul hor­vát nyelvet, mellette az angol nyelv szerepel a kínálatban. A tantestület ötfős, mondja az igazgatónő, egy-egy kollégának jut munka bőven, hiszen itt ugyanúgy mindent meg kell ta­nítani, akár egy nagy létszámú mamutintézményben. Magyar­történelem szakos tanáruk a kö­zelmúltban vált meg tőlük, ke­rült vezető beosztásba - az ő pótlására lenne most igen nagy szükségük. Az iskola, s persze a falu tamburazenekara » 1 f V

Next

/
Oldalképek
Tartalom