Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-12 / 128. szám

I 2001. Május 12., szombat TÜKÖR 5. OLDAL B ARA N Y A Hírcsatorna HOSSZÚHETÉNYBEN elma­rad a vasárnapra tervezett szo­boravatás, mivel nem készült el a Hetény vezért mintázó al­kotás. A millennium tiszteleté­re állítandó, fonolitból meg­formázott alakot így egy ké­sőbbi, ma még nem ismert időpontban leplezik le majd a Kossuth Lajos utcai szabad­időparkban. (mb) PÉCSETT csütörtök délután a rendőrök bejelentés alapján el­fogtak egy tizenhat éves lányt, egy tizenhárom éves fiút és egy húszéves fiatalembert, akik beismerték, hogy ők tör­tek be május elején egy Me­gyeri téri irodába. A helyiség­ből főleg számítástechnikai be­rendezéseket vittek el a betö­rők. (be) HÁROM-NÉGYSZERESÉRE növekedett tegnap Pécsett a feladott táviratok száma. A hir­telen változást a ballagási ün­nepségek kezdete okozta. So­kan a telefonos megrendelést részesítették előnyben, minek következtében az erre a célra fenntartott 192-es szám több óráig szinte elérhetetlen volt. Valószínűleg a hétvégén is ha­sonlóan terhelt lesz a telefon- vonal. ________________________!ÜM) Fá jó szívvel tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édes­anyánk, menyem VÁRFÖLDI LÁSZLÓIMÉ Hajdú Erika 42 éves korában örökre itt hagyott bennünket. Temeté­se május 15-én, kedden 15 órakor lesz a villányi teme­tőben. A gyászoló család Csoportos rablás a téren PÉCS Csütörtök éjjel Pécsett, a Búza téren két férfi és egy nő arcul ütött és a falhoz szorított egy já­rókelőt, majd elvették a cigaret­táját és a nála lévő pár száz fo­rintját. Dulakodás közben a kira­bolt férfi köny-nyebb sérülése­ket szenvedett. Á rablókat ké­sőbb a központi rendőrőrs jár­őrei elfogták és őrizetbe vették. A kihallgatás során az elköve­tők beismerték tettüket, a rend­őrség pedig előterjesztést tett az ügyészségnél a tettesek előzetes letartóztatására. Várpénz: kevesebb, de hamarabb A megígért 950 millió helyett csak 600 millió érkezik Új fordulatot vett a tavaly beharangozott várprogram, ez azonban a legfrissebb hírek szerint már csak az egyik bara­nyai műemléket érintheti. Siklósnak ar­ra van esélye, hogy egy 600 millió forin­tos beruházást hajtsanak végre az erő­dítményen, azonban - szemben a ko­rábbi 950 milliósként emlegetett prog­rammal - ez nem tíz, hanem két év alatt zárulhat le. A szigetvári műemléket üzemeltetésre hirdette meg a kincstár. Siklós-Szigetvár-Budapest Hosszabb ideje bizonytalanságot okoz Sikló­son a vár felújításának kérdése, a tavaly köz­pontilag megígért mintegy 950 millió forintról ugyanis semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a település. Ez a képviselő-testületen belül is zavart keltett, a városatyák egy része ugyanis hiányolta, hogy a városvezetés nem lép az ügyben, így a szükséges önrész előte­remtését sem tudja megvitatni a testület. Mehring István siklósi képviselő lapunknak elmondta, ha a szükséges előterjesztést az önkormányzat megtenné, mindenképpen előteremtenék az összeget, akár bankgaran­cia vagy egy városi ingatlan megterhelésével is, hiszen ez az egész település érdeke. Ezt Máté János polgármester (képünkön) sem vi­tatta, sőt, lapunk érdeklődésére határozottan kifejtette: egyértelmű, hogy a város érdeké­ben a helyi erőt bármi áron előteremtik. Ed­dig azért nem tudtak jelentős előrelépést pro­dukálni, mert semmi olyan hivatalos kiírás, tájékoztatás nem érkezett, amelyhez a helyi forrást igazítani tudták volna. A zavart fokozta, hogy az érintett városok vezetői olyan információkat is kaptak, amely szerint a 16 magyarországi erődítmény közül csak hatot támogat a közeljövőben az állam, a többi sorsa egyelőre bizonytalan. S a „segít­ségre ítélt” műemlékek között sem a siklósi, sem a szigetvári nem szerepel. Bánki Erik, baranyai országgyűlési képvi­selő, az országgyűlés idegenforgalmi bizott­ságának fideszes tagja kifejtette: a tavaly be­harangozott program valóban átalakult, ám­de korántsem olyan mértékben, mint amiről a hírek szóltak. A tervek szerint kilenc vár újulhat meg, négy állami támogatásból, öt pe­dig a Széchenyi-terv keretén belül pályázati úton - utóbbi a csoportba került be Siklós is. A baranyai műemléken 600 milliós beruhá­zást hajthatnak végre, amelynek fele az ön­rész, azonban a 300 milliós keret ötven száza­lékát a kincstár állná, így a városnak 150 mil­lió forintot kell összegyűjtenie. Máté János polgármester a Dunántúli Naplótól értesült a változásról, s kifejtette: mindent megtesznek azért, hogy a helyi erő meglegyen, s tovább folytatják a tárgyalásokat a bankokkal és a vállalkozókkal is. Az pedig természetes, hogy a pályázaton indulni kívánnak, s ha a hivata­los értesítést megkapják, azonnal a képviselő­testület elé kerülhet a téma. Keresik az üzemeltetőt A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) - mint a szi­getvári vár kezelője - a minap írt ki pályázatot a műemlék-együttes működtetésére. Lapunk úgy értesült, idén a KVI keretéből várfal-rekonstrukció­ra is juthat forrás. Az üzemeltetés egyébként a Siklóst érintő Széchenyi-terv keretén belül is fon­tos, a tervek szerint az állagmegóvási munkálato­kon túl a hasznosításnak is szerepelnie kell a helyi koncepcióban, azaz a szálloda vagy egyéb turiszti­kai feladat komolyan számit az értékelésnél. Pénz pedig természetesen csak sikeres pályázat - s az önrész biztosítása - után érkezhet a munkákhoz. Az tény, hogy a 950 millió forintos korábbi ígé­retnél a jelenleg tervezett 600 millió lényegesen ke­vesebb, azonban ezt az át­alakítást nem tíz, hanem két év alatt végezhetik el a siklósi műemléken, a köz­ponti elképzelésekben legalábbis így szerepel a program - így viszont előbb hozhat pénzt a műemlék. Ha a tervek nem változnak, némiképp hátrányosabb hely­zetbe kerülhet Szigetvár, ami a „4+5-ös listán” nem szerepel, de a fenntartó Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól idén kaphat tá­mogatást a várfal rekonstrukció­jára, az üzemeltetésre pedig pá­lyázatot írtak ki (lásd keretes írá­sunkat). Mozsgai Péter polgár- mester a közeljövőben tárgyal a fővárosban az illetékesekkel. (Háttér: www.dunantnlinaplo.hu) NYAKA SZABOLCS LASSAN MEGKEZDŐDNEK az érettségi vizsgák megyeszerte, de a tegnap még a bolond ballagást (Zöld Nap) ünneplő diákoké volt. Fel­vételünkön a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépisko- la tanulóinak egy csoportja látható. ___________________fotó: m. a. Új és megújuló munkahelyek Megoldásra vár a bejárók problémája A szokásos tavaszinál is nagyobb élénkülés tapasztalható Szigetvár térségében a munkaerőpiacon. A hagyományos szezonális munka beindulása mellett néhány cég munka­helyteremtése, illetve -bővítése is kifejti kedvező hatását. Szigetvár A Baranya Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével, illetőleg a város illetékeseivel is felvette a kapcsolatot egy német­magyar érdekeltségű cég, amely felvonóajtók gyártását tervezi Szi­getváron. A társaság képviselői élénken érdeklődtek a hadra fog­ható helyi szabad munkaerő lét­számáról, valamint képzettségé­ről. A cég az első időszakban 50 fő foglalkoztatásával indulna, majd rövid időn belül 200 körüli­re szeretnék bővíteni a létszámot. Mint dr. Sponga Margittól, a munkaügyi kirendeltség helyet­tes vezetőjétől megtudtuk, egy másik, ruházati ipari cég ugyan­csak bővíteni akarja meglévő munkahelyeinek számát, 30 új dolgozót vennének fel gépikötő munkakörbe. Ehhez a munkale­hetőséghez egy három hónapos támogatott képzés is kapcsoló­dik, amely a munkavállalók felké­szítését szolgálja. A szezonális mun­kalehetőségek köré­ben elsősorban a me­zőgazdaság, az építő­ipar, valamint a keres­kedelem és vendéglá­tás hozott új álláslehe­tőségeket Szigetvár körzetében az elmúlt hetekben. Lapunk in­formációja szerint rö­videsen ismét elindul a termelés a konzervgyárban is, ahol a napokban megkezdték a jelentkezők fogadását. A többi munkalehetőség iránt a munka­ügyi kirendeltségen érdemes ér- deídődni. A szakemberek elmondása szerint a térség új állásainak zö­me Szigetvárhoz kötődik, míg a vonzáskörzet településeiben lé­nyegesen nagyobb a munkanél­küliség. Az egyik megoldandó sú­lyos problémát a munkába járás megszervezése jelenti, ennek fel­A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA SZIGETVÁRON Tízezer kilométert ingáznak Több ezer kilométert kell utaznia sok baranyai iskolásnak és óvodásnak évente, hogy a tanítási időszakban nap mint nap az adott oktatási intézménybe, majd onnan haza jusson. A szinte háztól házig járó iskolabusz nemcsak kényelmesebb, de olcsóbb megoldást is jelentene, a beruházást azonban ön­erőből az önkormányzatok nem tudják megvalósítani. Baranyai körkép Közel kétezer baranyai óvodás és általános iskolás kénytelen naponta több tíz kilométeres utat megtenni, hogy eljusson a tanórákra, foglalko­zásokra. Vannak, akik 30 kilométer­re lévő településekről járnak be az adott intézménybe, évente tehát csaknem tízezer kilométert buszoz- nak, hogy tanulhassanak. A megyé­ben mindössze 140 településen mű­ködik óvoda vagy iskola, ezekbe az intézményekbe további 170 faluból jönnek a kisdiákok. Brandstdtter Györgytől, a Bara­nya Megyei Önkormányzat főtaná­Iskolabuszt nyertek Tegnap iskolabuszokat adtak át a megyeszék­helyen Gödre, Magyarszék, Szászvár és Vajszló önkormányzatának, a települések Baranya Me­gye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapít­ványhoz beadott sikeres pályázatuknak köszön­hetően jutottak a jármüvekhez. Az oldi szakisko­la és a siklósi katolikus iskola szintén nyert a pá­lyázaton, ők már hetek óta használják a 18 fős iskolabuszokat. A településeknek néhány száz­ezer forintos önrészt kellett biztosítaniuk. csosától megtudtuk, a tapasztalatok szerint az autóbusz-közlekedés leg­kevésbé a zsáktelepülések esetében megoldott, a járatok indulása az esetek többségében nem alkalmaz­kodik az iskolakezdéshez, illetve az oktatás befejezéséhez. További problémát jelent, hogy a délutáni, vagy hét végi rendezvényeken a be­járók csak komoly nehézségek árán tudnak részt venni. A diákok buszbérleteit az önkor­mányzatok fizeük, egy tanuló 10-15 kilométerre való utaztatása jelenleg mintegy 13-15 ezer forintba kerül évente. Egy 200-250 fős település esetében, ahol általában 20-30 óvo­dás és iskolás él, a gyerekek intézmények­be való eljutta­tása mintegy 300-500 ezer forintos kiadást jelent egy év­ben. A bikali alsó tagozatos, és az egyházaskozá- ri felső tagoza­tos általános iskolába a két telepü­lés között és a környező hat telepü­lésről mintegy 100 gyereket szállít az iskolabusz naponta. A működte­tés költségei évi mintegy egymillió forintra tehetők. Ha menetrendsze­rinti járatra bérleteket vásárolnának a tanulóknak az érintett önkor­mányzatok, minimum az összeg duplájával kellene számolniuk. A sellyei általános iskolába pél­dául a diákok egyharmada a kör­nyékbeli településekről jár be, töb­ben naponta hatvan kilométert utaznak. Csemeczky Istvánná, az is­kola igazgatója kérdésünkre el­mondta, vannak gyerekek, akik már a tanórák kezdete előtt egy órá­val, míg mások az utolsó pillanat­ban érkeznek meg, ez a felügyelet szempontjából a pedagógusoknak komoly nehézséget okoz. - Mivel a buszok hétvégeken lényegesen rit­kábban közlekednek, rendkívüli ta­nítási szünetek esetén, amikor az adott nap helyett szombaton tart­hatnánk meg az órákat, nem tu­dunk élni a lehetőséggel - hangsú­lyozta. Az igazgatónő hozzátette, az is­kolabusz működtetése indokolt lenne, ennek megvásárlását azon­ban az érintett önkormányzatok sa­ját erőből nem tudják megoldani. A mintegy 10 milliós beruházást pá­lyázati pénzből szeretnék megvaló­sítani. WALD KATA Nem akarnak kiköltözni a romák a nyomortanyáról Komló oldására a munkaerőpiaci szerve­zet egyezetéseket kezdeményez a tömegközlekedési vállalatok ille­tékeseivel. KASZÁS E. A sportvölgyi nyomortelep felszámolása hétfőn kez­detét venné, azonban a la­kók nem akarnak másik épületbe költözni. A sportvölgyi bérlakásokban és környékükön kialakult állapot megszüntetéséről döntött a váro­si képviselő-testület legutóbbi ülésén. A járványveszélyes köz- tisztasági körülményeket időköz­ben a város megszüntette, de az épületek sorsának rendezése még hátra van. A végleges megoldásig a lakókat összeköltöztetik két épületbe, és a kiürült barakkot azonnal le­bontják. Ahhoz, hogy a jelenleg üresen álló helyiségek ismét lak­hatók legyenek, legalább mini­mális felújításuk szükséges. A hi­ányzó nyílászárók pótlása, az elektromos vezetékek visszaépí­tése a falba, a tető és a kémény rendbetétele 1,3 millió forintba kerül. A munkálatok hétfőn kez­dődnének, de a lebontásra ítélt épületből a családok nem akar­nak kiköltözni. Attól tartanak, ez­zel véglegessé válik helyzetük, és végképp itt ragadnak. Azt mond­ják, az egyik romosból a másikba kerülni nem jelent előrelé­pést. Az önkor­mányzat ve­szélyessé nyil­váníthatja a barakkot, amely egyéb­ként indokolt lenne. Ebben az esetben hatósági úton bírják rá a lakókat otthonuk elhagyására.- Ahhoz, hogy bármiféle előre­lépés legyen, az itt élő romáknak tudomásul kell venniük a dön­tést, és közre kéne működniük a felszámolási folyamatban - mondta Kiss János, a cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke (képünkön). A kormány 50 milli­árd forintot szán a nyomortele­pek felszámolására. A komlói ön- kormányzat szociális bérlakások építésére több pályázatot is be­adott a közelmúltban, ám ezek közül nem mindegyik nyert. n.l. Halálos ütést mért idős feleségére Pécs Csütörtök délután a Pécsi Tudo­mányegyetem négyszáz ágyas klini­kájának osztályos orvosa bejelentést tett a rendőrség ügyeletén, mert egy hatvankét éves hölgyet szállítottak be a mentők hozzájuk, aki a kezelés során meghalt. Az orvos az idős asz- szonyon külsérelmi nyomokat fede­zett fel, amelyekből arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy a hölgyet valaki megverte. A rendőrség készenléti ügyeleti szolgálatának munkatársai a bejelentés után kimentek a hölgy pécs-somogyi lakására helyszíni szemlét tartani. Az adatgyűjtés során kiderült, hogy a hatvannégy éves férj délelőtt több alkalommal megütötte a feleségét. Miután a férfi látta, hogy neje erősen vérzik, telefonon segítsé­gül hívta a lányát - akivel egy házban laknak, csak másik emeleten - , s ő hívta ki a háziorvost. A férj ellen a rendőrség halált okozó testi sértés miatt folytat eljárást. A férfi - aki ki­hallgatása során nem tagadta tettét - idős korára és betegségére való tekin­tettel szabadlábon védekezik. A halál pontos okára csak a kötelező bonco­lás után derül majd fény. b. e. i Á l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom