Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-11 / 127. szám
2. OLDAL V I L Á G TÜKÖR 2001. Május 11., péntek Régiókkal az Európai Unióba A megyerendszer megszüntetésével enyhül a gazdasági egyenlőtlenség ÁLLÁSPONT A 93 négyzetkilométer kiterjedésű Magyarországon túl sok a tizenkilenc megye; a közigazgatási reformra azért is szükség van, hogy a létrehozandó hét új régió megfeleljen az Európai Unió gyakorlatának - hangsúlyozza Chikán Attila profesz- szor, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora. Kétségtelen tény, hogy a történelmi hagyományokban gyökerező magyar megyerendszer megszüntetése már edj dig is sok vitát váltott ki (csakúgy, mint annak idején a járások eltörlése), ám a változások igen sok előnnyel járnak. Köny- nyebben kezelhetővé válnak a területi egyenlőtlenségek; növekedhet a politikai integráció; javulhat a működés hatékonysága; csökkenthetők lesznek a szociális költségek és jobban ki- használhatók.- A változásokat az Európai Unió teljes mértékben támogatja - mondja ezzel kapcsolatban Chikán Attila. - A tizenöt jelenlegi tagország összesen 320 régiót számlál; a területi egységek átlagos lélekszá- ma 1,159 millió, s ez gyakorlatilag a mai magyar megyék kétszeresének felel meg. Közigazgatási szempontból azonban természetesen az Unió sem egységes. Vannak föderaü- zált államok, amelyek tartományokból állnak (Ausztria és Németország), a regionalizáltaknál (Belgium, Olaszország, Spanyol- ország) valamelyest nagyobb az autonómia, a decentralizáltak- ban (Franciaország, Portugália) az önfinanszírozás elve érvényesül, az egységes államokban pedig (Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Svédország, Finnország, Luxemburg és Gö- Szükség van a párbeszédre, mert a Dél-dunántúli Régió jövőéért a megyei önkormányzatok tehetnek a legtöbbet - mondta tegnap dr. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke Kaposváron azon a „Polgár Partin”, amelyet a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezett. Hozzátette: a régió számára az elkövetkező három évben 5,7 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A tervben kiemelt helyen szerepel a térség infrastruktúrájának fejlesztése, különös tekintettel a közlekedés feltételeinek fejlesztésére. A tanácskozáson Pörös Béla, a Baranya megyei önkormányzat alelnöke kifejtette, hogy összesen 621 községet és 31 várost érint a régió jövője.- Nem vitatkozni és veszekedni kell azon, hogy hol legyen a nem létező régió központja, hanem a következő időszakban ki kell alakítani az európai régiókkal az együttműködés konkrét formáit, a magyar-horvát határ menti együttműködés programjait, a régió egyes térségei között az egyenlőtlenségek mérséklését, a régiót alkotó megyék közti együttműködés erősítését és a régión belüli rendszeres és folyamatos kommunikáció feltételeinek megteremtését - hangsúlyozta az alelnök. _______ szarka ágnes rö gország) törvényekkel igazgatnak. A régiórendszer előnye, hogy a beruházásokat ösztönzi, és gyakorlatilag minden helyi kezdeményezéseken alapul. Olyan létfontosságú kérdésekben teremt esélyegyenlőséget, mint a munkaerő-szállítás, a környezetvédelem, az élet- és a lakóhelyminőség. Az Európai Unióban 1988 óta a regionális gondolkodás a strukturális reformok pillére. Chikán professzor ezzel kapcsolatban aláhúzza, hogy a gazdasági határ nem feltétlenül azonos a földrajzi határral, és a rendszer kidolgozásával olyan évszázados sérelmek orvosolhatók, mint amilyen például a tiroli-déltiroli szétválasztás. Ebből következően a földrajzi határok nem csupán a tagországokon belül, hanem a tagországok között is átjárhatóbbá válnak, és ez sokban hozzájárulhat az adott térség fejlődéséhez. A brüsszeli számítások szerint Magyarország várható felvételét követően az úgynevezett 2. számú régiók sorába kerül. A jelenleg még társult országok közül egyébként hazánk az egyedüli, amely regionális fejlesztési pénzt különített el, méghozzá a bruttó nemzeti össztermék (GDP) fél százalékát. A nagyjából kiegyenlített hét régió közül egyedül a közép-magyarországi mutatói emelkednek Iti, és ez elsősorban Budapestnek köszönhető. Ezt ellensúlyozandó a tervek szerint ide sorolják át - az észak-magyarországiból - Nóg- rád megyét. Egyébként ez a példa is mutatja a régiók kialakításának jogosságát, szükségszerűségét. (GY.Z.) EU-STRUKTURÁLIS SEGÉLY 800 millió euró (kb. 208 milliárd forint) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 22,2% 11,4% 9,2% Dél-Dunántúl 9,5% Észak-Magyarország 15,6% Észak-Alföld 18,0% Dél-Alföld 14,1% A MACEDÓN biztonsági erők csütörtökön folytatták az albán gerillák kezére került falvak ágyúzását, miközben az Európai Unió a nemzeti egységkormányhoz történő csatlakozásra szólította fel a legnagyobb ellenzéki macedóniai albán pártot a polgárháború elkerülése érdekében. VIKTOR CSERNOMIRGYIN volt kormányfőt, a Gazprom alelnökét küldi nagykövetnek Kijevbe az orosz elnök, ami moszkvai elemzők szerint Leonyid Kucsma támogatását, az ukrán államfő megingott belpolitikai pozícióinak megszilárdítását szolgálja. Vlagyimir Putyin orosz államfő csütörtökön jelentette be, hogy hazahívja Ivan Aboimov nagykövetet - aki sokáig a budapesti orosz nagykövetség élén is állt -, s helyére Viktor Csemo- mirgyint küldi, amennyiben jelöltjét az orosz törvényhozás alsóháza is jóváhagyja. KÉT ROMÁN vendégmunkás életét vesztette, egy pedig megsebesült csütörtökön annak a pokolgépes merényletnek a következtében, amelyet Izrael és a Gáza-övezet közötti egyik átkelőnél követtek el. A három román munkás éppen az Izraelt a Gáza-övezet- től elválasztó biztonsági határzáron dolgozott Kiszufim átkelőnél, amikor a robbanás bekövetkezett. AZ OROSZ űrhaderő Szerpuhov közelében fekvő irányító központjában a tűzoltóknak csaknem 12 órás küzdelem után sikerült eloltaniuk a csütörtök hajnalban keletkezett tüzet. A bázison teljesen megsemmisült az irányítópult, így a központ gyakorlatilag használhatatlanná vált. Ugyanakkor sikerült helyreállítani a kapcsolatot azzal a négy katonai szput- nyikkal, amellyel korábban megszakadt az állandó összeköttetés. Új orosz militarizmus Putyin keményen kézben tartja a kormányzóságokat Önzés és befelé fordulás jellemezte alig egy éve az orosz tartományi irányítást. Vlagyimir Putyin beiktatása után azonban nagyszabású átalakítás kezdődött el, s ma már keményen kézben tartja a kormányzóságokat az államfő. Moszkva Ha az orosz fővárosban polgári kormányról beszélnek, az másként cseng ott, mint Budapesten. Nálunk főként az állampolgári érdekek szem előtt tartását, a középosztály szélesítésének igényét értik rajta, míg Moszkvában inkább azt, hogy nem a katonák vannak hatalmon. A civil társadalom építése azonban valójában volt egyenruhások vezetésével folyik - írja „Oroszország új mili- tarizmusáról” a Die Welt. A német napilap helyszíni tudósítójának elemzése szerint Putyin „vertikális hatalma” volt tábornokokra és titkosszolgálati alkalmazottakra épül. Ezek a civil ruhába öltözött férfiak ma már ott vannak minden fontos poszton. Szergej Ivanov védelmi miniszter például korábban a nemzetbiztonsági tanács titkára volt, s csak 2000 őszén vette le az egyenruhát, sőt a Putyinhoz hű Egységpárt (Je- gyinsztvo) frakcióvezetője, a későbbi belügyminiszter, Grizlov is bensőséges kapcsolatokat ápolt a KGB-vel és utódszervezetével. A két, most már „polgári” politikus Putyin legfontosabb támasza. Az államfő azonban nem érte be ennyivel: az elvben decentralizált ország kormányzóságainak élére is kiszolgált tábornokokat, volt titkos- szolgálati főnököket ültetett. Közben átszabta a közigazgatási térképet is: hét nagy „föderális régiót” hozott létre, s ma már ötben ülnek ott a hozzá hű bajtársak. Nemcsak olyan kellemes helyen, mint Szentpétervár, hanem a Kaukázusban, a Távol-Keleten és az Urálban. A nem támogatott jelöltekre egyszerűen ráküldte az adórendőrséget. Pavel Felgenhauer független szakértő nem csupán ezeket a KGB-s módszereket furcsállja. Nagyobb baj - mondja -, hogy militarizálódik az egész társadalom, s ettől nem mentes a gazdaság és az állam sem. Nem is olyan régen ez okozta a Szovjetunió vesztét, s ebbe fog belepusztulni Oroszország is - írja a német napilap. toronyi attila GYULAY ZOLTÁN Hidak a Dunán Százkét méterrel közelebb kerül egymáshoz a hónap végén a magyar és a szlovák nép. A napokban megérkeztek ugyanis Párkányba az újjáépülő Mária Valéria híd főtartójának első elemei, amelyek most összeszerelésre és azt követően beemelésre várnak. Felgyorsultak hát az események. Több mint ötven esztendőn át éktelenkedtek a folyóból meredező csupasz pillérek- a köznyelv a KGST működésének jelképét látta benne. A helybéliek azonban még jól emlékeztek arra, hogy az első világháború után, Trianon sokkjából még föl sem ocsúdva a híd hamarább újjáépült, mint a második világégést követően, amikor Magyarország és Csehszlovákia már nem a „tengelyhatalmakhoz”, illetve a „kisantanthoz” tartozott, hanem egyazon „béketábor” tagja volt. A mostani budapesti és pozsonyi kormány jó kapcsolataira volt szükség ahhoz, hogy a politikai szándék testet öltsön. Hidat építeni a Dunán ma tényleg több, mint egyszerű mérnöki tevékenység. Mert ha nemcsak Észak felé tekintünk, hanem Délre is, ott még nagyobb feladatokat kell megvalósítani. A folyó hajózhatóvá tétele, s a Duna-Majna-Rajna csatorna jóvoltából az Északi-tengertől a Fekete-tengerig húzódó vízi út használhatósága egész Európa közös gazdasági érdeke. S ez még csak az első lépés, mert a két part között a közúti-vasúti kapcsolatot is meg kell teremteni, újra meg kell építeni. Márpedig ez az igény éppúgy politikai, mint gazdasági érdek is - olyan óhaj, amely szintén nem csupán egyetlen ország belügye. Ha ugyanis egy folyó nemcsak országokat és népeket választ széjjel, hanem országrészeket is, az éppúgy hátrányos az egységesülő Európa szempontjából. Térségek, régiók szakadhatnak el egymástól, egyre jobban szétnyílik az olló, s a felzárkóztatás mind nehezebbé, költségesebbé válik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Budapest fölött és alatt- a fővárosi kilenc mellett - mindössze két-két híd teremt kapcsolatot, s egyre égetőbb szükség van az épülő szekszárdin kívül további hidakra is. BAN JANOS Temetői őrjárat Nemsokára fegyveres őrök védik a temetőket Kiskunfélegyházán. Ahogy kell, stukkerrel az övtáskában. Ha egy horrorfilmben szerepelnének, akkor a holtaktól védenék az élőket. A valóságban azonban a holtakat kell megvédeni az élőktől. Sírgyalázók garázdálkodtak a temetőkben. Néhány nap alatt több mint száz sírt rongáltak meg. Vallási, faji hovatartozásra tekintet nélkül estek a síremlékeknek, feszegettek, törtek le gyertyatartókat, bronzvázákat, minden fémet, amit csak mozdítani tudtak. Alapos munkát végeztek. Nem csoda hát, hogy a félegyháziak felhördültek: ebből elég! Tegnap válságstáb ült össze, környékbeli települések polgármesterei, városatyák, rendőrök, polgárőrök bevonásával. Eltökélték magukat: a színesféiiigyűjtőket meg kell állítani! Nem lesz könnyű, még fegyverrel sem. A színesfémgyűjtő ugyanis különös emberfajta (jobb szó híján). Ugyanis megállíthatatlanul, gátlások nélkül rombol és pusztít. Kecskeméten a többi között Kodály Zoltán köztéri szobra, kutak, emlékművek rézdíszítései látták kárát tevékenykedésüknek. No meg közlekedési táblák, ereszcsatornák százai, ezrei, miként szerte az országban. A tolvajok milliós értékeket váltanak aprópénzre az illegális színesfémtelepek kasszáinál. Olyan értékeket pusztítanak el, amelyek a köz tulajdonát képezik, éppen ezért sokszor semmiféle védelmet nem élveznek. Ki a felelős? Az önkormányzatoknak kellene őriztetniük a szobrokat? Rendőrt kellene állítani minden emlékmű, minden temető bejárata elé? Vagy talán szigorúbban kellene ellenőrizni az orgazdaként működő színesfém-kereskedőket? Én elsősorban az utóbbi megoldásra szavazok. A hálózatot kell felgöngyölíteni, amely lelkes felvásárlója szobrainknak, kegytárgyainknak, közlekedési tábláinknak. És addig is: állig felfegyverkezve kell védeni halotta- ink nyugalmát. Tartanak a „Kína-szindrómától Acélhéjat emelnek a csernobili erőmű fölé A CSERNOBILI REAKTOR TERVEZETT VÉDŐCSARNOKA a budapesti Mátyás-templom tornya 80 méter magas szélessége 245 méter Újabb menet kezdődik az ukrajnai atomreaktor történetében. Most az a feladat, hogy megfelelően szigeteljék a nemrég véglegesen leállított erőművet. Hamburg A laikusok azt gondolták, ha a tizenöt évvel ezelőtti katasztrófát okozó létesítményt bezárják, az emberiség föllélegezhet. Pedig a gondok ezzel nem hárultak el teljesen. Igaz, újabb robbanástól nem kell tartani, csakhogy a régi védőburok belsejében több ezer köbméter sugárzó anyag és több tonnányi radioaktív por halmozódott föl. A Greenpeace környezetvédelmi mozgalom szakemberei szerint néhány hónaponként helyi láncreakció jön létre, amelynek során radioaktivitás szabadul fel - írja a Der Spiegel. A hamburgi hírmagazin értesülése szerint az ebből adódható veszélyek elhárítására a meglevő betonkoporsó fölé egy újabb, acélból készült réteg kerülne. A kupolaszerű építményt a helyszínen állítanák össze, és sínen tolnák a reaktor romja fölé. Az elképzelés kivitelezését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (ÉBRD) dol- lármilliárdokkal támogatja. Hírek szerint jó eséllyel pályázik a hamburgi German Lloyd nevű cég. Az általa készített terveket a múlt héten mutatták be a pénzintézet londoni központjában. Szakértők ugyanakkor arra a veszélyre figyelmeztetnek, hogy az atomerőművet beborító héj a Föld légkörét megvédheti ugyan, de könnyen fölléphet az úgynevezett „Kína- szindróma”, vagyis az a jelenség, hogy a reaktorban maradt sugárzó anyag felforrósodik, és a Föld középpontja felé kezd el dolgozni. (A „Kína- szindróma” egy, a csernobilihoz hasonló balesetről készült amerikai film címéről kapta a nevét; a hollywoodi alkotást még a valóságban bekövetkezett katasztrófa előtt forgatták, és Magyarországon sokáig tilos volt bemutatni.) A várható hatások következményeit azonban egyelőre senki nem tudja pontosan megjósolni. _____________________________________________(TORONYI) A A I k i
