Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-02 / 118. szám

2. OLDAL * VILÁG TÜKÖR 2001. Május 2., szerda Ílifl|HBÍ NATO-bővítés és vízumkényszer Nem hivatalos látogatást tett az ameri­kai fővárosban a magyar miniszterel­nök, amelynek során átvette egy társa­dalomtudományi kutatóintézet kitünte­tését, és beszédet mondott egy olyan gá­laesten, ahol hazánk volt a díszvendég. Washigton Munkatársunk telefonjelentése Az eseménynek politikai jelentőséget adott, hogy Orbán Viktort tegnap fogadta Richard B. Cheney alelnök, és a Fehér Házban rövid eszmecserére került sor George W. Bush el­nökkel is. Martonyi János külügyminiszter eközben több hivatalos tárgyalást folytatott Washingtonban. Orbán Viktor és az amerikai alelnök esz­mecseréje a nyilvánosság kizárásával zaj­lott; a találkozó után a magyar miniszterel­nök lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a fő téma a NATO további kibővítése volt. Magyarország szeretné, ha helyrehoznák azt a „történelmi balesetet”, hogy Szlovénia kimaradt a tagfelvételből, de megfelelő felté­telek mellett hazánk támogatja Szlovákia és Románia tagságát is. A megbeszéléshez fél­időben csatlakozott Bush elnök; vele min­denekelőtt a közép-európai biztonságról, valamint a balkáni helyzetről folytattak vé­leménycserét. Orbán Viktor hozzátette: szó­ba kerültek a két ország közötti problémák is, például az egyoldalú vízumkényszer. Orbán Viktor washingtoni programja A kulcs a gazdaság egyébként a hétfői megérkezés után kezdő­dött. Részt vett a Folger Shakespeare Library gálaestjén, amelynek első alkalommal volt díszvendége egy nem európai uniós tag­állam, Magyarország. A rangos könyvtár a világ egyik legnagyobb Shakespeare-kutató- központja, és a nagy író műveinek különle­ges, gazdag tára. Pártolóit, szponzorait minden évben úgy igyekszik honorálni, hogy megrendezi egy-egy ország nemzeti estjét. Külföldi miniszterelnök és külügyminiszter első al­kalommal tisztelte meg a rendezvényt, és hazánk gá­láns volt abban is, hogy ne­ves előadóművészek sze­replését biztosította. Beszédében Orbán Vik­tor azt hangsúlyozta, hogy „hazánk szorosan együtt­működik szomszédaival, gyorsan fejlődik, tele van életerővel és egy izgalmas ország”. A gálaesten, amelyen részt vett több közép-európai ország nagy­követe is - neves magyar éttermek és borhá­zak gondoskodtak a vendégek jó tartásáról. Kedden az esti órákban Orbán Viktort az American Enterprise Institute-hoz tar­tozó Új Atlanti Kezdeményezés által nem­rég alapított, most először adományozott Szabadság díjjal tüntették ki. A társada­lomtudományi kutatóközpont kitüntetésé­vel azokat az erőfeszítéseket kívánták elis­merni, amelyeket a magyar kormányfő fej­tett ki a rendszerváltásért, illetve a magyar szabadságért és függetlenségért. Értesülésünk szerint a rövid washingtoni találkozáson nem született döntés arról, hogy Orbán Viktor mikor folytat hivatalos tárgyalásokat az Egyesült Államokban. A mostanihoz hasonló látogatásra jövőre ke­rülhet sor, amikor Kossuth Lajos amerikai útjának 150. évfordulójára emlékeznek a tengerentúlon. _______________csak elemér Ma rtonyi János Washingtonban találkozott amerikai kollé­gájával, Colin Powellel. A tárgyalások előtt a magyar kül­politika irányítója megbeszélést tartott az amerikai keres­kedelmi főképviselővel, Robert Zoellickkel is. Egyetértet­tek abban, hogy a kereskedelempolitika eszközeivel is elő kell segíteni az Egyesült Államok és Magyarország érdekeinek zökkenőmentes érvényesülését a gazdasági kapcsolatok terén. A magyar külügyminiszter az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélésén szóvá tette, hogy a magyar állampolgárok még mindig nehezen jutnak amerikai vízumhoz, miközben az amerikaiak vizűm nélkül jöhetnek Magyarországra. Oroszország és az Unió Egyezményben kívánják rögzíteni Kalinyingrád különleges státusát Az Oroszországi Föderáció és az Európai Unió közötti kap­csolatok fejlődésének pozitív fejleményeit tükrözi az a tény, hogy a soros elnöki tisztet betöltő Svédország egyenrangú partnerként invitálta Stockholmba Vlagyimir Putyin orosz elnököt - írja Konsztantyin Koszacsev, az Állami Duma külügyi bizottságának elnökhelyettese. Moszkva MOSZKVÁBAN Mihail Gorba­csov szovjet exelnök is részt vett a szakszervezetek május elsejei felvonulásán. A politikus támogatásáról biztosította az érdekképviseletek követeléseit, az árak mérséklését, a bérek növelését, a munka törvény- könyve módosításának elutasí­tását. Kínában a jelek szerint vége a korábbi évek hatalmas felvonulásainak, az emberek egyre inkább utazásra használ­ják ezt a napot. TETOVÓ mellett a napokban nyolc rendőr és katona életét vesztette, heten pedig megse­besültek, amikor az albánok lesből aknavetőkkel, automa­tafegyverekkel és páncéltörő eszközökkel nyitottak rájuk tüzet. A macedóniai Bitola vá­rosában az éjszaka több mint húsz albán házat gyújtottak fel, a tettesek valószínűleg ma­cedón nemzetiségű helyi lako­sok voltak. Bonyolult kérdést kell megolda­nia Oroszországnak és a Nyugat­nak: fel kell kutatnia a kétoldalú partnerség fejlesztésének újabb lehetőségeit. Moszkvának politi­kai vonatkozásban már nincse­nek kétségei és fenntartásai az EU bővítését illetően, pedig ez a hoz­záállás korábban akaratlanul is megmutatkozott az orosz veze­tők hivatalos nyilatkozataiban. Ám az utóbbi években az Unió tagja lett Oroszország két közvet­len szomszédja: Svédország és Finnország. Áz Európai Unió konstruktívan látott hozzá Orosz­országhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztéséhez, miközben orosz részről még kevés a hasonlóan ér­tékelhető lépés. A legnagyobb gond az, hogy Moszkva nem folytat komoly és következetes munkát saját gazda­sági törvénykezésének összehan­golására az EU normáival. Bár je­len pillanatban kevés a realitása Oroszország EU-tagságának, a tá­voli jövőben mégsem zárható ki ennek lehetősége sem. De ha vé­gül mégsem így alakulnak a dol­gok, akkor is sokkal kényelme­sebb azonos szabályozás mellett kereskedni az Európai Unióval, azonos elszámolási módszereket alkalmazni, az esetleges viták so­rán azonos illetékes intézmé­nyekhez fordulni. A szervezet fél évszázados tör­ténetében az európai integráció legambiciózusabb szakasza lesz az Európai Unió hamarosan bekö­vetkező bővítése. Még sohasem volt ilyen tekintélyes a belépésre váró országok száma. Érthető, hogy egy ilyen hatalmas terv teli van komoly problémákkal. ____________________________________(HOVOSZTYI) Ismét Európa beteg embere Törökország mély gazdasági és politikai válságba került Másfél évtizede még török gazdasági csodáról beszéltek; nap­jainkban mély pénzügyi, s ennek nyomán politikai válságba sodródott a magát következetesen európainak valló, de terü­letének túlnyomó részét tekintve inkább ázsiai ország. Ankara MILOSEVICS azonnali kiada­tását követeli a délszláv hábo­rús bűnökkel foglalkozó nem­zetközi törvényszék. A testület főügyésze világossá tette, hogy az eddigi megértést a mai belg­rádi vezetés halogató magatar­tása iránt felváltotta a türelmet­lenség. DENNIS TITO űrturista to­vábbra is lelkes: másokat is pél­dája követésére biztatott, mert szerinte nem kell ehhez szuper­mennek lenni. Tito hétfőn a Szojuz űrhajóval érkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), két kozmonauta kíséretében. TŰZVÉSZ tört ki kedden a né­metországi Brühl város vidám­parkjában. A tüzet többtucat­nyi tűzoltóegység két órai munkával eloltotta. A baleset­nek halottai és sebesültjei is vannak. A tüzet a Phantasia- land nevű vidámpark hullám- vasútja okozta. _____________■ Az előző századfordulón „Európa beteg emberének” titulálták Tö­rökországot, és egy pasának, jele­sül Kenud Atatürknek kellett el­jönnie, hogy népét kirángassa az évszázados tespedésből, és átfogó módon modernizálja az életet. A nőknek megtiltotta a hagyomá­nyos iszlám öltözködést, az írás­ban bevezette a latin betűket, a fő­várost Isztambulból áthelyezte Ankarába, korszerűsítette a köz- igazgatást: világi államot alapított. Most, az új századfordulón egyre többen kívánják: bárcsak jönne egy „új Atatürk”, aki kive­zetné az országot a mélyülő krí­zisből. A gondokat mi sem jelzi jobban, hogy a török líra egyetlen nap leforgása alatt 27 százalékkal veszített értékéből a dollárhoz ké­pest; a korábban 100-150 százalé­kos infláció mindössze 57 száza­lékra mérséklődött, és egy hete az irányadó banki kamatok - nem té­vedés - 5000 százalékra ugrottak. A válságot, amely már a kor­mányt is elérte - ebben egyetérte­nek a szakértők - az országot súj­tó mértéktelen korrupció idézte elő. Fő felelősként pedig azt a Bülent Ecevitet nevezik meg, aki dinamikus, ám mérsékelt és mér­tékadó politikusként épp a gazda­ságilag fölfelé ívelő szakaszban volt kormányfő. Most ismét mi­niszterelnök, de már elfogyott az energiája. Igaz, a szélsőséges isz­lám pártok nyomása alatt megle­hetősen beszűkült a mozgástere. Érthető hát a világ - és ezen be­lül az Európai Unió - aggodalma. Elvégre olyan ország kopogtat a közösség kapuján, amely anyagi segítségre szorul, de ha megkap­ná a gazdasági támogatást, azzal az antidemokratikus politikai vi­szonyokat konzerválná. Nem vé­letlen, hogy a kurdók egyre elke­seredettebb küzdelmet folytatnak elismertetésükért, a börtönökben sínylődő politikai foglyok pedig immár fél éve folytatják éhség- sztrájkjukat. A mintegy kétszáz­ötven tiltakozóból az elmúlt na­pokig már tizenöten vesztették életüket, mert nem engedték mes­ÁLLÁSPONT CSÁK ELEMÉR Országképfestés Zavarba jöttek a washingtoni Shakespeare Könyvtár gon­dos kurátorai. Ők valójában csak magyar kulturális prog­ramhoz, magyaros vendéglátáshoz kértek segítséget, ám ennél sokkal többet kaptak: Budapestről azt üzenték, a hét­fői gálaestre eljön a kormányfő, a külügyminiszter, sőt még a magyar sajtó is. A házigazdák korábban már jó néhány nemzeti estet tartot­tak, hogy így kedveskedjenek állandó szponzoraiknak. Nagy országok is adták nevüket a könyvtár rendezvényei­hez, de ilyen magas szinten még az Európai Unió tagjai sem képviseltették magukat. A kurátorok aggódtak, vajon nem keveredik e (bel)politika az irodalom- és kultúrapárti erőfeszítésekbe. Aggódtak, de amikor megismerkedtek a magyar ajánlat részleteivel, el­kezdtek lelkesedni, és a gálaest programfüzetébe büszkén írták be a híres előadóművészek nevét - a magyar minisz­terelnök és a külügyminiszter neve mellé. Aki ott volt, tudja, hogy a rendezvény remekül sikerült: a színvonalas koncertet és Orbán Viktor alkalomhoz illő be­szédét egyaránt nagy taps köszöntötte. Jóízűek voltak a beszélgetések is - nemcsak az ételek, s a vendégek nem titkolták csodálkozásukat: „né, ez a kis ország ilyen dol­gokra képes!” Pontos számok nélkül is sejtem lehet: ez a néhány wa­shingtoni óra sok pénzbe és sok energiába került; mégis, egészen bizonyos, hogy megérte. Az amerikai sajtó nem írt az eseményről, de akik ott lehet­tek, terjeszteni fogják Magyarország jó hírét, erősítik majd tekintélyét. Meggyőzően. Hitelesen. Még imázsközpont sem kellett hozzá. TÚTH ILONA Negyven fölött Ratkó-gyerekként, de nem muszájból, hanem szerelemből születtek. Szellő és tornádó hozta-vitte fejük fölül a forra­dalmat; úttörőnyakkendőjük ráforrt a nyakukra; társaság­ban Orion tévén bámulták az első űrhajóst. És még fájt, fájt, fájt minden csók. Majd’ mindenkinek sikerült a terve a nagybetűs élet kapu­jában. Laboránsok, tanárok, jogászok, könyvtárosok, nép­művelők, kereskedők, hegesztők, forgácsolók, szakácsok lettek - doktorok és szakmunkások. Idegennyelv-órán fagyasztott szilvát ettek a pad tetején, dolgozatíráskor könyvből másolták a „zusammen”-t - nem követeltek a tanárok, nem is tudnak külföldiül. Szótáruk­ból hiányzott a szoftver, az enter, a word - most ez a titkár­nők ábécéje is. A világot akarták megváltani, mára a világ váltotta le őket. Mára nem kellene, hogy gond legyen velük: biztos egzisz­tenciával, megbízható, alapos szaktudással, élettapaszta­lattal lehetnének ágak a termő fán. Az új hajtás mellett azonban sokan nem férnek el. Magyarországon körülbelül egymillió negyven év feletti, középkorú nőnek és férfinak nincs munkája. Cégek, intéz­mények, vállalkozók hirdetnek - megkülönböztető módon - állást, harmincas felső korhatárral. A fiatal munkaerő ol­csóbb, átképezhető, lecserélhető. Amit a multik otthon nem tehetnek meg, mert törvény tiltja, nálunk szemrebbe­nés nélkül alkalmazzák, mert lehet életkor szerint válogat­ni munkatársat. A szemléletet otthon hagyták, törvényi paragrafus nincs a diszkrimináció ellen magyar földön. Van viszont frissen megszavazott új Munka törvényköny­ve. Kérdezem: a negyven felettieknek állhat újra a zászló? Ők majd dolgoznak ingyen túlmunkában? Őket lehet majd szó nélkül az ország másik végére átirányítani? Nekik mindegy, melyik a szabad szabadnap? Kiszolgáltatott hely­zetükben úgyis vállalják? Ők lesznek megint a megbízható derékhad? Jó volna, ha egyszer minden embernek ugyanúgy forogna ez az ország... Ankarai tömegtüntetés a kormány gazdasági politikája ellen fotó: europress/epa terségesen táplálni magukat. A hí­rek hallatán - no meg a drasztiku­san romló életkörülmények miatt - egyre többen vonulnak az utcá­ra; a tömeges demonstrációkat karhatalommal verik le. Pedig ebből a szempontból Tö­rökország egyedülálló az egész vi­lágon: alkotmányában egyedüli­ként szerepel a hadsereg a de­mokrácia letéteményeseként. Ha. veszélyben a demokrácia, tör­vény adta kötelességük, hogy „al­kotmányos puccsot” hajtsanak végre, s csak akkor adja át a hatal­mat ismét a civileknek, ha a hely­zet már megszilárdult. A kérdés csupán az, ki lesz a gyorsabb: a katonaság vagy a nép­tömegek. GYULAY ZOLTÁN t L í 4 Orbán Viktor: „Magyarország gyorsan fejlődik és izgalmas ország"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom