Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-06 / 94. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló PÉCSUDVARD 2001. Április 6., péntek BEMUTATKOZIK A LAKOSSÁG ALAKULÁSA 1852 1898 1938 1960 1970 1990 2000 Megőrizve a népi emlékeket Orovicza Mátyás nyugdíjas pécsi lakos felesége, amikor megörökölte a szülei pécsudvardi családi házát, nem sokat gondolkozott azon, vajon mit tegyen az értékes ingatlannal. Azt az idős házaspár már eleve eldöntötte, nem adja el az ízlésesen kialakított parasztházat, ám arról még nem határoztak, mire is használják az akkoriban még kitűnő állapotban lévő családi otthont. És amikor szétnéztek a hátrahagyott értékek között, amelyeket már évtizedek óta senki sem használt, akkor jöttek rá, hogy itt nem kell semmit sem változtatni, hiszen - mint általában az önellátásra berendezkedett parasztháztartások - itt minden a praktikumnak van alárendelve. A füstöskonyhától kezdve a tisztaszobáig megőrizték a századelő falusi életviteléhez alkalmazkodó berendezéseket, úgyszólván nem változtattak a belső berendezésen semmit sem. Orovicza Mátyás azt mondja, tulajdonképpen azért ragaszkodnak az ősi családi fészekhez, mert amikor Pécsről ide kilátogatnak, jól érzik magukat az emlékeket őrző falak között. Szó volt arról is, hogy műemlékké nyilvánítják, ám ez a besorolás már olyan sok kötöttséggel járna, hogy ezt már a kényelemhez és a zavartalan családi együttléthez szokott idős házaspár nem vállalta. De ha valaki meg akarja tekinteni, ám legyen, ha felveszik vele a kapcsolatot, szíve- Megőrizték a századelő sen megmutatja a szobabelsőt és elmeséli a az ott lévő használati tárgyak funkcióját.- Attól félek, ha a teljes komforthoz még szükséges csatornával is ellátjuk a családi örökséget, már több időt fogunk itt eltölteni, s majd a megszokott városi kényelemhez igazítjuk az épület berendezését is, például megszüntetjük a patinás, füstöskonyhát. De ez az állapot, szerintem, még messze van, úgyhogy az idén is - mint minden esztendőben ilyenkor - lemeszeljük a külső falakat. Ezek áz épületek ugyanis nem rendelkeznek szigetelt alappal, a mészréteg viszont nem gátolja a falak szellőzését. falusi életviteléhez alkalmazkodó berendezéseket FOTÓ: M. A. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A falu gazdái 1990-ig a kozármislenyi közös tanácshoz tartoztak, a fordulat után alakult meg az önkormányzat. 1998-ban a lakosság a következő képviselőket választotta meg: a polgármester maradt Rónai László, alpolgármester Standovár Györgyné, tagok: Bozsanovics Mihály, Dobszai István, Gíildner János, Nárai Nándor, Szendrő László és Tomola Ferenc. Mivel a lakosságnak jelenleg is több mint fele horvát származású, ezért kisebbségi önkormányzatot is alakítottak. Ennek elnöke Bozsanovics Mihály, tagja Bozsanovics Tamás (csak névrokona az elnöknek) és Tomola Ferenc. A körjegyzőséghez öt falu tartozik, amelyet jelenleg dr. Bíró Károly megbízott körjegyző irányít. Tíz község összefogott A lakosság 70 százaléka igényli a beruházást Évek óta szervezkednek, s bár a falvak lakosságát nem kellett különösebben győzködni a szennyvízcsatorna előnyös voltáról, azért mindenkihez el kellett menni, hogy egyáltalán vállalja-e a nem kis költséggel járó beruházást. Házanként 150 ezer forintba kerülne, s bár sokan kötöttek előtakarékossági szerződést a legnagyobb lakossági pénzintézettel, többen az egyik lakástakaréknál gyűjtögetik a rávalót, néhány család havi költségvetésében pedig még a részletfizetés is jelentős kiadást jelent. Tíz község fogott össze - nevezetesen Pécsudvardon kívül Szalánta, Pogány, Egerág, Kisherend, Áta, Szőkéd, Személy, Lot- hárd és Birján -, hogy kiépítsék saját csatornarendszerüket. A közös beruházás gesztora Pécs- udvard önkormányzata, pillanatnyilag még csak az elvi vízjogi engedéllyel rendelkeznek, ez még nem emelkedett jogerőre. Csak ennek birtokában pályázhatnak az állami céltámogatásra. A központi segítségre nagy szükségük van, hiszen a 10 község a hálózat- építés 2 milliárdos kiadását ’ belátható időn A templomot 1999-ben belül nem tudná előteremteni. Pályázattal elvileg a beruházás költségeinek 80 százalékéra tarthatnak igényt, még így is százmilliókat kell tartalékolni a fennmaradó költségekre. Azért is fontos lenne a csatornahálózat kiépítése, mert a falu hamarosan terjeszkedni akar, s az építési telkeket teljes infrastruktúrával akarják a jeendő vásárlóknak eladásra felajánlani. Nagy valószínűséggel - a jogerős engedély hiányában - az idén már nem tudnak pályázni, ezért ha minden jól megy, várhatóan csak 2002 őszén kezdhetik el a hálózat kiépítését. szentelték fel FOTÓ: M. A. Az idén a település költségvetésében már nem szerepel az iskolai és az óvodai hozzájárulás, ugyanis 2001-ben az úgynevezett fejkvótát megemelték, s ez fedezi a pluszköltségeket. Az iskolások és óvodások többsége Kozármisleny intézményeit veszi igénybe. A bevételek között az állami támogatáson (18 millió forint) felül körülbelül 300 ezer forintot kasszíroznak a gépjármű súlyadóból (700 forint/100 kilogramm), az önkormányzati épületek bérbe adásból pedig évi 720 ezer forint bevételük van. Más adónemet nem alkalmaznak, vagyis ennyi pénzből kell gazdálkodniuk. A kiadások mindegyikét nem érdemes felsorolni, hiszen a többségében néhány ezer forintos tételek jobbára kötelező befizetések. A lagnagyobb kiadás az idén is az önkormányzat bérköltsége. Ez ebben az évben ez 5 millió forint, amelyből fedezik a képviselők és tisztségviselők tiszteletdíját, a járulékokat, a két hivatalsegéd és a részmunkaidős alkalmazott javadalmazását. A körjegyzőség fenntartására 3,3 millió forintot fizetnek ki az idén, s egy másik millión feliüli kiadást jelent, hogy elkészült a település területfejlesztési terve 1,2 milllióért. Tavaly már elkezdtélk a felszíni csapadékvíz-elvezetési beruházásokat (például az út menti árkok tisztítása), erre 2000-ben és az idén is 3 millió forint áll rendelkezésre. A beruházást sürgősen végre kellett hajtani, hiszen egy-egy nagyobb nyári zápor után lezúduló vizet az árkok már nem tudták levezetni. Ezzel kapcsolatos, hogy a jégesőelhárításra is fizetnek, ugyanis a nyári időszakban ezen a környéken nem ritka természeti jelenség a növényzetet letaroló csapadék. Az állategészségügy és a védőnői szolgálat 600 ezer forintba kerül, a társulási tagdíjakra (például a kistérségi társulás) 200 ezer forintot fizetnek ki. Százezer forintot utalnak át a gyermekkórházi alapítványra, a kultúrcsoportok működési feltételeinek megteremtésére, 500 ezret pedig a sportpálya felújítására szánnak. Az iskolakezdésnél segélyt adnak a rászoruló-gyerekek- nek, erre az idén 600 ezer forint áll rendelkezésre. Az idősek támogatására 400 ezer forintot tettek félre, karácsony előtt körülbelül 200 nyugdíjasnak adnak a támogatási keretből. A temetői kataszter is elkészült, 200 ezerbe került. A játékokat Szendrő László helyi vállalkozó készítette FOTÓ: MÜLLER A. Minden fillérnek helye van Az oldal a pécsudvardi önkormányzat támogatásával készült- Tulajdonképpen a csatornán kívül a modern élethez szükséges valamennyi feltétellel rendelkezünk - büszkélkedik a polgár- mester. - Telefont például mindenki annyit rendel, amennyit meg tud fizetni, a település útjai rendezettek, hiszen száz százalékban szilárd burkolattal vannak ellátva. Tavaly kátyúztat- tunk is, s ha valaki erre lekicsinyutat, a vasút mellett pedig a gyalogjárdát. Az infrastrukturális fejlesztésben a vízhálózat kiépítésén túl újabb fordulópontot jelentett a földgáz bevezetése. Addig ugyanis a település lakossága a konyhában pb-gázt használt, a fűtést pedig más-más módon oldották meg. Hogy milyen mértékű volt az igény a földgáz használatára, azt az is bizonyítja, hogy a lakosság 80 százaléka vállalta a bevezetéssel járó nem kis költséget. 1998- ban volt a „fáklyagyújtás”, vagyis a gázvezeték ünnepélyes átadása, a felhasználók közül a legtöbben ma már el sem tudják képzelni gázszolgáltatás nélkül az életüket. Az őslakosok - közéjük tartozónak vallja magát a polgármester is - régi vágya teljesült akkor, amikor méltó emléket állítottak az első és második világháborúban hősi halált halt falubélieknek. Az első világháborúban elesetteknek volt emléktáblája a harangtorony falán, ám azt annyira kikezdte az idő, hogy szakemberek szerint már nem volt érdemes felújítani. A második világégésben a különböző frontokon életüket vesztett polRónai László: fordulópontot jelentett a földgáz bevezetése fotó: müller andrea maradt a település, a templomot a megszállók földig lerombolták, s a falu lakosságának mind ez idág nem volt annyi pénze, hogy templomot építsen. A második világháború után a ma már használaton kívülre helyezett iskola épületében tartották az istentiszteletet. A kilencvenes évek közepén aztán adományokból, a megyei püspöki hivatal és az önkormányzat anyagi hozzájárulásával elkészült, szép kivitelezésű templomot 1999-ben szentelték fel. lően mégis azt mondaná: na, azért nem kell annyira dicsekedni, mert talált repedéseket meg apróbb lyukakat a járdákon, nyugodt szívvel válaszolnám, azért nem folytatjuk az utak felújítását, mert a csatornavezetékek lefektetésekor úgyis feldúlják a közutakat és a járdákat. Majd ha azzal is kész leszünk, gondunk lesz arra, hogy az útjaink is a kívánalmaknak megfelelő állapotba kerüljenek. P écsudvard. Az első írásos emlék 1189-böl származik, ekkor említik meg a települést, amely akkoriban 28 háznépet, benne 141 lakost számlált. A XIV. században már jelentős falunak számított, volt templomuk önálló plébániával. A törökök az Isten házát földig lerombolták, olyannyira, hogy még a helyét sem lehetett megállapítani. A falu akkori lakói a betolakodók elől elmenekültek, helyüket a megszállás után horvát betelepülök foglalták el. A település neve, mint Odwald először 1542- ben szerepel egy adóösszeírásban. A további fejlődés fontos állomása volt a Pécs- Mohács vasútvonal kiépítése, amely 1857-ben készült el. Hivatalosan a jelenlegi, Pécsudvard nevet 1903-ban kapta meg. A két világháború után sem telepedett meg itt említésre méltó ipar, a lakosság továbbra is a mezőgazdaságból élt. Önálló termelőszövetkezetük csak rövid ideig működött, hozzácsatolták a kozármislenyi téeszhez. Egyre többen akarnak itt lakni Az infrastruktúrából már csak a csatornázás hiányzik Az ősi település szelíden bújik meg a megyeszékhely déli határa közelében, s ez a közelség egyben meg is határozza a jövőjét is. A városi emberek közül egyre többen szeretnének kitelepülni a környező falvakba, csak hát Pécsudvardnak sem szabad telke, sem eladó családi háza nincs jelenleg. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy jelenleg a faluban élőknek biztosítsa a teljes infrastruktúrát, amelyből már csak a csatornázás hiányzik. gároknak eddig még nem állítottak emléket. 1999-ben szentelték fel az új templomukat is. A törökdú- lás után ugyanis Isten háza nélkül Kezdjük az elején - próbálja Ró,- nai László polgármester a falu újkori történelmének szálait összefogni -, hiszen ez a település nem is olyan régen már hírt adott magáról, ugyanis 1987-ben a nagyszerű társadalmi összefogás eredményeit (többek között javarészt társadalmi munkában készült el vízvezeték-hálózat) értékelve elnyerte a Nemzeti Zászlót. Az akkor kapott kitüntetés - amelyre még jelenleg is büszkén emlékeznek - mellé egymillió forint is járt, a megyei tanács sem bizonyult szűkmarkúnak, megtoldotta még félmillióval a népfront-kitüntetéshez járó összeget. Jó helyre került ez a nem kis pénz - emlékszik vissza a polgármester -, a temetőben végre elkészíthettük a kövesBogád Romonya b Nagykozár Kovágószolős ° o Cserkút Magyarsarlós nn 6 Kozármisleny Pellétd DVARD Lothárdo Keszii Kükériy A A r k
