Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-06 / 94. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló 2001. Április 6„ péntek VILÁG TÜKÖR ORBÁN VIKTOR tegnap Szófiá- ban részt vett az Európai Nép­párt kibővített csúcstalálkozójá­nak ülésén. A jelenleg 42 pártot tömörítő EPP-t 1976-ban hét or­szág kereszténydemokrata párt­jai alapították. Az eszmecserén kiemelten kezelték az Európai Unió bővítésének ügyét, és na­pirendre került a foglalkoztatás és a biztonság kérdése is. MÁDL DALMA asszony, a Ma­gyar Köztársaság elnökének fele­sége a Magyar Karitász aktivistá­jaként háromnapos látogatást tett Kárpátalján. COLIN POWELL sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ameri­kai kémrepülőgépet érintő inci­dens következtében a géppel üt­köző kínai gép pilótája minden jel szerint szörnyethalt. Az ame­rikai külügyminiszter gesztusa azonban - hangsúlyozták wa­shingtoni illetékesek - nem te­kinthető bocsánatkérésnek. Kí­na közölte: folyik a felderítő gép Hajnan szigetén fogva tartott személyzetének kihallgatása. STRATÉGIAI JELLEGŰ Oroszország és az EU együttmű­ködése - mondta Moszkvában Javier Solana. Az európai közös­ség kül- és biztonságpolitikai fő­képviselőjét arról biztosította Igor Ivanov orosz külügyminisz­ter, hogy a Kreml változatlanul nyitott a biztonsági és katonai együttműködésre az Európai Unióval, s közös erőfeszítéseket sürgetett egyebek között a raké­tavédelmi rendszerek problémá­jának megválaszolására. LONDON szerint hosszú még az út a száj- és körömfájásjár­vány leküzdéséhez, jóllehet a betegség feltartóztatására beve­zetett intézkedések már érezte­tik hatásukat. Csütörtök délig 1028 gazdaságot sújtott a vírus, és több mint egymillió állatot ítéltek kényszervágásra a 62 milliós brit állatállományból. A sertéstenyésztők szövetsége a mezőgazdasági minisztert le­mondására szólította fel, amiért tárcája nem tesz elégséges intéz­kedéseket az illegális húsimport feltartóztatására. A száj- és kö­römfájás vírusa a feltevések sze­rint ilyen illegális importszállít­mánnyal került az országba. MOSZKVA határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, melyek szerint a tavaly nyáron elsül­lyedt Kurszk atommeghajtású tengeralattjárón nukleáris fegy­verek lettek volna. A hír Norvé­giában látott napvilágot, s a la­pok a szerencsétlenséget vizsgá­ló bizottság egyik tagjára hivat­koztak. KITESSÉKELTÉK az orosz lég­térből a Delta Airlines amerikai légitársaság menetrendszerű, az Egyesült Államokból Japánba tartó gépét. Az orosz légiirányí­tók „a megfelelő engedélyek hi­ányára” hivatkoztak. Moszkvá­ban az esetet összefüggésbe hozzák azzal a napokban életbe lépett washingtoni korlátozás­sal, hogy az orosz és a fehér­orosz állampolgároknak tran­zitvízumra van szükségük még akkor is, ha csak átmenetileg tartózkodnak az Egyesült Álla­mok légterében. TELEFONBA szerelt távirányí­tott pokolgéppel meggyilkolták az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin mozgalom katonai ve­zetőjét. A palesztinok föltevése szerint a merényletet az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre. Ezt támasztja alá, hogy a meg­gyilkolt Ijád Hardan vezette az Izrael által körözött személyek listáját. Hardan éppen felemelte a kagylót a dzsenlni börtön mel­lett álló telefonfülkében, amikor a készülékbe beépített robbanó­szerkezet működésbe lépett. Csütörtöki esemény, hogy a Gá­zai övezet középső részén izrae­li katonák lelőttek egy 15 éves kődobáló palesztin fiút. ______■ Ké nyes csatlakozási kérdések Az EU tart a munkaerő-vándorlástól Romano Prodit meglepte, hogy magyar részről hátrányos megkülönböztetést látnak az agysorvadásos marhabetegség miatt elrendelt uniós behozatali korlátozásokban. Az Euró­pai Bizottság elnöke tegnap megbeszélést folytatott a ma­gyar kormányfővel és az Országgyűlés elnökével. Budapest A brüsszeli vendég Orbán Viktor­ral folytatott eszmecseréjén szó­ba hozott több „kényes kérdést”. Hangsúlyozta például a média- törvény módosításának szüksé­gességét, ami nélkül nem zárható le a csatlakozási tárgyalásokon az uniós joganyag megfelelő fejeze­te. A romakérdésről Romano Prodi kijelentette: ez a téma folya­matos figyelmet érdemel, és érte­lemszerűen nem oldható meg a csatlakozásig. Orbán Viktor a kergemarhakór kapcsán rámutatott, hogy Ma­gyarországon ilyen betegség nem fordult elő, ezért tartjuk hátrá­nyos megkülönböztetésnek a rossz brüsszeli minősítést. (Talál­kozójukon a témát a házelnök is szóba hozta Prodinak. Áder Já­nos hangsúlyozta: Magyarorszá­gon ötven éve ugyanazokat az ál­lat-egészségügyi és -orvosi mód­szereket alkalmazzák, mint az Európai Unióban.) Azzal az elképzeléssel kapcso­latban, hogy az új uniós tagor­szágokból a csatlakozás után bi­zonyos ideig nem áramolhatna szabadon a munkaerő a többi tag­országba, Romano Prodi megje­gyezte: „Nem hiszem, hogy a csatlakozást követően bármiféle számottevő munkaerő-vándorlás indulna meg, de a közvélemény több országban mélységesen ag­gódik emiatt”. Az Európai Bizott­ság elnöke lehetségesnek tartja, hogy a munkaerő-vándorlás ide­iglenes tüalmát akár már két évvel a csatlakozás után felülvizsgálják. Prodi találkozott az Országgyű­lés európai integrációs bizottságá­nak tagjaival: az eszmecserén je­len volt Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa is. A magyar fél felvetette az európai parlamenti képviselet kérdését, Magyaror­szág és Csehország számára ugyanis az EU nizzai szerződése a taggá válás után kettővel keve­sebb - 22 helyett 20 - képviselői helyet irányzott elő, mint ameny- nyi lakosságaránya alapján megil­letné. Romano Prodi elmondta: az ügyben nincs szavazata a bizott­ságnak, ám ők is aránytalannak tartják ezt, és lépéseket tesznek a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében. ■ Milosevics otthon felel tetteiért London katonai felszerelést ígért Macedóniának Robin Cook (balra) nem csak kezet adott Georgievszki macedón kormányfőnek FOTÓ: EUROPRESS/EPA A hágai törvényszék képviselője tegnap Belgrádban át­nyújtotta a jugoszláv hatóságoknak a Milosevics exelnök elleni letartóztatási parancsot. A Szkopjéban tárgyaló brit külügyminiszter katonai segítséget ígért Macedóniának. Belgrad - Szkopje A balkáni háborús bűnök feltárá­sában illetékes ENSZ-bíróság Milosevicset és négy magas ran­gú beosztottját a koszovói albá­nok ellen elkövetett atrocitások miatt akarja perbe fogni - embe­riség ellen elkövetett bűntett és a hadijog megsértése címén. E bű­nökért életfogytiglani börtön is kiszabható. A hágai törvényszék azt tervezi, hogy perbe fogja Milosevicset a korábbi - horvát­országi és a boszniai háború ide­jén elkövetett - tetteiért is. A ex­elnökről ugyanis kiderült, ő pén­zelte a horvátok, illetve a bosnyá- kok ellen harcoló szerbeket. Kétnapos látogatásán a Nem­zetközi Törvényszék képviselője várhatóan ma adja át a jugoszláv illetékeseknek a Milosevics elleni letartóztatási parancsot is. Bár Hága a héten sürgette a volt elnök átadását, megfigyelők lehetséges­nek tartják, hogy az említett vád­pontokról is Belgrádban kell szá­mot adnia a volt diktátornak. Hí­rek szerint a hivatalos álláspont ellenére a holland főváros nem fog ragaszkodni a kiadatáshoz. A brit külügyminiszter sem zárkózott el az elől, hogy hazájá­ban vonják felelősségre Milo- sevicset, de ragaszkodott hozzá: utána a háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék is ítél­kezhessen felette. A Belgrádból Szkopjéba utazó Robin Cook egyébként katonai felszereléseket ajánlott fel Mace­dóniának az albán fegyveresek lá­zongása nyomán, de sürgette a macedón vezetést: ragadjon meg minden lehetőséget a politikai rendezésre. London golyóálló öl­tözékeket, akna- és bombakereső készülékeket és korszerű hely- meghatározó berendezéseket ad a műszakilag hiányosan felsze­relt macedón hadseregnek. CSÁK ELEMÉR Kettős mérce Bush elnök a napokban többször értésre adta: az Egyesült Államok nem hajlandó eltűrni, hogy egy másik nagyhata­lom meggátolja az ellene való kémkedést és fogva tartsa a területén landolt felderítőket. Powel külügyminiszter sze­rint egyszerű légibaleset történt, amikor a Kína közelében kémkedő szupermodern repülőgép a járőröző kínai va­dásszal ütközött, és leszállt egy ugyancsak kínai szigeten. Jó vagy rossz dolog, ha egyik ország a másik ellen kémke­dik? A válasz alighanem az, hogy elfogadott rossz: minden­ki csinálja - saját biztonságának védelme az ideológia hoz­zá -, csak éppen nem beszélnek róla. Gond akkor van, ha valamiért ezt be kell vallani. Vagy ha valamelyik fél aktuálpolitikai tőkét kíván kovácsolni az ezzel kapcsolatos incidensből. Példa mindkettőre van bőven. Az újságolvasó (a kívülálló) csak akkor értetlenkedik, ha az érintett felek egyike azt hányja a másik szemére, amit saját magánál ter­mészetesnek talál. Vajon mit tett volna, mit tenne a hatalmas Egyesült Álla­mok, ha bármely ország repülőgépe az ő hadseregének vé­delmi képességeit szondázná; ha amerikai vadászgépnek ütközne a behatoló idegen; ha ö fogna el külföldi hírszerző­ket? A vasárnapi incidenssel szokásos módon egymást túl­lihegve foglalkozó hírtelevíziók ezeket a kérdéseket több­nyire nem teszik fel, talán szándékosan. Merthogy akkor az is kiderülne, hogy bizony Washington gyakran kettős mér­cét alkalmaz a világpolitika szereplőinek megítélésében. Grenada miniállam amerikai lerohanása = helyes. Arab fanatikusok New York-i robbantása? = terrorizmus. Utasszállító repülőgép felhasználása orosz rakétaklsérlet kifürkészésére = igazolt. Ugyanannak a gépnek a lelövése más felségterülete fölött = bosszúért kiált. Iraki gépek megtámadása iraki légtérben = helyes. Amerikai gép kiszorítása kínai légtérből = felháborító. Hiba lenne, és csak a formális logikát követné, ha nem ven­nénk figyelembe az egyetlen szuperhatalom tetteinek el­bírálásakor, hogy - viselve az erejéből adódó felelősséget - az Egyesült Államoknak döntő szerepe van a demokrácia világméretű védelmében. De hasonló hibába esik az is, aki fenntartás nélkül mindent igazoltnak és helyesnek mond, ha Washington tetteiről van szó. Az amerikai szóvivő szerint a kényszerleszállt gépre nem mehetnek kínaiak, mert az az USA felségterülete. Erre kér­dezett vissza kínai kollégája: „Egy szuverén terület hogyan szállhatott le Kínában?” MAUTHNER ILONA Hálón font agrártalány Aki a mezőgazdaságban dolgozik, tudja, hogy milyen nagy várakozás előzi meg minden tavasszal a központi tá­mogatások közzétételét. Az idei év az eddigieken is túltett. Ugyan márciusban nyil­vánosságra hozták a támogatásról szóló rendeletet, a pályá­zati felhívást azonban még mindig nem tették közzé. En­nek hiányában viszont egyetlen tételre sem lehet támoga­tást kérni, hiszen csak a lényeget nem tudják a gazdák: ho­gyan kell elkészíteni, milyen feltételeknek kell megfelelni és mit kell mellékeim a kérelmekhez. Itt van tehát április, de még senki nem tud semmit. Pontosabban tájékozódni már lehet (ne) annak, akinek van otthon számítógépe, és előfizet valamelyik internetes szolgáltatásra. A miniszté­rium honlapján ugyanis, mint „munkapéldány” már meg­tekinthetők a pályázati felhívások. Nem tudom, mennyire ismerik a minisztérium munkatársai a vidéki gazdák életét, de általában nem jellemző, hogy két krumplivetés között „lógnának” az interneten, és onnan szereznék be információikat. Sajnos ott még nem tartunk. Az idő pedig pénz, és ez ebben az esetben nagyon is kéz­zelfogható. így aztán végképp nem tudni, kinek akart segí­teni a minisztérium az internetes honlapján mutogatott munkapéldánnyal. Arra gondolni sem merek, hogy azok­nak, akik borsos áron előadásokat tartanak a falvakban, illetve jó pénzért pályázatokat készítenek a gazdáknak... Borúlátók a jövőkutatók Tavaly a korábbiaknál sokkal több katasztrófa sújtotta a Föld különböző térségeit. A müncheni egyetem természeti csapásokkal foglalkozó csoportja nyolcszázötvenet számolt össze, ezek során tízezren pusztultak el. Szerintük az idén még több földrengés, vulkánkitörés és árvíz várható. München A bajor kutatók vezetője, Walter Ebenhauser úgy véli: 2000-ben a világ „viszonylag olcsón” úszta meg a történteket, mert bár a ter­mészeti csapások súlyosak vol­tak, többségükben olyan területe­ket érintettek, ahol nem sűrű a népesség. Összehasonlításul: 1999-ben „csak” 750 súlyos ka­tasztrófát regisztráltak, de ez hét­szer annyi, azaz hetvenezer em­beréletet követelt. Visszatérve az elmúlt évhez: soha nem volt annyi és olyan nagy kiterjedésű árvíz, mint ta­valy. A sodró áradat Ázsiában, va­lamint Mozambikban ötezer em­bert pusztított el. Soha nem ta­pasztalt mértékű károkat okozott az áradás Olaszországban, Svájc­ban és Nagy-Britanniában. Ebenhauser professzor kutató- csoportja a jelenség legfőbb oka­ként a globális felmelegedést je­lölte meg. A jövőkutatók borúlátóak: 2020-ra megkettőződhet a szén­dioxid-kibocsátás, ami tovább erősíti az üvegházhatást. Az Amerikai Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának előrejelzése szerint a szegénység az oka annak, hogy 1990 és 2010 között 81 százalékban ők hibáz- tathatók a növekvő szén-dioxid- kibocsátásért. „A szén és más ás­ványi tüzelőanyagok használata a fejlődő országokban előrevetíti a veszélyt, hogy - az iparilag fej­lett országok szén-dioxid-kibo- csátásának folyamatos csökken­tése ellenére is - növekedni fog a káros anyagoknak a Föld légköré­be jutása”, olvasható az említett jelentésben. Elsősorban Kínában, Indiában, Dél-Koreában, Közép- és Dél-Amerikában várható erős, az átlagot jócskán fölülmúló gaz­dasági növekedés, így az energia­felhasználás is azokban a térsé­gekben lesz nagyobb mértékű. 1999 és 2020 között mind­azonáltal az energiafelhasználás 1,3 százalékos csökkenésével le­het számolni. Ha viszont a fejlő­dő országokban is bekövetkezik az életszínvonal-növekedés, ak­kor a környezetet károsító ener­giahordozók felhasználása éven­ként akár 1,4 százalékkal is csökkenhet. ieuropressi DIVAT BUDAPESTRŐL. A Pesti Vigadóban mutatták be azokat a kreációkat, amelyeket Náray Tamás fiatal magyar ruhatervező a Givenchy-modellház számára készített. ________fotó: europress/epa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom