Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-30 / 117. szám
I 2001. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ KULTÚR Al«- RIPORT 7. OLDAL Megemlékezések, kitüntetések és sok taps a jubileumi ünnepen Alma mater: boros kalandozások A piac fokozatosan álljt parancsol a pancsolt boroknak, egyre több borral foglalkozó könyv jelenik meg szűkebb pátriánkban, klubot alakítottak a hölgyek, újjáalakult a Pécsi Ifjúsági Ház borbaráti klubja, a téma egyre népszerűbb a Pécsi Tudományegyetem is. Az ital hiányzik az asztalunkról, de a beszélgetőpartnereim a témakörnek egyben-másban a tudósai is. Dr. Mohos Mária adjunktus (első képünkön) Magyarország földrajzát oktatja az egyetemen, „speckolt” vezet a szívének kedves Balatonról, melyre letekinthet Ábrahám-hegyi szőlőjükből is. Kutatja borunk történetét, táji kultúráját, tanítványai kitűnő dolgozatokkal lepik meg újabban. Férje, dr. Majdán János (második képünkön) történész docens is tart előadásokat, és közismerten „borban utazik” dr. Kömyei Béla nyugdíjas (harmadik képünkön), volt megyei főkertész is.- Sokan még azt sem tudják, hogy a vörös húsokhoz - marha, vadas - vörösborok valók, vagy hogy ugyanazt igyuk étkezés után, amit a főzésnél használtunk - dohog Kömyei. Az olyan köny- nyű bor, mint az irsai, sem a pörkölt „hígítására”, hanem tésztákhoz, tán túrógombóchoz való. Bennünket még a Kertészeti Egyetemen sem tanítottak meg e csodálatos ital kultúrájára. A bor és a beton az, amivel szemben a legtöbb bűnt követjük el. Mindkettőt el lehet rontani, de csodálatos dolgokat is lehet belőlük csinálni.- Én is elfogult vagyok - mondja az adjunktusnő. - Pincénk 1826-ban épült, 1888-as hordóval, 1919-ben készült racsnis fogazató préssel - dédapám berendezésével. Ő még Bécsből, Párizsból rendelt borászati eszközöket. Annak idején úgy döntöttünk, fenntartjuk ezt a csodás örökséget - később már soha nem juthatnánk ilyenhez. Az egyik hallgatóm épp a közelmúltban hozott egy üveg vöröset és egy fehéret, mellé kiflit és gyertyát: nem tarthatnának-e szakszerű kóstolót? Mi mondhat többet az igényről, a növekvő érdeklődésről? A hamisítás a reklámmal kezdődik. Példa rá az asztalunkon bolygó színes kép egy magazinból. Asztali borokat kínál műanyag demizsonokban, műanyag kupakkal és fémkupakkal lezárt üvegekben.- Keleti Károly „Magyarország Szőlészeti Statisztikája, 1860- 1873” - nyitja elém a könyvet dr. Mohosné. - A térkép pontosan mutatja a fehér, a vörös és a siller elterjedtségét.- És ezt egy fél év alatt megcsinálták, ilyenre lenne szükség most is! - replikázik Környei. - A régiek színvonalához méltó ampelográfiánk sincs, amely a ma honos fajtákat lenne hivatva felsorolni! Hogy mit fogyasztunk, divat kérdése is, de megfigyelhető, hogy amikor az élet- színvonal emelkedik, vörösbort iszunk, amikor szegényedünk, inkább fehéret. Nagy baj, hogy mára sok élborász cég irányított erjesztéssel uniformizálta a borait, és ha egy kékfrankos, egy olaszrizling mindenütt ugyanolyan, az tragédia! A borban benne van a pince, a hordó, a jó boron a gazda verítékét is érezni.- Megfordulhat a trend, ha a borászelit meggazdagszik, és nem akar ipar- szerűen termelni - véli Majdán. Vannak már jelei. Példa lehet a kifizetődő együttműködésre Belgium, Hollandia, ahol nem a tulajdonukkal szövetkeznek a gazdák már évszázadok óta, hanem csak egy-egy speciális feladatra - beszerzés, gépek bérlése stb. - társulnak. A hamisítás történetében a nagy filoxérajárvány a választóvonal az 1890-es évek elején, amely 400 000 hold szőlőből 260 ezret pusztított el! A járvány után - amikor az 1890-es 3,5 millió hektós mennyiség a következő évben 1,2 millióra apadt - az óriási hiány szülte a hamisítást, hisz a boroknak már hatalmas lengyel és orosz piaca volt.- 30-40 százalék lágy vizet, esővizet még elbírnak a testesebb borok anélkül, hogy azonnal lelepleződnének - magyarázza a főkertész. - De hamisítás volt az alacsony maligánú borok felvásárlása és magyar borként való eladása is, amit egy 1905-ig érvényben lévő vámkedvezmény is segített. Jellemző nálunk a must sűrítése is. A szakma persze kiközösítette a csalókat. Trianon után megcsonkul a piac, megreked a fejlődés. A beruházás helyes sorrendje pince- hordó-tőke,- de pénz és piac híján a kedv is megcsappant. Majdnem úgy, mint ma, amikor egy tesztelt oltványág 380 forintba kerül! Egy hektárra számítva 7 milliós tőkebefektetésre volna szükség a telepítéshez, ami csak három év múlva fordul termőre!- A hamisítás nagy méretekben 1945 után következik be - folytatja Majdán. Ez a brezsnyevi időszak, amikor állami cégek állami dotációval hamisítják a bort és viszik ki a Szovjetunióba. Az oroszok számára a vodka volt az igazi, a bort szinte üdítőitalként itták. Itthon nagy mennyiségben vásároltak föl olcsó, csinált homoki borokat és vitték ki más márkanéven. A százhalombattai olajfinomító nagytartályai gyakran üyen lőrével voltak tele. Nagyüzemekben folyt a végtelen pancsolás. A Bács-Kiskunban bekövetkezett hamisítások, ahol az egy főre jutó cukorfogyasztás talán még mindig tízszerese az átlagnak, már a közelmúltba vezet. A piac azóta kezd rendet vágni, de azért meg lehet nézni, milyen kannás borok vannak forgalomban ma is.- Bizonyos felismerések is hiányoznak még - teszi hozzá Környei. - Például miért nem lehet a cukorbetegek számára a piacra dobni 9,5-ös száraz borokat? Ami a jövőt illeti, itt nálunk én a férfias, jól tartósítható juhfarkra voksolok. És igaz, hogy ma már a borászok vigyáznak arra, hogy a pincéjükre jellemző bort kínálják nevük védjegyével. Pécsi, baranyai közéleti személyiségek, a táncművészet országos vezetői, kritikusok, a társulat egykori és mai tagjai, színházbarátok köszöntötték szombaton este a Pécsi Balettet. Negyven évvel ezelőtt indult útjára a tánctörténeti jelentőségű Pécsi Balett Eck Imre irányításával. Az ünnepi megemlékezés szombaton este a Művészetek házában kezdődött, az ún. festett dísztermet nevezték el Eck Imréről, aki korábban a Ház alelnöke volt. Az előtérben állandó kamarakiállítás látható Eck festményeiből és grafikáiból, a képeket a művész felesége, Végvári Zsuzsa ajándékozta a Művészetek Házának. Brandstátter György háznagy felidézte a néhány éve elhunyt művész alakját, aki a képzőművészetben és a hétköznapi életben, baráti társaságban is „színházban gondolkodott”. Eck Imre nevét vette fel a Pécsi Nemzeti Színház 3. emeleti próbaterme is. Itt Tóth Sándor balettigazgató, koreográfus emlékezett meg alkotótársáról. „Életünk legnagyobb részét a balett-teremben töltjük, ez számunkra a legintimebb helyiség, és mindegyikhez ezernyi emlék fűz bennünket, mondotta. Itt válunk táncossá és művésszé, különösen, ha olyan mestereink vannak, mint Imre volt”. Dr. Újvári Jenő alpolgármesternek „a csodálatos és felejthetetlen Eck Imréről” szóló szavai után leleplezték a terem bejáratát díszítő feliratot. A színpadon a jubileumi előadás előtt dr. Toller László polgármester beszélt arról, hogyan fogadta a város annak idején Eck Imrét és társulatát, hogyan folytatódtak a társulat szellemiségének legjobb hagyományai a későbbi balettigazgatók, Tóth Sándor, Herczog István munkásságában, és reménye szerint ez így lesz az új igazgató, Keveházi Gábor idejében is. Hármójuknak a pécsi közgyűlés Pro Comitate kitüntetését nyújtotta át. A most alapított Eck Imre-emlékérmet Herczog István, Végvári Zsuzsa kapták, és az alapító tagok: nagy taps köszöntötte Bretus Máriát, Dómján Máriát, Dómján Tibort, Hetényi Jánost, Rónai Mártát, Stimácz Gabriellát, Téry Piroskát, Tóth Sándort és Uhrik Dórát. A nézőtéren helyet foglaló egykori balett-táncosokat a művészeti gimnázium tanulói egy szál rózsával köszöntötték. Végül Balikó Tamás színházigazgató köszönte meg a táncosok tehetségét, munkáját, a város támogatását és a közönség figyelmét, majd felgördült a függöny. Az elmúlt negyven év három balettigazgatójának egy-egy művét újították fel és mutatták be most. Á közönség hosszan tartó tapssal ünnepelte a táncosokat és mestereiket. A Pécsi Balett jubileumi estjét május 13-án vasárnap megismétlik. _______________________________ O.T. A jubileumi est műsorából: Az élet állomásai. Koreográfus Herczog István FOTÓ: MÜLLER ANDREA Irány a Liszt Terem? - JESZ A Janus Egyetemi Színház jelene és jövője __________Jegyzet___________ Bl okkvadászok Komoly sikerrel mutatkozott be a napokban Budapesten a Janus Egyetemi Színház két rangos országos rendezvényen is. A májusi premiert még a Pécsi Nemzeti Színház stúdiójába tervezik a vezetői, de reményeik szerint a következő évadot a társulat végleges helyen, a Liszt Teremben kezdi. A Janus Egyetemi Színház (JESZ), ahogy Mikuli János, a társulat egyik vezetője (képünkön) mondja, két legyet is ütött egy csapásra. A napokban ugyanis részt vettek a 7. Alternatív Színházi Találkozón Budapesten, s tekintettel arra, hogy a Kortárs Drámafesztivál is ebben öröm, hogy köztük az egyik pécsi. A bemutatók jó része igen magas színvonalú volt, mondja Mikuli, nem véletlen, hogy közülük néhány meghívást is kapott az Országos Színházi Találkozóra. A JESZ Darvasi Bolond Helga című darabjával lépett kétszer is Csúszik a Park mozi átalakítása A Pécsi Szimfonikus Zenekar a várostól 2010. november 16-ig vette bérbe a volt Park mozi épületét. A szerződés szerint április 1 -jén kellett volna beköltözniük, de a felújítási munkák jogtechnikai problémák miatt nem kezdődhettek el. A MÁV a zenekarral kötött öt évre szerződést heti egy fúvószenekari próbára, ezért cserébe felújítási munkákat végeztet: a Pécsi Építő és Tatarozó Rt. már el is kezdte a tetőszerkezet javítását. Az önkormányzat azonban egyelőre pályázatot ír ki kivitelezőre, ennek átfutási ideje másfél-két hónap, az átalakítás csak azután kezdődhet. az időben került megrendezésre, azon is bemutatkozhattak. Negyven produkció volt látható az alternatívok találkozóján, s amíg fájdalmas tény az, hogy mindössze három vidéki csapat lépett föl, színpadra telt házak előtt, melyeken megjelent a szakma is. Május közepe táján mutatják be következő darabjukat, a Gyászszívet Tóth András rendezésében. A mű Tristan Tzara Gyászszív és Szentkuthy Miklós Udvari gyász című szövegeiből született. Szentkuthy harsány, a komédiától nem idegen szövegét - amely eredetileg bábjáték, egy sírrablás és egy királyi test megalázásának története - több helyen is megtörik Tzara eltérő nyelvezetű, feszes, avantgárd mondatai, amelyek nemcsak a Szentkuthy-szöveggel szegülnek szembe, de voltaképpen a „normális” színházzal is. A bemutatóra a Pécsi Nemzeti Színház próbatermében kerül sor, ez a JESZ átmeneti otthona, miután korább) „állandó” otthonából ír kocsma lett. Elképzeléseik szerint, mondja Tóth András, a JESZ a Liszt Ferenc Hang- versenyterem próbatermében lelne új és végleges otthonra, erről az egyetemmel már tárgyaltak. Szándékaik szerint a Liszt Terem kortárs művészeti centrummá válhatna, hiszen a koncerteken és a színházi előadásokon kívül kiállításokra és perfor- mance-okra is sor kerülhetne. A Liszt Terem a Bárdos Lajos Zeneiskolai Tanárképző Intézettel együtt integrálódott az egyetembe, mondja dr. Kóbor Gyula, a PTE főtitkára. Jelenleg a próbatermet a hozzá tartozó raktárral, irodával, szociális helyiségekkel a Pécsi Szimfonikus Zenekar bérli, de folyamatosan hosszabbítják a szerződést, mert a zenekar új próbatermét, a volt Park mozit, határidőre nem adták át. Valóban szóba került, hogy itt helyeznék el a színházat, de egyelőre még nem készült el az egyetem kulturális koncepciója, s addig az egyetem vezetése formális döntést nem hozhat ebben a kérdésben. Valóban szeretnék, ha a JESZ állandó otthonra lelne a Liszt Teremben, válaszolt érdeklődésünkre dr. Törőcsik Mária rektorhelyettes, az egyetem kulturális koncepciójának készítője, de addig, amíg a szimfonikusok nem költöznek ki, nem tudják felmérni, milyen beruházást igényel mindez. De tekintettel arra, hogy a Liszt Terem voltaképpen a Művészeti Kar hatáskörébe tartozik, a kar esetleg felmerülő egyéb igényeit is figyelembe kell majd venni. CSERI LÁSZLÓ Sajátos emlékképek villannak fel az előtt, akik mostanában szombat délelőtt a Pécs Plaza bevásárlóközponthoz autóznak. Bár az üzletkomplexumot eredetileg úgy építették, s úgy is reklámozták, hogy hatalmas ingyenes parkoló tartozik hozzá, napjainkban mégis lakad olyan időszak - a nagyvásártér nagyüzemének időpontjában a hétvégeken délelőtt 10 óráig - amikor 200 forintot kell fizetni egy-egy kocsihelyért. Némi öröm az ürömre, hogy a pénzt visszakapja az illető, ha a Pécs Plaza bevásárlóközpont valamelyik üzletében vásárol, s ezt blokkal igazolni tudja, amikor ismét visszaül az autójába. A nemrégiben bevezetett intézkedés indoka az, hogy a vásár-, térre igyekvők elveszik a parkom helyeket az üzletház vásárlói elől. így aztán az a sajátos helyzet köszön vissza, ami néhány esztendővel ezelőtt a vasútállomásokon volt megfigyelhető: jól öltözött emberek járták a beérkező vonatokat, a szemetesben kotorászva vagy a földről szedegették össze a teljes árú vonatjegyeket, ha netán kocsival tették meg a pesti utat, a cég viszont csak vonatra, s kezelt vasúti jegyre számolta el a kiküldetést. A trükk egyébként kisstílű változatban ma is él, ha valaki például a fővárosi tömegközlekedési eszközök gyakori használatát igyekszik bizonyítani, s ezért jegyek után kutat a budapesti Metró aluljárókban, a villamosmegállókban. Akadnak azért rafináltabb autósok, akik kitaláltak egy még egyszerűbb megoldást: beugranak például egy doboz gyufáért a bevásárlóközpont élelmiszer- boltjába, vagy egy kiflit vesznek reggelire, és máris érvényes blokkal, no meg tiszta lelkiismerettel jelentkezhetnek a parkolójegyük kiváltására. Végül is nem tudni, mennyit hoz a konyhára egy-egy hétvégén az időszakos parkolódíj bevezetése, de az bizonyos, hogy ez a kicsinyes rendszabályozás többet árt az üzletközpont hírnevének, mint amennyi hasznot hajt a feladatot ellátó vállalkozásnak. Válaszlépésként pedig azon sem lehetne csodálkozni, ha a vásártéri árusok a Plaza felől tömött szatyrokkal érkezőknek ezentúl pótdíjat számítanának fel, ha tőlük vennének valamit. MÉSZÁROS B. E. Tánctörténetet írt a Pécsi Balett
