Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-27 / 114. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. Április 27., péntek A CSÁNGÓ kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést csütörtöki ülésén az emberi jo­gok érvényesülésére felügyelő Európa Tanács kulturális bi­zottsága, s ezzel megnyílt a le­hetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fó­rumok elé kerüljön. A jelentést megerősítő szavazás előtti vitá­ban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezére ingerült hangoskodással próbálta elérni, hogy a téma le­kerüljön a napirendről. Az ag­resszíven érvelő román politi­kussal Hegyi Gyula szállt vitá­ba, s a szavazás az ő álláspont­ját igazolta. VÍZUMKÉNYSZER lép életbe június 1-jétől a Moldovai Köz­társaságba és a Belarusz Köz­társaságba, június 3-ától pedig az Oroszországba utazó ma­gyar állampolgárok számára. Hasonló tárgyalások folynak Bosznia-Hercegovinával, Macedóniával és Kubával is. MUNKAÜGYI bíróság tárgyalja majd azt a vádat, amelyet ko­rábbi háztartási alkalmazottja, a 40 esztendős Nanette Cajayon terjesztett elő a hongkongi ma­gyar főkonzullal szemben. A Fülöp-szigeteki alkalmazott az­zal vádolja munkaadóját, hogy terhessége miatt bocsátotta őt el, Vizi László főkonzul viszont tagadja ezt. A MONTENEGRÓI független­ségi népszavazás kiírásának kikényszerítése lesz a fő célja a Liberális Szövetségnek, ha a párt belép az új kormányba. A kisebbik jugoszláv tagköztár­saságban a múlt hét végén tar­tottak parlamenti választásokat, amelyeken a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett függet­lenségpárti kormánykoalíció szoros győzelmet aratott az államszövetség fenntartását támogató ellenzéki tömörülés felett, de nem kapott a kor­mányalakításhoz szükséges parlamenti többséget, és új ko­alíciós partnerre lesz szüksége. SZIGORÚ biztonsági intézkedé­sek közepette csütörtökön Izra­elben megkezdődtek az ünnep­ségek az ország megalapításá­nak 53. évfordulója alkalmából. Az állami ünnepek idejére az iz­raeli hadsereg péntek hajnalig szigorú zárlatot vezetett be a palesztin területek határán. AZ UKRÁN parlament 450 tag­ja közül csütörtökön 263 kép­viselő elfogadta a Viktor Jus- csenko reformkormánya ellen a kommunisták által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A hatályos ukrán jogszabályok ér­telmében a bizalmatlansági in­dítvány elfogadása után a kabi­net köteles lemondani. Viktor Juscsenko kormánya 1999 decemberétől volt hivatalban. ■ Környezetvédelmi ellentétek Bush ellenzi, az Unió pártolja a kiotói megegyezést SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGBAN Katar Bahrein Egyesült Arab Emirátus Kuvait Szingapúr USA Luxemburg Ausztrália Kanada Szaúd-Arábia Trinidad és Tobago Finnország Észtország Belgium Dánia Hollandia Csehország Németország Írország Oroszország Magyarország 44,80 i 35,23 I 30,11 i 25,01 | 23,471 20,42 | 16.52 I Egy főre jutó CCr-kibocsátás tonnában (1997 évi adat) Washington - Brüsszel Amerika továbbra is maka­csul ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy föl­mondja a kiotói környezet- védelmi megállapodást, míg az Európai Unió - az Egye­sült Államok távolmaradása ellenére is - végrehajtja az egyezményt. Borúlátóak az Európai Unió kör­nyezetvédelmi miniszterei - írja a Die Presse. Abban bíztak, hogy si­kerül a minapi nem hivatalos klí­mavédelmi találkozón, New York­ban jobb belátásra bírni az ameri­kaiakat. Csalódásukat fokozza, hogy immár nem csupán Bush el­nök fordított hátat a japán város­ban megkötött egyezménynek, hanem Kanada, sőt Ausztrália sem tartja megvalósíthatónak a globális felmelegedést okozó gá­zok kibocsátásának korlátozását. Az osztrák napilap szerint ilyen előjelek után aligha várható, hogy sikeres lesz-a júliusban megrendezendő bonni környe­zetvédelmi világtalálkozó. Azt sem tudni, Washington egyálta­lán képviselteti-e magát rajta. Uniós szakértők mindamellett re­mélik, hogy a hátralevő hónapok­ban mozgásba jön az Egyesült Államokban az „éghajlatvédelmi gondolkodás”. Jürgen Trittin né­met környezetvédelmi miniszter mindenesetre óvott a túlzott de­rűlátástól; szerinte komolyan kell venni a washingtoni elzárkózást. Véleményét alighanem arra ala­pozza, hogy még a Washington­ba látogató Schröder kancellárnak sem sikerült eltérítenie szándéká­tól Busht. A republikánus elnök hangsú­lyozta: „továbbra is együtt kíván működni partnereivel a globális felmelegedés mérséklése érdeké­ben”. A Fehér Ház lakója és ta­nácsadói szerint ugyanakkor semmi sem bizonyítja, hogy a szén-dioxid hozzájárul a globális felmelegedéshez. A washingtoni kormányzat elsősorban azt ne­hezményezi, hogy Kiotó csak a fejlett országokra ró kötelezettsé­geket, a fejlődő országokra vi­szont nem. Márpedig például Kí­na a világ egyik legnagyobb szén­dioxid kibocsátója. A kiotói jegyzőkönyvet 110 or­szág írta alá, ám az önkorláto­zást vállaló soktucatnyi ország közül eddig csak egyetlen iktat­ta törvénybe a dokumentumot, Románia. Brüsszel viszont hajthatatlan: az Európai Unió tagországai 2002 végéig; ratifikálják a megállapo­dást. Ám addig is figyelembe ve­szik a környezetvédelmi szem­pontokat - például a közös agrár- politikában is, mint ahogyan er­ről egyértelmű döntés született a szakrrnniszterek e heti luxembur- gi ülésén. _____________(toronyi) Civi l turista indul az űrbe Holnap indul útnak a Szojuz orosz űrhajó fedél­zetén az amerikai milliomos. Maga Putyin elnök kívánt sok szerencsét a vállalkozó kedvű férfinak. Bajkonur Sokba kerül a Los Angeles-i Dennis Titónak a csaknem egy­hetes nyaralás, ám szerinte meg­ér a kaland húszmillió dollárt. Ahogyan turistákhoz illik, fény­képezőgépet is visz magával, hogy megörökíthesse élményeit, a találkozást a nemzetközi űrállo­mással (ISS), s persze hogy felvé­teleket készíthessen a Földről. A hobbiűrhajós mindamellett nem csupán befektetési ügyek­hez ért (vagyonát több mint 200 millió dollárra becsülik), hanem korábban - a hetvenes években - fejlesztőmérnökként dolgozott az egyik kutatólaboratóriumban. Ebből az időből származik az a vágya, hogy egyszer majd fentről nézhessen le kék bolygónkra. A háromgyermekes, hatvanéves családapa a szó szoros értelemben Gagarin nyomdokaiba lép. Az orosz űrhajót ugyanis onnan bocsát­ják föl, ahonnan 1961-ben az első ember is elindult az űrbe. Mind­amellett nem Tito az első űrturis­ta. Már tíz év óta árulnak „jegye­ket” Bajkonurban: így a kilencve­nes évek elején tizenkétmillió dollárt fizetett egy japán tévétár­saság azért, hogy riporterét felvi­gyék a Mirre, 1991-ben pedig Helen Sharman brit kutató útját az egyik londoni bank finanszí­rozta reklámcélokból. Sőt az utóbbi években maga a NASA is fizetett az oroszoknak azért, hogy asztronautái repülhes­senek. Az Amerikai Űrhajó­zási Hivatal (NASA) csak hosszas vita után járult hozzá Tito repülé­séhez. Attól tartanak, hogy a „civil” csak za­varja majd az asztronau­ták munkáját, az oro­szok azonban nem akar­tak lemondani a „talált pénzről”. Viszont a NASA megtil­totta Titónak, hogy amerikai „fel­ségterületre” lépjen, ezért az egyébként amerikai állampolgár­ságú vendég egész idő alatt az orosz modulban fog tartózkodni. Ha egyáltalán mégis bejut a „til­tott területre”, csak a parancsnok kíséretében teheti. Az Űrhajózási Hivatal kötelez­vényt íratott alá vele, hogy ha kárt okozna az ISS fedélzetén, állja a számlát, s ha a kaland balul ütne ki, sem ő, sem örökösei nem kér­nek kártérítést. __________________________(T*| TIPPELJEN, HOGY DÖNTHESSENEK Ki legyen a szocialisták miniszterelnök-jelöltje? Lapunk állandó rovata abban kíván segítsé­get adni az olvasóknak, hogy részt vehesse­nek fontos döntések előkészítésében. Ki le­gyen például a szocialisták miniszterelnök-je­löltje? Az MSZP június 9-ei kongresszusa előtt ön telefonhívással szavazhat, kit tart esélyesnek a képeken látható nyolc politikus közül. A tippelés szabályai: A portrék alatt lévő szám felhívása egy szavazatot jelent az adott politikusra. A tablót hat héten át minden nap megjelentetjük, s a tippek alapján szerdánként összesítjük az előző hét szavazatait. Ha valaki másra gondol, a ? alatti számon megnevezheti jelöltjét. Amennyiben az adott héten ez a politikus több szavazatot kap, mint a tabló valamelyik szereplője, a következő szerdai összesítésben az ő képe kerül fel a nyolcak közé annak a helyére, akire a legkevesebb tipp érkezett. Június 6-án tesszük közzé olvasóink tippelésének végeredményét. 06-90-230-945 06-90-230-946 06-90-230-947 Az ön jelöltje 06-90-230-940 Ha másra gondol... Egy hívás - egy tipp. Ön naponta láthatja nyolc jelölt képét, nevét és telefonszámát, s hívásával szavazhat rájuk. De ha ön más politikust választ, a ? alatti szám hívásával meg­nevezheti saját jelöltjét. A helyzet tehát öt héten át ötször változhat; annál izgalmasabb lesz a tippelés utolsó fordulója, a június 6-ai eredményhirdetés. Tippeljen! A hívások nincsenek névhez kötve, bármennyiszer lehet telefonálni. Egy hívás ideje kb. 30 másodperc, ára kb. 60 Ft +áfa (120 Ft/perces díjszabás alapján) + kapcsolási díj. ___________________ÁLLÁSPONT____________________ BA RTA ZSOLT Szása igaza A csernobili katasztrófa napján - 15 éve - itthon gyönyörű idő volt. A piacon árulták már a salátát, érett a cseresznye is, sokan napoztak a parkokban. Az alattomos hír úgy szólt, hogy robbanás történt egy atomerőműben, de az illetékes szovjet elvtársak urai a helyzetnek. Ezt sugallta akkor a (cenzúrázott) írott és elektromos sajtó. Volt, aki elhitte, s volt, aki nem. Egyetemi csoporttársaim­mal akkor már elolvastunk a Szovjetunióról írt jó néhány szamizdatot. Magam is szovjet témából írtam a szakdolgo­zatomat, és sejtettük, hogy a hír mögött akár katasztrófa is rejtezhet. Orosz szakos hallgatóként a kinti világról több sejtésünk volt, mint az emberek többségének. Minden­esetre mi is csak találgattunk. És szorgalmasan hallgattuk a Szabad Európát. Júliusban értettem meg, hogy valójában mi is történt. Há­rom hétre Ukrajnába mentem egy építőtáborba. A városka - Krasznograd - kihalt volt. A férfiak egy része mintha el­tűnt volna. Csernobilba vezényelték őket segíteni. Ezt egy üveg barackpálinka elfogyasztása után tudtam meg egy égyetemista fiútól. Szása az utolsó korty után mindent el­mondott. Biológus volt. „Az emberek nem tudják, hová mentek valójában” - mondta kissé tompult fejjel. „Nem tudják - ismételte meg keserűen -, hogy aki belép a sugár­zó területre, az egy-két éven évtizeden belül meghal. Erről nem szabad beszélni, sem pedig írni. Pánikot az imperia­lista ellenség propagandatámadása miatt nem szabad kelteni.” Igaza volt. Akkor a szovjet sajtó egy-két tucat halottról, né­hány száz sugárfertőzöttről írt. Ma már sajnos százezrek, netán milliók mondhatják el magukról: sugárfertőzöttek. Ha még élnek egyáltalán. Mert áldozatokká váltak: a sajtó- szabadság hiányának áldozatává. GYULAY ZOLTÁN A demokrácia kérdései A rendszerváltozás tizenegyedik esztendejében még min­dig tanuljuk a demokráciát. Jócskán van pótolnivalónk, még ha eminens diáknak könyvelnek is el megannyi nem­zetközi fórumon. Sőt: mintha a kívülről kapott bizonyít­vány néha jobb jegyeket tartalmazna (persze, számos „osztályfőnöki intő”, „igazgatói rovó” társaságában), mint amilyent mi állítunk ki saját magunkról. Ezzel függ össze lapunk új kezdeményezése. Európában mindenütt, ahol nemcsak szavakban, hanem a valóságban is működik - és jól működik - a demokrácia, megannyi régi és új eszköz segít a választópolgároknak abban, hogy ne érezzék azt: az őket érintő, húsbavágó, fontos döntések a fejük fölött, az ő véleményük kizárásá­val születnek. A jó példát követni nem szégyen. Éppen ezért nem titkol­juk, hogy - hazánk geopolitikai helyzetéből, kulturális kö­tődéséből adódóan is - külföldi, főként német és osztrák példára elkezdtünk egy sorozatnak szánt, meglehet, szo­katlan kísérletet: időről időre megszavaztatjuk lapunk ol­vasóit különféle kérdésekről. Amikor erről döntöttünk, szemünk előtt lebegett az a felmérés, amely a német sajtó­ban korábbi terroristaközeli múltja miatt Joschka Fischer német külügyminiszter alkalmasságát firtatta; az az olva­sói szavazás, amelyet Johannes Rau német államfő kije­lentése gerjesztett (a politikus tudniillik „örül, hogy né­met, de nem különösebben büszke rá”). „Ön mennyire büszke arra, hogy német?” - hangzott a föltett kérdés. Ha­sonló telefonos közvélemény-kutatást végeztek Gerhard Schröder német kancellár és Tony Blair brit kormányfő ed­digi tevékenységével kapcsolatban is, miközben Ausztriá­ban a bécsi helyhatósági választások után azt vizslatták: a győztes szociáldemokrata polgármester, Michael Häupl kössön-e valamelyik párttal koalíciót, s ha igen, melyikkel. Botorság volna azt állítani, hogy a köz véleménye nem be­folyásolja a döntéshozókat, de tévedés, hogy a példákban szereplők kezdeményezték volna a felmérést, s hogy an­nak esetleges anyagi hozadéka is az övék. Számunkra rendkívül tanulságos, ahogy a kezdeménye­zést olvasóink fogadták. Minden további észrevételt öröm­mel fogadunk. Terveink között szerepel, hogy a jövőben a legkülönfélébb kérdésekben kérjük ki a lapunkat forgatók véleményét, mert ebből mi magunk is sokat okulunk, mi­közben a köz érdekeit kívánjuk szolgálni. Ki legyen a me­gyei közgyűlés elnöke? Szükség van-e új ipari beruházás­ra lakóhelyünk közvetlen közelében vagy sem? A külföldi gyártulajdonos szélnek ereszthet-e embereket minden jog­következmény nélkül? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre gondoltunk. De az is elképzelhető, hogy legközelebb meg­kérdezzük: mit kérdezzünk meg legközelebb? MSZP-ELNÖKSÉG Közlemény A Magyar Szocialista Párt felelős mérlegelés alapján kí­vánja választási programját meghatározni és miniszter­elnök-jelöltjét megnevezni. A párt jelölési folyamatának ezért nem része az a telefonos játék, amelyet néhány megyei lapban a párt és az érintett politikusok megkérdezése nélkül meghirdettek. Az MSZP nem tartja szerencsésnek, hogy egy ilyen fontos kérdésben annak legyen nagyobb lehetősége véleményt mondani, vagy akár befolyásolni a telefonszavazás végeredményét, akinek ezt pénztárcája megengedi. Megtévesztheti az olva­sókat, hogy olyan politikusokat is szerepeltetnek a lehetsé­ges jelöltek között, akik a jelölési folyamatban nem vettek részt, illetve elhárították a felkérést, vagy visszaléptek a jelöléstől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom