Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-23 / 110. szám

2001. Április 23., hétfő TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal BARANYA I Kóbor kutyákon is kísérleteznek Elképzelhető, hogy hamarosan törvénymódosító javaslat kerül az országgyűlés elé Százezer kóbor kutya bolyong évente Magyarország közterületein, közülük mintegy tizenötezer esik a gyepmes­terek fogságába, ebből pedig tíz szá­zalék kerül kísérleti példányként az egyetemekre. Hamarosan törvénymó­dosító javaslat kerül ez ügyben az or­szággyűlés elé. Pécs-Budapest A minap nagyszabású közterület-fenntartói akciónak lehettünk tanúi Pécsen, amelynek során nagy számban gyűjtöttek be kóbor kutyákat a városban. Az állatkísérletekről Szili szigorítana A hatályos állatvédelmi törvény szerint Magyarországon kísérletez­ni kizárólag az erre a célra tenyésztett példányokon lehet - koz­metikai, haditechnikai, dohányipari kutatásokra azonban ezeket az egyedeket is tilos felhasználni. Elkóborolt háziasított állatokon kísérletezni csak három - az állat- és humánegészségügyi, illetve az ezekkel kapcsolatos felsőoktatási célokat szolgáló - esetben lehet. Szili Katalin, az országgyűlés alelnöke az állatkísérletekkel kapcsolatban módosítást javasol, többek között azt, hogy semmi­féle kísérletet ne lehessen kóbor állatokon végezni. szóló, közelmúltban nyilvánosságra került hírek kapcsán többen indokoltan tették fel a kérdést: mi lesz a befogott ebekkel? A ha­tályos EU-rendeletek tiltják az ilyen módon begyűjtött állatok kísérleti célra való fel- használását, Magyarországon azonban ma is rendszeresek kóbor állatokon végzett kí­sérletek. A kormány - a fennálló szabályo­zási különbségek miatt - az uniós felvételé­ig átmeneti mentességet akar kérni a ren­delkezés hatálya alól, országgyűlési képvi­selők egycsoportja viszont - a kérdés ké­nyes voltára való tekintettel - a jogszabály mielőbbi módosítását sürgeti. Lapértesülések szerint rövid időn belül törvénymódosítási javaslat kerül a hon­atyák elé az állatok teljes védelme érdeké­ben azt szorgalmazva, hogy az állatkínzás bekerülhessen a büntető tör­vénykönyvbe és bizonyos esetekben akár börtönbüntetés is kiszabható legyen az álla­tokat súlyosan bántalmazók- kal szemben. Dr. May Gá­bor, a pécsi önkormányzat hatósági főosztályának vezetője a Du­nántúli Naplónak elmondta, a közel­múltban egy nagyszabású akció során valóban számos kóbor kutya került a gyepmesteri telepre, ahonnan viszont a közhiedelemmel ellentétben, alapos megfigyelés után állatvédő egyesülethez, menhelyre vezet az állatok útja, amíg vagy gazdájuk nem jelentkezik értük, vagy új gazdát nem si­kerül találni nekik. A gyepmesteri telepen az ebeket tizennégy napig őrzik, veszettség elleni oltást kapnak, és a bel­ső élősködőktől is meg­szabadítják őket. Dr. Lantos János, a PTE Általános Orvosi Kar Kísérleti Sebészeté­nek docense (képünkön) a Dunántúli Napló kérdésére elmondta, az egyetem számos területén folytatnak kísérleteket, de az állatok felhasználásánál minden esetben az állatvédelmi törvénynek meg­felelően járnak el. A jogszabály maradék­talan betartását hatóság ellenőrzi. A kí­sérleti állományt alapvetően egér, pat­kány, tengeri malac, és nyúl képezi, de ezek az állatok saját tenyésztésből szár­maznak. A docens elmondta, a sertések és a kutyák külső tenyésztőktől kerülnek az egyetem állományába, illetve kísérleti felhasználásra. Korábban ugyan bekerül­hettek ebbe a körbe gyepmesterek által befogott kutyák is, de csak a törvényi szabályozás szigorú betartása mellett, és hatósági ellenőrzés alatt. Az egyetemen lévő központi állatház tartási feltételei ugyancsak megfelelnek az előírásoknak és a hatóság folyamatos ellenőrzése alatt állnak. Az itt tartott állatok egészséges életfeltételek között élnek, rendszeresen kapnak táplálékot és állandó orvosi kont­roll alatt vannak. Dr. Rőth Erzsébet, a sebészet vezetője egy korábbi nyilatkozatában ugyanakkor nem tagadta, hogy olykor kóbor kutyá­kon is végeznének Pécsett kísérleteket, Mohácsról például rendszeresen érkez­nek ebek. Mint mondta, a vizsgálatokat altatás közben végzik, így ezek az eb számára fájdalommentesek. Farkas Tamás, a Misina Természet és Állatvédő Egyesület vezetője elismeri az állatkísérletek szükségességét, de nem tartja valószínűnek, hogy az altatás után is fájdalommentesek maradnak a beavatko­zások. Szerinte szerencsésebb és haszno­sabb lenne, ha tenyésztett ebeket használ­nának a kutatók, hiszen akkor az állatok előéletének ismeretében a vizsgálati ered­mények is megbízhatóbbá válnának. A te­nyészett állatokat a találtakkal ellentétben két hét lejártával sem keresi senki. (Előzmény: www.dunantulinaplo.hu) «53ES&« EE Küldje el a • hívószót SMS­ben a 900-as telefonszámra. I Egy SMS áráért a Dunántúli Napló és a , Westel+Press segítségével így egy hé- f ten át értesül a legfrissebb baranyai ^ • közéleti, politikai és bűnügyi hírekről! j +BARANY ftSPORT+BARANY AMETEO 1 rr*> Ingyen gyógyulhatnak Harkány Dr. Keszthelyi Béla címzetes egyetemi tanár, igazgató-fő­orvos kezdeményezésére mozgásszervi panaszokkal rendelkező betegeket fogad­nak ma ingyenes ellátás ke­retében az árvíz sújtott te­rületekről a Baranya Me­gyei Gyógyfürdőkórházban. A harkányi gyógyfürdőkórházból a minap levelet küldtek dr. Mikola István egészségügyi miniszter­nek, hogy az árvíz sújtott vidékek­ről szívesen fogadnának ingyene­sen is rászoruló beteget. Dr. Keszt­helyi Béla kórházigazgató úgy gondolta, hogy az egészségbizto­sítási pénztár által nem finanszí­rozott, úgynevezett „szabad ágyakra” és a kórház megtakarí­tott pénzének terhére 25 szabolcsi embert tudnának gyógyítani. A nemes gondolattá'egyet' értett dr. Kékes Ferenc, Baranya Megye Közgyűlésének elnöke is, mi több, az Egészségügyi Minisztérium is örömmel fogadta a baranyai ajánla­tot, s közvetítésükkel a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei tisztifőorvos megszervezte a rászoruló betegek kiválasztását. A múlt héten eldőlt, hogy ma autóbusszal megérkezhet az első tizenkét fős csoport Sza­bolcsból. A betegek két hétig vesz­nek részt a harkányi orvosok által szervezett rehabilitációban. Tovább alkudoznak a fürdőért Kékes komolytalannak tartja a város ajánlatát Harkány mindent megtenne azért, hogy hosszú évtizedek után ismét visszakerüljön kizárólagos tulajdonába a Har­kányi Gyógyfürdő Rt. - nyilatkozta lapunknak Bédy István polgármester. A fürdőváros újabb vételi ajánlatot tett a társ- tulajdonos Baranya Megyei Önkormányzatnak. NAGY DOLOG. Méterekre Pécs világörökségnek nyilvánított részé­től. Balkáni állapotok a nem működő mellékhelyiségek környékén. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Pécs-Harkány 581 millió forintért vásárolná meg a harkányi önkormányzat a Harkányi Gyógyfürdő Rt. 50 szá­zalékos tulajdonrészét, amit 1997 óta a megyei önkormányzat birtokol. A fürdőváros polgár- mestere levélben értesítette a megyei közgyűlés elnökét, Kékes Ferencet az újabb ajánlatról. A megye két éve döntött úgy, hogy megválik részvényeitől, s az eb­ből befolyt összeget a régió szük­ségszerű fejlesztésére fordítja, melyek között például ott áll a sorban a pogányi repülőtér kiala­kítása is. A fürdő értékét a hozzá tartozó vízjoggal együtt hivatalo­san 3,4 milliárd forintra becsül­ték fel: ezek alapján a megye ko­rábban 1,5 milliárd forintban ál­lapította meg azt az összeget, amennyiért hajlandó lenne meg­válni tulajdonjogától. Az egyet­len érdeklődő eddig a harkányi önkormányzat volt, ám tavaly szeptemberben tett, 500 millió forintos ajánlatukat a megyei közgyűlés elutasította. Bédy István, Harkány polgár- mestere (képünkön) úgy ítéli meg; hogy a fürdő 50 százalékos tulaj­donrészéért kért több mint egy milliárd forint nem reális ár. Kije­lentését azzal indokolta, hogy a gyógyfürdő évente mind­össze 10-20 millió forintos tiszta nyeresé­get hoz, így még ha a beru­házások hatá­sára emelkedik is valamennyit a termelt oszta­lék, hosszú évtizedek alatt képzel­hető el, hogy a beruházó pénzénél lesz. Hozzátette, Harkány számára létkérdés a fürdő működése, hi­szen az erre épülő turizmusból él az egész város, így mindent meg­tesznek azért, hogy ismét vissza­kerüljön kizárólagos tulajdonuk­ba. A polgármester úgy érzi, a me­gye egyszerűen értéktárgyként ke­zeli a fürdőt, amelytől aíkalomad- tán jó pénzért meg lehet válni. Ki­emelte, ilyen partnerrel nem sze­retnének belevágni a Széchenyi- tervhez kapcsolódó hitelfelvételbe, mert úgy érzik, ha baj adódna a visszafizetésnél, a társtulajdonos nem feltétlenül tenne meg min­dent azért, hogy elkerülje a fürdő bezárását. Amennyiben a megye elfogadja az ajánlatot, Harkány több mint kétszázmilliós hitelt venne fel, amelynek fedezetét a fürdő, vagy egyéb önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok szol­gálnák. A polgármester elmondta, mindez óriási áldozat a város ré­széről, de szükségszerű annak ér­dekében, hogy Harkány megtart­hassa az irányítást a fölött az intéz­mény fölött, amelyből él. Kiemelte: ha igazi partner lenne a megyei ön- kormányzat megértené, hogy nem kerülhet akárki kezébe Harkány, térsége, sőt az egész megye turiz­musát is meghatározó fürdő. Kékes Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke az ajánlatot komoly­talannak értékelte. Úgy érzi, an­nak értékét tovább rontja, hogy az 581 milliónak csak a felét szándé­kozik egyösszegben kifizetni a vá­ros, s a vételár maradékát négy év alatt egyenlő részletekben egyenlí­tenék ki. Az elnök elmondta: a megye nem szándékozik engedni az egymilliárdos árból. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) SZABÓ ANITA Hírcsatorna PÉCSETT tűzhelyen felejtett étel égett és okozott riadalmat vasárnap a Csontváry utca egyik több emeletes lakóépületében. A lángokat maguk a lakók fé­kezték meg, így a helyszínre ér­kező tűzoltóknak már nem kel­lett beavatkozniuk. (cs) NÉPSZERŰEK a nagynyárádi önkéntesek. A község negye­dik esztendeje működő polgár­őr-közösségét eddig Babarcra, Harkányba és Szajkóra hívták meg, hogy az ottani polgárőr­ségek megalakulásánál nyújt­sanak szakmai segítséget. Most a bólyi, jelenleg szerve­ződő lakossági önkéntes va­gyonvédelmi csoport számít a nagynyárádiak bábáskodá­sára. (cs) A PÉCS KÖRNYÉKI falvak­ban bűnmegelőzési őrszolgála­tot adnak a rendőrökkel együttműködve a Pécsi Köz- biztonsági Egyesület tagjai. Most hétvégén főként Berkesd és Pereked területén mozogtak az önkéntesek, hogy tetten ér­jék a lakásokat és kiskerti há­zakat feltörni akaró bűnelköve­tőket. A tolvajok az utóbbi idő­ben már nappal is behatolnak a portákra. (cs) A KÁNI VENDÉGLÁTÓK. Az egykor kihalásnak indult tele­pülés most újra benépesül. Je­lenleg 16 család foglalkozik már vendéglátással, ennyi há­zat építettek újjá. Van úgy, hogy alkalmanként egyszerre több mint száz nem idevalósi ember tölti itt a szabadidejét. DRÁVAFOKON parkosítási mozgalom indult. A falu lakói­nak elsődleges célja a település szépítése, másodsorban indulni akarnak a Kincses-virágos Bara­nyáért faluszépségversenyen. A közterületeken a lakosság és a közhasznú munkások segítségé­vel szilvafákat, tujákat és mus­kátlikat ültetnek. ibei Lottószámok Jokerszám: 670830 Orbán: csak magunkra számíthatunk A miniszterelnök adta át a városnak a millenniumi emlékzászlót PÉCSVÁRAD A város védőszentjének, Sárkányölő Szent Györgynek tiszte­letére választott millenniumi emléknapot Pécsvárad. A teg­nap délelőtt a vár udvarában, a hajdani bencés apátság falai között rendezett ünnepségen a millenniumi emlékzászlót Orbán Viktor miniszterelnök adta át az ősi városnak. ban bízó, gyarapodó, erősödő és kulturált népnek, mely képes saját államát megszervezni és törvénye­it saját hajlamai szerint megalkot­ni. A történelmi ívet felvillantva a kormányfő az utóbbi tíz esztendő­ről kifejtette: amióta idegen csiz­mák nem taposnak a történel­münkbe, sikerült ötről hatra jut­nunk, bár nehéz örökséget kellett átvennünk. Kétségtelenül sok baj gyötör még bennünket, sok még a tennivaló, s a munkának még csak a nehezén, nem a nagyján va­gyunk túl, mégis mindenki úgy te­kint ma Magyarországra a külhon­ban, s egyre többen idehaza is, mint szép jövő és szép remények Több száz ünneplő, és az állam- alapítás ezer esztendejéről való megemlékezésre ideális, gondola­tokat ihlető, történelmet lehelő környezetben mondott beszédé­ben Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: a millenniumi zász­ló átadása annak jelképe, hogy Szent István álmának megvalósítá­sában mindannyiunknak - a fővá­rosban, városokban és legkisebb községekben élőknek egyaránt - megvan a magunk helye. Állam- alapító királyunk álma szerint a Kárpát-medencében lennie kell egy önbizalomtól duzzadó, magá­előtt álló országra. Kezd bebizo­nyosodni, hogy régiónkban a leg­stabilabb, legkiszámíthatóbb, leg­átláthatóbb államot a magyarok lesznek képesek felépítem. Min­den baj és nehézség ellenére épül az ország. Ehhez sem brüsszeli ro­konokra, sem amerikai nagy­bácsira nem számíthatunk, csak magunkra. Ma már nem­csak arra van ereje az ország­nak, hogy a ha­táron túli nem­zetrészeket is összefogva megvalósítsa a határo­kon átívelő nemzeti újraegyesítés programját, s a határon kívül re­kedt több millió magyar életerejét hozzáadja a tízmilliónyi Magyar- országon élő erejéhez - hangoztat­ta a miniszterelnök. Pécsvárad népének az államalapító álmából reá háruló feladatok magvalósítá­sát kívánta, s ehhez erőt, egészsé­get, jó szomszédot, boldog csalá­dot és munkát, olyant, aminek haszna, gyümölcse, értelme van. Zsáli János, Pécsvárad polgár- mestere (képünkön) a város ősi múltjára emlékeztetve köszönte meg a zászlót, amelyre zászló­anyaként Gálbs Orsolya, a Pécs- váradi Várbaráti Kör elnöke kötött szalagot. Az emlékzászlót Szabóné Kiss Mária református lelkész és Antal Géza címzetes pécsváradi apát szentelte fel és ál­dotta meg. Áz ünnepség végén a Szent István szobránál koszorút helyezett el Orbán Viktor minisz­terelnök, dr. Nemeskiirty István, a Magyar Millennium kormánybiz­tosa és Zsáli János. 1 4 y 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom