Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-20 / 107. szám

2001. Április 20., péntek KULTÚRA -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal DRÁMAI FOTÓK. Megdöbbentő fényképekből nyílott kiállítás Pécsett, az August Senoa Horvát Klub bemutatótermében. Az egykori szép horvátországi kisváros, Vukovár a háború pusztításáról híresült el. Ennek az értelmetlen tettnek állít emléket fényképeivel Mladen Pavkovic horvát fotós. A tárlat május elejéig látogatható. ____________________________________________________ reprodukció: laufer László ________ _____________Fotó____________________ A rúdugró béka és társai Rend az idő és közöttünk Március közepe óta toronyzene szól Pécsett A természetfotó különös területe a fotóművészetnek, hiszen, le­számítva a korra jellemző fotó- technikai módozatokat, az általa kínált látvány kortalannak tűnik. Ugyanakkor például a portrét, a szociofotót, a város- és épületfo­tót vagy a tárgyfotót az idő múl­tával egyre különösebb aura Ve­szi körül, amely abból adódik, hogy miközben a társadalmak, a körülöttünk lévő dolgok változ­nak, addig a fotográfia egy le­tűnt, végérvényesen megválto­zott, visszahozhatatlan kor ki­merevített pillanatait rögzíti. Az ember által érintetlen tájaknak, növényeknek, állatoknak csak történetük van, történelmük nincs, a fenti különös aurát a ró­luk készült képeknek nélkülöz­niük kell. Találkozás a természettel cím­mel látható kiállítás Az év termé­szetfotósa 2000 elnevezésű or­szágos pályázat legjobb képeiből Pécsett, a Szabadság út 2. szám alatt. A fotótechnikai szempont­ból első pillantásra js megállapít­hatóan profi kiállítási anyag sok­féleképpen csoportosítható ké­pekből áll. A műfaj egyik jelleg­zetességéből, a természet szép­ségeinek felmutatásából adódó indíttatásból következően szép számmal akadnak a giccs irányá­ba mutató alkotások. Ilyenek a magányos, védtelen kis virágot a végtelen és kegyetlen természet­tel kontrasztba állító fotók, a me­seszerű elemeket felvonultató sejtelmes, elsősorban esti-éjsza­kai tájképek, a sűrű hópelyhek mögött rejtező negédes világ. Akadnak persze elegáns, szép felvételek is, mint a pécsi Hor­váth Csaba csigái, az ugyancsak pécsi Takács Gábor súlyos felhő­tömböt ábrázoló tájképe, vagy humorosak, mint Molnár Zoltán vonatra váró rókája, Jakab Tibor „rúdugró” békája. A 2000. év természetfotója, Novák László-Kármán Balázs Társbérlők című képe a bravúros felvételek sorába tartozik. Egy is­tállóbelsőt látunk, háttérben szürke lóval, az előtérben pedig egy füsti fecske reppen sporto­san. Utóbbi tűéles, a ló kicsit életlen. A felvétel infracsapdával készült, a fecske a tér egy bizo­nyos pontján megjelenve maga oldotta ki a fényképezőgép zár­ját, s hozta működésbe azt az 5- 6 vakut, amely a képen mozdu­latlanná merevítette. A vakus megvilágítás és a háttér termé­szetes fényei a képnek montázs­jelleget kölcsönöznek, amely ép­pen annyira zavaró, mint a ló nem kellő mértékben eléletlení- tett, így túl hangsúlyossá váló tö­mege. A felvétel tehát bravúros, de számos zavaró elemmel, rá­adásul a tartalma, mármint az egy lakrészben két faj együttélé­sének puszta bemutatása önma­gában nem túl érdekes; tudjuk, hogy egy fedél alatt él ember és csótány, kanári és pók, ló és fecs­ke, Tom és Jerry stb. Mint ahogy egy fedél alatt remekül megfér egymás mellett jó kép és rossz kép. CSERI L. Hosszú várakozás után ze­ne szól Pécsett, a Városháza tornyából. A dallam alap­motívuma egy reneszánsz- kori steier szerző műve, amelyet Kircsi László (ké­pünkön), a PTE művészeti kara docense dolgozott fel. Hogy milyennek kell lennie a to­ronyzenének, aligha lehet precíz választ adni. Van, ahol a hagyomá­nyok szerint mechanikus szerke­zet szolgáltatja, például az ausztri­ai Gmundenben, vagy nálunk Kecskeméten. Különösen ér­dekes ezek kö­zött a prágai. A toronyzene al­kotóját az ural­kodó megölet­te, nehogy más­hol is hasonló remekművet produkáljon. Ez még a középkorban volt, mint ahogy a krakkói Mária-templom- ból hallhatóéhoz is ebből az idő­ből eredő legenda tapad. Még ma is - és ez a toronyzene hagyomá­nyosan másik formája, az „élőze­ne” - felkapaszkodik a trombitás, ám a dallamot csak félig fújja el, el- csuklással fejezi be, mert annak idején hajdanvolt elődjét zenélés közben tatár nyíl ölte meg.- A toronyzene célja lényegé­ben - fogalmazza meg Kircsi László - figyelmeztetni bennün­ket az idő múlására. Nem véletle­nül mondta Sztravinszkij, hogy a zene rend az idő és közöttünk. Ma már szerepük részben a ha­gyományápolás, de a turisztikai vonzerő is. Az utóbbira legyen példa a soproni vagy a győri.- Vannak a megrendelőnek ki­kötései?- Igen, sajnos nem mindig a kellő szakmai megalapozottság­gal. Vannak azonban figyelembe veendő elképzelések is, például Sopronban helyi zeneszerző mű­vét kellett alapul vennem. Kircsi László eddig tíz torony­zenét komponált az ország kü­lönböző városaiba. Pécsett már a tanácsi időben felvetődött az igény, de döntés nem született. Most 2000 szilveszterén már megszólalt egy zenéje a városhá­za tornyából, ez adta a lendületet a további munkához. Különö­sebb elvárások nem voltak. Adva volt már a Gulácsi János pécsi szakember által elkészített óra és vezérlőszerkezet (az ország töb­bi toronyzenéje „technikai hátte­re” is az ő munkája), a zenét kel­lett megtalálni.- Pécs egyik legszebb korszaka a reneszánsz volt - mondja Kircsi László. - Jellegzetes pécsi dallam azonban nincs, rátaláltam viszont a XVI. századi steier Pearl művé­re. Tőle vettem át a reneszánsz táncot, s dolgoztam fel - némi verbunkos beütést is belevíve - a csaknem kétperces toronyzené­vé. Persze számítógépen készült a dallam, a hanghordozó egy szintetizátor memóriája, CD-le- mezt vezérel az óraszerkezet. A pécsi toronyzene minden nap délelőtt 11-kor szólal meg először, majd 16, illetve 18 óra­kor. M. A. Pécsi Diplomások Köre Civil erő a Pécsi Tudományegyetem mögött A gondolat nálunk egyelő­re újnak tűnik, különösen az amerikai egyetemeken azonban már hagyomá­nyai vannak. Ott az uni­verzitás volt hallgatóiból verbuválódott támogató körök komoly bázist és te­kintélyt jelentenek az Al­ma Mater mögött. Ez a cél Pécsett is. A már integrált pécsi egyetem kezdeményezésére alakult meg a Diplomások Köre (PDK), de a ko­rábban önálló intézmények vég­zett hallgatói előtt is nyitott a kö­zösség. A kör ez év január 1-jétől működik. Jelenleg közel ötszáz tagja van, közülük néhányan - mint például a Katus-fivérek és Szentgyörgyi Rómeó, vagy a Bu­dapesti Értéktőzsde igazgatója, dr. Danavölgyi Mária - elvállal­ták a védnökséget is, dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter pe­dig - mint volt pécsi joghallgató - elismerően nyilatkozott a kezde­ményezésről. Balatoni Beatrix, a PTE támo­gatásszervező irodájának vezető­je szerint pár év alatt a létszám el­érheti akár a 3000 főt. Máris so­kan érdeklődnek a csatlakozás fe­lől, elsősorban a közelmúltban végzettek közül. A kör működé­sét, erejét természetesen szeret­nék az egyetem, a város javára fordítani. Szervezésükben már működik és márciusban megtar­totta első találkozóját Budapesten a Lobbikor, ahol dr. Kiss László al­kotmánybíró, jogászprofesszor (képünkön) a lobbizás „anatómi­ájáról”, fontosságáról, gyakorlati hasznáról tartott vitaindítót. A Lobbikor tagjai - legutóbb közel félszázan voltak a rendezvényen - májusban ismét találkoznak. Ami a Pécsi Diplomások Körét illeti, elvi, bázis, aktív és támoga­tó tagság van. Az elvi tag szerepel a kör nyilvántartásában, de nem aktivizálta magát, a bázistag már fizet tagdíjat, információkat kap az egyetemről és a kör működé­séről, az aktív tagnak rendez­vénytájékoztatót is küldenek, a támogató tagság lényegében a szponzori kört takarja. Közöttük például azokat a nevesebb szállo­dákat is, amelyek a Diplomások Köre Pécsre ér­kező tagjainak komoly ked­vezményt ad­nak. A PDK egy­előre nincs önálló szerve­zetként beje­gyezve, az egyetem kere- . tein belül működik. A PTE-től ka­pott anyagi támogatáson túl mű­ködését segíti a Magyar Felsőok­tatás Barátai Alapítványtól pályá­zaton nyert pénz is. A cél azon­ban az, hogy - talán fél évtizeden belül - olyan önálló szerveződés­ként funkcionáljon, amely már képes magát eltartani. Ugyan­csak a közeljövő célja a támoga­tói körből kialakítandó Társadal­mi Szenátus, amely tekintélyével komoly segítségére lehet az egye­tem vezetésének is. M. A. Tudós középiskolások Kémikusok országos megmérettetése Második alkalommal rende­zik meg Pécsett az országos Kémikus Diákszimpózi­umot. A PTE Természettudományi Ka-' ra, a „Pollack Mihály” Műszaki Szakközépiskola és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma a három szervező intézmény. A nyilvános szimpózium során kö­zépiskolások - köztük néhány hetedikes, nyolcadikos általános iskolás - tartanak 5-10 perces előadásokat tudományos jellegű munkájukról. Mintegy nyolcvan diákot vár­nak Pécsre az ország minden ré­széről, de Marosvásárhelyről is jönnek. A megnyitó ma 18 óra­kor lesz a PTE Természettudo­mányi Kar konferenciatermében, ahol dr. Kiss László, az ELTE pro­fesszora tart előadást az elektro­kémia világáról. Szombaton négy szekcióban zajlanak az előadások a Nagy La­jos Gimnáziumban. Minden szekció élén nemzetközileg elis­mert kémiaprofesszor áll. Este kerekasztal-beszélgetést rendez­nek a tanítványaikat elkísérő ké­miatanároknak. Vasárnap délelőtt lesz a PTE Ifjúság úti konferenciatermében a szimpózium zárása, az ered­ményhirdetés és a díjak átadása. A legjobb előadások a nagy plé- num előtt is elhangzanak. ________________________ffi Neg yvenéves a Pécsi Balett 5. A közönség előtt: múlt és jövő A jubileum évében új korszak kezdődik az együttes történe­tében: ősztől Herczog Istvánt Keveházi Gábor váltja fel a balettigazgató székében. Az évforduló ilymódon nemcsak az emlékezésre alkalom, hanem a tervezésre is. Erről beszél­gettünk Tóth Sándorral és Uhrik Dórával, akik annakidején Eck Imrével érkeztek Pécsre. Az elmúlt év egyik sikeres bemutatója a Kaméliás hölgy fotó: laufer l.- Mi lett az alapító csapat tagjai­val? - kérdeztem Tóth Sándort.- Szétszóródtak, de a pályát ke­vesen hagyták el. Esztergályos Cecí­lia színésznő, Hetényi János a Ma­gyar Táncművészeti Főiskola stú­dióvezetője, Major Mária civil lett, Veöreös Boldizsár meghalt, Rónay Márta a pécsi művészeti szakkö­zépiskolában tanít, Boschán Daisy operarendező, Árva Eszter az Operaházből ment nyugdíjba, Bretus Mária, Fodor Antal a Tánc- művészeti Főiskolán tanít, Dómján Mária a pécsi színház segédrende­zője, Medveczky Ibna revütáncos­nő volt korábban, Stimácz Gabi a MTF-ról ment nyugdíjba, Csifó Fe­renc Németországban dolgozott. Vagyis: többségük ha a táncos pá­lyát befejezte is, a színházban vagy közelében maradt.- A Pécsi Balettről szóló könyv­tárnyi irodalomban Uhrik Dóráról ilyen jelzőket olvashatunk: kitű­nő, nagyszerű, dekoratív, varázs­latos. 1985-ben szakmai nyugdíj­ba ment, most a művészeti szak- középiskola igazgatóhelyettese. 1999-ben visszatért, táncolt a Zorba című balettben. Hogyan te­kint vissza erre a negyven évre?- A Pécsi Balett létrejötte és működése - különösen a létrejöt­te - mérföldkőnek tekinthető, abszolút új volt a magyar táncmű­vészetben és tánctörténetben. Az addigi klasszikus irányzatok mel­lett megjelent az emberközpontú ábrázolás. Akkoriban el voltunk zárva a külvilágtól, miközben Nyugaton folyamatosan fejlődött, épült, virágzott a modern tánc­technika. A Pécsi Balett tulajdon­képpen nem formailag volt mo­dern, hanem mondanivalójában, színpadi dramaturgiájában, ábrá­zolásában volt forradalmi. Hús-vér emberekről szóltak a történetek nagyon hatásos szín­padi megfogalmazásban. Ez ko­reográfusközpontú balett volt: nyilvánvalóan Eck Imrére épült, az ő filozófiájára és művészi fan­táziájára.- Az én művészi elképzeléseim is ebben-gyökereznek, mindent ott tanultam. Az egész Eck Imre-i szerkesztés, az ő táncosokkal va­ló bánásmódja, pedagógiája példa volt számomra.- Eck Imre igazán ma lenne korszerű. Juranics Tamás és Bozsik Yvette nem ismerték Ecket, mégis Juranics erős szín­házi tudása, színpadi megfogal­mazása abszolút analóg Eck Imre megoldásaival. Bozsik Yvette nyi­tottsága, a fonákságok láttatása is hasonló Eckéhez. Vagyis Imre új­jászületett - más műhelyekben.- Volt aztán egy Tóth Sándor- periódus. Ő is Eck iskolájába járt, de sokkal táncosabbak a megfo­galmazásai. Érdekesek a fényké­pek. Az Imre-korszak fényképei expresszívek, de inkább statiku­sak. Sanyinál a testvonalak na­gyon szépek, artisztikusak.- A Herczog-i műhely neo­klasszikus jellegű, táncos megfo­galmazásra épülő, hiszen ő a nyu­gati tartózkodása alatt ilyen stílust képviselt.- Keveházi Gábor rendkívül di­namikus fiatalember, nagy lehe­tőségek vannak benne: az arányo­sabb munkamegosztás, nagyobb megbecsülés, emberibb körülmé­nyek megteremtésének lehetősé­ge­Balikó Tamás, a színház igaz­gatója 2001. március 13-án mutat­ta be a sajtó munkátársainak Keveházi Gábort, az új balettigaz­gatót és Egerházi Attila művészeti vezetőt. Keveházit megelőzte a híre: nem mint táncost, koreográfust, hiszen a nyolcvanas években há­rom évadban volt itt vendég. Ha­nem mint menedzsernek jött jó híre. Hogy energikus, hogy máris konkrét tervei vannak és jó külföl­di kapcsolatai. Keveháziék új fejezetet ígérnek a Pécsi Balett történetében. Olyan táncszínházát a klasszikus és az alternatív színház között, amelyet a maga sajátos arculatáért a pécsi közönség - újra - megszeret, és amely a világban jól eladható. Ok­tóberben három egyfelvonásossal kezdenek, de ügyelnek arra, hogy a város ne maradjon egész estét betöltő balett nélkül. Most a társulatépítés követke­zik. Keveházi Gábor már tartott egy tréninget a táncosokkal. „Van­nak olyanok, akik bírják majd a nehéz repertoárt", mondja, és . hozzáteszi: a balett továbbra is ki­szolgálja az operát, operettet, mu­sicalt. Huszonegy tagú lesz a tár­sulat, 11 szólista és tízen a tánc­karban. A gázsik kismértékű emelkedé­sére lehet csak számítani, de több pluszjövedelemre lesz lehetőség a külföldi és hazai vendégszereplé­sek révén. A jövő évi Tavaszi Fesz­tiválon és a Nyári Fesztiválon már megvan a pécsiek helye. Mindeh­hez „a Nemzeti Színház adja, en­gedi és szervezi a Pécsi Balettet", mondja Balikó Tamás igazgató. Mi, a közönség várakozással né­zünk a következő évadok elé. o. t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom