Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-14 / 102. szám
2001. ÁPRILIS 14., SZOMBAT ROMO N Y A B E MUTATKOZIK Új Dunántúli Napló - 15. oldal Nehezen, de kijövünk a pénzünkből A legszükségesebb kiadásokra eddig mindig volt fedezet Hosszúsétány V V Lovászftetény Nagypall Fazekasboda omonya. Már a római korban lakott település volt, erről tanúskodik az ásatások alkalmával feltárt templommaradvány. A 6-9. század között a mai Baranya helyén élt avaroktól is maradtak fenn tárgyi emlékek, amelyhez hasonlókat a falu mai területén lévő feltárt sírokban is találtak. A község neve először írásos emlékekben 1542-ben bukkan fel a mai alakban. Pontosan nem lehet tudni, hogy neve honnan ered, szakemberek valószínűsítik a horvát-szerb nyelvből származó elnevezést. Sokan viszont arra tippelnek, hogy Romagna vagy Romania tartománynév egyik magyarosított változata a név alapja. A török hódoltság alatt is valószínűleg lakott település volt, mégpedig magyarok éltek itt. A múlt század elején németek is kezdtek a faluba betelepedni. Jelentős iparral nem rendelkezik, a munkaképes korú lakosság többsége a mezőgazdaságban tevékenykedett, a második világháború után a megyeszerte híres termelőszövetkezet volt a legnagyobb munkaadó. A rendszerváltás után a téesz csődbe jutott, a dolgozók Pécsett helyezkedtek el. A település arra büszke, hogy abból a kis pénzből, ami adóból, meg az állami támogatásból összejön, a lakosságnak elfogadható szociális környezetet tudnak biztosítani. No, meg azzal is dicsekedhetnek, hogy csaknem teljes az infrastruktúrájuk. Folyamatosan, évek óta forráshiányos az önkormányzat költségvetése - mondja a település polgár- mestere, Herman József, aki tősgyökeres romonyai, itt született, éppen emiatt érzi kötelességének A népesség alakulása G 1930 1970 1990 2001 a falu gondjain segíteni. - Ennek azonkívül, hogy adóból rendkívül kevés pénzt tudunk összeszedni, tehát ebből semmiképpen sem tudnánk fedezni kiadásainkat, az is az oka, hogy egy időben folyamatos volt az elvándorlás a településről, elöregedett a lakosság, kevés a gyerek, márpedig az óvodát, és az ehhez tartozó napközi otthont fenn kell tartani, az általános iskolai oktatás támogatását is meg kell oldani - vagyis van egy állandó költség, amelyet a fogyó gyerekszám miatt egyre kisebb arányban fedez az állami fejkvóta, tehát a hiányzó összeget rendre a település költségvetéséből kell pótolni. Persze a forráshiány nem istencsapása, amely miatt évenként csődöt kellene jelentenie a polgár- mesternek, hiszen az állam megfelelő feltételek esetén folyamatosan kiegészíti az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került településeket. Azt már mondani sem kell, ez a megyeszékhely környéki falu sem kapta meg azt a statisztikai besorolást, amely bizonyos pályázatoknál a településnek előnyös helyzetet teremtene - vagyis nem hátrányos helyzetűek.- Ennélfogva úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk, igyekszünk megragadni minden lehetőséget, amellyel valamilyen fejlesztési, beruházási, támogatási forráshoz tudunk jutni. Nem szeretünk panaszkodni, mert erre nincs is okunk, bár a kevés pénzből nehezen tudunk kijönni, de a legszükségesebb kiadásokat eddig minden esetben elő tudtuk teremteni. Az alapvető oktatási és nevelési feladatok elvégzésére például az elmúlt durván tíz év alatt 30-35 millió forintot fordítottunk. Erre sohasem sajnáljuk a pénzt, hiszen ezzel a jövőnket alapozzuk, jó befektetésnek tartjuk, mert tudva tudjuk, hogy a megfelelő körülmények között nevelkedett ifjú nemzedék kellemes emlékekkel hagyja el az iskolapadot, s ha a későbbiekben véglegesen elköltözik faluból, és ha valamilyen döntési helyzetben segíteni tud, segíteni is fog. o Somogyi Hirdn ' ,, ' ^ Maitorta Kékesdo, 0e,eM Bgg| Perced ?S2ilá!>y GEftsébet . ,-o" 0 ROMONYA oBerkesd j. ... b . ' Nüíteái--- Kátoly0 fSz* Maráza há zasoknak az első lakás vásárlásához 100 ezer forint kamatmentes hitelt, valamint 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást. Nemrégiben a környéken egy német házaspár telket keresett. Ro- monyára érkezve, a település fekHerman József polgármester tősgyökeres romonyai Mert azzal számolnak a település irányítói, hogy a fiatalok többsége a szűkös megélhetési lehetőségek miatt Romonyán kívül keresi boldogulását. Ennek ellenére próbálják segíteni a letelepedésüket. Az önkormányzat már 1992- ben rendeletben biztosított a fiatal FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ vését megpillantva azonnal tudták, itt akarnak letelepedni. Azt mondták, ennek a helynek megmagya- rázhataüanul más az aurája, mint a többieknek, s ez azonnal megfogja az idelátogatót. Mi, őslakók is, pontosan ezt érezzük - vallja büszkén a település első embere. _______■ A falu gazdái A település polgármesterének 1998-ban ismét Herman Józsefet választották meg, az alpolgármester az előző ciklusban szintén ezt a posztot betöltő Fi- nak Nándor. A testület tagjai: Horváth László, Miklós Dezső és Pfeifer Árpád. Az önkormányzat egy képviselője időközben lemondott mandátumáról, helyette a választási listán hatodikként legjobban szereplő lesz a képviselő. Nemrégiben alakítottak egy bizottságot is, a polgármester ugyanis úgy vélekedett, a szociális támogatások elosztásában is érvényesüljön a többségi vélemény, a több szem többet lát elve. A szociális bizottságot Miklós Dezső vezeti, tagjai Horváth László és Pfeifer Árpád képviselők, valamint Bacskó Zoltánná házigondozó. Körjegyző: Ruppert Edina. Az oldal a romonyai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Nyugdíjasok ellátása Az idősek ellátásról folyamatosan gondoskodni kell, közülük sokan rendszeres ellátásban részesülnek. A nyugdíjasok elsősorban a betegségükkel kapcsolatban szorulnak segítségre. A faluban közmegelégedésre működik a háziorvosi szolgálat (a rendelőt nemrégiben újították fel), ám vannak olyan idős betegek is, akik mozgásképtelenek, vagy nehezen mozognak, szak- rendelésre vagy gyógyszerkiváltásra a megyeszékhelyre kell utazniuk. A szállítás feladatait jelenleg az önkormányzat alkalmazásában lévő házigondozó végzi, akit szeretnének átminősíteni falugondnoknak. A szolgáltatás működtetését a Szociális és Családügyi Minisztérium jelentős összeggel segíti, amelyhez pályázat útján lehet hozzájutni. A támogatás feltétele, hogy a gondnoki feladatok elvégzéséhez szükséges személy- gépkocsi vásárlásához az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. Áz idei költségvetés kimunkálásakor már erre is gondoltak, erre a célra egymillió forintot különítettek el. Minden rászoruló segélyt kap Az iskolába járóknak még az autóbuszbérlet árát is kifizetik Annak ellenére, hogy Romonya nem számít gazdag településnek, és a rendszerváltás óta alaposan átrendeződtek itt is a jövedelmi viszonyok, a lakosság létszámához viszonyítva kevesen kémek szociális segélyt. De aki kér, az általában kap is, ugyanis a szociHintázó gyerekek az óvoda új fajátékain ális bizottság jól ismeri a falu népét, el tudja dönteni, az igénylő rászorul-e a közösség támogatására, avagy sem. S mivelhogy ezzel mindenki üsztában van, jogtalan kérelemmel mostanáig nem találkoztak a dönt- nökök. Változó létszámban, 3040 gyermek kap gyermekvédelmi támogatást (havonként 4000 forintot), évenként ez 1,9 millió forint költséget jelent. Adnak temetési, valamint közgyógyellátási segélyt is. Ez utóbbi tulajdonképpen gyógyszertámogatás, azok kaphatják (a faluban jelenleg 16 idős lakos igényelhetí), akik- havi gyógyszerkiadás összege az egy főre jutó jövedelem tíz százalékát. Jövedelempótló támogatásban egy ember részesül, két munkanélküli kap rendszeres, havonta 12 200 forint juttatást. Ápolási díjban egy idős rokont gondozó családtag részesül, járandósága havonta 15 ezer forint. Három rászoruló kisgyermekes családnak megtérítik az óvodai térítési díj felét. Ugyanilyen nagyságú juttatásban részesülnek a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Az alacsony jövedelműeknél a napközi díjának 50 százalékát' is az önkormányzat állja. Szeptember elején, az iskolakezdéskor minden iskolás ko- fotó: tóth L. rú gyermekkel rendelkező család (ez még a felsőfokú tanulmányokat folytatókra is vonatkozik) beiskolázási támogatásban részesül. Mivel általános iskolája nincs a településnek, a Bogádra bejáró kisiskolásoknak a bérletköltségét is az önkormányzat fizeti ki. A beiskolázási segély, valamint a bérlet évente 500 ezer forint kiadást jelent._______■ Csodálatos a völgy A romonyaiak sokat költenek a falukép alakítására, mert meggyőződésük, hogy a településen előbb-utóbb jelentős lesz az idegenforgalom. A faluszépítést folyamatos feladatnak tartják, gondot fordítanak a katolikus templomuk patinás külcsínének megőrzésére, 1997-ben márvány emlékművet állítottak az első és második világháborúban elesett romo- nyaiaknak, bővítik és egyben felújítják a kultúrházat. De a falu idegenforgalmi vonzását nem csak erre építik, hanem a páratlan szépségű, a település mellett Hás- ságyig húzódó völgyre. Itt egy kutatófúrás során, csaknem 1500 méter mélységben hőforrásra bukkantak, amelyet szakértők ugyan még nem minősítettek gyógyvíznek, ám több geológus úgy véli, a felszínre érkező, több mint 50 fokos víz gyógyhatása megegyezik a harkányi forráséval. A völgy azonban páratlan szépségével önmagában is vonzaná a természetkedvelőket. A természeti adottság idegenforgalmi hasznosítására többféle megoldást dolgoztak ki. A 160 hektár területen egy vagy két tavat létesítenének, mert szakemberek szerint ma már víz nélkül elképzelhetetlen turisztikai központot létrehozni. A tava- (ka)t a falun is keresztülfolyó patak táplálná, amelynek kommunális szennyezettségét a csatornahálózat kiépítésével kellene megszüntetni. A négy falut összekötő hálózat kiépítéséhez állami pénA varázslatos völgy értékeket rejt zekre pályáznak, valamennyi itt lakó vállalja a fejlesztéssel járó egyéni kiadásokat. __________■ A Hévízen megvalósuló lakópark a Mecsek lábánál fekvő Romonyán is tetszetős yolna fotó: t. l Lakóparkban gondolkoznak A Széchenyi-terv pályázatán is rész akarnak venni A falunak kevés lehetősége van a fejlesztésre, a többi környező településsel egyetemben a rendszerváltást követő privatizációs hullám következtében szinte minden településkörnyéki birtok magántulajdonba került. Az évek folyamán sikerült viszont 7 hektár részaránytulajdonú földet visszavásárolni, a baj csak az, hogy a parcellák nem alkotnak összefüggő területet. Az önkormányzat keresi a megoldást, hogyan is lehetne a kisbirtokokat egységesíteni. Már tárgyalásokat folytatnak az ÁPV Rt.-vei, hogy az állami tulajdonban lévő, egybefüggő, falu melletti területükért cserébe fogadjanak el ugyanolyan nagyságú, de nem egységes birtokokat. A polgármester szerint van remény az alkura. Ezen a 7 hektáros szántón nem jelölnének ki építési telkeket, mert itt zárt rendszerű lakóparkot szeretnének létrehozni. Pécs közelsége miatt erre a rendkívül drága letelepedési lehetőségre is van igény. Az önkormányzat a befektetőknek a területen kívül a teljes infrastruktúrát is tudja biztosítani. Nem hagyják ki a Széchenyi- terv adta lakásépítési lehetőséget sem. Szeretnének bekapcsolódni az önkormányzati bérlakás-építési akcióba, már készítik is a pályázati terveket, hiszen a Gazdasági Minisztérium az állami pénzek igénybevételéhez több mint 30 feltételt szabott meg. A településen van egy önkormányzati tulajdonú, de jelenleg használaton kívüli épület, ebben alakítanának ki egy többhelyiséges bérlakást. A sikeres pályázathoz a falunak az építési költség 20 százalékát kell biztosítania, ám ezt az ösz- szeget nem kell előteremteni, mert az épület hivatalosan felbecsült értékét beszámíthatják önrészként. Az állami támogatás feltétele, hogy 20 évig bérlakásként kell működtetni, a bérlemény díját pedig az építési költség 2 százalékában kell megállapítani. Szándékaik szerint átmeneti megoldásként fiatal házasoknak biztosítanának lakhatási lehetőséget.
