Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-01 / 59. szám

8. oldal - Űj Dunántúli Napló T E L E J----9S ------­20 01. Március 1., csütörtök Emlékeztető SZOMBATON tartja aranymi­séjét Paskai László bíboros, prí­más, esztergom-budapesti ér­sek. Az esztergomi Bazilikában fél 11-kor kezdődő szentmisén részt vesz Mayer Mihály pécsi megyéspüspök. A TAVALYIHOZ hasonlóan idén is szerveznek exkluzív jellegű városnéző sétát az Idegenveze­tők Világnapja alkalmából. Ta­lálkozás március 4-én, vasárnap de. 10 és du. 14 órakor a Kápta­lan u. 8-ban. A kb. másfél-két órás, ajándéknak szánt idegen- vezetés keretében a készülő kő­tárban, az ókeresztény temető egyes építményeiben és az új díszkapunál adnak tájékoztatást. BALESET következtében Bala- tonfenyvesen 85 éves korában elhunyt Romvári Illés. Palotabo- zsokon, Máriakéménden, Bóly- ban, Szebényben, Dunaszek- csőn volt lelkész. Baján a Ró­kus temetőben az édesanyja mellé temetik március 7-én. CSERKÉSZELŐADÁS. A ma­gyar cserkészmozgalom közel­múltban elhunyt két kimagasló személyiségéről, Sinkovits Imré­ről, a nemzet színészéről és Bolváry Pál pálos atyáról hang­zik el hangképes előadás a 10. sz. P.Á.R. csapat soron követke­ző összejövetelén, március 7-én, szerdán 17 órakor a Széchenyi Gimnáziumban. Előadó: Iva- sivka Mátyás cserkésztiszt. Ér­deklődőket is szívesen várnak. KADA LAJOS új megbízatása. II. János Pál pápa Kada Lajos érse­ket, nyugalmazott apostoli nunci- ust a Keleti Egyházi Kongregáci­ójának konzultorává nevezte ki. ÚJRA LEHET kezdeni a Szent­földre irányuló csoportos utazá­sokat. Az izraeliek, a palesztinok, a szentföldi ferences kusztódia egybehangzó véleménye az, hogy újra lehetne kezdeni a Szentföldre irányuló csoportos utazásokat anélkül, hogy a za­rándokok veszélyben lennének. Az izraeli-plasztin vérengzések miatt ugyanis múlt év októbere óta szinte teljesen felfüggesztet­ték a zarándoklatok szervezését. MAGYAR KIÁLLÍTÁS a Vatikán ban. Jó ütemben halad a Magyar Kereszténység Mülenniuma (Hungáriáé Christianae Millenni­um) címmel 2001 októberében megnyíló vatikáni kiállítás előké­szítése. A bemutatandó kincsek között lesz várhatóan a koroná­zási eskükereszt, a Tihanyi alapí­tólevél, Ulászló kardja, továbbá Benczúr Gyula: Szent István fel­ajánlja a koronát, illetve Aba- Novák Vilmos: Utolsó vacsora cí­mű festménye, valamint kóde­xek, metszetek, miseruhák, ér­mék, ereklyetartók. Az ajándék a szeretet jele Gálaműsor a kékesdi templomért A magból lesz a csíra, a csírából sarjad az élet és mindennek kezdetén ott a virág, az örök misztérium a maga kibomló sziromva­rázsával. Mindig íontos mozzanat a hang- megütés, az első szó, a színárnyalat. így él bennünk a vasárnapi élmény, amikor egy templomépítés részesei lehettünk, egyelőre téglák és habarcs nélkül. De mint parányi magban a hatalmas fa, ebben a mozzanat­ban is jelen volt maga a cél. Buzánszky Jenő, Keszler Mátyás, a pécsi Rock and roll bajnokok, Pásztoty Dóra és Kovács Ervin, a Katus test­vérek és Szentgyörgyi Rómeó, Kovács KOKO István, Kőbán Rita, a MiZo csapata, Szívós István és Storcz Bo­torul vettek részt azon a show-műsoron, amit az el­múlt vasárnap rendeztek Pécsett, a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont Tiborc utcai sportcsarnokában a kékesdi Szent Mihály Kolping Család Egyesület szer­vezésében. A sportvilág kiemelkedő személyiségei­nek közreműködésével megrendezett program teljes bevételét a Kékesden épülő templom javára fordítják. A Nagy Bandó András vezette emlékezetes műsort Antal Géza apát-plébános Pécsváradnak és még 11 kisebb-nagyobb településnek a plébánosa nyitotta meg. A legkisebbek közé tartozó, 213 lakosú, az élni akarás mellett döntött Kékeseiről szólva emlé­keztetett a településen két évvel ezelőtt született elhatározásra, hogy templomot építenek maguknak. Hatalmas áldozattal majdnem kétmillió forintot adtak össze. Kezdeményezésüket már többen támo­gatták, így például Mécs Károly színmű­vész, a pécsi Bárdos kórus, Papp Lajos szívsebész professzor, valamint Páva Ist­ván történész és Lábady Tamás alkot­mányjogász, Sass Szilvia operaénekes és mások. A plébános úr elmondta: - Autóm an­tennáján kis szalag van. Néhány négyzet­centiméter csupán, mégis egy egész hit­vallás, mert fölül piros, középen fehér, alul meg zöld. Sokszor kérdezik, miért van ott a magyar zászló? Vá­laszom: mert, ha nem lenne ott, senki meg nem kér­dezné, miért nincs. Amikor kiváló sportolóink előtt lo­bog magas rúdon a nemzeti zászló, ők csak azt látják, megfeledkeznek a fáradalmakról, a küzdelmes készü­letről, az utolsó csepp erőt is kisajtoló versenyről, s gyorsabban ver a szívük. Azért is szeretjük a sportoló­kat, mert szívük van és szívből adják, amit adnak. Amikor pedig a Himnusz szól, nekik könny csillog a szemükben. „Akinek a szíve tele van szeretettel, mindig van va­lami ajándékozni valója” - hirdette Szent Ágoston. A mottóként választott gondolat és Antal Géza szavai al­kották a fonalat, amelyre a rendezvény eseményei, mint egy igazgyöngyszemek felfűződtek. - Biztos va­gyok abban - mondta végezetül az apát-plébános -, hogy azért tudta megindítani szívüket egy kis falu él­ni akarása, mert győzelmi örömüket önzetlen szívvel nekünk ajándékozzák. Nagy Bandó András ugyancsak színvonalasan váltott át a világhírű sportolókkal való beszélgetés könnyed fordulataira, emlékeztetve bennünket arra is, mi mindent szolgált már hatalmas odaadással a magyar humor. Vastapsossá forrósuk a délután, ami­kor Buzánszky Jenővel, az aranycsapat nagy öregjé­vel és Keszler Mátyással, a pécsi futball legendás alakjával a hajdani győzelmeket idézve föl, megkér­dezte Buzánszkytól: - Vajon mi következik be előbb, az hogy ismét világszínvonalra kerül a magyar fut­ball vagy megépül a kékesdi templom? - A templom - volt a válasz. A Kőbán Rita és Storcz Botond kajak-kenusokkal való beszélgetésből Kőbán Ritának azt a gondolatát éreztük üzenet értékűnek, amely szerint nagyon fon­tos egy ilyen templom fizikális megvalósulása, de ugyanígy fontos az is, hogy mindenkinek legyen meg a lelkében is a saját benső temploma. A világelsőség, K0K0 családi síelés helyett jött Pécsre FOTÓ; LÄUFER L mint spotteljesítmény valóban hallatlanul nagy dolog, de fontosabb, hogy az ember úgy éljen, hogy amikor 80 évessé válik, akkor legyen, aki bemegy hozzá a kór­házba meglátogatni. Azaz: a teljesítményen túl le­gyen, maradjon valami szeretnivaló benne. Mert az emberben a szeretnivalóság a legfontosabb. Kovács KOKO István ökölvívó olimpiai és világbaj­nok a közönség részéről való királyi fogadtatás után elmondta, hogy éppen pihenőben lévén, családja a hét elején feszegette: - Nem ártana egy kicsit kivonni magunkat a forgalomból. - Jó, akkor a hét végén el­megyünk síelni. Ők el is mentek, én meg itt vagyok... Az első szirom így bomlott ki. Egy soha nem látott szépségű virágé. BEBESSI KÁROLY Negyvennégy új bíboros Negyvennégy új bíborost avatott február 21-én a Szent Péter téren, a katolikus egyház történetének legnagyobb konzisz- tóriumán II. János Pál pápa. Az új bíborosok a négy világ­rész 17 országát képviselik, különféle nyelveket beszélnek. „Mindez az egész világon elter­jedt egyház azon képességének a jele, hogy egymástól eltérő ha­gyományú és nyelvű népeket fog­lal magában és viszi el mindenki­hez Krisztus üzenetét” - mondta II. János Pál pápa. A magyar egyház történetében is jelentős évfordulót ünnepel­tünk február 21-én: 1946-ban, 55 évvel ezelőtt XII. Pius pápa ezen a napon kreálta bíborossá Mindszenty József esztergomi érseket. „A repülőtérről a Via Giuliára hajtattunk - írja emlékirataiban a bíboros. - Ott volt szállásunk a Pápai Magyar Intézetben. Dél­után több hivatalos látogatást tet­tem és másnap a szentatya külön végrehajtotta velem az elmaradt szertartásokat. Magánkihallgatá­A nagyböjt Megkezdődött egy különösen fontos időszak a katolikus emberek éle­tében - a nagyböjt. A római katolikus egyházban szerdától (hamva­zószerda), a görög katolikus egyházban már hétfőtől fokozott testi és lelki összeszedettséggel készülünk az „ünnepek ün­nepére”, Jézus Krisztus feltámadására. A negyven napig böjtölő Jézus példájára egyhá­zunk már a korai időktől kezdve negyvennapos böjttel készít elő minket a húsvét ünnepére. A görög katolikus egyházban a nagyböjti idő nem annyira Jézus szenvedése emlékének szentelt időszak, mint inkább a lelki megváltozásé, újjáalakulásé. Készü­let arra, hogy a böjt végén megláthassuk és megün­nepelhessük Krisztus önkéntes kínszenvedését és a feltámadás fényes ünnepét. A készület egyik legis­mertebb és általános módja az ételtől való tartózkodás. (Ez nem azo­nos a fogyókúrával, és nem merülhet ki abban, hogy „szerdán és pén­teken nem eszünk húst’’.) Az egyházatyák és a hívők kollektív lelkiis­merete világosan felismerte lelki értékét az egyes ételektől való tartóz­kodásnak, azt az értéket, amely mind bűnbánati, mind megtisztító hatású az azt komolyan végzők számára. De nemcsak ez a megtar­tóztatás képezi a nagyböjtben szükséges egyetlen magatartást. A lel­ki készület legalább ennyire fontos. A nagyböjt folyamán szigorúb­ban ellenőrizzük gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket. Fi­gyelmünket az Üdvözítő személyére összpontosítjuk és arra, hogy mit kíván tőlünk. Az Istennek tetsző böjt tehát „kerek egész”, amelyet nem lehet belső és külső aspekusokra szétválasztani. A készület egyik legfontosabb módja a bűnbánat. Az Egyház első századaiban a „vezeklők”, akik nyilvánosan bűnbánatot tartottak, ebben az időszakban ünnepélyesen kiengesztelődtek a hívők közössé­gével. A nyilvános vezeklés megszűnt, a bűnbánat szelleme azonban megmaradt. Hiszen nem vagyunk-e mindnyájan különböző fokban bűnösök és bűnbánók? Ezért a nagyböjt olyan alkalom számunkra, amikor még inkább megvizsgáljuk lelkiismeretünket és kiengesztelő- dést keresünk az Úrral. Arany szájú Szent János böjttel kapcsolatos, több mint ezerhatszáz éves figyelmeztetései ma is nagyon aktuálisak: „Ne csak szád böjtöl­jön, hanem szemed, füled, lábad, kezed is... Böjtöljenek kezeid, tisz­tán maradván a lopástól és kapzsiságtól. Böjtöljenek lábaid az által, hogy illetlen élvezetek után ne járjanak! Böjtöljenek szemeid az által, hogy szemérmetlenül és bűnös kívánsággal senkire se tekintsenek!” Ha fontosnak tartjuk a feltámadott Krisztussal való húsvéti talál­kozást, nem állhatunk elé készületlenül. A böjti cselekedetek köze­lebb visznek bennünket ahhoz, hogy megértsük, mit tett Jézus ér­tünk, amikor a pusztában böjtölt, értünk fölvette keresztjét és a mennyek országának örömét nekünk is biztosította feltámadásával. ,,,, ....... v,, Bodogán Lászlóparókus Né pszerű egyházi iskolák son fogadott, azon elő kellett ad­nom a késedelem okát. Talán ép­pen ez az epizód indította arra, hogy február 21-én a nyilvános konzisztórium alatt, amelyen az új bíborosok fejére tette a bíbor- noki kalapot, engem átölelt és „Éljen Magyarország”-ot kiáltó szavak kíséretében helyezte fe­jemre az enyémet. Utána megin- dultan hozzátette: „A 32 közül (akik akkor bíborosok lettek) te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vérta­núságot.” A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) 1999-es adatai sze­rint az egyházak jelenleg 74 óvodát, 177 általános iskolát, hét gyógypedagógiai inté­zetet, tizenöt szakiskolát, 87 középiskolát (ebből 79 gim­názium), 28 egyetemet, főis­kolát működtetnek. A legnagydbb iskolafenntartó aró- mai katolikus egyház ’az. egyházi iskolák 58,4 százalékával. A refor­mátusokhoz 25 százalék, az evan­gélikusokhoz 7,1 százaléknyi okta­tási intézmény tartozik. A mara­dék tíz százalékon egy-egy intéz­ménnyel osztozik a zsidó hitköz­ség, a görög katolikusok és a pünkösdisták. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az egyházi iskolák száma. A tanulólétszám az általános iskolák­ban csaknem négyszeresére, a kö­zépiskolákban a kétszeresére nőtt, miközben az iskolás korosztály lét­száma ugyanebben az időszakban csaknem 30 százalékkal csökkent. A megkérdezett iskolák illetékkel azonban megjegyezték, a jelentke­zések alapján férőhelyeik többszö­rösét meg tudnák tölteni. A szülők, diákok körében azért is népszerűek az egyházi iskolák, mert az itt tanulók igen nagy arányban jutnak be a felsőoktatási intézményekbe. A középiskolák felvételi rangsorában - tíz év átla­gában - legjobb száz között 24 egy­házi gimnázium szerepel, miköz­ben az országban ennek az iskola­típusnak csupán 8,3 százaléka egyházi fenntartású. A színvonal emelkedését jelzi, hogy például a miskolci Fráter György Gimnázium 1990-ben a 21. helyen szerepelt a felvételi rangsor­ban, két éve már a második volt, a Budapesti Piarista Gimnázium pe­dig a tizedik helyről az ötödikre küzdötte fel magát. Ennek igazga­tója, Görbe László elmondta: a je­lenleg túlzottan liberális iskola- rendszerben eleve azok jönnek hozzájuk, akik a katolikus szelle­miség mellett igénylik a kemény munkát és a fegyelmet. Ismerni, érteni Jézus a pusztába vonult A Jordán folyóban való megkeresztelkedésével és a kísértések legyőzésével vé­get ér Jézus rejtett életsza­kasza és kezdetét veszi nyilvános működése. Felfe­di küldetését és hirdetni kezdi Isten országának örömhírét. Jézus gyermekkorának evangé­liumából hírt kapunk Zakariás és Erzsébet fia, Keresztelő Já­nos születéséről is. Ezek a szö­vegek nagy jelentőséget tulaj­donítanak személyének: ő Jé­zus érkezésének hírnöke. János fiatalon elhagyta szülei házát és a pusztába vonult. A sok nélkü­lözés után előlépett magányá­ból, bejárta a Jordán partvidé­két és bűnbánatra hívta az em­bereket. Egyúttal megkeresztel­te az elébe járulókat, hogy er­kölcsileg megtisztuljanak és méltók legyenek a mennyek or­szágára. Egy napon a názáreti Jézus is megjelent, hogy megkeresztel- kedjék. Akkor a mennyei Atya szózatot intézett az égből és szeretett Fiának nevezte Jézust. A Szentlélek pedig leszállt rá és erőt öntött belé. Jézus a pusztába vonult, ahol negyven napig böjtölt és imád­kozott. Jézus legyőzte a kísértéseket és hirdetni kezdte Isten orszá­gának örömhírét. Az örömhírt, amely arról tudósít bennünket, hogy Isten közöttünk munkál­kodik, és hogy az ember köz­vetlenebb kapcsolatba kerülhet Istennel. Hardi Szilvia A béke nagy szolgája „A XII. Pius pápa által megmen­tett zsidók” - ez a címe annak a könyvnek, amelyben Antonio Gaspari eddig még ismeretlen, vagy kevéssé ismert tanúságtéte­leket gyűjtött össze Pacelli pápá­ról, és azokról az „ismeretlen hő­sökről”, akik saját életüket koc­káztatták, hogy zsidókat mentse­nek meg a II. világháború idején. A kötetet a napokban mutatták be a Szeplőtelen Szűzanya nevét vi­selő római bőrgyógyászati inté­zetben, amelynek épületében 51 zsidó lelt menedéket. Gaspari könyvében olvasható: „Egyedül csak az egyház szállt ma­radéktalanul szembe Hitler kam­pányával, amely az igazságot akarta megsemmisíteni." Ezeket a szavakat nem egy keresztény, ha­nem Albert Einstein mondotta 1940-ben. „Amikor a rettenetes vértanúság lesújtott népünkre, a pápa felemelte szavát az áldozatok érdekében... A béke nagy szolgáját siratjuk" - mondotta Golda Meir, az egyik legkiemelkedőbb izraeli politikus 1958-ban, XII. Pius halá­lakor. Ami a leginkább meglepő Gaspari könyvében, hogy a pápa érdemeit elismerő tanúságtevők 80 százaléka zsidó. A nagyközönség talán nem is­meri Giovanni Palatucci vagy Angelo Rótta érsek, budapesti nuncius nevét: csak ők ketten több mint 10 ezer ember életét mentették meg. Gaspari könyvé­nek bemutatóján jelen volt Elio Toaff római főrabbi; is, aki sze­mélyes élményét idézte fel. Éle­tét dón Bernardiono, egy plébá­nos mentette meg, amikor a ná­cik érkezésekor otthonában rej­tette el. A főrabbi családja pedig egy vidéki plébánosnak köszön­heti életét. P. Peter Gumpel jezsuita, a Pápai Gergely Egyetem professzora rámu­tatott: 1963-ban, Hochhut, egy szél­sőbaloldali német drámaíró műve, „A helytartó” feketítette be rágalma­ival XII. Pius alakját. A jezsuita atya a római zsidók 1943. október 16-ai deportálásáról kifejtette: „XII. Piust korán reggel Pignatelli Aragona hercegnő értesítette arról, hogy mi van készülőben. A pápa azonnal felhívta az államtitkárt és megparancsolta neki, hogy sürgő­sen tiltakozzon a német nagykövet­nél, Hans von Weizsáckemél. De nem elégedett meg ennyivel. Döntő választás volt, hogy egyik legköz­vetlenebb munkatársát, a salva- toriánusok legfőbb elöljáróját, P. Pancrazio Pfeiffert elküldte a római német tábornokhoz, Stalhelhez, akinek volt annyi bátorsága, hogy telefonon értesítse Himmlert a pápa tiltakozásáról. A megrémült Himm­ler megparancsolta, hogy azonnal állítsák le az üldöztetést. Eközben' Rómában az egyházi intézeteket ar­ra utasították, hogy minden lehet­séges segítséget adjanak meg az ül­döztetést szenvedő zsidóknak. Ez­által ezrek és ezrek életét mentették meg.” Pusztán Rómában az egyház 4447 személyt mentett meg XII. Pius tiltakozása nyomán. A depor­tálás, amelynek két napig kellett volna tartania, még aznap délután két órakor befejeződött - mondta P. Gumpel, aki szerint a most megje­lent könyv rendkívül pozitív, mivel olyan tényeket közöl az olvasókkal, amelyeket minden bizonnyal nem ismernek. Megmutatja, mit tett a katolikus egyház: olyan dolgokat, amelyeket ma már elfelejtettek és amelyeket részben szánt szándék­kal elhallgatnak és letagadnak. t 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom