Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-31 / 88. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló 2001. Március 31., szombat A parlagfű nem legyőzhetetlen Az Amerikában honos rozsdagombával irtanák a gyomnövényt MEGSZÉPÜL A KLUB. Lassan a végéhez közeledik a pécsi August Senoa Horvát Klub külső felújítása. A homlokzat lefestése után most a mázolás következik. fotó: müller andrea KÖZBIZTONSÁGI FÓRUMOT RENDEZTEK tegnap Pécsett a meszesi városrészben. Az érdek­lődők láthattak többek között nyomozókutyákat és rendőrségi járműbemutatót, részt vehettek ujj­lenyomatvételen és vetélkedőkön. A felnőttek előadást hallgathattak meg a közbiztonságot be­folyásoló körülményekről és feltehették kérdé- seiket a témához kapcsolódóan. ___________ibei Eg yre több a munkanélküli Romlott az Ormánságban a munkaerő-piaci helyzet Sellye Tovább romlott az Ormán­ságban a munkaerő-piaci helyzet. Úgy tűnik, 2000 fölé is emelkedhet a tér­ségben a munkanélküliek száma. Az Ormánság munkaerőhelyzete a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Sellyéi Kirendeltségé­nek vezetője, Vicze Béla szerint kritikussá vált. Az eddigi 1937 munkanélküli 35 településről ke­rült ki. A halmozottan hátrányos helyzet ellenére márciusig a ki- rendeltség még 163 embert tu­dott a munkáltatókhoz kiközvetí­teni. A térség az Elcoteq-elbo- csátások révén most újabb 102 munkanélküli tartós tehertételé­vel kénytelen szembenézni. Ezen felül tegnapra volt időzítve az a mára átcsúszott gyűlés, amelyen egy, nevének elhallgatását kérő cég újabb 25 térségi dolgozó munkaviszonyának megszünte­tését jelenti be. Az önkormányzatok idén a közmunkákkal sem tudnak ko­molyan enyhíteni a szorongatta- táson, mert az ismert módon - ál­lami cégekhez kerülnek a köz­munkások - elestek ennek anya­gi lehetőségétől, holott az előző években 170 embert tudtak fél éven keresztül foglalkoztatni. Áprilisban 16-an fejezik be az épületburkoló tanfolyamot, talán nekik még akad majd munka. A női munkaerő egy részét a varro­da és a szövőüzem foglalkoztat­ja. Most a gyógynövénygyűjtési programon dolgoznak, talán 20 munkanélkülit tudnak majd beis­kolázni egy ilyen témájú tanfo­lyamra. A helyi foglalkoztatási tartalékok egyelőre nem kínál­nak különösebb lehetőséget a fe­szültség enyhítésére. Bárányok nélküli állatsimogatás A száj- és körömfájásjárvány miatt a pécsi állatkertben és az akvárium-terráriumban is óv­intézkedéseket vezettek be: a Mecseken néhány hete nem lá­togathatók a patás állatok, és tilos az állatok etetése, ezért mindenhonnan leszerelték az eledelautomatákat. A Munkácsy Mihály utcai akvárium-terráriumban pedig a minden évben megtartott húsvéti állatsimogató zajlik majd szerényebb keretek kö­zött: idén nyulakkal és kiscsi- békkel barátkozhatnak a gye­rekek. Az április 10-e és 17-e között zajló rendezvényről azonban a korábbi évekkel el­lentétben a bárányok - a jár­vány esetleges veszélyei miatt - hiányozni fognak. Az ünnepet megelőző szom­baton és húsvétvasárnap pedig tojásfestéssel várják a látogató­kat. A PATAPOKLOSI faluházban tegnap délután filmbemutatóval emlékeztek meg a holocaust ci­gányokat is súlyosan érintő tragi­kus eseményeiről. A köszöntők után bemutatták Varga Ágota Ro­ma holocaust című filmjét, majd a résztvevők kötetlen beszélge­tést folytattak az alkotókkal, sze­replőkkel, vendégekkel. (bk) A HARKÁNYI óvodások tegnap ellátogattak a Laszinger-tanyára, hogy megnézzék a környék leg­nagyobb juhtenyészetét. A közel­gő húsvéti ünnep alkalmából a bárányok életével ismerkedtek a kicsik. Csak ezen a tanyán száz bárány vár olaszországi elszállí­tásra, amennyiben a száj- és kö­römfájás miatti határstopot fel­oldják a hatóságok. (cs) AZ ENDRŐCI ebtulajdonosok közül többen bejelentették, mivel sokallják a 800 forintos oltási díjat állatonként, nem oltatják be jó­szágukat. A faluban csaknem fél éve nincs jegyző, így senki sincs, aki kényszeríthetné a lakókat ar­ra, hogy vigyék el ebüket a köte­lező veszettség elleni oltásra, (cs) BERKESD ÉS PEREKED kis kerttulajdonosait segítik a Pécsi Közbiztonsági Egyesület tagjai. A járőrök éjszakánként a szőlőhe­gyen is portyáznak, hogy meg­akadályozzák a présházfeltörése­ket. (CS) Devonból érkeztek pÉCS nított 34 angliai nyelvtanár eddi­— gi munkáját, a nyelvoktatás to­Héttagú brit önkormányzati kül- vábbi lehetőségeit tekintik át. Ezt döttség érkezik ma Baranyába az követően a Király utca 33 sz. alat- angliai Devon megyéből. Az otta- ti Angol Tanári Központban a ni tanácsi delegáció Brian Ted Pinney-emlékszoba avatásá- Greenslade és Fred Symons elnö- ra kerül sor, amelyen dr. Kurucsai kök vezetésével 14.30-kor a Me- Csaba országgyűlési képviselő gyeházán munkamegbeszélést mond beszédet. Az emlékszoba folytat Kékes Ferenccel, a Baranya névadója Devon megye tanácsá- Megyei Önkormányzat elnöké- nak a közelmúltban elhunyt el­vei, és más megyei vezetőkkel, nöke volt. Többek között az 1992-től itt ta- _________________________ Fá jó szívvel tudatjuk, hogy férjem, édesapám, nagy­apánk, testvérem és kedves rokonunk, VINCZE LÁSZLÓ tanár volt királyegyházi lakos 57 éves korában elhunyt. Teme­tése április 3-án 14 órakor lesz a szentlőrinci temetőben. A gyászoló család Az amerikai kontinensről származó parlagfü­vet természetes ellenségével lenne a legcélsze­rűbb kiirtani - vallja Bohár Gyula, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, aki nemrégi­ben Pécsett ismertette kutatási eredményeit. Állítása szerint rozsdagomba-fertőzéssel egy év alatt az egész országban fel lehetne számol­ni az allergiás megbetegedések egyik legfőbb forrását jelentő parlagfűmezőket. Pécs-Budapest A parlagfű az 1920-as években jelent meg először hazánk területén. Ez a rendkívül igénytelen gyom természetes ellenség híján korlátok nélkül hódítja meg a parlagon hagyott területeket. Bohár Gyula nemrégiben egy Pécsett tartott, a Kiwanis Egyesület által szervezeti szakmai konfe­rencián ismertette a gyom elleni védekezés területén végzett kutatási eredményeit. A mezőgazdasági szakember állítja, olyan kórokozót talált, amely el­pusztítja a gyomnövényt: a rozsdagomba kinn a ten­gerentúlon honos, a parlagfüvet támadja meg, így teremt természetes egyensúlyt. Mivel Magyaror­Vadászat parlagokra Pécsett áprilisban kezdik el járni a közterület-felügye­lők a várost parlagfűvel benőtt területek után kutatva. A gondozatlan magánbirtokok tulajdonosait az első fi­gyelmeztetés után 10 ezer forintig terjedő helyszíni bír­sággal is sújthatják. Amennyiben ezt követően sem te­szi rendbe birtokát, szabálysértési eljárás indul ellene, ahol a kiszabható büntetés felső határa már 30 ezer forint. Pécsett legtöbbször lakossági bejelentés alap­ján lelik meg a parlagon hagyott területeket: tavaly ösz- szesen 50 ezer forintnyi bírságot szabtak ki a szabály- sértőkre. szágra kerülése óta a parlagfűállomány nem talált ellenségre, a szakember állítása szerint a védekezést is „elfelejtette”, így a rozsdagomba betelepítésével elérhető lenne a rövid időn belüli teljes kiirtás. A szakember 1994-ben kezdte meg kutatásait tár­saival együtt a Magyar Tudományos Akadémián, de kellő érdeklődés és támogatás híján néhány évvel ez­előtt abbamaradtak a vizsgálatok. Bohár Gyula sze­-sa­nnt az ötlet teljesen veszélytelen az ökológiai egyen­súlyra, hiszen más növényeket nem fertőz meg a kór­okozó, s már csak a legvégső lépés lenne hátra az al­kalmazásig, mégpedig, hogy zárt, laboratóriumi kö­rülmények között kiválasszák a rozsdagombafajok közül a legha­tékonyabbat. A hazai szakemberek többsége azonban nem ilyen optimista. Dr. Szabó László, a Pécsi Tudomány- egyetem növénytani tanszékének vezetője elmondta, óvatosan kell kezelni a betelepítéseket, hiszen a természeti folyamatokat nem lehet teljes bizonyossággal letesztelni la­boratóriumi körülmények között. Nem tudható, hogy ez a gomba, hogyan viselkedne Magyarorszá­gon a sok új faj környezetében. A legnagyobb óvatos­ságra pedig az adja az okot, hogy a gombák jellemző tulajdonsága, hogy könnyen mutálódnak, s a termé­szetes átalakulás hatására akár gazdanövényt is cse­rélhetnek, vagyis - lehet, hogy csak egy, vagy tíz év múlva -, de számtalan más fajt is kipusztíthatnak. A tanszékvezető elmondta, szerte a világon folynak ha­sonló kutatások, eddig megnyugtató eredmények nélkül. Hozzátette: a most is alkalmazott módszerekkel, a kasszálás- sal és a gyűjtéssel is jó eredményeket le­het elérni, az ökológiai katasztrófa veszé­lye nélkül, még ha jóval nagyobb költsé­gekkel is jár. Albert Pál (képünkön), a Pécsi Va­gyonkezelő és Városüzemeltetési Rt. közterület-főosztály vezetője elmondta, csak Pécsett évi hétmillió forintot költ a cég a parlagfű elleni védekezésre, a megelőzését szolgáló, áprilisban kez­dett vegyszeres permetezésre, és a nyá­ri kaszásra. A Baranya Megyei Közút­kezelő Kht. a megye közútjai mentén végez kaszálást, amire 87 millió forint megy el min­den szezonban. Ezzel szemben a „természetes ellenség” körüli kutatásokat éppen az motiválja, hogy néhány gom­baspóra elhintésével, és a szél segítségével egy sze­zon alatt kiirtható lenne a gyomnövény. (Háttér: unvw.danantulinaplo.hu) SZABÓ ANITA Hírcsatorna Csak viszi a város pénzét az üres szabadidőközpont A képviselő-testület legutóbbi tanácskozásán interpellált Vágvölgyi István a helyi szabadidőközponttal kapcsolatban. A városatya véleménye szerint legalább az elsődleges ál­lagmegóvási munkálatokra biztosítani kellene a szükséges pénzt. Siklós Egykor 16 millió forintért hozta létre a Vékom Településüzemelte­tési Kft. saját beruházásában azt a - többek között éttermet, teke-, tenisz- és labdarúgópályákat is magába foglaló - négyezer négy­zetméteres szabadidőközpontot, amelyet később vállalkozók üze­meltettek. Az elmúlt év februárjá­ig volt érvényes bérleti szerződés, a legutolsó vállalkozói csoport - amely 10 millióért hajlandó lett volna megvásárolni az objektu­mot - távozása óta azonban üre­sen áll az épület, ennek tudható be az állapotromlás. Vadon Lászlótól (képünkön), a Vékom ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a kivonult bérlővel szemben három pert is indítot­tak, az elmaradt bérleti díj, az áramköltség, továbbá néhány el­tűnt berendezés miatt. Az első két perben a bíróság á Vékom számára kedvező ítéletet hozott - legutóbb éppen a hét elején -, a berendezési tárgyakkal kap­csolatban vár­hatóan a közel­jövőben szüle­tik döntés. Vadon László Vágvölgyi inter­pellációja kap­csán a képviselő-testület tudomá­sára hozta, hogy az éjszakai biz­tonsági világítás nagyon költséges, és hiába zárják le a bejáratot, a fia­talok a kerítésen átmászva nem csak a felesleges energiájukat leve­zető sporttevékenységnek hódol­nak. Úgy vélekedett: a szabadidő- központ felújítása több mint más­fél millió forintba kerülne. Az igazgató elmondta, hiába adott fel hirdetéseket, azok mind eredménytelennek bizo­nyultak, sem üzemeltető, sem •vevő nem jelentkezett. Hozzá­tette: a vásárlási ajánlattételkor irreálisan magas árat - 35 millió forintot - állapítottak meg az in- gatlanbecslők, véleménye sze­rint 20-25 milliós áron még esély volna az értékesítésre. A Szabadidőközpont avagy rozsdatemető címmel interpelláló képviselő a kérdésre adott választ nem fogadta el, úgy vélekedett: legalább az elsődleges festési munkálatokat meg kellene ejteni, melyek számításai szerint nem kerülnének többe 300 ezer forint­nál. Ez utóbbi kérdésről a közel­jövőben bizottsági szinten hatá­rodnak. Addig marad minden a régiben. * 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom