Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-29 / 86. szám

2001. Március 29., csütörtök KULTÚRA -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Négy húron pendülnek Különleges csemegét kínál ápri­lis 2-án este 7 órától a Pécsi Har­madik Színház. A kanadai Cal- garyban élő Savanya István ver­selő és blues-country gitáros, valamint az idehaza nagy nép­szerűségnek örvendő Nagy Ban- dó András humorista közös est­jére (Négy húron pendüliink) in­vitálják az érdeklődőket. A szűkebb szakmán kívül ta­lán nálunk kevésbé ismert Sava­nya István lassan három évtize­de színpadi előadó és sokféle hangszer szerelmese. Gitáron kívül előszeretettel vesz kézbe buzukit, mandolint, tekerőlan­tot és szólaltatja meg a furulyák széles arzenálját. Neves előadó- művészek hívják meg műsoraik­ba, s nemkülönben ő is sokszor hív meg fellépéseire barátokat. Fellépett már Donovannal, George Hamiltonnal, Oscar Lopezzel, James Keelaghannel vagy az itthoniak között a Mol­nár Dixiland Banddel, Dévai Nagy Kamillával, sőt a Komlói Spirituálé együttessel is. __________________________ K.F. Csak én vagyok - ne féljetek Mihalik Zoltán emlékezete A Pécsi Kulturális Központ­ban tegnap este megrende­zett könyvpremieren mutat­ták be Mihalik Zoltán: Csak én vagyok - ne féljetek cí­mű posztumusz könyvét, amelyet a Pro Pannónia Könyvkiadó jelentetett meg. A hatvanas évek pécsi Nádor kávé­háza ma is élő legenda. Márvány- asztalaira könyökölve Gádor Emil képei alatt ott éltek, laktak mind­azok, akik a város akkori szellemi, kulturális életében számítottak. Mihalik Zoltán az írók, költők, műfordítók, általános értelemben vett irodalmár entellektüelek szek­torában töltött legalább tíz évet. Magának valóan, csendesen élt, írogatott, különösebb kötöttségek nélkül, szinte súlytalanul volt je­len. Nemigen adta körbe írásait, mint ahogyan mások tették. A nála fiatalabbak tudhatták róla, hogy Makay Ida költő férje volt, meg hogy nagy barátja az igazság kéz­zelfogható megnyilvánulásainak. Szeret a racionalitás szférájában időzni, bár lélekben olykor nincs is jelen. A nádorbéli asztaltársak, mindenekelőtt Galambosi László, Kende Sándor, Rajnai László, Bükkösed László elfogadták, hogy amolyan szfinxként ücsörög szót­lanul közöttük. Tudtak valamit az irodalmi életből való száműzetésé­ről, 56-os múltjáról, néma szenve­déssel társuló, tartósnak tetsző sér­tődöttségéről. Az életben érzékelt, alapvető elrontottság megjelöltje­ként örökítette át magát jó néhá­nyunk emlékezetébe. Az akkori baranyai és a későbbi pécsi peda­gógustársak közelebb érezhették magukhoz, mint az irodalmárok, a művészeti élet képviselői. Előbbi­ek talán a derűsebb arculatát is is­merhették. Most, hogy fia, Mihalik Zsolt költő egybegyűjtötte és a Pro Pannónia Kiadó jóvoltából nyilvá­nosságra segítette műveit, lepőd­hetünk meg annak gazdagságán: vers, kritika, pedagógiai és iroda­lomelméleti tanulmány váltják egymást a színvonalas, olvasmá­nyos és reményeink szerint mara­dandó értékű kötetben. b. k. Hárommillióról döntenek Tíz éve döntött Pécs közgyűlése arról, hogy a költségvetési intéz­mények keretein kívül folyó - ci­vil - közművelődési, kulturális tevékenységek egyedi támogatá­sára Szabadművelődési Alap né­ven külön pénzkeretet kell te­remteni. Ez az idén hárommillió forint, amit a szokás szerint két félévre bontva osztanak ki a si­keresen pályázók között. Az újraválasztott kuratórium tagja Balikó Zoltán evangélikus lelkész, Berták László József At- tila-díjas költő, dr. Csefkó Ferenc társadalomkutató, a Pécs-Bara- nyai Kulturális Szövetség alel- nöke, Dobayné Fenyves Ildikó középiskolai tanár, Garadnay Balázs, plébános, teológiai ta­nár, dr. Knnszt Márta, a PTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, a kulturális bi­zottság elnöke, dr. Stark And­rás filmterapeuta, intézetvezető főorvos, Sasvári Attila tanszék- vezető főiskolai tanár, Schmidt Erzsébet a Pécs-Baranyai TIT igazgatója. A képmutatás csodája Bemutató a Horvát Színházban Mészáros András és Ároson Rafael fotó; tóth László Különös darab, Cervantes „Csodaszín­pada” kerül ma színre a Pécsi Horvát Színházban 19 órától Bagossy László rendezésében. A két komédiás, a nagyszájú Chanfallo, kar­öltve a mondén bájú Chirinossal, lyukat be­szélnek a hasadba, szó szerint azt lásd az üres színpadon, amit ők akarnak. Hisz csak az nem látja az „igaz” történetet, aki nem jó- ravaló spanyol nemes. Cervantes Csodaszín­pada erre a csalfaságra, képmutatásunkra épül. Műfaja entremes, azaz közjáték, melyet a komor drámai mű felvonásai közé ékeltek üdítő pauzaként. Mivel pedig törvényes há­zasságból születettek és igaz spanyolok (ma­gyarok, horvátok) vagyunk, kétség nem fér­het ahhoz, hogy oroszlánok, viperák vannak a pódiumon, s hogy a nézők közül egy falu­beli legény Heródes lányával kel táncra.- Chanfallo tisztában van a világgal, ponto­san erre, képmutatásunkra épít - mondja Bagossy, aki már 1964-ben gimnazistaként el­játszotta ezt a szerepet. - Persze a színpadon nem történik semmi, de a komédiások tud­ják, hogy kell illúziót keltem, hazugságot kép­mutatásunkra építeni. Színészek - ehhez ér­tenek. Csakhogy jön egy valódi katona fegy­verrel követelve valódi kvártélyt, ennivalót: le­lepleződik minden. A főszereplők a színpa­don ülő nézők arénaszerűen berendezett tér­ben - a lenti, valóságos nézőkkel szemben. Az ő reakcióik árulkodnak jellemünk gyenge­ségeiről. Nagy a szerepe a mimikának, gesz­tusnak, autokratikus rendezői felfogásom is változott: fontos a színész egyénisége, külö­nösen, hogy amatőrök és profik összjátékáról van szó. Horvát nyelvű előadás, a színészek többsége horvát származású. Chanfallót Vidákovics Szláven, Chirinost Polgár Éva ala­kítja, a zenészt Mészáros András. Nagy szere­pet kap Bálint Éva prózai szöveget is kísérő koreográfiája. A kosztüm mai, polgári öltözet, amelytől csak a komédiásoké tér el. b. r. Blueskönyv Chicagóból Egyedülálló próbálkozás harmadik kötetét veheti a kezébe ezen a héten a blues- zenét kedvelő olvasó. A Blues Expedíció Chicagóban című könyvnek pécsi a szer­zője, Fekete Kálmán, aki egyben a Pécsi Magasfiúk Dalárdájának vezetője is. A zenészíró Fekete Kálmánnak (ké­pünkön) korábban már megjelent a hazai bluesélet együtteseit, az itt­hon megjelent blues hangzóanya­gokat ismertető Első magyar blueskönyve és a Blues 2. műve. Az új munka most a tengerentúli blues világába kalauzolja el a műfaj kedvelőit. A Blues 3. kötet beszá­moló a négynapos chicagói blues- fesztiválról, félezer helyszíni fotó­val, interjúk készültek olyan világ­hírű előadókkal, mint Koko Taylor, Buddy Guy, Larry Gamer, vagy Son Seals. Ugyanakkor az írások bepil­lantást adnak a blues fővárosa, Chicagó zené­szeinek hétköz­napjaiba, klub­életébe, külön­leges koncertek rítusait ismer­hetjük meg, va­lamint a világ egyik legna­gyobb blueslemez kiadójának, az Alligator Recordsnak a működésé­ről is képet kaphatunk. A könyv a kétszeres Grammy- díjas chicagói blueszenész, Sugar Blue pécsi koncertje alkalmával kerül a nagyközönség elé. MÉSZÁROS B. E. m * f4 Magyarul - magyarán Idézés A címbeli idézés nem bíró­sági tárgyalásra, hanem an­nak a leckének az elolvasá­sára szólít, amelyet tollfor­gató barátom kívánságára vetek papírra. Ez a fajta idézés mások szavainak, mondatainak kölcsönzése, ame­lyet beépítünk saját szövegünkbe. Történhet tartalom szerint vagy pontosan úgy, ahogy másnak a szájából elhangzott, vagy más va­laki írásba foglalta. A tartalmi idé­zést függő beszédnek, a szó vagy betű szerinti idézést egyenes be­szédnek is nevezzük. Szerkezetét tekintve két rész­ből áll: az idéző és az idézett mon­datból. Az idézésben többféle írásjelet is használunk. Közülük a művelet legfontosabb ismertető jegy az idézőjel. Pl. Zrínyi mond­ta: „Ne bántsd a magyart!” - Va­gyis elöl lent, a végén fönt helyez­zük el a két vonást. Az idézett szöveg állhat elöl, há­tul és közben: „Magyarország nem volt, hanem lesz” - mondta Széche­nyi. A két részt gondolatjellel vá­lasztjuk el, vagy inkább kötjük ösz- sze, az idéző mondatot kis kezdő­betűvel folytatjuk, s a végére pontot teszünk. Az idézet után viszont a tartalma szerinti írásjel való. A kije­lentő után nem tesszük ki a pontot. De sem a kérdő-, sem a felkiáltójel nem maradhat el: „Minek nevezze­lek?” - ismétli Petőfi; „Talpra, ma­gyar!” - szavalta a költő. Fordított sorrendben: Széchenyi hirdette: „Magyarország nem volt, hanem lesz.” Az idéző mondat után kettőspont, az idézet pedig az előzőhöz hasonlóan írandó. A harmadik megoldás, amely­ben az idézet közrefogja az idéző mondatot: „Magyarország nem volt - mondta Széchenyi -, hanem lesz.” - A szerkezeti részeket gon­dolatjel különíti el az idéző mon­dat előtt és után. Amiben érdeklő­dő barátom a leginkább bizonyta­lan volt, az a vessző helye. Erre ak­kor van szükség, ha a közbeékelés összetett mondatban, két tagmon­dat határán történik, mégpedig a második gondolatjel után. Számos példa bizonyítja, hogy ez a vessző elmarad. Abban az esetben fölösle­ges, ha az idézet nem összetett mondat: „Hozd vissza - mondta határozottan - holnap délelőtt!” Az idézőjelnek más szerepe is van, mégpedig egy-egy szónak vagy kifejezésnek az eredetitől el­térő, rendszerint gúnyos értelem­ben való használata: E könyv „el­követője” semmit sem von vissza, amit régebben mondott. Formai szempontból tér el az igazitól az ún. belső idézőjel« ....», amelyet lúdlábas-nak is neveznek. Az elsődleges idézetbe szerkesztett másodlagos idézet jelölésére való. Hasonló szerepű a félidézőjel vagy jelentés-idézőjel: ‘ ....’ Mind­ke ttőt felül, a sor felső sávjában tesszük ki. így nem lehet összeté­veszteni a szövegközi vesszővel. Pl. a paradoxon csak főnévként, ‘látszólagos ellentmondás, képte­lenség’ értelemben használható. Rónai Béla A Szigetvári Provizóriumtól a ritka magyar bélyegekig A világon fogyóban a különleges értékű, ritka bélyegek, fel­bukkanásuk lázba hozza a gyűjtőket. Ekként volt tavaly szenzáció, mondhatni unikális lelet a Szigetvári Provizóri­um, vagy korábban az úgynevezett „Kőbánya” néven elhíre- sült tévnyomat, amiért 40 millió forintot fizetett ki egy hazai pénzintézet, hogy a Magyar Bélyegmúzeumnak adhassa. Akadnak olyan bélyegek, melyek nemzeti értéket képviselnek. So­kan feltételezik, hogy a szigetvári postamester által hamisított (díj­jegyes borítékból kivágott és foga­zott) 1867-es 5 krajcáros is ebbe a kategóriába sorolható. A magyar bé­lyegtermés kü­lönleges; min­den filatelista tudja, érzi, 4 padlásokon, fa­ládák mélyén, régi iratok kö­zött még sok, vagyonokat érő ritkaságra buk­kanhatunk. Hiszen a magyar bé­lyegkibocsátás a kezdetektől való (1840-ben, Angliában vezették be a postabélyeget). Már a szabadság- harc idején készült Than Mór bé­lyegterve (ebből nem lett semmi), ám 1850-től már a monarchia oszt­rák bélyegeit ragasztgathatták ele­ink a levélre. A ritkaság az egyediségben rej­lik. Lehet az kevés példányszám­ban fellelhető bélyeg, lehet úgyne­vezett tévnyomat (rossz felirat, rit­ka színezés, fogazás), lehet sajátos, egyedi. S azt sem árt tudni, hogy mivel a bélyeggyűjtés hajnalán (az elmúlt század fordulóján) nagyapá­ink többnyire leáztatták a bélyeget a borítékról és azt eldobták, az ős­bélyegeink borítékon ötször-tízszer többet érnek, mint magukban. A már említett „Kőbánya” érde­kessége, hogy az 5 krajcáros piros színét viseli, ám mindössze 3 kraj­cáros a felirata. Levélen 40 milliót, levélről leáztatva 10 milliót ér. A Szigetvári Provizóriumot levélről leáztatva mindössze 300.000 fo­rintra értékelik, ám a borítékon lé­vőt (fotónkon a Stettner-levél) 10 millióra taksálja a szakértő. A magyar bélyegritkaságok kö­zé tartozik (első kis képünkön) az 1875-ös úgynevezett „Balaton”- bélyeg, amely az akkori Zala-So- mogy Gőzhajó Társaság magánki­adása, s melyet a Révfülöp és Bog­lár közti hajóküldemények számá­ra készítettek. A meglévő példá­nyok a világrit­kaság kategóriá­ban is az elsők között vannak. A díj jegyes borítékok 1867- ben jelentek meg (egy (lyen- ből vágta ki az 5 krajcárost a szigetvári postás), s köztük a 25 krajcáros „futott” (pos­tán feladott) borítékokat a világ legritkább díjjegyesei között tart­ják számon. Az 1871-es kőnyoma­tos és az 1871-es réznyomatos bé­lyegeket is érdemes nagyító alá venni, hiszen köztük nem egyért családi házat lehetne venni. A közelmúlt ritkaságai között az egyik legnagyszerűbb a „fordí­tott Madonna” (második kis ké­pünk), amelyből több jó minősé­gű hamisítvány is forgalomban van. A szép és valódi példányért 2-3 milliót is megadnak. Figyel a gyűjtő az olyan levélre is, melyen az 1933-as repülő sorozat 20 és 40 filléres bélyegei vannak, s me­lyeket a Trianonra utaló felirat miatt a csehszlovák posta NON ADMIS (nem kézbesíthető) fel­irattal küldött vissza a feladónak. Különlegesen nagy értékű ritka­ság az úgynevezett „Nagy- mánya", az a bélyeg, melyet 1938-ban a Felvidék Magyaror­szághoz való visszacsatolása al­kalmából adott ki a Magyar Kirá­lyi Posta, s melyről lefelejtette a nyomdász a Hazatérés felül- nyomatot. A felülnyomat nélküli egyetlen ív a felvidéki Nagy- mánya községben került forga­lomba, de mire a postáskisasz- szony a hibát észrevette, néhá­nyat eladott belőle. A második világháború utáni időkből (a szocialista bélyegki­adás) kevés nagy értékű ritkasá­gunk van, ám azért értékes bélye­günk a tévnyomatok között azért akad. Felcsillanhat a bélyeggyűj­tő szeme, ha a úgynevezett kézi- sajtós Sztálin-gyászblokkra lel (1953-ból), avagy olyan úttörő pajtás akad a kezébe (az 1950- ben megjelent Gyermek-sorozat­ból), melyen a kissrác feje feletti felirat sommásan ekként hang­zik: Utánpótlásunk a jövő harcai­hoz. Ez a bélyeg akár egymilliót is megér. Vagy sokak által ma is ke­resett az 1956-os forradalom ide­jén készült soproni felülnyomás, mely néhány korabeli bélyegre került fel ekként: „Hazádnak rendületlenül...Sopron, 1956 okt. 23." A filatelisták úgy gondolják, hogy a tévnyomatokat olykor a nyomdá­szok szándékosan csinálják. A tucatbélyeg-kiadás idején az ilyesmi felüdülés. Marx Károly képe is je lent meg úgy magyar bélyegen, hogy hibás volt a felirata. Csak pél­daként: 1998-ban Jendrassik György emlékbélyegét úgy adta ki a Magyar Posta, hogy minden ötödik ívhelyen lévő bélyege hibás lett - a gyűjtők nem kis örömére. KOZMA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom