Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-28 / 85. szám
Ül 2001. Március 28., szerda P 0 L I T I K A I Uj Dunántúli Napló - 11. oldal VITAFÓRUM Egyetemi élet - közélet? Az egyetemek közéleti szempontból többszörösen is problematikus egységek. Vizsgáljuk ezt meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) példáján. Alapvetően hibás az a stratégia - és az SZDSZ minden egyes akcióban elköveti ezt a hibát mely a PTE-t Pécs részeként kezeli. Az egyetem, mint intézmény ugyanis nem igazán kötődik Pécshez. Egyrészt a megszólítandó egyetemi hallgatók jelentős része nem pécsi, hanem az ország legkülönbözőbb pontjairól verbuválódik össze, másrészt viszont az oktatói gárda sem képez ilyen értelemben egységet, hiszen viszonylag nagy közöttük a „haknizók” aránya, akik csak óraadóként, az ország más egyetemeinek oktatóiként járnak le Pécsre. A helyzetet tovább bonyolítja a karokra, szakokra való tagolódás, mely az egyetemisták között gyakran a másik megítélésének kritériumaként működik. Újabb keletű problémát jelent a kreditrendszer is, mely minden előnye mellett azzal a hátránnyal jár, hogy mára már a valaha jelentőséggel bíró „csoporttárs” fogalom is értelmezhetetlenné vált. Ha tehát mindezek nem, akkor vajon mi lehet az az erő, ami közösséggé formálná az egyetemistákat? Talán az együvé tartozás érzése? A tapasztalatok szerint ez is minimális. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szinte teljes érdektelenségbe fúló hallgatói önkormányzati választások. A probléma másik részét az a törvényi szabályozás képezi, mely a munkahelyeken, az oktatási intézményekben megtiltja a politizálást. Jogosan merül fel a kérdés: vajon jó-e ez a törvény? Jogában áll-e a törvényhozónak, hogy csorbítsa az egyén alkotmányos jogait. Alkotmányos jog-e a politikai önkifejezés joga? Igen, az ugyanis a szólásszabadság részét képezi. Egyszer talán Magyarországon is eljön az idő, amikor az Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bíróságához hasonlóan itt is kimondják, a szólás- szabadság általános érvényű jog, amely helyhez nem köthető. Addig azonban intézményesen nem folytatható az egyetemeken ilyen irányú tevékenység. Az egyetemisták egy része ettől függetlenül politizál, amit azonban egyénileg - magánügyként kezelve - gyakorol. Az egyedüli politikai irányvonal, ami az egyetem keretén belül sikeresen tud teret hódítani, az a MIÉP fémjelezte szélsőjobb. Sikeres szerveződésük titka egyszerű: nem kellenek hozzá intézményes keretek. Nyíltan felvállalják politikai nézeteiket, melyeket társasági alkalmakkor hirdetnek is, valamint külső megjelenésük is segíti őket az egymásra találásban (különböző kitűzők, felvarrók stb.). Láthatóságuk okozza egyébként azt, hogy még az egyetemisták körében tapasztalható felülreprezentáltságukhoz mérten is nagyon nagy számúnak tűnnek. Persze vannak liberális egyetemisták is. Talán nem is kevesen. De hol vannak? Miért nem mutatják meg magukat? Mi az oka láthatatlanságuknak? Erre szerintem két magyarázat van. Egyrészt számukra a politikai kötődés nem feltétlenül kell, hogy csoporthoz való tartozást jelentsen, másrészt viszont félnek. Mitől félnek? Attól, hogy kiveti őket a közösség. Az a közösség, amely - mint ahogy már láttuk - az egyetemeken nem is létezik. És mindaddig zárva is marad, amíg az SZDSZ meg nem fogalmaz egy az egyetemisták megnyerését célzó külön stratégiát. Ottó Krisztián Ottó pécsi SZDSZ ügyvivő Csatlakozásunk az európai közösséghez Az MDF programja Tizenharmadik havi nyugdíj - Nemzeti Földalap Kívánatos minél több állampolgár közérdekű megnyilatkozása, mert a piacgazdaságban nem a sültgalamb várás, hanem az aktív politikai magatartás az eredményes. A közérdek érvényesítéséhez azonban nem elég az elvi szempontok felvetése,' szükséges a konkrét tennivalók meghatározása. Elsőrendű feladat népünk vagyoni kettészakítottságának megszüntetése. Mádl Ferenc köztársasági elnök úgy fogalmazott: nem fogadható el, hogy a gazdagodás a szegénység növelésével történjen. Haladéktalan tennivaló az emberi lét legalapvetőbb szükségleteinek - a megfelelő hajlék, az élelem, a ruházat, az egészségügyi és oktatási ellátás, a nyugdíj, a munkanélküli segély, az alapvető szolgáltatások - szükségességéhez a jövedelem biztosítása minden állampolgár számára. Ezek ugyanis a sikeres piacgazdaságokban - így az EU tagállamaiban - alapvető gazdasági feltételek. Egyelőre Magyarországon csak az európai közösségi munkabérek megközelítése a reális cél. Az EU nem a multik „eredményei”, hanem egész nemzetgazdaságunk működése alapján ítéli meg a csatlakozás időszerűségét. Igazolja ezt Dánia csatlakozása. Vezetőinek nem kellett gyakran utazniuk a csatlakozás érdekében, inkább az EU-vezetők látogattak Dániába. Ezt Dánia azzal érte el, hogy igazi - az egész nemzet érdekét szolgáló - demokráciát, valódi piacgazdaságot valósított meg, amelyben nem a nyereséghajsza, a korrupció, hanem a szaktudás, a hatékony munka a gazdasági növekedés rúgója, ahol a közteherviselés nem a kiváltságosok előjogán, hanem az állampolgár teherbíró képessége szerint alakul, az állam vezetőit nem az uralom, hanem a nép minél teljesebb szolgálata hatja át. A többi tagállamot is hasonló gazdasági és társadalmi szempontok irányítják. Nálunk vilentősebb inflá- ^ F ciós gazdálkodás folyik, heteden gazdagodása, a szegények ugyanilyen szegényedése, az állami bevételek jelentős növekedése, ami az államot az inflációs gazdálkodásban érdekeltté teszi. Az infláció folytán az általános forgalmi adón keresztül a társadalom legelesettebb tömegei - akiknek csak a legelemibb létszükségletre, vagy arra sem jut - a legsúlyosabb és egyben a legkegyetlenebb adót viselik. Éppen ezért az inflációs gazdálkodás sérti az emberi jogot és veszélyezteti az EU-csatlakozást. Dr. Vejkey Kálmán, MSZDP Az MDF az egyre nagyobb társadalmi különbségek csökkentését a legfontosabb feladatnak tekinti. Az állami bevételek szintjét nem kívánja növelni, de a képződő többletforrásokat elsősorban ennek érdekében használná fel. Indokoltnak tartja a nyugdíjak jelenleginél nagyobb ütemű növelését, akár 13. havi nyugdíjfizetés formájában is. A beruházások szintje az adott gazdasági teljesítmény mellett a kívánatosnál alacsonyabb. Különösen az út- és hídépítések terén jelentős kérdés a lemaradás pótiása és általában a kedvező ütem kialakítása. Keresni kell az új beruházási források bevonásának lehetőségét. A többségében gondokkal küzdő kis- és középvállalkozások érdekében folyamatosan értékelni kell az újabb intézkedések hatását, és szükség szerint végre kell hajtani - az érintettek érdek- védelmi szervezeteivel egyeztetve - a célszerű korrekciókat. Az állami és önkormányzati szervezeteknél a társadalmi-szakmai érdekek mentén kell a döntéseket meghozni. Az esetenként hangsúlyt kapott pártpolitikai érdekeket a közéleti tisztesség jegyében, a közösség érdekében háttérbe kell szorítani. Az önkormányzatok működésének hatékonysága az utóbbi hat esztendőben - a források elégtelensége következtében - csökkent. Ezen az önkormányzati törvény módosításával, az arányos, igazságos forráselosztással is változtatni kell. Az eredeti célkitűzések irányába kell fordítani az agrárprogram végrehajtását. A legfontosabb feladat az ágazat jövedelemtermelő képességének javítása. Létre kell hozni a Nemzeti Földalapot: annak működése során a gazdaságosság és a célszerűség lehet az egyetlen követelmény. A földalap nem válhat pártpolitikai csatározások színterévé. A mezőgazdaság szereplőit - s tegyük hozzá: valamennyi magyar polgárt - fel kell készíteni az uniós csatlakozásra. Ennek érdekében széles körű fel- világosító munka szükséges. Pontos, a termőföldre és a termeléssel kapcsolatos adatokra kiterjedő nyilvántartási rendszert kell létrehozni. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar csatlakozás utáni versenyképességének megteremtése érdekében felújítási-beruházástá- mogatási programot kell indítani. A magyarság kulturális szerepének betöltéséhez magas minőségű oktatás szükséges; ezért nem támogatjuk a minőséget veszélyeztető mennyiségi szempontok érvényesülését. Az új évezredben hazánkat csak olyan magyarok tehetik sikeressé, akik szakmai felkészültségük mellett a humánum örök értékei, a magyarság és Európa iránt egyaránt elkötelezettek. Valamennyi oktatási intézményben kiemelten fontosnak tartjuk - a családokkal együttműködve - a nevelést. ■ A felemelkedés évszázada Az új évszázad elején a politikai széljárás belengi hazánkat, valamint az egész Kárpát-medencét. Ádáz politikai küzdelmeknek vagyunk szem- és fültanúi. Az egymással való szemben állás főleg évfordulók, visszaemlékezések során tör felszínre. Szent István királyunk a XX. század második felében sokféle eszme igazolására szolgált. Volt országunk alapítója, azután ő volt a forradalmár, áld mindent, amit maga körül talált, lerombolt, hogy új keresztény országot felépítsen. Végül e soknemzetiségű, befogadó ország jövőbe látó királya lett. A nemzetet erősítő történelemszemlélet fontossága mindebből kitűnik. További sorsunk tétje nemzetünk megmaradása. Nemcsak a történelem által megcsonkított országunk határain belül, de a határainkon kívülre kényszerült nemzeté is. A történelem során számos példa bizonyítja, hogy azt a népcsoportot, melynek van önazonosság-tudata, hagyományait tiszteletben tartja, a jövőbe vetett hite életben tartja. Az a nép, melynek van összetartó ereje, tovább él, amely ezzel nem rendelkezik, pusztulásra van ítélve. Nemzettudatunk széles alapokra helyezésével nagy lehetőségünk nyílik a XXL században. A történelem fölkínálta a Közép- Európa országainak a lehetőséget az együtt érző történelem szemlélet kialakítására. A nagyvilágban élő magyarságnak van nemzet- és történelemtudata. Az USA-ban élő magyarok száma - amerikai statisztikai adatok szerint - egymillió. Népszámlálási adatok szerint majd kétmillióan vallották magukat magyarnak, magyarsághoz tartozónak. Az Egyesült Államokban élő nemzetiségek ösz- szetartozási érzése mutatja, nem az anyanyelv ismerete a döntő, hanem a múlthoz, a nemzeti kultúrához és a közös eszmerendszerhez való ragaszkodás. A népek és nemzetek versenye örök megmérettetést jelent. Az önmaguk érdekeit híven őrzők a legnagyobb megpróbáltatásokon is úrrá tudnak lenni. Ma az itthonélők nagy lehetőségek előtt állnak, csak meg kell ragadniuk azokat hazájuk és önmaguk gyarapítása érdekében. Ez a század a Kárp'át-medencé- ben a felemelkedés évszázada lehet a magyarság számára. Turbéky Jenő, azMDNP pécsi szervezetének elnöke PÁRTHÍREK A MAGYAR DEMOKRATA Fórum pécsi szervezete hétfői napokon a hagyományos fórum keretében várja tagjait, szimpatizánsait az Apáca utcai székházba. 2-án 17 órakor dr. Habjánecz Tibor, Dávid Ibolya közvetlen munkatára, az MDF Országos Elnökség tagja osztja meg az érdeklődőkkel tapasztalatait az eddigi- munkájáról. ELŐADÁS-SOROZATOT szervez a Fidelitas (a Fidesz-Magyar Polgári Párt ifjúsági partnerszervezete) pécsi szervezete. Az előadás április 4-én, szerdán 17 órától lesz a Pollack szakközépiskola, Pécs, Jókai u. 8. alatti kollégiumának kupolatermében. Meghívott előadó: Harrach Péter szociális és családügyi miniszter (Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), téma: a kormány családpolitikája. AZ MSZP Pécs városi szervezete, csatlakozva a párt országos akciójához, március 30-án, pénteken 14 órától ingyenes jogsegélyszolgálatot tart a Tüzér utcai pártirodán. A szokásos jogsegélyszolgálat hétfőnként 17 órától ugyanott. SZILI KATALIN országgyűlési képviselő, Kökény Mihály, az országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke és Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet elnöke közös fórumot tart április 6- án, pénteken 15 órától a Tüzér utcai Mozgalmi Házban. A fórumra várják a nyugdíjas, rehabilitált, járadékos volt urán- és szénbányászokat. A „POLGÁROK PÉCSÉRT 2001 ” civil szervezet a pécsi polgárok érdekében köz- és egyéni érdekű problémákkal foglalkozó panasznapot tart (segélyezés kivételével!) március 29-én 15.00-17.00 óráig Pécs, Széchenyi tér 18. II. em.-i helyiségben. VÁLLALKOZÓI fórumot szerveznek Baranyában. Várnak minden kis- és középvállalkozót, aki úgy érzi, hogy érdekképviselete nem teljes, valamint feltárná nehézségeit, problémáit. A javaslatokat továbbítják a törvény- hozás felé. A részvételi igényt a 06-30-3000-855-ön dr. Somián György M. A. V. E. P. országos alapító tagnál jelezzék. AZ MSZP Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platformja március 29-én, csütörtökön 17 órakor Pécsett, a Dominikánus Házban előadást szervez A svéd szociáldemokrácia és a jóléti állam vége címmel. Előadó: Brigitta Bruks egyetemi tanár (Ostersund, Svédország). ■ Kenyér is van... Cirkusz is van... Róma egykori imperátorát idézve mindenki - magán-, jogi személy (pl. eü„ oktatás) - maga döntse el, hogy a neki jutó „kenyérrel” (pl. 150 Ft/kg) hogy van megelégedve. Ami a cirkuszt illeti, az élet bármely területén, így a cirkuszban is a tartós, sikeres munkához elhivatottság, megszállottság kell, ami meghozza a kívánt eredményt, az anyagi, erkölcsi megbecsülést. Számomra úgy tűnik, ez alól a magyar labdarúgás a kivétel. Ömlik a pénz a futballba, 24,2 milliárd forint áramlik rövid idő alatt ide. Labdarúgó Eb-t akarunk rendezni 2008-ban 100 milliárd forintért, mert részvételünk csak így biztosítható, mivel például 47.-ek vagyunk a nemzetek rangsorában. Mindez egyrészt azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök kedveli, mi több rajongója a sportnak, a futballnak. Sőt, szerinte a legtöbbünk által rajongott sportág fejlődése révén a magyar emberek visszanyerhetik önbecsülésüket, önbizalmukat. , Másrészt az ebben igen aktív szerepet vállaló Demján Sándor szerint a sport a jövő század nagy üzlete, s a világban ma nagyobb ütemben áramlik a pénz a futballba, mint az internetbe. A „másrésszel” elvileg egyetértek, de az „egyrésszel” nem! A miniszterelnök és Demján Sándor a sportról beszél, de kiemelkedően csak a focit támogatják, támogattatják. A folyó évben a labdarúgás 3,5 milliár- dot kap döntően egy kábeltévés társaságtól. (Ennek forrása a Versenyhivatal által legalizált fogyasztói áremelkedés lehet, ami pl. az árukapcsolásos komfortcsomagnál 79%!) Továbbá 1-2 éves átfutással rendelkezésre álló 8 milliárdos hitel, illetve 12,7 milliárd költségvetési támogatás stadionfelújításra. Ezzel szemben az összes többi sportra 2,8 milliárd forint jut ez évben. Nem szólnak a híradások a sport alapágazatainak jelentősebb támogatásáról, pedig atlétikában, úszásban nagyon sok olimpiai érmet lehet nyerni, nem beszélve az egészséges életmód megalapozásáról, mert ugye nem mindenki lesz élsportoló. S akkor nem szóltam a magyar sport hagyományos sikerágazatairól (pl. vívás, kajak-kenu, torna stb.), amelyek reprezentánsai iszonyatos munkával és küzdelemben előzetes milliárdos befektetés nélkül keltik jó hírünket a világban például a szintén többmilliárdos költségvetéssel rendelkező Országimázs Központ mellett (helyett?). Olimpikonjaink, érmeseink, profi ökölvívóink emberi kvalitásuk révén példaértékű önbecsülést, önbizalmat indukálnak. Gondoljanak olimpiai hangulatunkra, győzelmi mámorainkra, egy kis nép eredményeinek világvisszhangjára. Kizárólag a labdarúgás célját szolgáló 38 stadiont újítanak fel, ami átlag 10 ezer fővel számolva 380 ezer helyet jelent. A múlt év gyönyörű őszében (14-15-e) az összes NB I-II-es mérkőzést 35.900 néző látta!!! (Most gondoljanak arra, hogy a több ezer panellakás szigetelésére mennyi forrás áll rendelkezésre és milyen kondíciókkal.) A Szoció-Gráf Piac Közvéleménykutató Intézet felmérése szerint a tv- nézők 33 százaléka soha, 44,5 százaléka alkalmanként, 22.5 százaléka rendszeresen nézi a sportközvetítéseket, a focit 47 százalékuk kíséri figyelemmel. Akkor a legtöbbünk napi 4.8 millió nézővel számolva 502 ezer főt jelent, de kiemelkedő a sportnézettség, ha eléri a 15 százalékot. A pénzember ugyan kevesli a nézőszámot, de csak 5-7 év elteltével ígér változást, akkor sem a magyar válogatottal, hanem részvételt a Bajnokok Ligájában, tudvalévő itt külföldiek is játszhatnak. (Egyik élcsapatunk 30 millió forintért vásárolt egy szlovák játékost.) Egyébként 5-7 év alatt nem lehet valódi profiszemlélettel rendelkező (pl. fizikális alapok, elhivatottság stb.) játékosállományt kialakítani. A meghozott intézkedések hatására lesz pozitív változás, de alapjaiban nem, mert egy svéd közmondás szerint öreg kutyát nem lehet megtanítani új trükkökre. Eddig 10 milliárd forint fociköztartozás került elengedésre. (Ennél szerényebb összegekért lakoltatnak ki embereket!) De a 24,2 milliárd felhasználását ki fogja ellenőrizni?. Sok millió nyugdíjas hitelez az államnak, mert az infláció ellenértékét, igaz kamattal, csak utólag kapjuk meg. Oka: szabályozni kell a keretkiáramlást. A 2001-es magyar labdarúgó bajnokcsapat 150 millió jutalmat kap, ami például 25 fővel számolva annyi, mint egy nettó „ausztráliai aranyérem”. Az NB I-ben az alsóházi 100-110 ezer forintos havi átlagkeresetet, illetve 140 ezer forintos győzelmi prémiumot az élcsapatok megmosolyogják, itt az éves szintű 20-22 millió forintos jövedelem nem számít csúcsnak. Ez a jövedelemkiáramlás nem jelent plusz vásárló erőt a semmi teljesítményért? (1-2. forduló után minden csapatunk elbúcsúzott a nemzetközi szerepléstől.) Mindennek ellenpéldája a MiZo- PVSK-s kosaraslányok. Ők válogatott és klubszinten is „aprópénzért már Európában” vannak, s sok ezer pécsinek (csak?) adtak, adnak, s fognak adni önbecsülést, önbizalmat. Magyarország, igaz „csodacsatár” nélkül, de ismét Futbolia lett! Ez a szemlélet ösztönzi, illetve legalizálja a vállalkozók, az önkormányzatok, a tömegkommunikáció labdarúgás iránti első számú elkötelezettségét. S az sem számít, hogy a világon csak az angol szótárban előzi meg a siker a munkát. KrassóiJózsef « 1 k
