Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-01 / 59. szám

I 2001. Március 1., csütörtök BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Vita a nyitva tartásról: csiki-csuki Az emberek igénylik a vasárnapi vásárlást A munka törvénykönyve módosításá­ról szóló vita kapcsán a vezető kor­mánypárt módosító indítványt készül benyújtani a Parlament elé az üzletek vasárnapi nyitva tartásának betiltását kezdeményezve. A hírt sem a kereske­dők, sem a munkavállalók érdekképvi­selete nem fogadta kritika nélkül. Budapest-Pécs Az üzletek nyitva tartását ma Magyarorszá­gon alapvetően a - meglehetősen engedé­keny - belkereskedelmi törvényen alapuló, az elmúlt tíz év során kialakult szokásjog szabályozza. A munka törvénykönyve egyedül a tíz munkaszüneti napon határoz meg szigorú korlátozásokat, amikor is je­lentősen leszűkíti azoknak a boltoknak a körét, amelyek ezeken a napokon is kinyit­hatnak. A többi egyelőre a piac, a gazdasá­gi verseny dolga, vagyis a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok betartása mellett mindenki akkor és addig tart nyitva, amed­dig neki megéri. A munka törvénykönyvé­nek tervezett módosítása, illetve az ehhez kapcsolódó parlamenti vita kapcsán azon­ban kiderült, hogy a vezető kormánypárt köreiből olyan módosító indítványt készül­nek benyújtani, amelyik az üzletek többsé­gét a jövőben zárva tartásra kötelezné a hét utolsó napján. Ha a kereskedelmi egységekre vasárna­ponként lakat kerülne, az számszerűen nyilvánvalóan a vásárlók tömegét érintené a legjobban, egy 1999-es felmérés szerint ugyanis a lakosság 55 százaléka keres fel valamilyen üzletet a hét utolsó napján, vagy legalábbis ennyien tartanak igényt a vásárlás lehetőségére. Kérdés, hogy a szó­ban forgó korlátozás hátterében vajon a be­vásárlási szokásaink átalakításának szándé­ka áll-e - ami a családközpontú, a hétvégét kizárólag a családi közösségnek szentelő ember (kormányzat által támogatott) min­taképéhez illeszkedik -, avagy a sokak sze­rint agyonhajszolt kereskedelmi munkavál­lalók érdekvédelme az elsődleges cél.- A korlátozás a híresztelésekkel ellentét­ben nem járna szükségszerű elbocsátások­kal a kereskedelemi szektorban, sőt, lehe­tővé válna, hogy a munkavállalók terheltsé­gi szintje a törvény által előírt határ alá süllyedjen - mondta el a Dunántúli Napló ér­deklődésére Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének orszá­gos alelnöke. - A bol­tok nyitva tartása vi­szont nem a munka törvénykönyvének mó­dosításához kapcsoló­dó kérdés, ezt a terüle­tet teljesen külön, az úgynevezett zárva tartási törvényben kelle­ne szabályozni. Véleményem szerint egyébként meg lehet oldani az életet vasár­napi vásárlás nélkül is, ehhez azonban szé­les körű társadalmi egyesség szükséges. A szakszervezet egyelőre azt szeretné elérni, hogy a vasárnapi foglalkoztatásért minde­nütt megfelelő pótlék járjon az alkalmazot­taknak. A szigorú korlátozás most komoly társadalmi feszültségeket szítana. Az Országos Kereskedelmi Szövetség fő­titkárának véleménye szerint viszont egyál­talán nincs szükség további korlátozásokra, bőven elegendő, ha a piac szabályozza az üzletek nyitva tartását a legkisebbektől a legnagyobbakig.- Többek között idegenforgalmi szem­pontból sem kívánatos a vasárnapi zárva tartás bevezetése, hiszen a hozzánk láto­gatók már megszokták, hogy elérhetők számukra ezek a szolgáltatások - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. - Hangsúlyozom azonban, hogy nem szabad a kérdést az élelmiszerüzletekre korlátozni, hiszen ma Az angolok hétvégén is vásárolnak Egy 1999-ben készült nemzetközi tanulmány szerint Közép- és Kelet-Európára, Nagy-Britanniára és Olaszországra jellem- zö.leginkább az üzletek vasárnapi nyitva tartásához való társa­dalmi ragaszkodás. A brit szigeteken bevett szokás a hétvégi pihenőnapon a vásárlás. Európában a hollandok értenek leg­kevésbé egyet az üzletek hosszú nyitva tartásával. Hasonló a köz véleménye Franciaországban és Németországban is, ahol egyébként szintén vita tárgya a nyitva tartás. már jelentős a forgalom a hétvégi bútor-, építőanyag- és autópiacokon is. A kiskeres­kedők számára ugyanakkor a fennmara­dást jelentheti a hosszabbított, hétvégi nyitva tartás. A munka törvénykönyvének módosítá­sát a héten a parlamenti bizottságok tár­gyalják, a részletes vitára a jövő héten kerül sor. a nap mosolya Névjegy Ferenczi Noémi (Szigetvár) Családi állapot: hajadon Csillagjegy: oroszlán Foglalkozás: tanuló Kedvenc étel: palacsinta Kedvenc ital: ásványvíz Itt szavazhat: 06-90-230-427 (04) Emelt díjas telefon (99Ft+ÁFA/perc ♦ 6 Ft kapcsolási díj) További 7 kép: www.dunantulinaplo.hu Ismét játékra, egyfajta fürdőruhás szépségversenyre hívjuk! Ha ön 16 éves elmúlt, és még nincs 35, és szívesen megmutatná magát fürdőruhában vagy bikiniben, akkor küldje be lapunknak nem túl régi fürdő- ruhás fényképét. A képeket szakemberek zsűrizik, a legfotogénebb hölgyekről ezután profi fotóriportere­ink készítik el a megjelenésre szánt képeket. A fotók februártól négy héten át jelennek meg a Dunántúli Naplóban, és további hét kép megtekinthető lesz lapunk internetes honlapján, a www.dunantulinaolo.hu címen is. A versenyben résztvevő hölgyek kö­zül olvasóink szavazatai alapján az első három helyezett egy-egy kétszemélyes hétvégi utazást nyer! Olvasóink a lenti szelvényen, telefonon és interneten is szavazhatnak arra, kié is a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között szintén gazdára talál egy kétszemélyes hétvégi utazás! o' ' Címünk: Dunántúli Napló szerkesztősége, 7601 Pécs pf. 134. A borítékra írják rá: "A nap mosolya"' SZAVAZÓ SZELVÉNY A szavazó neve: ________________________________ ,_____ A szavazó címe:____________________!_________________ Is kolát épít idén a város Villány Kedden késő este fogadta el a képviselő-testület a város idei költségvetési tervét. Eb­ben az évben 574 millió forint­ból gazdálkodik a település, melyből működésre 382 millió forintot fordítanak, ebből 213 az intézményekre, 120 millió településüzemeltetésre megy majd el. Idén fejlesztésre 192 millió fo­rintot irányoztak elő, melyből 50 millió az önerő. Már eddig 142 milliót sikerült különböző pályázatokon elnyerni, s a ter­vek szerint ehhez még 60 milli­ót szeretnének szerezni. A fejlesztések vonatkozásá­ban három főirányt határoztak meg: az első helyen egy új, hét­tantermes iskola építése áll, má­sodik helyre szorult a belváros központi terének teljes átalakí­tása, díszburkolattal való befe­dése, és dobogóra került a hegyi utak kiépítése. Az új iskolát a jelenlegi okta­tási intézmény még meglévő, ám elavult szárnyának lebontá­sa után annak helyén kívánják felépíteni. Veszélyben a pénzügyi stabilitás A Baranya Megyei Közgyűlés keddi viharos ülésén az SZDSZ, illetve a Fidesz frakciójának ellenvetései miatt egy héttel el kellett napolni az költségvetéssel kapcsolatos vi­tát. A kincstár addig nem utalja a normatív támogatást, amíg nem kapja meg a megszavazott büdzsét. PÉCS, MEGYEI KÖZGYŰLÉS Keményen fogalmazott a keddi vi­tában Győri József (MDF), a költ­ségvetési bizottság tagja. Az SZDSZ kifogásaira reagálva azt mondta: villamoszörejt hall, utalva a fővárosi közgyűlésben az SZDSZ és az MSZP között zajló, villamos­vásárlással összefüggő koalíciós összeütközésre. A politikai huza­vona nem csak a koalíció szakító­szilárdságát teszi próbára, de ve­szélyezteti az amúgy is nehéz helyzetben lévő megyei önkor­mányzat pénzügyi stabilitását. Az Államháztartási Hivatalnak (ÁH) határidőre köteles a költség- vetési adatokat továbbítani az ön- kormányzat. A törvény szerint a képviselő-testület elé február 15- ig kell bevinni a rendeletterveze­tet. Ezt követően egy hónap áll rendelkezésre, hogy a már elfoga­dott büdzsé eljusson a megyei ÁH-hoz. Ha az adatszolgáltatás késik, a kincstár addig nem utalja a normatív támogatást, amíg meg nem kapja a megszavazott költ­ségvetést. A megyei önkormányzatot anyagi veszteség nem éri, mert a késedelem idejére eső összeget utóbb időarányosan elosztva a kincstár átutal­ja, ám a mulasz­tás hetei alatt pénz nem jön. Ez gyakorlatilag működésképte­lenné teheti az önkormányza­tot, mert üres a „napi kiadások kasszája”. A központi normatív támogatás Ba­ranya megye esetében körülbelül havi 100 millió forintot jelent. Az SZDSZ-frakció vezetője, Pálné dr. Kovács Ilona már ked­den jelezte, kompromisszumra kell törekedni.- Arra, hogy egy hét elég lesz-e a megyei önkormányzat Me­csek Toursban lévő többségi tu­lajdonrészének eladására, az ajánlat tanulmányozására, nem ^ tudom, de erre mindenképpen kísérletet kell tennünk. (Az SZDSZ a Mecsek Toursért re­mélt bevétel költségvetésbe épí­tését jelölte meg az előterjesztés elfogadása feltételéül.)- A költségvetést ugyanis el kell fogadnunk határidőre. Ennek tükrében - nyilatkozta tegnap a képviselőasszony - nem érzem veszélyben a koalíciót.- Nincs szó koalíciós válságról - válaszolta kérdésünkre dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, a költ­ségvetés előterjesztője. - A követ­kező ülésünkre módosítanunk kell egy határozati javaslatot, amelyben nem csak a tulajdon- rész eladásának szándékát jelez­zük, hanem azt is, hogy a vagyont értékesítésre kijelöljük. Ezzel le­zárul a vitánk az SZDSZ-szel.- Várhatóan jövő hétfőn dél­előtt tárgyalja ismét a költségve­tést a közgyűlés - tájékoztatta la­punkat Lászlóné dr. Kovács Ilona (képünkön), Baranya megye fő­jegyzője. - Addig gyakorlatilag csak politikai párbeszéd lesz, il­letve közvetlenül az ülés megkez­dése előtt még egyszer egyeztet­nek az illetékes bizottságok. Röviden Pécsi közgyűlés Ma 9 órától tartja Pécs város önkormányzatának képviselő-tes- tülete soron következő ülését a városháza nagytermében. A na­pirendi pontok között szerepel egyebek mellett a Szigeti és Budai-Dél városrész szabályozási terve, a kereskedelmi szakkö­zépiskola további működtetése, a nemzeti színház igazgatójá­nak megbízása, és beszámoló a 2000. évi ellenőrzési tevékeny­ségről. A közgyűlés nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. (ns) Ünnepelt a polgári védelem A polgári védelem világnapját ünnepelték tegnap a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Az állománygyűlés előtt elmondott beszédében Kemény Tibor, az igazgatóság osz­tályvezetője hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelmi szerve­zetbe integrálódott polgári védelem minden nehézség ellenére ma is a szakma európai élvonalához tartozik, feladatainak a leg­jobb tudása szerint felel meg. Az ünnepélyes gyűlés keretében tegnap jutalmakat adtak át az igazgatóság munkatársainak. Március elsején, az évforduló napján az állományt munkaszü­neti nap illeti meg. (sn) Nagy Sándor Pécsett Ma a pécsi Vasutas Művelődési Házban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és Klub vendége lesz Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője. A beszélgetés 20 órakor kez­dődik. Tengeri nem adta fel A településen sikeresen kötötték be a portákra a lakossági veze­tékes gázt. Az önkormányzat most azon fáradozik, hogy a falu­házat és a boltot is gázzal lehessen fűteni. ________________________________________________1C«) CI TROMSZÜRET PÉCSETT. A szentmiklósi szőlészeti kutatótelep nem csak borairól nevezetes, az itt nevelt citromfán legalább öt kiló termés érik a napokban. A déligyümölcsfát csak télen viszik be védett helyre, máskor a mediterrán hegyoldalban áll, az épület mellett.__________________fotó: laufer László Ké sik a zöldkártyarendelet A környezetkímélő autókat nem kell majd évente ellenőriztetni A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáért jelenleg 2500 forintot fizetnek a tulajdonosok, azonban nem lehet tud­ni, még meddig. A jelentős díjemeléssel járó jogszabály-módo­sítás egyeztetési problémák miatt késik lassan két éve. A Közlekedési és Vízügyi mi­Pécs-Budapest A zöldkártyarendelet módosításá­val szigorodna a gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzésé­nek rendszere: a tíz éve érvény­ben lévő eljárás használhatatlan­ságát mutatja, hogy nagyon so­kan kapták meg az igazoló okira­tot tényleges vizsgálat nélkül. Litter László, a Baranya megyei Közlekedési Felügyelet osztályve­zetője lapunknak elmondta, Ba­ranyában évente 72 ezer gépjár­mű környezetvédelmi vizsgálatát végzik 91 műhelyben. A nagy számok miatt az elkövetett csalá­sok felderítése szinte lehetetlen. nisztérium munkatársától megtud­tuk, a jövőben számítógépes kont- rollrendszer biztosítja majd, hogy a papírokon szereplő környezetvé­delmi jellemzők valóban az okirat­ban szereplő autóhoz tartozzanak. A jogszabály érvénybelépésével megszűnik a 2500 forintos, egysé­ges díjazás, ugyanis a gépjármű konstrukciójától függően különbö­ző környezetvédelmi kategóriákat állítottak fel. Az új rendszerben az igazolólap mellett matrica kerül a rendszámtáblára, amely színével jelzi, hogy a gépkocsi melyik kate­góriába tartozik. A legszennye- zőbb, hagyományos kétütemű és dízelmotoros1 járművek piros pe­csétet kapnak és továbbra is 2500 forintot fizetnek. A sárga matricá­val jelölt benzinmotoros autók el­lenőrzése 3500 forintba kerül. A csökkentett szennyezésű, kék pe­cséttel ellátott járművek mérésé­nek díja 4500 és 6000 forint között mozog majd, az elhanyagolható szennyezőanyag-kibocsátással működő, környezetkímélő gépko­csik 6000 forintot fizetnek. Míg a sárga és piros kategóriás járműve­ket évente, addig a jobb minősítést kapott autókat - hatéves korukig - három-, illetve kétévente kellene vinni ellenőrzésre. Az új rendelet gyakorlatilag bármikor életbe lép­het, s utána már a megváltozott dí­jakkal és feltételekkel indulhatnak a vizsgálatok. (A tervezet részletei­ről a zoldauto.elender.hu intemet- címen olvashatnak). szabó anita ft P t

Next

/
Oldalképek
Tartalom