Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-23 / 80. szám

4. oldal - Uj Dunántúli Napló BARANYAI TŰKOR 2001. Március 23., péntek Patthelyzet a gyógyfürdő ügyében Külföldi vevőt keresne a megyei közgyűlés - Pogány sorsa is bizonytalan Hírcsatorna Nem gyarapodik, sőt inkább fogy a pogányi reptér fejlesztésére korábban megálmodott keret. Úgy tűnik, a köz­ponti kasszából kevesebb pénz érkezik a Dél-Dunántúlra mint amennyivel a régió megyéinek vezető politikusai szá­moltak, és egyelőre a Baranya Megyei Közgyűlés sem tudja eladni a Harkányi Gyógyfürdő Rt.-ben birtokolt tulajdon- részét, pedig az értékesítésből szárma­zó százmilliók be vannak tervezve a lé­gikikötő-építés költségvetésébe. PÉCS-SZEKSZÁRD-POGÁNY Kétfordulós pályázaton szeretett volna túladni legértékesebb vagyontárgyán, a 684 millió forint jegyzett tőkéjű Harkányi Gyógyfürdő Rt.-ben lévő 50 százalékos Jó úton a pályázat Pogány ügyében ugyanakkor jó úton halad Pécs város pá­lyázata. Acs Gyula, a Pécs-Pogányi Repülőteret Működte­tő Kft. ügyvezetője szerint az anyag napokon belül az illeté­kes miniszter elé kerül - szakmai felügyeleti felülvizsgálattal alátámasztottan majd a Miniszterelnöki Hivatal után a kormány tárgyalja azt meg, és hoz döntést. Bár ennek idő­pontja bizonytalan, az biztos, hogy ha a DDRFT által remélt és ígért pénz is megjönne, Pogányban az első ütem - kifu­tópálya és világítás - programja megvalósulhatna. tulajdonrészén Baranya Megye Önkor­mányzata. A határidő szerdán délelőtt le­járt, pályázat nem érkezett.- Februárban döntött a közgyűlés gaz­dasági bizottsága a pályázati feltételekről, elkészült a részvénytársaságot bemutató anyag is - tájékoztatta lapunkat Lászlóné dr. Kovács Róna (képünkön) megyei fő­jegyző. - Március 5-én jelent meg a pályá­zati felhívás. A tulajdonrész értékesítését célzó folyamat azonban már korábban el­kezdődött, hosszas, de eredménytelen tárgyalások voltak az rt. másik tulajdono­sával, a harkányi önkormányzattal. Az ő ajánlatuk az 50 százalékért először 342 millió, majd 500 millió forint volt. Ezt a megye nem fogadta el, Harkány viszont a közös értékesítésbe nem egyezett bele. (Hogy mennyit szeretne kapni a megyei önkormányzat a tu­lajdonrészért, azt az illetékesek - üzleti érdekre való hivatko­zással - nem voltak hajlandók elárulni.) A gyógyfürdőért remélt pénzt a me­gye ez évi költségve­tésének készítésénél nem vették figyelem­be, viszont korábban már döntés született arról, hogy a bevételt a pogányi reptér összesen 1,7 milliárdba kerülő fejlesztésére fordítják.- Valószínűleg ingatlanértékesítő nagy szakmai szervezeteket kell felkérnünk a közreműködésre, olyanokat, amelyek tevé­kenységi köre külföldet is érinti - kommentálta a pályázatok elmaradását Gulyás Emil, a közgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. - Nem valószínű ugyanis, hogy van olyan hazai befektető, amelyik gyógyfürdőt vásárolna. Igazából a kellő érdeklő­dés hiánya nem volt szá­munkra meglepetés, a tulajdon 50-50 szá­zalékos megoszlása meggondolásra készte­ti a vevőket. Harkány azonban - bizonyos helyi szempontok miatt érthetően - ragasz­kodik tulajdonrészéhez. Bédi István, Harkány polgármestere a másodikként tett 500 milliós ajánlatukat az rt. valódi értékéhez igazítottan (a megyei önkormányzat 2 milliárd 653 millió összér­téket jelölt meg) reálisnak minősíti. Hozzá­teszi, számukra ennek kifizetése is nagy nehézségeket okozott volna, de a gyógyfür­dő egy kézben tartása és Harkány érdeke ezt megkívánta az önkormányzattól. A pol­gármester azt is jelezte, hogy a város meg­vásárolta a kiírást 62 ezer 500 forintért, de végül is nem adott be a számára még min­dig túl magas ár miatt pályázatot. . A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) középtávú fejlesztési ter­vében a közlekedési helyzet javítása az el­ső számú prioritás. A tanács a központi de­centralizált alapoktól remél támogatást, a következő három évben 2 milliárd forintra számítanak. Erre az évre viszont a legjobb esetben is csak 500 millió forint érkezhet. A 2 milliárd forint sorsáról a megyék veze­tői korábban úgy határoztak, hogy abból 1 milliárd jut a pogányi, 600 millió a taszári reptérre, 400 milliót kap Tolna. Közben kiderült, utóbbi megyében is szeretnének légikikötőt létesíteni. A félmilliárd felosztá­sáról várhatóan a DDRFT áprilisi ülésén születik döntés. Lapunk úgy tudja, hogy a somogyi és a baranyai vezetők a korábbi megállapodásban rögzített arányokhoz ra­gaszkodnak. Baranyának, tehát Pogány- nak ez 250 milliót jelenthet. Koltai Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke lapunknak elmondta, mivel az emlí­tett 2 milliárd, illetve 500 millió felosztásáról a DDRFT még nem döntött, csak körvona­lakban jelölhető meg, hogy hova mennyi jut. (Háttér: www.dunantulinapla.hu) MÉSZÁROS ATTILA MEGDÖBBENTŐ FOTÓK. A tűzoltók mindennapi munkáját megörökítő fényképekből állítottak össze tárlatot a Pécsi Tűzoltóság Engel János úti központjában. A bemutatott fényképeket részben a Dunántúli Napló fotóriportereinek, részben a mentési munkákban részt vevő tűzoltóknak az elmúlt év nagyobb tűz- és baleseteinél készült fotóiból válogatták. ___________________fotó: laufer László Te relőutat akarnak Igazgatóságának szakmérnökétől megtudtuk, hogy zajfalat lehetet­len emelni, sőt véderdőt sem ér­demes telepíteni, mert a létesíté­sükhöz nincs már terület. Az el­múlt ötven év során ugyanis a vasútvonal védelmét szolgáló százméteres zónába is lakásokat építettek. A szakember szerint a véderdő legfeljebb 1-2 decibellel mérsékelné a káros zajhatást. Te­hát zajfal kellene, de ennek felál­lítása nem a vasút dolga. Kovács Sándomé polgármestertől úgy ér­tesültünk, nem mondtak le arról, hogy idővel csökkentsék a zaj erejét a vasútszakasz mentén, sőt az egész belvárosban. Ezért a Ba­ranyai Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás azon fá­radozik, hogy a majdan a Siófok és Szekszárd közt megépítendő M 65-ös út Sásd melletti része te­relőútként is funkcionáljon. CSUTI J. Sásd és környéke A belváros lakóit mindin­kább megviseli a vasúti és a közúti közlekedés megenge­dettnél nagyobb zaja. Van­nak szakemberek, akik le­mondtak a zajfal építéséről. Nem így az önkormányzat, amely idővel hangfogót, sőt terelőutat is szeretne. A város nemrég egészségvédelmi céllal közlekedési zajfelmérést végeztetett. A pécsi Szkarabeusz Mérnöki Iroda akusztikusa, Wittner Kálmán kérdésünkre el­mondta, a városmag több pontján a megengedett 65-tel szemben 70-72 decibel hangerőt mértek, amelyet a sűrű jármű- és vonat- forgalom kelt, főként az utóbbi fél évtizedben. A mért adatok kapcsán Sólyom Imrétől, a MÁV Rt. Pécsi Területi Rendőrtisztek - versközeiben Pécs A kultúra és a művészetek ápolásának jegyében Baráti Kör alakult tegnap este Pécs egyik bevásárlóközpontjában. A dr. Emyes Mihály, volt baranyai rendőr-főkapitány ötlete alap­ján létrehozott kör tagjai között szép számmal képviselteti magát a megyei rendőrség is. Az önmagát a „női költészet be­repülőpilótájának” nevező Pethes Mária munkáit a könyv első oldala­in Baranyi Ferenc költő méltatja, aki tegnap este jelenlétével is megtisz­telte az alakuló Baráti Kör tagjait. A megyei rendőr-főkapitányság vezetői, munkatársai most is tanú- bizonyságot tettek arról, hogy munkájuk közben nem feledkez­nek meg a civü szféráról és képe­sek arra, hogy a rendőrség profiljá­tól olykor távolinak tűnő szere­pekben is megfeleljenek. Emyes Mihály több társadalmi szervezet­ben vállalt megbízatást, emellett könyveket, tudományos munká­kat írt. Sárközi Ferenc mint a könnyűzenei műfajok művelője is ismert, de az ezredes maga is pub­likál szakmai lapokban. Egyelőre 18 tagot számlál az a Bará­ti Kör, melyet egy költői est kereté­ben tegnap alapítottak az egyik pé­csi bevásárlóközpontban. Az ötlet Emyes Mihály (képünkön), volt ba­ranyai rendőr-főkapitány fejéből pattant ki pár hónapja, és a volt kol­légák körében is támogatásra talált. A társaság értelmiségi klubot szeretne működtetni az üzletsorok között, hódolva a kultúrának és a művészeteknek. Az első találkozón egy olyan, elsőkötetes költőnő mu­tatkozott be, aki az Országos Rend­őr-főkapitányságon titkárnőként dolgozik. A programadó kötet ki­adatása nem utolsósorban Baranya megye jelenlegi főkapitányának, dr. Sárközi Ferencnek köszönhető. A baranyai rendőrség honlap­ján a közelmúltban a nyilvános­ság előtt mutatkoztak be a szer­vezet érdekes hobbit űző mun­katársai. Tóth Tibor alezredes közel 3000 darabos képeslap­gyűjteményt őriz, és ma is gyara­pítja a kollekcióját, Barbarics Ta­más főelőadó szenvedélyesen gyűjti a kártya­paklikat. Pintér Gábor, a híradó és informatikai osztály mun­katársa a Zsűri zenekarban dobol, már több mint há­rom éve. Talán kevesen tudják azt is, hogy Pécsett a várostól északnyugatra fekvő Tubesen ta­lálható kilátótorony ötlete Ko­vács Szabó Jánosnak, a híradó alosztálya dolgozójának köszön­hető. AZ ORMÁNSÁG Fejlesztő Tár­suláshoz tartozó 52 településen egységes jelzőtáblarendszer ki­építése kezdődik meg a közel­jövőben, többek között erről született döntés a társulás teg­napi ülésén. Az önkormányza­tok egyenként 61 ezer forinttal járulnak hozzá a beruházáshoz, ez mintegy 250 ezer forintos uniós támogatással egészül majd ki. (wk) SÁS DON hegyháti borversenyt tartanak ma 19 órától. A vetélke­dőre - amely immár a 15. - eddig több mint száz gazda küldte el mintáját nemcsak helyből, de Me­ződről és Vargáról is. Á zsűri tag­jai Bakonyi Antal villányi főmér­nök, valamint Skoda Dénes és Rabkovács Árpád falugazdászok lesznek. Az esemény házigazdája a művelődési központ. (cs) MULATTAK is a bálicsi betörök. Pár napja a pécsi bálicsi szőlők három erdő széli présházában tolvajok jártak, akik szétverték az ajtókat és csak műszaki cikket vittek magukkal. Közben arra is futotta idejükből, hogy. tévézze­nek, bort forraljanak és főzzenek. KOZÁRMISLENYBEN parla­gok szűnnek meg. Egy helybeli dolgozó a Csikós-völgy elha­gyott parlagrészein libatenyész­tő telepet alakít ki úgy, hogy a völgykatlan patakjának vizét tó­vá duzzasztja. A befektető nyolcszáz négyszögölön felvá­sárolja a földeket, hogy terüle­tet biztosítson a munkahelyte­remtő létesítménynek. (cs) PÉCSETT a Mecsekére Rt. Kör­nyezetvédelmi Bázisának tevé­kenységét március 28-án, a Zöld-Híd Egyesülés által szerve­zett szakmai napon mutatják be a társaság illetékesei. Többek között az uránbányászati rekul­tiváció és a térség környezetvé­delmi tevékenységeinek kapcso­lódásáról, valamint az uránipari tevékenység által szennyezett vi­zek tisztításáról hallhatnak elő­adásokat az érdeklődők, (wk) EGY POGÁNYI képviselő gesz­tusa az árvízkárosultak megsegí­tésére. Vasvári Gyula, a község egyik önkormányzati képviselője az árvízkárosultakat segítő alapít­vány javára befizette egyhavi tisz­teletdíját. A képviselő 22 ezer fo­rintot adott fel. icsi Kinyílt a területfejlesztési kassza A tanács már most szétosztotta az idei vis maior-keretet A Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács tegnapi ülésén kiírták a meg­határozott célokra igénybe vehető pályázatokat. A kistérségek összesen több mint 165 millió forintot igényel­hetnek. Döntöttek az elháríthatatlan akadályok felszámolására rendelke­zésre álló keret felosztásáról is. Pécs-Sellye A fejlesztési tanács fennhatósága alá tarto­zó keretek közül egyelőre csak a céljellegű decentralizált alap (CÉDE) áll feltöltve - ezért csak az ahhoz rendelhető pályáza­tok kiírására kerülhetett sor. Dr. Kékes Ferenc, a fejlesztési tanács elnöke elmondta, az eddigi gyakorlat­nak megfelelően a kistérségek egy bo­nyolult számítási szisztéma alapján (aminek tényezői a térség hátrányos volta, a lakosság és településszám) elő­re tudhatják, mennyi pénzre számíthat­nak együttesen (lásd infografikánkatl). A vissza nem térítendő, s önrészt sem igénylő támogatásokat önkor­mányzatok kérhetik. Általában olyan te­lepülések jelentkezését várják, akiknek H saját zsebükből nem futná például in­tézményfelújításokra és kisebb javításokra. 2001-ben újdonság, hogy a korábbi három­mal szemben két pályázati beadási határ­időt kötöttek ki (április 30. és augusztus 31.). Az elnök arról is beszámolt, hogy a ta­nács tegnapi ülésén szétosztották a vis maior alapot is, ami az elháríthatatlan ese­mények (például pinceomlás, viharkárok) következményeinek felszámolásához ve­hető igénybe. A csaknem hetvenmillió fo­rintból huszonegy település részesedett. Sellyén a támogatások igényléséről teg­nap tartottak megbeszélést az Ormánság Fejlesztő Társuláshoz tartozó 52 település vezetői. Nórántné dr. Hajós Klára elmond­ta, idén összesen mintegy 49 millió forintra - a baranyai térségek közül a legmagasabb keretre - pályázhatnak az ormánsági ön- kormányzatok. Az érintett települések zö­me április 30-ig beadja a pályázatot, többek között erről is határoztak tegnap. Elsősorban oktatási, egészségügyi és egyéb önkormányzati intézmények felújítá­2001. ÉVI CÉDE-KERET KISTÉRSÉGI R0NTÁSRAN (millió Ft) 30,75 Péci Szigetvár Stílre sát szeretnék megvalósítani, Sellyén a sportcsarnok tetőszerkezetének korszerűsí­tésére igénylik a támogatást. A keretössze­get a társuláson belül egységesen - kivéve, ha halaszthatatlan a beruházás - osztják fel, helyhatóságonként 800 ezer és egymillió fo­rint körüli támogatásra számítani. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) Túri-Kovácsot várják a barlang megnyitójára Abaliget Hatvanévnyi védettség, számos beavatkozás, hosszas használat után felújított állapotban várja látogatóit és a gyógyulni vágyókat már­cius 30-tól az Abaligeti-barlang. A barlang nagyszerű klímáját felismerő öreg plébános gyakorlatától mára messze jutottunk. Ő egyszerűen pin­cének használta a bejárati részt, innen az eredeti név is: Paplika. Azóta sok ezren járták be feltárt üregeit, terme­it, kerestek gyógyulást állandó páratartalmú és hőmér­sékletű járataiban. Mára az Abaligeti-barlang összesen 1300 méter hosszúságban ismert, országosan nevezetes idegenforgalmi célpont. 1941-ben nyilvánították védet­té, a múlt év szeptemberétől pedig hivatalosan is hasz­nálhatja a gyógybarlang megnevezést. E titulus nélkül is hosszú idő óta így működött, légúti megbetegedésben szenvedők jártak gyógykúrára ide, orvosi javallatra. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) kezelésébe 1996-ban került, rendkívül elhanyagolt álla­potban. Azóta - tudtuk meg dr. Iványi Ildikótól, a DDNPI igazgatójától - a felújítási program keretében mintegy 100 millió forintot költöttek a barlangra. A költségeket a szakminisztériumhoz benyújtott sikeres pályázatokból fedezték. A munka során az elsőrangú feladat a természetvédelmi szempontoknak megfelelő üzemeltetés feltételeinek megteremtése volt. Elkészült az új kezelőpénztár épülete, végeztek a barlangon be­lül a kőzetmegerősítéssel, megépültek a gyalogjárdák, a korlátok, a hidak, korszerűsítették a villanyvilágítást és belső telefonrendszert építettek ki. A több évig tartó munkát követően március 30-án avatják fel a felújított Abaligeti-barlangot. Az eseményre várják a környezetvédelmi minisztert, dr. Túri-Kovács Bé­lát is. Az áprilisi nyitást követően a DDNPI szakképzett túravezetői várják a barlangra kíváncsi látogatókat. (Előzmények: unvw. dunantulinaplo. hu) m. a. i ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom