Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-22 / 79. szám

I I 2001. Március 22., csütörtök HITÉ LET Új Dunántúli Napló - 11. oldal Emlékeztető A KERESZTÉNY Értelmiségi Fórumra március 23-án, pénte­ken 5 órakor kerül sor a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimnázi­um dísztermében. Előadó: Teliér Gyula szociológus, témá­ja: „Magyarország a 21. század kezdetén. Esélyeink.” Minden érdeklődőt szeretettel várnak a díjtalan programra. A KARITÁSZ folyamatosan gyűjt az árvízkárosultaknak: tartós élelmiszert, ruhát, cipőt, takarót, tisztálkodási és fertőtle­nítő szereket. Pénzadomány az irodában befizethető, vagy csekket adnak. Nyitva tartás munkanapokon 8-16 óráig. Cím: Pécs, Janus Pannonius u. 4 Tel./fax: 72/532-207. ÖKUMENIKUS rádióműsorok hallhatók Pécsett helyi szerkesz­téssel a Pécsi Rádióban (101,7 MHz) szombaton a 8 órás „Esti Krónika” után 19-ig Kapocs né­ven és vasárnap 8.05-9.00 kö­zött Vasárnapi magazin néven, továbbá a Remény Rádióban (94,6 MHz) hétfő és szerda 17-17.30, kedd 20-23, vasárnap 9-9.30 óra között. A Kapocs 24-i programjában a Nagy Lajos Gimnázium testvérintézménye, a Bajai Művelődési Központ, il­letve vezetője, Tarján Levente mutatkozik be, illetve „Irgalmas lelkülettel” Morvay Imre Pió atya vasárnapi gondolataiból hangzanak el részletek. ÖKUMENIKUS TV műsorok a Pécs TV-ben: szerda 17.45, is­métlések péntek 17.40, vasárnap 18.25 órakor. MEDJUGORE-BA zarándok- utakat szerveznek pécsi indu­lással júniusban a jelenések XX. évfordulójára és augusztusban a Nagyboldogasszony ünnepé­re. Információ: Golob Ferenc 318-653 illetve, Demeterné 254- 144. A BAZILIKÁBAN minden csü törtökön a reggeli és az esti szentmise között szentségimá- dás van. INGYENESEN igényelhetők az ökumenikus rádióműsornak, a Kapocsnak elhangzott adásai a Pécsi Keresztény Kör hangarchí­vumából. A kazetták 06-40-236- 236 telefonon Várbíró Pétertől kérhetők. Március 17-én a Pécsi Rádióban elhangzott adás a 10. volt, az 1999 októberétől kezdő­dő sorozat 56. adásnapjaként. A 18 hónap során fél órától három óráig terjedt az adásidő. HAZÁNKBA ÉRKEZIK I. Bar tolomaiosz. A konstantinápolyi pátriárka a tervek szerint április második felében Budapestre lá­togat abból az. alkalomból, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatja. ■ A megbékélés útjai régiónkban A megbékélés útjai régiónkban... A megér­tés és az együttműködés - erről cseréltek gondolatokat a múlt héten itt Pécsett cse­hek, szlovákok, osztrákok, szlovénok, hor- vátok és magyarok - egyetemi oktatók, tu­dományos intézetek vezetői, szociáletiku- sok, egyházi emberek. A találkozót Mayer Mihály megyéspüspök nyitotta meg.- Miért Pécsett?- A szodáletikai szakembereket ebben a térségben a Bécsi Egyetem Teológiai Fakultatása fogja egybe - mondta dr. Goják János, a Pécsi Hittudományi Főisko­la tanára, a Justitía et Pax magyarországi főtitkára, euró­pai alelnöke. - Bécs már a kommunizmus idején is egy­fajta közvetítő és összekötő szerepet játszott. Ezek a kezdeményezések akkor is megvoltak. Új dolog, hogy most tudatosan a volt szocialista or­szágokat választják ki a találkozók megrendezésére. Tavaly Zágrábban jöttünk össze. Ott kérték, hogy az ez évi konferencia Magyarországon le­gyen. S ha már Magyarországon, ak­kor Pécsett. Szép, kultúrát őrző vá­rosnak tartják.- A téma is telitalálat...- Általában kiválasztunk egy té­mát, amely a többséget érdekli, vagy érinti. Erről előadásokat hallgatunk. Ebben az is benne van, hogy arról az országról akarunk valamit megtud­ni, amely rendezi. Amikor Zágráb­ban ezt eldöntöttük, akkor én azt mondtam, hogy legyen a kiengesztelődés. Örömmel fogadta mindenki. A mi térségünkben a népek közötti feszültségek és azok feloldása akut probléma. Minden országban a népek saját látásmódjuk szerint közelítik meg a problémákat, ahogy minden ember gondolko­dásában is van olyan, ami eltér attól, ahogy mások gondolkodnak. Sokat járok konferenciákra és én az ilyen megnyilatkozásokban kaptam a legtöbbet. Kezd­tem rájönni, hogyan gondolkodnak a magyarokról a horvátok, a szlovákok, a csehek, a románok. Tény, a mi térségünkben a nemzetek és népek közötti feszült­ségek még mindig nagyon hangsúlyosak.- Ennek történelmi gyökerá vannak.- Igen, a nemzetté válás, a nemzeti önállóság, a nemzeti tudat kialakulása idejére esnek, amikor Ma­gyarország a reformkorban a szabadságharc felé ha­ladt, mert önálló nemzet akart lenni. Ugyanakkor a tér­ségben élő népeket is ugyanazok a törekvések mozgat­ták. Az akkori vezetők ezt nem látták be. A nemzeti tu­dat nacionalista értelmezése képtelenné tette őket an­nak felismerésére, hogy a többi nép is ugyanazt akar­ja. Ez a nemzeti érzésben, a nemzeti gondolkodásban benne van. És ezt adták tovább a gyermekeiknek az is­kolában és a családi házban.- A nemzethez tartozás tulajdonképpen pozitív ér­zés...- Igen, de a probléma az, hogy ebben olyan elemek is helyet kaptak, melyek a másik elutasítása felé mutat­nak: ellenséges érzések más népekkel szemben, a ki­zárólagosság, az önteltség és ezzel párhuzamosan a szomszédos nép lenézése. Azt most is mindenki mondta, Trianon ezt még csak súlyosbította. És azt is, hogy a nemzeti érzést a politika különböző módon manipulálta.- Az egyház békítő, nyugtató, szeretetsugalló akciói hogyan mutatkoztak meg akkor a társadalomban?- Az egyház a szociális tanításában nem érte el azt a fajta eredményt, nem volt olyan befolyása, hatása, hogy helyesen tudta volna alakítani a népek közötti kapcsolatokat, hogy emberséges, keresztényi legyen ez a kapcsolat. Ugyanúgy a társadalmi feszültségek fel­oldásában sem tudott olyan eredménnyel működni. Ezt is elmondták ismételten többen is. Sőt, bizonyos szempontból az egyház hozzá is járult ehhez. Mert amikor egyházról beszélünk, akkor tudni kell, hogy az egyház benne van a társadalomban.- Megkerülhetetlenek egy ilyen tanácskozáson a bal­kániesemények...- Kialakult egy olyan érzés, amit roppant nehéz fel­oldani, különösen azoknál, akik áldozataivá váltak az erőszakos cselekedeteknek. A félelem az emberekben, a veszélyeztetettség érzése - ezt döntő oka, hogy a má­sikkal szemben ellenségesen viselkedik. Mert fél, mert bizonytalan. Könnyen lehet, hogy ma a felsőbbség tu­data egy belső bizonytalanság rekompenzációja, egy pszichológiai reflex: amikor bizonytalan vagyok, meg­játszom az erőst, én vagyok a nagy.- És most hogyan tovább?- Számos példával mutatták be, hogy az elfogultság és előítélet hogyan nyilvánul meg ebben a térségben, hogyan gondolkodnak másokról és hogyan hagyomá­nyozzák át ezeket a gondolkodási sémákat. Tudatosítani kell tehát azt, hogy a másokról, a szomszédos népekről alkotott felfogás szubjektív, tele van előítéletekkel és hamis általánosításokkal. Ennek a folyamatnak a megállítása az első lépés. Tisztázzuk azt, hogy mi a valós tény. S nem az, amit hozzáadunk. Ebből következik: feltétlenül szükséges, hogy való ismereteket szerezzünk az iskolában és mindenben a szomszédos népek életmódjáról, kultúrájáról,- s nem csak a nyugatiakéról.______________________bj. A konferencia résztvevőinek egy csoportja fotó: laufer László A Villő Énekegyüttes Április l-jén, 18 órakor a Villő Énekegyüttes tart koncertet a Lyceum templomban. A népi li­turgia különleges darabjait válo­gatták össze, vallásos tartalom­mal és funkcióval, de magukon viselik a profán népdalok stílus­jegyeit, előadási gakorlatát.Az előadás gerincét egy keresztúti ének adja: Köszönteni jöttünk szent keresztfa... kezdettel, erre fűztek fel több népéneket, latin nyelvű liturgikus éneket. A latin mise állandó részeit a moldvai magyarság által megőrzött, népi használatban is szereplő módon adják elő. Az előadás kifejezetten nagyböjt idejére való, segíti an­nak hangulatát, mélyebb átélé­sét, ugyanakkor magyarságunk népi értékeit is elénk idézi. Min­den érdeklődőt szeretettel vár­nak. A belépés ingyenes, de ado­mányokat elfogadnak a kihelye­zett perselyekbe. Imaterem-avatás Pécsett a Rózsadombon, a Polgár­szőlő út 1. szám alatt három évvel ezelőtt vásárolhatta meg az akkor 3 éves Biblia Baptista gyülekezet a volt GALLUSZ ABC épületét. Most az alsó szinten kialakított imate­rem, gyermekterem és bemerítő medence felavatására kerül sor március 25-én délelőtt 10 órakor. Március 25-től 29-ig minden nap 18 órától megrendezik az Új Élet konferenciát, melyen Don Albright vendégprédikátor be- szél majd. ________________■ „V adócba rózsát oltok...” Örömmel olvastam az Új Dunán­túli Napló március 20-i számá­ban (3. oldal) a hírt: „Több jut hittanoktatásra”. A hírt Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának helyettes államtitkára nyilatkozta az újság­nak. Eszerint több száz millió fo­rint jut a hitoktatók óradíjára és reméljük, hogy a hitoktatás kö­rülményeinek javítására is. Bár, ha jól meggondoljuk, ez utóbbit pénz nélkül is meg lehetne olda­ni, csak a szívekben és fejekben kellene rendet teremteni. Hitoktatóink - kevés kivétellel - még mindig panaszkodnak, fő­leg városunkban, hogy a hitokta­tás „idegen test” az iskolákban. Pedig „az állampolgároknak jo­guk van hozzá, hogy az adójuk­ból fenntartott iskolákban gyer­mekeik a fakultatív órákon a ze­ne, az idegen nyelvek vagy éppen a matematika mellett az európai kultúra alapjául szolgáló Szent­írásról is tanulhassanak” mondta Semjén Zsolt. A gyakor­lat viszont az, hogy amíg a zenei, nyelvi vagy egyéb fakultatív óráknak mindig biztosítva van az idő és a megfelelő hely, a hittan óra az utolsó. Sokszor nulladik, vagy hetedik órában, a napközi zajától zavartan lehet megtarta­ni, vagy egyik teremből a másik­ba űzve, sokszor helyet nem ta­lálva telik el a rá szánt idő. (Tisz­telet a kivételnek!) Hol vagyunk még attól az egyre sürgetőbb kí­vánalomtól, hogy a hittanóra az órarendi beosztásban szerepel­jen!? Vagy, hogy a vallásos neve­lés lehetősége megkapja a neki megfelelő rangot! Ugyanezen újság ugyanezen oldalán a „Hírcsatorna” rovatban „Személyes közügy” címszó alatt olvashatjuk Bölcskei Gusztáv re­formátus püspök Szolnokon tett nyilatkozatát: „A vallás, a hit nem magánügy, hanem a legsze­mélyesebb közügy!” Igen, mert gyermekeinket a magyar jövőnek neveljük, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyennek! Pető­fivel együtt mi is, ma is aggódva tesszük föl a kérdést: „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága, avagy virág vagy te hazám ifjúsá­ga?” Hitoktatóink éppen a „virág­gá nevelésben” vállalnak óriási feladatot, ami­kor nem csak hitbeli ismeret­re, hanem erkölcsi tartásra pró­bálják nevelni gyermekeinket, szemben azokkal, akik felesleges pénzköltésnek tartják a hitokta­tás ügyét. Államunk éppen most fektet súlyt erre, amikor a Felső- Tiszán újra átszakadtak a gátak. A mindent elsodró szennyes ára­dat a példa, hogy mire képes az ár, ha a gyenge, vagy hiányos gá­takat áttöri! Sapienti sat! (A bölcsnek ennyi elég!) A hitoktatók - egyházme­gyénkben több mint háromszá­zan, országosan több ezren - ed­dig sem a pénzért vállalták áldo­zatos feladatukat, melyért min­den dicséretet megérdemelnek, hanem mert tudták és tudják, a mécslászlói gondolatot: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.” Ez a hitben és erkölcsök­ben oly szegény magyar föld is. Báthory László „A keresztfához megyek...” E közismerten szép és egyeteme­sen elfogadott keresztény ének a vezérgondolata annak a böjti ige­hirdetés-sorozatnak, amelyre a mohácsi és a szederkényi evan­gélikus gyülekezetben kerül sor a közeljövőben. Március 28-29-30-án (szerda, csütörtök és péntek) esténként várunk minden érdeklődő, Isten igéjére fogékony, abban elmé­lyedni, hitében erősödni kívánó testvérünket. Felekezeti hovatar­tozástól függetlenül! Az alkal­mak kezdési időpontja: a szeder­kényi protestáns templomban 17 órakor, a mohácsi ev. templom­ban 18.30-kor. Külön színt ad ezeknek az es­téknek, hogy fiatal lelkészek láto­gatnak gyülekezeteikbe. Ezért az idősebbek, a középkorúak mel­lett különös szeretettel is hívják a fiatalokat (mint a korban hozzá­juk legközelebb állókat). Az első este Cselovszky Ferenc szolgál, aki a fővárosból, a Deák téri gyülekezetből érkezik kö­zénk. A második este Baranyay Csaba siófoki lelkész hirdeti az igét. S a sort harmadik este Beke Mátyás, a Tolna megyei Gyönk lelkésze zárja. Böjti csendünkön, nagyhéti és húsvéti felkészülésünkön legyen Isten áldása! „Az Emberfia nem azért jött, hogy Neki szolgálja­nak, hanem hogy Ő szolgáljon, s életét adja váltságul sokakért” (Mt. 20,28.). 'Németh Pál evangélikus lelkész, Mohács Röviden A CIKÓI kórus énekel vasárnap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén Pécsett, a Belvárosi templomban. Rádióközvetí­tés fél 11-től. ■ UJ TEMPLOM VILLÁNYBAN. Református templom épül ezekben a napokban a kisvárosban. A Viczencz Ottó tervezte, 130 férőhelyes épület tornya 23 méter magas lesz. A tervek szerint a felszentelésre még az ősszel sor kerül. _____________________fotó: laufer László Kl imó György pécsi püspök Klimó György 250 éve, 1751-ben foglalta el a megürese­dett pécsi püspöki széket. A török kiűzését követő nehéz évtizedek után a gazdasági és kulturális hanyatlás, né­pességváltás, helyi konfliktusok közepette vállalta e kül­detést. Korának meghatározó személyisége, egyházme­gyéjének bölcs kormányzója, Pécs városának tudós püs­pöke volt. A széles látókörű, művelt főpap negyedszáza­dos tevékenysége méltán váltotta ki az utókor elismerését és megbecsülését. Klimó a Felvidéken, a Nyitra megyei Lopassón született 1710-ben. A tehetséges ifjú az egyházi pályát választotta, 1733-ban szentelték pappá. Ha­marosan Klobusiczky érseki helynök titkára lett, majd 1740- ben pozsonyi, 1741-ben eszter­gomi kanonokká és nyitrai főes­peressé nevezték ki. Választott püspökként 1747-ben a királyi kancelláriánál dolgozott, 1751- ben került a pécsi egyházmegye élére. 1754-ben megszerezte a püs­pökségnek az érseki előjogokat (Pallium jog). Működése idején megerősödtek, virágoztak a szer­zetesrendek, bőkezűségét dicséri a mohácsi ferences rendi zárda és templom megépítése. Német be­vándorlókat telepített le Mohá­cson a püspöki kastéllyal szem­közt, a buda-eszéki országút mentén. Ezt a 38 német család lakta települést nevezték rövid ideig Új-Mohácsnak. XVIII. száza­di adatokból ismertek ásatásai a püspöki birtok területén Kölkednél, ahol a római katonai tábor, Altinum maradványait rejti a föld. Püspöksége alatt VI. Pius pá­pa a dunaföldvári, szekszárdi, bátai és pécsváradi apátságokat az esztergomi metropolitától a pécsi püspökséghez csatolta. Kapcsolatai révén a külföldi le­véltárakból megszerezte és le­másoltatta a magyar egyház tör­ténetére vonatkozó okiratokat. A püspöki udvarban olyan neves történetírók dolgoztak, mint Koller József és Szalágyi István. Koller a pécsi püspöld könyvtár és levéltár felügyelője, a papnö­vendékek tanára volt 1772-ben, majd kanonok és nagyprépost lett. „A pécsi püspökség történe­te” című nyolckötetes munkája kiemelkedő egyháztörténeti al­kotás. Klimó püspök támogatásával létesült 1773-ban a Tettye-patak vizére épült papírmalom és az el­ső - Engel-féle - könyvnyomda Pécsett. Megnyitotta a nyilvános­ság számára a nagyhírű püspöki könyvtárat 1774-ben, leányisko­lát alapított 1776-ban. Kiváltotta a Szentszék rosszallását, mert földesúri minőségében enged­ményeket tett a város és polgárai számára. Klimó György plébáni­ákat szervezett, templomokat építtetett, jó pásztor módjára gyarapította egyházát, pártolta az egyházművészetet. Gondot fordított a vidéki iskolákra, segí­tette a szegény sorsúak iskoláz­tatását. Tervezte katolikus egye­tem és csillagvizsgáló intézet fel­állítását, megvalósításukat 1777- ben bekövetkezett halála akadá­lyozta meg. Dr. Kápolnai Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom