Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-17 / 74. szám

2001. Március 17., szombat HITÉ LET Uj Dunántúli Napló - 11. oldal Nehéz helyzetben lévő emberek A börtönlelkészi szolgálat bizalmi feladat Negyvenévnyi kihagyás után ismét működik a börtönlelkészi szolgálat. Az ország 14 országos hatáskörű fegyhá- zában, börtönében és bv-intézetében főállású, közalkalmazotti státuszú lel­készek, 17 büntetés-végrehajtási inté­zetben pedig kisegítő lelkészek teljesí­tenek szolgálatot 2000 októberétől. Az Igazságügyi Minisztérium és a büntetés­végrehajtás illetékesei a négy történelmi egy­ház vezetőivel egyeztettek a szolgálat felállítá­sáról. Ennek eredményeként nyolc katolikus, öt protestáns lelkész, egy rabbi tevékenykedik főállásban - koordinálva a többi egyház szolgálatait is. Pécsett két egyház lelkésze végez ilyen tevékenységet. Szalay Lajos Pécs belváro­si református lelkipásztor (el­ső képünkön), aki egyben tá­bori lelkész is, már 1991 óta jár be a pécsi rendőrség fog­dájába lelkipásztori tevékeny­séget folytatni. Tíz éve kérték tőle a pécsi börtönben büntetésüket töltők a lel­kipásztor segítségét, amit azt követően önszor­galomból, humánus indíttatásból végzett. Az el­múlt év végétől az Igazságügyi Minisztérium megbízásából hivatalosan is börtönlelkész lett.- Feladatomat napi szolgálatban végzem, gyakorlatilag heti húsz órát töltök a pécsi büntetés-végrehajtási intézetben. Egyik fon­tos feladatom, hogy koordináljam a börtönbe bejáró többi egyház tevékenységét, istentisz­teleti rendtartásaik, megfelelő működési fel­tételeik biztosítását. Az intézetbe szabad be­lépésem, szabad mozgási lehetőségem van. Kaptam egy hivatali szobát, ott foglalkozha­tok azokkal a fogva tartottakkal, akik lelki be­szélgetésekre jelentkeznek, vagy emberi problémáikkal szeretnének megkeresni. Én felekezeti hovatartozás nélkül azokkal tudok foglalkozni, akik ezt igénylik. A hosszú bezártságra ítélteknek kevés kapcsolatuk van a külvilággal, ezért sokak számára fontos ez a beszélgetés, előttem jobban megnyílnak az emberek. E közben gyakorta még sírni sem szégyellnek. Akik megkeresnek, őszintén bánják bűneiket. Számukra fontos, hogy nem úgy kezelem őket, mint bűnözőket, hanem megbotlott emberekként. Igyekszem megérteni őket és jóra tanítani. A Biblia tanításaira hívom fel figyelmüket, arra, hogy ne azzal foglalkozzanak, ami a börtönben szomorúsággal tölti el őket, hanem készüljenek arra, hogyan tudnak majd új életet kezdeni ki- szabadulásuk után. A jövőbe látás teheti elvi­selhetővé a büntetés letöltését. Arról beszélge­tek velük, hogyan alakítsák életüket börtönéve­ik után, hogyan kerülhetnek újra munkahely­hez, hogyan építhetik ki újra családi kötelékei­ket. Azt tapasztalatom, hogy ezek az emberek érzéseikben közelebb kerülnek az egyházhoz. Segítséget kell adnom abban is, hogy ahol létezik, ne szakadjon meg az elítélt és a csa­lád közötti kapcsolat, kapjanak tájékoztatást a börtönélet utáni lehetőségekről. Figyelmet fordítok arra, hogy a jelentősebb egyházi ün­nepekről megemlékezzünk. Istentiszteleteket tartok. Az ünnepekhez kapcsolódva bensősé­ges hangulatot teremtünk, például karácsony­fát állítunk és ajándékosztásokra is sor kerül. A börtönéletben én emberséges bánásmó­dot tapasztalok, senkit nem akadályoznak ab­ban, hogy megtegye az első lépéseket élete jobbá tétele érdekében. Lelkipásztori tevé­kenységemben abból indulok ki, hogy az Is­ten embert teremtett, ezért bizakodom, hogy van értelme annak a szolgálatnak, amit eddig végeztem, segíthetem a hozzám fordulókat abban, hogy becsületes útra térjenek, újra be­illeszkedhessenek a társadalom életébe. Schönberger András pécsi főrabbi (máso­dik képünkön) az ország valamennyi bünte­tés-végrehajtó intézetében végzi lelkészi tevé­kenységét. Nem könnyű megfelelő gyakori­sággal ezeket Pécsről felkeresni, de fáradsá­gos munkájához, a közlekedési nehézségek leküzdéséhez megfelelő segítséget kap.- Amikor tavaly az Igazságügyi Minisztérium megkereste a történeti egyházakat, hogy vállalja­nak rendszeres lelkészi tevékenységet a bünte­tés-végrehajtási intézetekben, a MAZSIFÖSZ és az én elképzelésem találkozott. Felkérésre szíve­sen vállalkoztam erre a megbízatásra annak elle­nére, hogy egymástól távol lévő intézetekben kell feladatomat folyamatosan ellátnom. Lehetőségem van arra, hogy mintegy két­hetenként felkeressem azokat, akik tartják a zsidó egyházzal a kapcsolatot. A többi helye­ket általában negyedévenként látogatom meg. Azt tapasztalom feladatom ellátásának kezde­te óta, hogy van igény tevékenységemre. Ke­vesebb zsidó fogva tartott érdeklődésére szá­mítottam, a vártnál kedvezőbb a helyzet. Ed­dig mintegy 30 körüli azoknak a zsidó feleke- zetűeknek a száma, akikkel állandó kapcsola­tot tartok. Budapesten, Vácott, Baracskán na­gyobb létszámban vannak, ott rendszeres a hitéleti tevékenységem, máshol inkább az egyéni kapcsolattartás a jellemző. A zsidó ünnepek közül a fogva tartottak azo­kat tarthatják meg, melyeket önmaguk akarnak. Igyekszem a zsidó vallású bebörtönzöttekkel bensőséges kapcsolatot kialakítani. Ezt nemré­giben jól szolgálta, hogy amikor Chanuka ünne­péről megemlékeztünk, minden zsidó bebör- tönzöttet sikerült megajándékozni. A büntetés­végrehajtás országos parancsnoka biztosítja fel­adatom ellátásának minden feltételét. Eredményeket nem könnyű elérni, segíteni abban az elitélteket, hogy legyen elképzelé­sük arról, mi lesz velük szabadulásuk után. De van bennem remény, hogy segíteni tudom ebben (gp* őket. Tapasztalom, hogy az _, egyéni beszélgetések során érzelmeikben közelebb ke- ] rülnek egyházunkhoz. Fel­f A adatomnak tekintem, hogy Ä ' hozzájáruljak családi kap­Ä ‘ A csolataik megmaradásához, .aM az együtt maradásuk erősí­téséhez. Nemegyszer ér­zem, hogy mindezekben támasznak tekinte­nek. Tevékenységem legfontosabb vezérelvé­nek azt tekintem, hogy a nehéz helyzetben lé­vő embereknek kezet kell nyújtani. Megtisz­telő megbízatásomat addig szeretném folytat- ni, amíg erre igény van. m.e. Emlékeztető A MEGBÉKÉLÉS ÚTJAI régi­ónkban címmel konferenciát ren­deztek március 15-16-án Pécsett, a Pátria szállóban a Közép-euró­pai Szociáletikusok és a Justitia et Pax szervezésében magyar- osztrák-horvát résztvevőkkel. A konferenciát Mayer Mihály me­gyéspüspök nyitotta meg. EZERÉVES a győri egyházme­gye. A mai, szombati ünnepsége­ken Mayer Mihály püspök képvi­seli a pécsi egyházmegyét. A MAGYAR KATOLIKUS Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa már­cius 18-ára, vasárnapra országos templomi gyűjtést rendelt el az ár­vízkárosultak megsegítésére. A KARITÁSZ ruhát és takarót gyűjt munkanapokon 8 órától 16 óráig Pécsett, a Janus Pannonius utca 4. szám alatt. Pénzadományo­kat is itt lehet befizetni. Ugyanott adnak készpénz-befizetési csekkla­pokat is. Telefon/fax: 72/532-207. E-mail: caritasp@dravanet.hu. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata kereté­ben március 21-én, szerda este 18 órakor Kajtár Edvard „íme a szent keresztfa - gondolatok a nagypénte­ki kereszt-hódolat kapcsán”, 19 óra­kor pedig Lantosné dr. Imre Mária „Kálváriák és a passió emlékei a Dél-Dunántúlon” címmel tart elő­adást a Pécsi Püspöki Főiskola (Pap­növelde u. 1.) 7-es előadójában. AZ EGYHÁZAK és az állam vi­szonya címmel magyar-német szemináriumot szervezett a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jog- tudományi Karának alkotmány- jogi tanszéke és a bajor Hanns Seidel alapítvány. A program ke­retében előadást tartott Heinrich Scholler professzor, Jürgen Harbich, a Bajorországi Állam- igazgatási Iskola elnökségi tagja és Ádám Antal professzor. A SZENT MÓR Katolikus Iskola- központban öt éve működik zene­iskola. Tanítványaik szép eredmé­nyeket értek el az idei évben. Sikló­son a vonós és kamarazenei szem­lén Potter Ami kiemelt díjat kapott, a Bolyban megrendezett fuvolásta­lálkozón Szekeres Anna, Szabó Eszter, Csordás Andrea dicséretben részesült, az iskola fuvolazeneka­rát kiemelt díjjal jutalmazták. A VATIKÁNI RÁDIÓ magyar adása március 25-e után is a szokott idő­ben, az ismert és változatlan hul­lámhosszokon jelentkezik. Esti húszperces műsoruk 19 óra 10 perckor kezdődik az 1530 kHz-es középhullámon, továbbá a 49 mé­teres, vagyis 5880 kHz-es, valamint a 40 méteres, azaz 7250 kHz-es rö­vidhullámon. Esti adásaikat reggel 5 óra 40 perckor ismétlik meg, míg a Duna Tv az esti adást hajnali ké­pes műsora kezdése előtt, 5 óra 10 perctől sugározza. Ezenkívül adá­saikat Eger és Miskolc közelében, a „Katolikus Rádió - Eger”, továbbá Pécs környékén az itteni „Remény” rádió is újra sugározza. PÁPAI KÖSZÖNET. A Nyezavi szimaja Gazeta című moszkvai na­pilap arról tájékoztat, hogy II. János pápa táviratban köszöntötte 85. születésnapja alkalmából élete megmentőjét, Vaszilij Szirotenkót, a Vörös Hadsereg egykori tisztjét. 1945-ben Vasziij Szirotenko felette­sei parancsa ellenére szabadon en­gedte a nácik által egy kőfejtőben fogva tartott, kényszermunkára ítélt lengyeleket, köztük Karol Wojtylát, akiket így megmentett a Szovjetuni­óba való deportálástól. A táviratban a szentatya háláját fejezi ki a történ­tekért, és áldását adta a volt katona- tisztre és családjára. _________■ Me gint árvíz A televízió éppen híradót sugároz, a vezető hír természetesen az árvíz. Elgyötört arcú emberek küzdenek a tengernyi vízzel, men­tik a menthetőt. Állatokat húznak-vonnak, edényekkel megpa­kolt fiatalasszony próbál kijutni a konyhából, ahol már térdig ér az áradat. A háttérben ebben a pillanatban roskad össze egy ház. Elszorul a szívem, míg mi itt Baranyában élvezzük a ta­vasz első simogatását, pár száz kilométerrel ar­rébb életek munkája veszik oda néhány óra alatt... Misem természetesebb, mint az, hogy akik megtehetik, segítségükre sietnek. A legalapve­tőbb társadalmi szolidaritás is azt diktálja, hogy a bajbajutottakon segítenünk kell. Jóleső érzés volt látni-hallani, hogy a segítők hada mozdult meg. Társadalmi szervezetek, civilek, egyházak, vállalatok szerveztek gyűjtést, igyekeznek enyhíteni a károkat. Az evangélikus egyház is végzi a maga gyűjtőakcióját. Akkor lepődöm meg, amikor valaki ismerős megkérdezi, hogy mi ebben a dologban az egyház haszna? Meglepődöm a kérdésén, haszonról itt szó sincs: Az önzetlen segítség soha nem lehet haszonelvű. Amikor az egyház részt vesz társadalmi problémák enyhítésé­ben, akkor nem a haszon, még csak nem is a politikai befolyás motiválja, hanem valami egészen más. Aki keresztény ember, an­nak krisztusi módon kell élni. Aki Isten megtapasztalt szeretetéből részesedik, az adósa mindazoknak, akik valamiben hiányt szenvednek. Az egyház ezért siet a rászorulók segítésére, legyen az hajléktalan, üldözött, vagy árvízkárosult. Ezt a ténykedést hívjuk diakóniának, egyhá­zi szeretetszolgálatnak. Idáig jutottam az okfejtésben, amikor megcsörren a telefon, kedves németországi barátom, kollégám hív. Ó is nézi a híreket és mondja: ugye Tarpát látta a tv-ben? Évekkel ezelőtt együtt csodáltuk meg a falu közepén a száraz­malmot, egy kedves parasztbácsi a gyerekeket kocsikáztatta meg, egyszóval szép napunk volt azon a környéken. A rövid tele­fonbeszélgetés summája: Nürnbergben is gyűjtenek pénzt a rá­szorulóknak. Vegyük komolyan Pál apostol biztatását: „Egymás terhét hor­dozzátok, és így töltsétek be a Krisztus törvényét!” (Gál 6,2). Varsányi Ferenc Imaterem-avatás Pécsett, a Rózsadombon, a Pol­gárszőlő út 1. szám alatt három évvel ezelőtt vásárolhatta meg az akkor 3 éves Biblia Baptista gyü­lekezet a volt GALLUSZ ABC épületét. Örvendeztek, hogy ima­kérésük meghallgatásra talált, az elvetett mag ilyen gyorsan szárba szökkent. Most az alsó szinten kialakí­tott imaterem, gyermekterem és lemerítőmedence felavatására ke­rül sor, március 25-én délelőtt 10 órakor dr. Toller László polgár- mester jelenlétében. Március 25-től 29-ig minden nap 18 órától megrendezik az Új Élet konferenciát, melyen Don Albright vendégprédikátor beszél majd Jézus szavaiból kiindulva: „ Én vagyok az út, az igazság és az élet...” A családcentrikus gyülekezet szeretettel vár minden érdeklő­dőt ezekre az alkalmakra és a szerdánként 6 órától, vasárna­ponként 10 és 5 órától kezdődő istentiszteletre is. Telefonszám: 438-720. Megújult a Keresztény Élet Magyarország legnagyobb val­lásos családi hetilapja mostan­tól új külsővel és gazdagabb tartalommal jelenik meg. Az or­szágos terjesztésű újság a rend­szerváltás után indult budapes­ti és miskolci szerkesztőséggel. A vallásos írások mellett sok olyan érdekes cikk található benne, amely hasznos és kelle­mes olvasmányt nyújt a család minden tagjának. A lapból meg­ismerhetjük világsztárok Isten­nel való kapcsolatát és családi életét, izgalmas és kalandos út­jaikon kísérhetünk el hittérítő­ket, s lelkiatya ad választ a problémás kérdésekre. Emellett nem hiányzik a megújult Ke­resztény Életből a gyerekeknek szóló képregény, a skandináv rejtvény, valamint a szép elbe­szélések és az evangélium-ma­gyarázat sem. A színes Keresztény Élet mostantól az újságárusoknál is megvásárolható. Zarándoklatok A Katolikus Németek Pécs-Egyházmegyei Egyesülete - mint évek óta - rendezvények so­rozatát szervezi az idén is. Május 1-jén német-magyar ifjúsági találkozó lesz Máriakéménden. Pünkösdhétfőn német nyelvű püspöki szent­misére hívják a Székesegyházba a híveket. A nyár folyamán hittantábort rendeznek Ba- latonfenyvesen és Páliban. Július 6-8. Altöttingbe vezetnek zarándokla­tot, október 13-án Eszékre. A multiplikátor-képzést november 17-én most is Mecseknádasdon tartják. Az adventi hangverseny színhelye az idén Bóly lesz december 8-án. Megtartják a hagyományos nagy zarándok­latokat: szeptember 2-án Máriakéménden, szeptember 9-én Máriagyűdön, ahol a temesvá­ri püspök mutatja be a szentmisét. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetisé­gi Szerkesztősége élőben közvetíti a szentmisét a Bazilikából, Máriakéméndről és Mária- gyűdről. Közös rendezvény az óbudaiakkal és a solymáriakkal a máriaremetei találkozó június 2-án. ■ A Nyugati-Mecsek középkori templomai A Nyugati-Mecsek középkori templomai címet viseli a Tájak- Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 651. „kötete”, amely a kettős jubileum évében jelent meg. Valóban kötetnyi adatot, ismere­tet kínál a borítólapok beszámításával is mindössze 32 lapos füzet. (Összehasonlításul a TKM Kiskönyvtára 268., 1986- ban megjelent kiadványa a cserkúti templomról 20 oldalas.) A négy szomszédos község: Bakonya, Cserkút, Kővágósző­lős és Kővágótöttös templomá­nak tömör, de részleteket is feltáró ismertetését jól megvá­lasztott, gazdag képanyag egé­szíti ki, valamint a négy épület építési korszakait jól érthetően megjelenítő alaprajzok. A tör­ténelmi áttekintés időben és térben távolra mutat. A Jakabhegy fennsíkján kb. 3000 éve földvárat emelő, urname­zős temető-kultúrájú néptől a római kor leletein át a „Babás szerkövek” és a helységek ne­vének megfejtésén túl a hegy­név eredetét kutatva Santiago de Composteláig. Nem hiány­zik a helyi népesség korsza­konkénti bemutatása, a család­nevek „vallomása”. Ismételten igazolódik az adólajstromok, anyakönyvek és az egyházláto­gatási jegyzőkönyvek többol­dalú felhasználhatósága, for­rásértéke. A cserkúti gazdag falkép­anyag ismertetése megfelel a művészettörténeti kutatások je­len álláspontjának. A freskók - áttételesen - a korabeli (13-14. sz.-i) Székesegyház belső díszí­tését is megjelenítik. A térkép a négy római katoli­kus templom meglátogatásán túl a kővágószőlősi ipari terüle­ten föltárt római villa és sírkam­ra fölfedezésére is indít. (Fon­tos lenne utóbbinak rendszeres látogatási lehetőségéről gon­doskodni.) És kirándulásra hív a Jakabhegyre, ahol természet- védelmi terület őrzi meg a ritka geológiai képződményeket és a kultúrtörténeti, régészeti érté­keket. Rövid német és angol nyelvű összefoglaló zárja a könyvecs­két, háromnyelvűek a képalá­írások, joggal számítva széle­sebb körű érdeklődésre. Éri István felelős szerkesztő és kiadó érdeme Csonka Károly fotóművész, valamint a helytör­ténetben és a művészetekben egyaránt járatos szerző, Tímár György, a történettudományok kandidátusa, kővágószőlősi plébános fölkérése. Dr. B. I. A Nyuga köze & temp Bakonya A kiadvány címlapjának egy részlete A 1 4 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom