Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-11 / 69. szám

4 ★ RIPORT it 2001. március 11.- Igyekszem objektív maradni a pártelnökkel kapcsolatban, olyannak írom le, amilyennek a 12 év alatt láttam, a hibáival és erényeivel együtt. A kettős személyiségéről is szólok - az egyikben dicsér, fel- magasztosít valakit, a másikban meg szidja. így tett Antall Józseffel is, akit az elején barátjának, szemünk fényének tartott, később meg... Rólam egy évtizeden át mondta, hogy a legbriliánsabb szervező vagyok, most meg egy dologtalan embernek állít be - nyilatkozta az országgyűlési képviselő, a könyvszerző, akit Torgyán József fogadott fiának tekintett egészen ez év januárjáig, a szakadásig.

Molnár Róbert könyvet írt a Torgyán elnök úr mellett töltött tíz esztendőről, s a kézirat már nyomdában van. A VR az 1991-es esztendő történeteiből tallózott, s közöl exkluzív részleteket.

Gőzerővel szerveztük a március 1-jei szegedi nagygyűlést. Aki élt és mozgott - beleértve Marikát, a takarítónőt is az a rendezvényen dolgozott. Minden megyéből buszokat szerveztünk, így a vasárnap délelőtt 10 órára tervezett nagygyűlés helyszíne, az új szegedi sport- csarnok zsúfolásig megtelt. Torgyánt alig tudtuk a főbejáraton bevezetni, a színpadig meg végképp nem tudott eljutni. Ismét ki kellett menni az utcára, majd az oldalsó bejáraton ismét bejönni. Felborult a forgatókönyv is. Úgy volt, hogy a Himnuszt a MÁV fúvósai játsszák,

de ők már nem fértek be a terembe, ahol az intézmény vezetői szerint akár 12 ezren is lehettek.

Torgyán mielőtt hozzá kezdett volna beszédéhez, arra kérte a tömegeket, hogy egyperces néma felállással adózzanak azoknak a kisgazdáknak, akik erre a gyűlésre igyekezvén súlyos közlekedési balesetben életüket vesztették. Többüknek a kocsija felgyulladt, megégtek és rengetegen maradtak az út szélén holtan. A drámai bejelentés hírére mindenki döbbenten állt fel.

Az elhunytak előtti tisztelgés után Torgyán meghirdette az ellenzéki politizálás téziseit. Torgyán részletesen elemezte az MDF-fel való viszonyát, majd újabb üzenetet küldött Antall Józsefnek: amennyiben megfogalmazott programunk nem teljesül, úgy egy óriási demonstrációt szervezünk a fővárosban.

Izgatott voltam, egyik barátomat vártam Budapestről a szegedi naggyűlésre, de mindhiába. Abban az időben még alig voltak rádiótelefonok, ezért tanácstalanul álltam: most mit csináljak? Felhívtam az Útinformot és megkérdeztem, hogy tudnak-e valamit az M5-ösön történt tragédiáról. A diszpécser megnyugtatott, hogy nincs különösebb gond. Tény, hogy egy pár autó ösz- szekoccant, de csak könynyebb sérülések történtek. Megnyugodtam, s közben a barátom is megérkezett a helyszínre. Hogy honnan vette Józsi a halálos áldozatokat, azt a mai napig nem tudom.

★

Március 5-én, a Szabadság Párt meghívására Amerikába utaztunk. Az elnököt egyhetes útjára elkísérte felesége, Új falussy Judit tolmács és jómagam is. Úgy volt, hogy Pászti Ági lesz a kísérőnk, de Torgyánné nem járult ahhoz hozzá, hogy a „szőke bombázó” a delegáció tagja legyen. Két órát a frankfurti repülőtér flaszterén a gépben vesztegeltünk, mivel nem kaptunk felszállási engedély. Egymás mellett ültünk középen. A nagy hajtás után végre jól ki tudtuk beszélni magunkat. Juditka, a tolmács olyan fáradt volt a rendkívül hosszú út vége felé, hogy a fekete kávéba cukor helyett először borsot, majd mint később észrevette, sót szórt és gyorsan felhörpintette azt. Meg is jegyezte, hogy elég furcsa íze volt ennek az amerikai kávénak. Magyar idő szerint este 10 órakor, ottani idő szerint délután 4 órakor értünk New Yorkba. Csodálatos idő volt. A Kennedy repülőtérről Queensen keresztül vezetett az út Manhattanbe. Miután - a számunkra addig ismeretlen - Pákh Imre Kárpátaljáról származó magyar üzletember a rendelkezésünkre bocsátotta gyönyörű, fekete Lincoln Limou- sinját, így a szűk, kényelmetlen repülőtéri ülések helyett valódi bőr ülésekbe huppantunk, és elindultunk a városközpont felé. Torgyán és a tolmácsnő velem szemben, Torgyánné mellettem ült. Nagyon élveztem, mivel ilyen kocsit csak a Keresztapa című filmben láttam. Volt benne tévé, minibár és vagy három telefon. Útter- helés miatt bekeveredtünk egy fekete negyedbe. Én vettem észre, hogy fekete nylon fóliában, az út mellett éppen egy hullát csomagoltak.

★

Emlékszem, rengeteg egyszínű plakátot és szórólapot kaptunk 1991. február végén, amely a kisgazda-történelem állandósult újkori helyszínére, a Testnevelési Egyetemre invitált bennünket március 9-ére. Torgyán újabb kritikával illette az An- tall-kormányt. A zsúfolásig megtelt teremben szinte forrt a levegő és Torgyánnal együtt skandáltuk, követeltük a kommunisták eltávolítását a pozícióikból. Torgyán zuhanó repülőként aposztrofálta a kormányt és azonnali intézkedéseket követelt a „Kiút a csődből” címre keresztelt nagygyűlésen. Szó esett a lakáskérdésről. Azt mondta, hogy van fánk, van kövünk, van földünk, miért ne lehetne lakásokat építeni. Mindenkit megkért arra, hogy járuljon hozzá pénzével, ékszerével a rászorultak megsegítéséhez. Szépen hangzó ígéretek voltak, de tudtuk, hogy ebből ugyan semmi nem lesz. A nagygyűlés után nem tudtunk Józsival sokat beszélni,

amelyik oknyomozásba kezdett és kiderítette, hogy a gépet a Thermál Invest Rt. alelnöke, Kocsis András, korábbi KISZ-vezető rendelte meg százegynéhányezer forintért.

Ekkoriban már nem Torgyán vezetett és nem is saját kocsijával közlekedett, hanem akkori tanácsadója, a fülig érő mosolyú, harmincéves üzletember, Nikházy Gábor hurcolászta sötét színű gyönyörű BMW-jével.

★

Antall próbált úgy tenni, mintha nem is érdekelné Torgyán munkálkodása. A kulisszák mögött pedig komoly tervek készültek „kinyírására”. A MDF központból és a Miniszterelnöki Hivatalból távirányítással mozgatott kisgazdavezetők meggyőzték - egyesek szerint megvették - a kicsiny, 45 fős frakció tagjainak többségét, így Torgyánt 1991. március 18-án, puccsszerűen leváltották a frakcióvezetés éléről.

mert a kezébe vette a Malév feliratú fehér kis táskáját, majd egy

Békéscsabára utazott, ahol már várták és vitték a gyűlés helyszínére, Gyulára, majd visz- sza Csabára és onnét Miskolcra repült. Emlékszem, sajtótámadás kereszttüzébe került Józsi. Talán a Népszabadság volt,

AZ ELNÖK EMBERE VOLTAM

Diszkrét vetélkedés az érseki székért

Amíg a világsajtó egyre gyakrabban foglalkozik azzal, ki lesz II. János Pál pápa utóda, nemsokára hazánkban is aktuális lesz a kérdés:

Paskai László után ki legyen az első számú magyar katolikus vezető.

A szigorú erkölcsi normák szerint élő egyházban ez a téma nyilvánosan tabu, de a találgatások természetesen már folynak a háttérben.

LÜ

cc

5

a

Paskai László egy hete tartotta aranymiséjét, tehát 50 évvel ezelőtt szentelték pappá

Sokan találgatják, ki lép II. János Pál örökébe, amióta a katolikus egyház fejének megrendült az egészségi állapota.

Magyarországon némileg hasonló a helyzet, miután Paskai László bíboros jövő év májusában betölti 75. életévét, ilyenkor pedig a püspököknek fel kell ajánlaniuk, hogy lemondanak a rangjukról. A pápa ezt általában elfogadja, de

Ternyák Csaba

felkérheti az érintettet, hogy egy-két évig még maradjon a posztján. Hogy Paskai László esetében is ez történik-e, nem lehet tudni, az ő esetében is sok függ az egészségétől. A magyar egyházfő - aki a múlt vasárnap tartotta aranymiséjét, tehát 50 évvel ezelőtt szentelték pappá - jó testi és szellemi kondícióban van, nem betegeskedik. Ugyanakkor

Erdő Péter

előfordult már - volt, amikor ünnepi szentmise alatt -, hogy hirtelen rosszul lett, de az orvosi beavatkozást követően mindig hamar talpra állt.

Az mindenesetre biztos, hogy nemsokára - jövőre vagy röviddel azt követően - esedékessé válik a kérdés, hogy ki kövesse Paskai Lászlót az esztergomi érseki székben. Ez azonban rendkívül kéSeregély István

nyes téma a katolikus egyházban, szinte tabunak számít, nyilvánosan senki sem szívesen foglal állást. A VR is olyanoktól szerzett háttérinformációkat, akik nem járultak hozzá nevük közléséhez. A beszélgetésekből az derült ki, számos ember lehet a kiválasztott, de jelenleg három egyházi személyiség számít igazán esélyesnek.

Egyikük Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Az egykori kőszegi plébános, most egri érsek mellett szól, hogy nagy a tekintélye a katolikus egyházban, emellett rendkívül agilis, mindenhol' ott van, mindenről tud. A ranglétrán szépen menetelő személyiség pályafutásának megkoronázása lehet - vélik sokan -, ha a Szentatya mellette foglalna állást. Nagy hátránya azonban, hogy már 70 éves, ezért Paskai László nyugdíjba vonulása után csak néhány éve maradna a tisztség betöltésére. Rövid idő múlva tehát újra kellene az utódlásról gondoskodni, ami nem lenne túl szerencsés. S vannak, akik úgy vélik, a magyar katolikus egyház megújítására - amire pedig szükség lenne - ő már nem lenne alkalmas.

Seregély István lapunknak azt mondta, a döntés meghozatala a római Szentszékre tartozik. S erről a témáról csak azok az emberek beszélnek ma Magyarországon, akiknek a szavára nem lehet hallgatni.

A szintén szóba jöhető Ternyák Csabának is az életkora jelenthet gondot, csak ő „túl fiatal”. A 47 éves érseket az egyik legtehetségesebb egyházi vezetőnek tartják, már 39 évesen püspökké szentelték, s ez ilyen korban rendkívül ritkán történik meg. Ternyák Csaba esélyeit növeli, hogy ő Paskai László támogatottjának számít. Ráadásul közel van a tűzhöz, hiszen jelenleg a Vatikánban dolgozik, az Apostoli Szentszék Klérus kongregációjának titkára. Az újabb nemzedék tagjaként valószínűleg több változtatást hajtana végre, frissebb szelek fújhatnának ezen a tájon is, de az idősebb nemzedék épp ettől tart. Másfelől, ha őt választanák meg, két és fél évtizedre Esztergomba költözhetne, ami talán túl hosszú időnek számítana sokaknak.

Ternyák Csaba először azt ígérte, írásban válaszol a kérdéseinkre. Később azonban meggondolta magát, azt mondta, nem áll módjában érdemben reagálni.

Az ötvenes éveiben járó Erdő Péter egyház- jogásznak is nagy a támogatottsága. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora főleg a fiatalok és a szellemi elit körében népszerű. Ellene szól viszont, hogy tudós lévén a gyakorlati, szervezési ügyekben nem igazán jártas. Holott egyházvezetőként számos ilyen jellegű feladata is lenne.

Erdő Pétertől azt a választ kaptuk a titkárán keresztül, hogy nem kíván nyilatkozni.

Az, hogy választási küzdelem zajlana a magyar katolikus egyházban, túlzás. Azt azonban senki sem vitatja, hogy

találgatások folynak, a potenciális jelöltek szeretnének helyzetbe kerülni. A döntést azonban nem itt, hanem a Vatikánban hozzák. II. János Pál pápa azonban előtte természetesen alaposan tájékozódik, és sok múlik azon, hogy Magyar- országról milyen információkat kap. ABCS

II. János Pál nem kis meglepetést okozva január végén először 37, majd egy hét elteltével újabb 7 fővel bővítette a bíborosi kollégium létszámát - így már 135-en vannak -, ezzel tevékenyen befolyásolja majdani utóda kiválasztását. Többségbe kerültek a nem európaiak, akik a spanyolokkal, portugálokkal összefogva meghatározhatják a következő választás eredményét. így esélyes lehet Norberto Rivera Carrera bíboros, Mexikóváros érseke, aki ügyes közvetítőnek számít az egyház és a politika között vagy Ortega y Alamino Lucas, Havanna érseke, aki a kommunista rendszer elnyomása ellenére életben tartotta, sőt megerősítette a kubai katolikus felekezetet. Az olasz lobbi viszont a lengyel pápa után újra itáliai Szentatyát szeretne. Szóba jöhet a rendkívüli intelligenciával megáldott Dionigi Tettamanzi genovai érsek, valamint a vatikáni konzervatívok által támogatott Camillo Ruini bíboros, Róma fő vikáriusa.

*

4