Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-11 / 69. szám

4 ★ RIPORT it 2001. március 11.- Igyekszem objektív maradni a pártelnökkel kapcsolatban, olyan­nak írom le, amilyennek a 12 év alatt láttam, a hibáival és erényeivel együtt. A kettős személyiségéről is szólok - az egyikben dicsér, fel- magasztosít valakit, a másikban meg szidja. így tett Antall Józseffel is, akit az elején barátjának, szemünk fényének tartott, később meg... Rólam egy évtizeden át mondta, hogy a legbriliánsabb szerve­ző vagyok, most meg egy dologtalan embernek állít be - nyilatkozta az országgyűlési képviselő, a könyvszerző, akit Torgyán József foga­dott fiának tekintett egészen ez év januárjáig, a szakadásig. Molnár Róbert könyvet írt a Torgyán elnök úr mel­lett töltött tíz esztendőről, s a kézirat már nyom­dában van. A VR az 1991-es esztendő történetei­ből tallózott, s közöl exkluzív részleteket. Gőzerővel szerveztük a már­cius 1-jei szegedi nagygyű­lést. Aki élt és mozgott - be­leértve Marikát, a takarító­nőt is az a rendezvényen dolgozott. Minden megyéből buszokat szerveztünk, így a vasárnap délelőtt 10 órára tervezett nagygyűlés hely­színe, az új szegedi sport- csarnok zsúfolásig megtelt. Torgyánt alig tudtuk a főbe­járaton bevezetni, a színpa­dig meg végképp nem tudott eljutni. Ismét ki kellett men­ni az utcára, majd az oldalsó bejáraton ismét bejönni. Fel­borult a forgatókönyv is. Úgy volt, hogy a Himnuszt a MÁV fúvósai játsszák, de ők már nem fértek be a terembe, ahol az intéz­mény vezetői szerint akár 12 ezren is lehettek. Torgyán mielőtt hozzá kezdett volna beszédéhez, arra kérte a tömegeket, hogy egyperces néma felállással adózzanak azoknak a kis­gazdáknak, akik erre a gyű­lésre igyekezvén súlyos köz­lekedési balesetben életüket vesztették. Többüknek a ko­csija felgyulladt, megégtek és rengetegen maradtak az út szélén holtan. A drámai bejelentés hírére mindenki döbbenten állt fel. Az elhunytak előtti tisz­telgés után Torgyán meghir­dette az ellenzéki politizálás téziseit. Torgyán részlete­sen elemezte az MDF-fel való viszonyát, majd újabb üzenetet küldött Antall Jó­zsefnek: amennyiben meg­fogalmazott programunk nem teljesül, úgy egy óriási demonstrációt szervezünk a fővárosban. Izgatott voltam, egyik ba­rátomat vártam Budapestről a szegedi naggyűlésre, de mindhiába. Abban az idő­ben még alig voltak rádióte­lefonok, ezért tanácstalanul álltam: most mit csináljak? Felhívtam az Útinformot és megkérdeztem, hogy tud­nak-e valamit az M5-ösön történt tragédiáról. A diszpé­cser megnyugtatott, hogy nincs különösebb gond. Tény, hogy egy pár autó ösz- szekoccant, de csak köny­nyebb sérülések történtek. Megnyugodtam, s közben a barátom is megérkezett a helyszínre. Hogy honnan vette Józsi a halálos áldo­zatokat, azt a mai napig nem tudom. ★ Március 5-én, a Szabad­ság Párt meghívására Ameri­kába utaztunk. Az elnököt egyhetes útjára elkísérte fele­sége, Új falussy Judit tolmács és jómagam is. Úgy volt, hogy Pászti Ági lesz a kí­sérőnk, de Torgyánné nem járult ahhoz hozzá, hogy a „szőke bombázó” a delegáció tagja legyen. Két órát a frankfurti repülő­tér flaszterén a gépben vesz­tegeltünk, mivel nem kap­tunk felszállási engedély. Egymás mellett ültünk közé­pen. A nagy hajtás után vég­re jól ki tudtuk beszélni ma­gunkat. Juditka, a tolmács olyan fáradt volt a rendkívül hosszú út vége felé, hogy a fekete kávéba cukor helyett először borsot, majd mint később észrevette, sót szórt és gyorsan felhörpintette azt. Meg is jegyezte, hogy elég furcsa íze volt ennek az ame­rikai kávénak. Magyar idő szerint este 10 órakor, ottani idő szerint délután 4 órakor értünk New Yorkba. Csodá­latos idő volt. A Kennedy repülőtérről Queensen ke­resztül vezetett az út Manhattanbe. Miután - a számunkra addig ismeret­len - Pákh Imre Kárpátal­járól származó magyar üzletember a rendelkezé­sünkre bocsátotta gyönyö­rű, fekete Lincoln Limou- sinját, így a szűk, kényel­metlen repülőtéri ülések he­lyett valódi bőr ülésekbe huppantunk, és elindultunk a városközpont felé. Torgyán és a tolmácsnő velem szem­ben, Torgyánné mellettem ült. Nagyon élveztem, mivel ilyen kocsit csak a Kereszt­apa című filmben láttam. Volt benne tévé, minibár és vagy három telefon. Útter- helés miatt bekevered­tünk egy fekete negyedbe. Én vettem észre, hogy fe­kete nylon fóliában, az út mellett éppen egy hullát csomagoltak. ★ Emlékszem, rengeteg egyszínű plakátot és szóróla­pot kaptunk 1991. február végén, amely a kisgazda-tör­ténelem állandósult újkori helyszínére, a Testnevelési Egyetemre invitált bennün­ket március 9-ére. Torgyán újabb kritikával illette az An- tall-kormányt. A zsúfolásig megtelt teremben szinte forrt a levegő és Torgyánnal együtt skandáltuk, követel­tük a kommunisták eltávolí­tását a pozícióikból. Torgyán zuhanó repülőként aposzt­rofálta a kormányt és azon­nali intézkedéseket követelt a „Kiút a csődből” címre ke­resztelt nagygyűlésen. Szó esett a lakáskérdésről. Azt mondta, hogy van fánk, van kövünk, van földünk, miért ne lehetne lakáso­kat építeni. Mindenkit megkért arra, hogy járul­jon hozzá pénzével, ék­szerével a rászorultak megsegítéséhez. Szépen hangzó ígéretek voltak, de tudtuk, hogy ebből ugyan semmi nem lesz. A nagy­gyűlés után nem tudtunk Józsival sokat beszélni, amelyik oknyomozásba kezdett és kiderítette, hogy a gépet a Thermál Invest Rt. alelnöke, Ko­csis András, korábbi KISZ-vezető rendelte meg százegynéhányezer fo­rintért. Ekkoriban már nem Torgyán vezetett és nem is saját kocsijával közlekedett, hanem akkori tanácsadója, a fülig érő mosolyú, harminc­éves üzletember, Nikházy Gábor hurcolászta sötét szí­nű gyönyörű BMW-jével. ★ Antall próbált úgy tenni, mintha nem is érdekelné Torgyán munkálkodása. A kulisszák mögött pedig ko­moly tervek készültek „ki­nyírására”. A MDF központ­ból és a Miniszterelnöki Hi­vatalból távirányítással moz­gatott kisgazdavezetők meg­győzték - egyesek szerint megvették - a kicsiny, 45 fős frakció tagjainak többségét, így Torgyánt 1991. március 18-án, puccsszerűen leváltot­ták a frakcióvezetés éléről. mert a kezébe vette a Malév feliratú fehér kis táskáját, majd egy Békéscsa­bára uta­zott, ahol már vár­ták és vit­ték a gyű­lés helyszí­nére, Gyu­lára, majd visz- sza Csabára és onnét Miskolcra repült. Emlék­szem, sajtótáma­dás kereszttüzé­be került Józsi. Talán a Népsza­badság volt, AZ ELNÖK EMBERE VOLTAM Diszkrét vetélkedés az érseki székért Amíg a világsajtó egyre gyakrabban foglalkozik azzal, ki lesz II. János Pál pápa utóda, nemsokára hazánkban is aktuális lesz a kérdés: Paskai László után ki legyen az első számú magyar katolikus vezető. A szigorú erkölcsi normák szerint élő egyházban ez a téma nyilvánosan tabu, de a találgatások természetesen már folynak a háttérben. LÜ cc 5 a Paskai László egy hete tartotta aranymiséjét, tehát 50 évvel ezelőtt szentelték pappá Sokan találgatják, ki lép II. János Pál örökébe, amióta a katolikus egy­ház fejének megrendült az egészségi állapota. Magyarországon né­mileg hasonló a helyzet, miután Paskai László bí­boros jövő év májusá­ban betölti 75. életévét, ilyenkor pedig a püspö­köknek fel kell ajánlani­uk, hogy lemondanak a rangjukról. A pápa ezt általában elfogadja, de Ternyák Csaba felkérheti az érintettet, hogy egy-két évig még maradjon a posztján. Hogy Paskai László ese­tében is ez történik-e, nem lehet tudni, az ő esetében is sok függ az egészségétől. A magyar egyházfő - aki a múlt va­sárnap tartotta aranymi­séjét, tehát 50 évvel ez­előtt szentelték pappá - jó testi és szellemi kondí­cióban van, nem bete­geskedik. Ugyanakkor Erdő Péter előfordult már - volt, amikor ünnepi szentmi­se alatt -, hogy hirtelen rosszul lett, de az orvosi beavatkozást követően mindig hamar talpra állt. Az mindenesetre biztos, hogy nemsokára - jövőre vagy röviddel azt követően - esedé­kessé válik a kérdés, hogy ki kövesse Paskai Lászlót az esztergomi érseki székben. Ez azonban rendkívül ké­Seregély István nyes téma a katolikus egyházban, szinte tabu­nak számít, nyilváno­san senki sem szívesen foglal állást. A VR is olyanoktól szerzett hát­térinformációkat, akik nem járultak hozzá ne­vük közléséhez. A be­szélgetésekből az derült ki, számos ember lehet a kiválasztott, de jelen­leg három egyházi sze­mélyiség számít igazán esélyesnek. Egyikük Seregély Ist­ván, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia el­nöke. Az egykori kősze­gi plébános, most egri érsek mellett szól, hogy nagy a tekintélye a kato­likus egyházban, emel­lett rendkívül agilis, mindenhol' ott van, mindenről tud. A rang­létrán szépen menetelő személyiség pályafutá­sának megkoronázása lehet - vélik sokan -, ha a Szentatya mellette foglalna állást. Nagy hátránya azonban, hogy már 70 éves, ezért Paskai László nyugdíjba vonulása után csak né­hány éve maradna a tisztség betöltésére. Rö­vid idő múlva tehát újra kellene az utódlásról gondoskodni, ami nem lenne túl szerencsés. S vannak, akik úgy vélik, a magyar katolikus egy­ház megújítására - ami­re pedig szükség lenne - ő már nem lenne al­kalmas. Seregély István la­punknak azt mondta, a döntés meghozatala a római Szentszékre tarto­zik. S erről a témáról csak azok az emberek beszélnek ma Magyaror­szágon, akiknek a szavá­ra nem lehet hallgatni. A szintén szóba jöhe­tő Ternyák Csabának is az életkora jelenthet gondot, csak ő „túl fia­tal”. A 47 éves érseket az egyik legtehetségesebb egyházi vezetőnek tart­ják, már 39 évesen püs­pökké szentelték, s ez ilyen korban rendkívül ritkán történik meg. Ternyák Csaba esélyeit növeli, hogy ő Paskai László támogatottjának számít. Ráadásul közel van a tűzhöz, hiszen je­lenleg a Vatikánban dol­gozik, az Apostoli Szent­szék Klérus kongregáci­ójának titkára. Az újabb nemzedék tagjaként va­lószínűleg több változta­tást hajtana végre, fris­sebb szelek fújhatnának ezen a tájon is, de az idő­sebb nemzedék épp ettől tart. Másfelől, ha őt vá­lasztanák meg, két és fél évtizedre Esztergomba költözhetne, ami talán túl hosszú időnek számí­tana sokaknak. Ternyák Csaba elő­ször azt ígérte, írásban válaszol a kérdéseinkre. Később azonban meg­gondolta magát, azt mondta, nem áll módjá­ban érdemben reagálni. Az ötvenes éveiben járó Erdő Péter egyház- jogásznak is nagy a tá­mogatottsága. A Páz­mány Péter Katolikus Egyetem rektora főleg a fiatalok és a szellemi elit körében népszerű. Elle­ne szól viszont, hogy tu­dós lévén a gyakorlati, szervezési ügyekben nem igazán jártas. Ho­lott egyházvezetőként számos ilyen jellegű fel­adata is lenne. Erdő Pétertől azt a vá­laszt kaptuk a titkárán keresztül, hogy nem kí­ván nyilatkozni. Az, hogy választási küzdelem zajlana a ma­gyar katolikus egyház­ban, túlzás. Azt azonban senki sem vitatja, hogy találgatások folynak, a potenciális jelöltek sze­retnének helyzetbe ke­rülni. A döntést azonban nem itt, hanem a Vati­kánban hozzák. II. János Pál pápa azonban előtte természetesen alaposan tájékozódik, és sok mú­lik azon, hogy Magyar- országról milyen infor­mációkat kap. ABCS II. János Pál nem kis meglepetést okozva január végén először 37, majd egy hét eltel­tével újabb 7 fővel bővítette a bíborosi kollégium létszámát - így már 135-en vannak -, ezzel tevékenyen befolyásolja majdani utóda kiválasztását. Többségbe kerültek a nem európaiak, akik a spanyolokkal, portugálokkal összefogva meghatározhatják a következő választás eredményét. így esélyes lehet Norberto Rivera Carrera bíboros, Mexikóváros érseke, aki ügyes közvetítőnek számít az egyház és a politika között vagy Ortega y Alamino Lucas, Havanna érseke, aki a kommunista rendszer elnyomása elle­nére életben tartotta, sőt megerősítette a kubai katolikus felekezetet. Az olasz lobbi viszont a lengyel pápa után újra itáliai Szentatyát szeretne. Szóba jöhet a rendkívüli intelligenciával megáldott Dionigi Tettamanzi genovai érsek, valamint a vatikáni kon­zervatívok által támogatott Camillo Ruini bíboros, Róma fő vikáriusa. * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom