Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-10 / 68. szám
I 2001. Március 10., szombat HAZAI TŰK Ö R Új Dunántúli Napló - 3. oldal Egy kézben a beruházások Az ellenzék a kormány házibankjáról beszél Országgyűlés Az SZDSZ kivételével valamennyi parlamenti párt szükségesnek tartja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységének önálló törvényi szabályo zását. Az állami beruházásokat finanszírozó pénzintézetről szóló javaslat vitáját tegnap kezdte meg az Országgyűlés. Az állam tartós tulajdonában maradó fejlesztési bank részvénytársasági formában működne a továbbiakban, feladata elsősorban az lenne, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges beruházások, fejlesztések megvalósítását hitelekkel támogassa. Ezekre a hitelekre az állam a költségvetés terhére készfizető kezességet vállalna - fejtette ki a képviselők előtt a törvényjavaslat lényegét Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára. Hozzátette azt is: ennek a különlegesen kiemelt helyzetnek köszönhetően - a kormány reményei szerint - a nemzetközi pénzügyi piacon is megnőhet az üzleti bizalom a bank iránt. A felvehető hitelek nagyságát egyébként a tervek szerint a mindenkori költségvetésben a parlament határozhatná meg. Az Országgyűlés illetékes bizottságainak kormánypárti és MIÉP-es tagjai a javaslatot támogató véleményüket hangoztatták, az MSZP ugyanakkor számos kritikai megjegyzést fogalmazott meg a törvénytervezettel kapcsolatban. A párt nem tartja elfogadhatónak, hogy az MFB egyedülálló versenyhelyzetbe kerüljön a hazai piacon, mert ahogy Keller László képviselő fogalmazott, ezzel létrejönne a kormány házi bankja. Ráadásul a szocialisták szerint nem lesz biztosított a pénzek hatékony felhasználása sem, ha a kormány korlátok nélkül vállal kezességet a beruházások hitelezésére. Kurucsai Csaba, az FKgP baranyai országgyűlési képviselője fontos és megkerülhetetlen lépésnek tartotta a törvényalkotást a teljesen állami tulajdonú pénzintézettel kapcsolatban, s hangsúlyozta: a cél az, hogy az uniós pénzek mellett nyomon követhetően lehessen a bankon keresztül összegeket kihelyezni (ilyen egységek egyébként az Unióban is működnek). A honatya ugyanakkor aggályait fogalmazta meg, hogy az állam készfizető garanciát vállal a bankkal szemben. A képviselő szerint ez önmagában nem volna baj, ha azok a mechanizmusok is léteznének a jogszabályban, amelyekkel ki lehetne védeni az esetleges szükségtelen vagy felelőtlen pénzkiáramlást, hiszen ezek az adófizetők zsebét terhelhetik a későbbiekben. A szabaddemokraták határozottan kijelentették, hogy módosításokkal sem tudják elfogadni a bankról szóló javaslatot, mert szerintük már létrehozni is hiba volt egy külön bankot az állami beruházások finanszírozására. A kormánypártokhoz hasonlóan ugyanakkor a MIÉP határozottan üdvözölte, hogy az MFB a regionális különbségek kiegyenlítődését kívánja elősegíteni, és jelentős támogatást nyújthat a jövőben a hazai kis- és közepes vállalkozá- sok fejlesztéséhez. ■ Zámolyiak: egyedi esetek? Budapest Eddig három felnőtt korú zámolyi roma kapott menekültstátust Franciaországban, a döntések részletes indoklása azonban a Külügyminisztérium előtt továbbra sem ismeretes - közölte Horváth Gábor, a külügyi tárca szóvivője pénteken. Elmondta: fontos szem előtt tartani, hogy a Francia Hivatal a Menekültek és Hontalanok Védelméért (OFPRA) mindig konkrét, személyekre vonatkozó esetekről dönt, így a Strasbourgban tartózkodó zámolyi romák esetében is egyedi döntésekről van szó. Németh Zsolt, a tárca politikai államtitkára úgy foglalt állást, tévedés volna úgy beállítani a kérdést, hogy a romák személyes beadványára Franciaország Magyarországot vagy a kormányt minősítené. Németh Zsolt leszögezte azt is, Magyarországot folyamatosan értékeli az Európai Unió, amely számos alkalommal megerősítette, hogy hazánk elvitathatatlanul teljesíti az uniós csatlakozás politikai kritériumait. A politikai államtitkár szerint a francia kormány elismeri Magyarországnak a hazai romák helyzetének javítására irá- nyuló erőfeszítéseit. ■ A Tisza-tájon még a víz az úr A folyótól valamikor elvett árterek egy részét vissza kellene adni Emberfeletti erőfeszítéssel mentik értékeiket az árvíz sújtotta lakosok A beregi települések után most borsodi területeket fenyeget az ár. A Tisza mellett a Bodrogon is jelentős vízszintemelke- désre számítanak. Az árvízkárok felszámolásának szervezésére, irányítására, és annak ellenőrzésére tegnap tárcaközi bizottság kezdte meg munkáját. Budapest-Záhony-Tokaj Valóságos, kiterjedt katasztrófahelyzetnek minősítette a Tisza felső szakaszán tapasztalt helyzetet Bakónál György, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóságának vezetője. Pénz, ember, eszköz rendelkezésre áll, jelenleg is több mint tizenhétezren védekeznek az ár ellen - mondta. Az árvíz által elöntött beregi falvakban sok lakóház és melléképület összeomlott, a kiürített településeken 600 rendőr vigyázza a megmaradt értékeket. Közben a Tisza beregi térségében tapasztalt lassú apadása után a védekezéshez szükséges eszközöA védekezés költségei Az árvízvédekezés napi költségei meghaladják a 150 millió forintot, a hétfő óta halmozott kiadások pedig csaknem elérik az 500 millió forintot. A minisztérium tartalékkerete már kimerült, ezért a kormány 5 milliárd forintos központi katasztrófakeretet nyitott. két, erőket elkezdték a folyó középső szakasza felé csoportosítani. A vasúti töltések néhol átáztak, ez azonban komolyabb fennakadást eddig még nem okozott.- A Tiszát övező terület a folyó 19. századi szabályozása előtt ösz- szefüggő lápos, kietlen vidék volt, ma kétmillió embernek ad életlehetőséget. A másfél száz év alatt bekövetkező ökológiai változások kivédésére azonban már nem elég a gátakat egyre magasabbra emelni - vélekedik Meskó Attila geofizikus. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese más, vízügyben jártas szakemberrel együtt úgy látja: a Tisza és mellékfolyóinak áradását csak a Kárpát-medencei országok összefogása előzheti meg. A mostani rendkívüli állapot, a rohamos, szinte órák alatt kialakult kritikus helyzet sajnos a következőkben bármikor ismét bekövetkezhet. Most már nem lehet mást tenni, mint a meglévő gátakat erősíteni, ahol kell megemelni, de amint levonul az ár, hosz- szabb, több évtizedes távlatban kell a megoldáson gondolkodni. Az egy hete bekövetkezett hirtelen áradást nem előzte meg sem drasztikus felmelegedés, sem rendkívüli esőzés, ami indokolta volna a hirtelen áradást. A környező, „felvízi” országokban történt erdőirtás azonban már jelentős mértékben hozzájárul a most már évről évre visszatérő árhullám kialakulásához. A folyótól valamikor elvett árterek egy részét vissza kell adni, a lepusztított hegyoldalakat erdőtelepítéssel helyre kell állítani, és víztározókat kell építeni - véli a szakember. Mindehhez közösen működtetett előrejelző rendszerek és több évtized kell. A megoldás nem lehet csak Magyarország gondja. Meskó Attila szerint elsősorban az Európai Uniótól remélhetünk segítséget, ahol a katasztrófák megelőzésére tartalékokkal rendelkeznek. H. M. MEGALLAPODAS. A közszférában az idén 13 százalékkal nőnek a keresetek, miután a kormány képviseletében Stumpf István kancelláriaminiszter megállapodást írt alá a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZÉF) képviselő Szabó Endrével tegnap a parlamentben. _____ fotó: eubopress/kallus györcy Ta vasz, te szomorú Egy évvel ezelőtt reménykedtünk, hogy az enyhe tél után a folyók is kegyesek lesznek az árvízzel fenyegetett övezetekben élőkkel. Nem így történt. Egy hete kis falvak nevétől hangosak a híradások. Minden idők legpusztítóbb árvize száműzte otthonaikból a beregieket. Tarpa, Csaroda, Tákos, Jánd. Tömegszállások, kilátástalan körülmények, összeomló házak, beszakadt, elárasztott utak, síró asszonyok, tanácstalan gyerekek, gátakon dolgozó férfiak. Mi, az ország békésebb vidékein élők tehetetlen szemlélői vagyunk a történteknek. Hete-Fejércse, Tivadar, Márok- papi, Gulács. Az ártéren élők elrejtett félelme mára valóság, szomorú, szívet markoló valóság. Gergelyiugomya, llk, Kispalád, Szlónya. Egyik természeti csapás a másik után. Micsoda emberek élnek arrafelé? Eszükben sincs elköltözni. A természet kiszolgáhatot- tai, teszik a dolgukat. Mi csupán együttérzőn reménykedhetünk, m Térítésmentesen a fogorvosnál A fogorvosi ellátásban várhatóan bővítik a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások körét - jelentette be Mikola István egészségügyi miniszter. Budapest Mint emlékezetes, a ’90-es évek közepén a, Bokros-csomagként ismert intézkedéssorozat következtében szüntették meg az addig térítésmentesen járó fogászati és fog- technikai ellátások széles körét. Különösen érzékenyen érintette ez a változás az aktív korú lakosságot, amelynek azóta - a szűrővizsgálat és a sürgősségi ellátás keretében végzett foghúzás kivételével - mindenért fizetnie kellett. Az 1995-ben bevezetett szigorítások miatt jelentősen visszaesett a fogorvosi rendelők betegforgalma. A fizetni képes betegek többsége az állami ellátás helyett értelemszerűen a magánorvosoknál keresett inkább gyógyulást. A több ezer forintos díjakat viszont a rászorulók jelentős hányada nem tudta megfizetni, így fogazatuk azóta is egyre romlik, s a helyzetet súlyosbítja, hogy ez a tendencia tarlósnak ígérkezik. A kialakult állapotokon segíthet talán, hogy a fogászati ellátás nagyobb mértékű tb-támogatása a miniszter népegészségügyi programjának része. A fogak állapota ugyanis komoly kihatással van az egész emberi szervezet egészségére. A tervek között szerepel a fogorvosi praxisok megerősítése is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kifizetett, úgynevezett fix díjazásba a jövőben beépül az amortizációs költség, amely a műszerek, eszközök pótlásának fedezetére szolgálna. Magyarországon az egészség- biztosítóval szerződésben lévő több mint 3500 fogorvos esetében évi 10 milliárd forintos többletjuttatást jelent az amortizációs költségek beépítése. A társadalombiztosítási alapcsomag az orvosok javaslatára várhatóan a fogak megtartását szolgáló kezelésekkel bővül. Hírek röviden Boros nem tagad Sosem tagadtam, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik alapszervezetének párttitkára voltam, de ez nem ugyanaz, mintha a pénzintézet párttitkára lettem volna - mondta Boros Imre megbízott kisgazda agrárminiszter pénteken. A politikus ezt arra reagálva közölte, hogy Torgyán József csütörtökön bemutatott egy 1983-as újságot, amely arról tudósított, hogy a politikus az MNB egyik párt-alapszervezeti titkáraként adott tájékoztatást Kádár Jánosnak. Nem találtak „füleket” Valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint bizonytalan eredetű, lehallgatásra alkalmas készülékeket találtak volna február 21-én a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai az FVM épületében. Ezt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatala közleményben közölte a pénteken megjelent, illetve a közszolgálati rádióban elhangzott egyes hírek kapcsán. Tartós támogatás Balsai István szerint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) politikáját azok támogatják, akik nem értenek egyet a botránypolitizálással. Az MDF parlamenti frakcióvezetője pénteken Debrecenben elmondta: pártjának két hónap alatt sikerült tartóssá tennie ötszázalékos, illetve afölötti támogatottságát. Késésben az alkotmánybírák? Nagy Sándor szocialista frakcióvezető sajnálatosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság olyan időpontban készül dönteni a szövetkezeti üzletrészről szóló törvénnyel kapcsolatos beadványokról, „amikor már lényegében vissza nem fordítható folyamatok indulnak el”. Az ellenzéki politikus annak kapcsán tudatta véleményét pénteken, hogy Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy április végéig határozat születik az Alkotmánybíróságon a szövetkezeti üzletrészek ügyében. ___________■ 4 i í
