Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-01 / 59. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. Március 1., csütörtök Utunk az EU-ba A vállalkozásoknak nem kell nehézségektől tartani Budapest Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága előtt Martonyi Já­nos számolt be az Európai Unióval folytatott csatlako­zási tárgyalások jelenlegi állásáról. Egy szakkonfe­rencián pedig arról esett szó, hogy az EU bővítését követően milyen helyzet vár a magyar vállalkozókra.- A személyek szabad áramlásá­nak korlátozására vonatkozó né­met javaslat lényege, így a hétéves átmeneti időszak valószínűleg be­kerül a csatlakozási tárgyalásokon képviselt közös uniós állás­pontba - mond­ta Martonyi Já­nos külügymi­niszter (első ké­pünkön). Hoz­zátette: a szö­veg tartalma még nagy rész­ben nyitott, s nem tudni, milyen megközelítést alkalmaz majd az EU az egyes tag­jelölt államokkal kapcsolatban. A külügyminiszter az Ország- gyűlés európai integrációs bizott­ságának kibővített ülésén zárt aj­tók mögött számolt be a közeljö­vőben napirendre kerülő tárgyalá­si fejezetek helyzetéről, majd ezt követően sajtótájékoztatón ismer­tette az elhangzottakat. - Hazánk célja az, hogy a svéd elnökség vé­gére 6-7, esetleg több tárgyalási fe­jezetet is sikerüljön lezárni. Folyik a csaüakozási tárgyalások áttöré­sének előkészítése, az átmeneti mentesség iránti kérelmek egyez­tetése - fogalmazott. Martonyi János kifejtette: amennyiben ebben a félévben sikerül ideiglenesen lezárni a négy szabadságjog - áruk, sze­mélyek, tőke, szolgáltatások áramlása - fejezeteit, akkor már csak a nagy költségvetési igényű témák maradnak hátra.- Nincs alapja annak, hogy a magyar munkaerő beáramlása veszélyeztetné az EU munka­erőpiacát - hangsúlyozta Mar­tonyi János, aki úgy vélekedett, hogy a személyek szabad áramlá­sára vonatkozó német derogációs elképzelés helyett gazdasági-szo­ciológiai alapon kellene ez ügy­ben megközelíteni az egyes tag­államok helyzetét. A magyar fél fenntartja tízéves átmeneti kérelmét azzal kapcso­latban, hogy a termőföldet külföldi természetes személy ne vásárol­hassa meg. A szolgáltatások sza­bad áramlása fejezetében az EU el­fogadni látszik a magyar fél 2008- ig szóló derogációs kérelmét a be­fektetés-védelmi alappal, illetve a takarékszövetkezetek minimális alaptőkéjével kapcsolatban. Az áruk szabad áramlása fejezetében még nyitott kérdés a gyógyszerek­re, a gyógyszertörzskönyvekre vo­natkozó rész magyar derogációs kérelmének várható sorsa. A külügyminiszter kitért arra is, hogy bár az adózás és a vám­unió ügye nem része a svéd el­nökség tárgyalási ütemtervének, Budapest lehetőség szerint ezen fejezeteket is szeretné ideiglene­sen lezárni az első félévben. *- Biztonsággal állítható, hogy Magyarország európai uniós csattakozása a 2003-2005-ös idő­szakra esik - közölte Gottfried Pé­ter, a Külügyminisztérium Integ­rációs Államtitkárságának veze­tője az „EU-csatlakozás mint üz­leti lehetőség” című szerdai kon­ferencián. - A vállalkozások szá­mára már most érvényesül az uniós követelmények jelentős ré­sze, így a csatlakozást követően nem változnak számottevően kö­telezettségeik - szögezte le. Az EU menetrendje szerint megkezdődtek a valóságos tár­gyalások, ezeknek első szakaszát a svéd elnökség alatt reményeink szerint sikerül lezárni. - Az ütem­terv tartása nemcsak pszichológi­ailag hatna kedvezően a tárgyalá­sok alakulására, hanem nehéz fe­jezetek révén jelentős előbbre- jutást jelentene - mutatott rá. Eek a fejezetek a környezetvédelem kérdéseit, valamint az áruk, a tő­ke és a személyek szabad áramlá­sát tartalmazzák. Gottfried Péter megemlítette, hogy az EU történelmében a Ma­gyarországot is érintő keleti bőví­tést előzi meg a legalaposabb, leg­hosszabb felkészülés. - Ezért sem kell a vállalkozásoknak a csatla­kozás után túlzott nehézségekre számítani - fűz­te hozzá. Michael Lake, az EU magyarországi nagykövete (második ké­pünkön) beszá­molt arról, hogy az Unió remé­nyei szerint a 2004. évi európai parlamenti vá­lasztásokon már a tagjelöltek is részt vehetnek. - Ehhez azonban a tárgyalási ütemterv szigorú tartásá­ra van szükség, nincs lehetőség hi­bákra, késedelemre - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a svéd elnökség után még nehezebb szakasz, a költ­ségvetési vonatkozású fejezetek tárgyalása következik. Michael Lake szerint az Európai Monetáris Unióhoz Magyarország az integrá­ciót követő harmadik-negyedik, esetleg ötödik évben csatlakozhat. Ennek pozitív hatásairól Vargha Ág­nes, a Pénzügyminisztérium euró­pai integrációs ügyekért felelős fő­csoportfőnöke elmondta: az infláci­ón kívül csökken az államadósság és a költségvetési deficit is, továbbá stabilizálódik a forint árfolyama. ■ VASÚTI BALESET ANGLIÁBAN. Legalább 13 személy életét vesztette, több mint száz megsérült a szerda hajnalban bekövetkezett szeren­csétlenségben az északkelet-angliai York közelében. Harminc sebesült állapota súlyos, ötvennél több utas pedig beszorult a roncsok közé. A tragédia úgy történt, hogy a York melletti Selby település közelében a vasútvonal fölött átvezető közúti hídon megcsúszott egy terepjáró, áttörte a korlátot, és a vasúti pályára zuhant. Egy arra haladó szénfezállító tehervonat belerohant a személygépkocsiba és kisiklott. A Newcastle-ből Londonba tartó gyorsvonat a vágányokon fekvő szerelvénybe ütközött, és kilenc kocsija felborult. Az angliai vasúti balese- tek sorozata 1997-ben kezdődött egy szerencsétlenséggel, majd 1999-ben két, tavaly pedig három tragédia történt. ______fotó, europress/epa Bu sh az amerikai gazdaságról Amerika erős embere: a szövetségi jegybank elnöke George W. Bush arra törekszik, hogy a növekvő költségvetési többletből 1,6 billió dolláros adóteher-enyhítést valósítsanak meg tíz év alatt. Egy amerikai magazin köz­ben megírta: az Egyesült Államok igazi erős embere a szövetségi jegybank elnöke. Washington A republikánus kormányzat számításai szerint 2011-ig mintegy 5,6 billió dollár költ­ségvetési többlet felhalmozódásával lehet számolni. Bush a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: a sür­gős adócsökkentést az teszi szükségessé, hogy fellendítsék a lelassult gazdasági nö­vekedést. Az amerikai elnök egyebek mellett beje­lentette: kezdeményezi annak a gyakorlatnak a megszüntetését, amelynek jegyében az em­bereket bőrszínük szerint különböző csopor­tokba sorolják, s eltérő elbánásban részesítik a bűnüldözés során. Ez nyilvánvaló kéznyúj­tási kísérlet a feketék felé, akik kilencven százalékban Al Gore-ra szavaztak a tavaly no­vemberi elnökválasztáson. A George című amerikai politikai magazin minapi értékelése szerint egyébként az, akit a világ legbefolyásosabb személyiségének te­kintenek, csupán a negyedik a hatalmassá­gok listáján. Ifjabb George W. Busht (képün­kön) tudniillik hárman is megelőzik. A sors fintora, hogy a rangsor éppen annak a lapnak a búcsúszámában látott napvilágot, amelyet az egykori John Kennedy elnök ugyancsak John nevű fia alapított 1995-ben. Most azért volt kénytelen a lapot megszün­tetni, mert az olvasók száma ugyan folyama­tosan emelkedett, a hirdetéseké viszont az üzletileg elviselhetetlen határ alá süllyedt. (Ami egyébként azt is jelzi, miért nem szere­pel a „George” által készült hatalmasságok listáján a Kennedy-család.) De kik rendelkeznek akkor a legnagyobb hatalommal az új évezred kezdetén az USA- ban? Az első helyen az az Alan Greenspan, a szövetségi jegybank elnöke áll, akinek hos­szú ideje a kamatlábakra vonatkozó egyetlen szava elegendő ahhoz, hogy meghatározza egész Ameri­ka gazdaságának irányát - s egyben a BUX index alakulá­sát is Magyarországon. A második helyezett Dick Cheney, az USA új alelnöke lett; ez azokat igazolja, akik állítják: Bush számára mai helyettese nyerte meg az el­nöki széket, és befolyása a kormányzati szervekre még sokáig összeha­sonlíthatatlanul nagyobb lesz főnökénél. S lényegében ugyanez mondható el a harmadik helyezettről. Colin Powellről, az Egyesült Ál­lamok első színes bőrű külügyminiszteréről is, akit annak idején az Öböl-háború katona­hőseként és az idősebbik Bush elnök vezér­kari főnökeként ismert meg a világ. Az amerikai hatalmasságok toplistáján az USA jelenlegi első embere helyezetten, míg a friss szenátor asszonynak - az exelnök férjé­vel a támadások kereszttüzébe került Hillary Clintonnak - a 22. hely jutott. Amire ő lazán csak annyit mondott: innen szép nyerni. Hillary asszony esetében ez nem jelent keve­sebbet, mint hogy négy év múlva az Egyesült Államok első elnöknőjeként szeretne vissza­költözni Washingtonba. Ahol immár övé le­het a hatalmat jelképező „ovális iroda” a Fehér Házban, ahová a férje (ha akkor még egyáltalán a férje lesz) csak akkor léphet be, ha ő megengedi. _________________________________________________________(KOCSI») Hírcsatorna A SZLOVÁK szakszervezetek péntekre tervezett határblokádja a Magyarország és Szlovákia közti átkelők közül a Parassapuszta- Ipolyság (Sahy) és a Komárom - Eszak-Komárom (Komamo) közti határátkelőket érinti majd. Á szlo­vákiai Vasas Szakszervezet ked­den jelentette be, hogy országos béremelési követeléseinek alátá­masztására pénteken Szlovákia határátkelőhelyei közül pénteken 9-13 óra között ötöt eltorlaszol. A BARENTS-TENGEREN ta­valy augusztusban kataszttófát szenvedett Kurszk orosz atom- tengeralattjáró egyik hadnagya utolsó feljegyzésében arról szá­molt be, hogy a torpedókamrá­ban tárolt fegyverek egyikének véletlen felrobbanása idézte elő a ttagédiát. Ezt a levelet azonban az orosz hatóságok azóta sem hozták nyilvánosságra. A francia sajtó a napokban több ízben is hírt adott az elhallgatott levélről, amely egyértelműen cáfolni lát­szik a baleset bekövetkezéséről eddig vallott hivatalos orosz ál­láspontot. AZ ARAB CSÚCS előkészítésé­ről, Izraelről és az új amerikai kor­mányzat közel-keleti politikájáról tárgyalt Kairóban Jasszer Arafat palesztin vezető Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Szaeb Erakat palesztin politikus kijelentette, hogy az arabok békére töreked­nek, de igen kedvezőtlennek tar­totta a békefolyamatra nézve, hogy Izraelben várhatóan nemzeti egységkormány alakul. ______■ A világ legokosabb szőke nője Anna Lindh nem tartozik a „hétköznapi” külügyminiszterek közé. Svédországban - ahoi beceneve: a lány - a sajtó már azt rebesgeti: akár miniszterelnök is lehet a rendkívül dinamikus szőke asszonyból. Nivából - Chevy Budaörs A General Motors az oroszor­szági AvtoVazzal és a londoni EBRD-vel közösen vegyes válla­latot hoz létre Togliatti városá­ban. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tulajdoni há­nyada 17 százalék, míg a fenn­maradó részen egyenlő arány­ban osztozik a GM és az AvtoVaz. A 332 millió dolláros beruházás eredményeképpen a vállalat évente mintegy 75 ezer Nivát fog előállítani. A járműve­ket Oroszországban Chevy már­kanéven hozzák forgalomba, a termelés kezdetét 2002-re terve­zik. A GM százmillió dollárral járul hozzá a Moszkvától ezer kilométerre fekvő autógyár terü­letén építendő új üzem létreho­zásához. Tavaly körülbelül egy­millió személyautót és kis ha­szonjárművet adtak el Oroszor­szágban; ebből öt százaléknál kevesebb volt az importautó. ■ Stockholm Egyszer - még kezdő külügymi­niszterként - az Európai Unió ta­nácskozására az Azori-szigetek- re látogatott, ám a fogadóbizott­ság a sportosan öltözködő nőt a sajtótudósítók autóbuszába irá­nyította. Bár a negyvenhárom éves asszony két fiú anyja, ha­zájában még mindig „a lány­ként” emlegetik. De tekintélye mind otthon, mind a nemzetkö­zi politikában meredeken emelkedik. Legutóbb a davosi Világgazda­sági Fórum lapja (a World Link) idézte szavait, hogy számára a külpolitika nemcsak diplomácia, s ha az emberi jogok súlyos meg­sértéséről tudomást szerez, azon­nal fellép ellene. A jövőről határo­zott elképzelései, szinte látomásai vannak, s eszerint is igyekszik irá­nyítani tetteit. Anna Lindh a stockholmi ifjú szocialisták közül tűnt ki, amikor 16 esztendősen a fiatalok széle­sebb körű bevonását követelte a politikába, mondván: a közélet nem lehet a nagyapák kizárólagos monopóliuma. Jogi végzettséggel huszonöt éves korában lett szo­cialista színekben a legfiatalabb képviselő a svéd parlamentben, és a külügyminiszterség előtt csaknem öt évig a környezet- védelmi tárcát vezette. Egyik pártfogója a néhai Olof Palme miniszterelnök volt, aki di­csérte gyors felfogóképességét, sebességét, de hozzátette: néha fékezzen, hogy tárgyalópartnerei követni tudják. Most, amikor eb­ben a félévben Svédország tölti be az Európai Unió soros elnöké­nek tisztét, személyes képessége­ivel hozzájárulhat bizonyos fokú gyorsításhoz. Ezt Magyarorszá­gon is tapasztalhattuk: az EU 13 tagjelöltjének fővárosát nyolc nap alatt száguldottá végig (Bu­dapest is az állomások között volt). Nem sok súlyt helyezett a formaságokra, hanem minden erejét az érdemi tárgyalásokra összpontosította. Az unokák és a nagyapák egy­kori vitája közben lecsendesedett. Anna Lindh tempója azonban keveset lassult; ma a svéd szociál­demokraták centrumához tarto­zik, az egységes cselekvés egyik kifejezője. __________________________(RÉTI) I i i Meq a francia allamfo is hodolt „a lanvnak fotó: europress/epa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom