Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-28 / 58. szám

2001. Február 28., szerda HAZAI TŰKOR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Meghallgatták Boros Imrét Az agrártámogatásoknál a legfontosabb vezérelv a jövedelmezőség Boros Imre nem „Torgyán-bombákat” akar hatástalanítani, hanem a mező- gazdaságra és a minisztérium előtt álló feladatokra koncentrál. Az agrár­tárca irányításával ideiglenesen meg­bízott miniszter tegnap számot adott eddigi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó elképzeléseiről az Ország­gyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt. Országgyűlés Boros Imre elmondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) visszaállította a közjogi állapotokat. Hatálytalanította azokat a miniszteri ren­deleteket, amelyek értelmében a politikai államtitkár (a már menesztett Szabadi Bé­la) korábban magához vonta a közigazga­tási államtitkár jogkörének egy részét és a minisztérium pénzgazdálkodásával kap­csolatos összes jogkört ő gyakorolta. Beké­rette a minisztériumba Szabadi Bélát, aki­től azokban a kérdésekben vár jogérvé­nyes nyilatkozatot, amelyekben a volt poli­tikai államtitkár jogköre átfedte a közigaz­gatási államtitkárét. Ellenőrizni szeretné továbbá a Szabadi hivatali tevékenysége alatt keletkezett ügyiratokat. Azt is vizsgál­ni fogja, hogy az exállamtitkár milyen szerződéseket kötött az FVM tulajdonában és az ő irányítása alatt lévő cégekkel. Az idei agrártámogatásokról szólva Boros kifejtette: a jogszabály az interneten már olvasható és hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben is. Az agrártámogatá­soknál a legfontosabb vezérelv, gazdasági kritérium a jövedelmezőség. Ezt az európai uniós források és a csatlakozás miatt tartja fontosnak. Ki kell alakítani az optimális birtokméreteket, amely a támogatásokkal együtt jövedelmet hoz a gazdálkodónak - mutatott rá a miniszter. - Ezt a kormányzat elsősorban a családi gazdaságok támogatá­sával szeremé elérni, de tudomásul veszi, hogy a mezőgazdaságban más gazdálkodá­si formák - gazdasági társaságok, rt.-k, szö­vetkezetek - is működnek. Véleménye sze­rint a nem jövedelmező parasztgazdaságo­kat át kell sorolni a szociális szférába. A szövetkezeti üzletrésztulajdonnal kapcsolatosan kifejtette: a végrehajtás so­rán nagyon fontos az ügy időbeni lezárása és az április 15-ei határidő betartása. A tör­vény végrehajtási rendeletét most finomít­ja a kormány - közölte a miniszter. - A pénzügyi fedezet biztosítva van, a forma- nyomtatványok egyszerűek, könnyen kitölthetőek lesznek. A megbízott agrárminiszter szerint nem tűr halasztást a SAPARD-program sem. A hét évre szóló pénzügyi megállapodást ma írják alá Brüsszelben. Az uniós pén­zekhez előreláthatóan ősszel lehet majd hozzáférni, a megfelelő pályázatok kidol­gozása érdekében a tárca felkészíti a falu­gazdászokat. __________________________________________________(ÚJVÁRI) Boros Imre (balról) Farkas Sándorral (Fidesz-MPP), a mezőgazdasági bizottság elnökével FOTO: EUROPRESS Lemondott a tévé elnöke Budapest, MTV A Magyar Televízió Közala­pítvány kuratóriumának keddi ülésén Szabó László Zsolt lemondott elnöki tisztségéről, amit a testület elfogadott. Az MTV Rt. szóvivőjének közle­ménye szerint az elnök megbíza­tását a keddi nappal, közös meg­egyezéssel mondták fel. A távozó elnököt három hónap végkielégí­tés illeti meg, és miután munkavi­A tévé vezetői 1990 óta: Hankiss Elemér: 1990. augusztus 1. - 1993. január6. Nahlik Gábor: 1993. január 22. - 1994. július 7. Horváth Ádám: 1994. július20. - 1996.januári Székely Ferenc: 1996. január 1. - 1996. augusztus 6. Peták István: 1996. augusztus 6.1998. január 6. Horváth Lóránt: 1998. január 6. - 1999. május 13. Szabó László Zsolt: 1999. július 8. - 2001. február 27. szonya közös megegyezéssel szűnt meg, nem került sor Szabó László Zsolt elnöki megbízatásá­nak visszahívásáról szóló szava­zásra. A tájékoztatás szerint az ülésen a testület egyetértett Szabó László Zsolt, a Magyar . Televízió Rt. elnöke február 19-i döntésével és nem vétózta meg Szenes And­rea műsorokért felelős alelnök munkaviszonyának felmondását. A közleményből kiderül az is, hogy Szenes Andrea végkielégítés nélkül távozik az intézményből. A közalapítvány kuratóriuma nem vétózta meg Szabó László Zsoltnak azt a február 14-i dönté­sét sem, melyben Mendreczky Ká­rolyt nevezte ki az MTV Rt. általá­nos alelnökévé. A hatályos jogszabályok értelmében szerdától az MTV Rt. vezető­je Mendreczky Károly, aki elnöki feladatokat és elnöki jogkört gyakorló alelnök. A közlés szerint Mendreczky Károly felfüggeszti párttag­ságát a Fideszben és lemond a budavári önkormányzat kulturális és oktatási bizott­ságának elnöki tisztéről is. A kuratóriumi ülésen a testület nem vitatta meg a Szabó László Zsolt által be­nyújtott 2001-es üzleti ter­vet, és felkérte Mendreczky Károlyt, az elnöki feladato­kat és jogkört gyakorló al- elnököt, hogy az üzleti tervet a következő ülésen terjessze a tes­tület elé. Tímea kitart vallomásánál Kezdődnek az ellenőrzések az ország kórházaiban Budapest KORHÁZI AGYAK SZAMA Szerdától megkezdődnek a tisztiorvosi szolgálat átfogó ellenőrzései az ország kórházaiban. A vizsgálatot Mikola István egészségügyi miniszter rendelte el a Feke­te Angyal néven elhíresült ápolónő őrizetbe vételét követően. Dr. Pintér Alán országos tiszti­főorvos lapunknak elmondta, hogy a hét elején a megyei tisztifőorvosok értekezletén egyeztették azokat a szemponto­kat, amelyek alapján a konkrét vizsgálatokat megkezdik. A fek­vőbetegeket ellátó intézmények­ben nem „rajtaütésszerűen”, ha­nem előre egyeztetett időpontban jelennek meg az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) szakemberei. Vala­mennyi kórházban megvizsgálják a szervezeti-működési szabályza­tokat és azok mindennapi gyakor­latban történő betartását. A Nyírő Gyula Kórházban történtek miatt különös figyelmet fordítanak az ápolónők munkájának ellenőrzé­sére. A tisztiorvosi szolgálat vizs­gálni fogja a gyógyszerrendelés, -tárolás és -nyilvántartás szabá­lyainak betartását.- Ugyancsak ki­Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Heves Jász-Nagykun­Szolnok Komárom­Esztergom Nógrád Somogy Tolna Ágyszám 2000 3741 3770 2819 2737 2930 2165 1660 2432 1677 Forrás: Egészségügyi Minisztérium KÓRHÁZBAN ÁPOLTAK 1998. KI. hó 1999.91. hé 2000.91. hé emelten foglalkoznak az elhuny­tak körüli tennivalók rendjével, a halál megállapításának szabály- szerűségével. Mindezen felül el­lenőrzik az ügyeleti rendszer biz­tonságosságát. A vizsgálatok március 31-ig tartanak. Az eredményekről egy héttel később készül el az orszá­gos jelentés. Az országos tiszti­főorvos cáfolta, hogy az ellenőr­zések miatt más területeken - pél­dául a közétkeztetésben és a ven­déglátó-ipari egységeknél - lan­kadna a szolgálat figyelme, bár a feladatra többletlétszámot nem kap az ÁNTSZ. A szakminiszter szerint a vizs­gálat legfőbb célja az, hogy a fő­városi Nyírő Gyula Kórházban történtek után a lakosság megren­dült bizalmát helyreállítsák. Ez idő alatt kiderülhetnek olyan problémák is, amelyek csak az intézmények szakfelügyeletének erősítésével oldhatók meg. Kedden az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is tájéko­zódott a Fekete Angyal-ügyben. Az ÁNTSZ fővárosi vezetője ki­mentette magát az ülésről. Mint kiderült, a Nyírő Gyula Kórház­ban történt vizsgálat eredményé­ről az ígéretek ellenére egy nap­pal később, csak szerdán számol­nak be. Közben a rendőrségen F. Tímeát ismét kihallgatták, de ekkor sem vonta vissza azon val­lomását, amely szerint mintegy 30-40 súlyos beteget segített át a halálba. NÉMETH ZSUZSA Hírcsatorna ERKÖLCSI BUKÁS. Kovács László szocialista pártelnök sze­rint a kormánykoalíció erkölcsi­leg megbukott, és alkalmatlan a felelős kormányzásra, mert nem képes az ország lakosságának je­lentős részét érintő problémák megoldására. Az MSZP'elnöke erről pártja elnökségének keddi ülése után beszélt. Közölte: azonnali cselekvésre van szük­ség a válságos helyzetben lévő mezőgazdaság területén. KISGAZDALEVÉL. Szent györgyvölgyi Péter, az FKGP álta­lános frakcióvezető-helyettese le­vélben kérte a kisgazda ország- gyűlési képviselőktől, hogy - Bánk Attila, a képviselőcsoport vezetője, illetve a meggyőződése szerint erre a posztra szintén jo­gosult Torgyán József helyett - ő vezethesse le a március 1-jére összehívott frakcióülést. Bánk Attila ezzel szemben úgy véli, hogy neki kell levezetnie a kép­viselőcsoport csütörtöki ülését. LEVÉL ORBÁNNAK. A Munka törvénykönyve módosítási cso­magjából emeljék ki a munkaidő szervezésével foglalkozó fejeze­tet. Ezt indítványozza Orbán Viktornak elküldött levelében Borsik János. A szakszervezeü vezető rámutat: a tervezett mó­dosítás egyoldalú előnyöket biz­tosít a munkáltatóknak, akik - ha hatályba lép az új jogszabály - szinte korlátlanul dönthetnek a munkaidő szervezésében. NYUGDÍJKÉZBESÍTÉS. A Ma­gyar Posta Rt. a március 15-ei nemzeti ünnephez kapcsolódó munkarendváltozások miatt mó­dosítja az e hónapban esedékes nyugellátási utalványok kézbesí­tésének idejét. A március 12-én esedékes nyugdíjutalványokat március 10-én, szombaton, a március 13-án esedékes utalvá­nyokat március 12-én, hétfőn, a március 14-ére jelzetteket márci­us 13-án, kedden, a március 16- ára jelzetteket pedig március 14- én, szerdán kézbesíti a posta. HEROINFOGÁS. Hetvenöt kiló heroint foglaltak le az osztrák vámosok Ausztria és Magyaror­szág határán, a nickelsdorfi átke­lőnél. A kábítószerre egy rutinel­lenőrzésen bukkantak rá még szerdán, de csak most adtak hírt az esetről. A 16 millió dollárt érő heroint egy Londonban élő ro­mán férfi próbálta meg Magyar- országra csempészni. MILLENNIUMI TÖRVÉNY. Az ifjúság lehetőségeiről címmel ké­szít millenniumi törvényjavasla­tot az Ifjúsági és Sportminisztéri­um. Elsősorban a 15-29 éves fia­talok iskolán kívüli életlehetősé­geiről, valamint az ifjúsági intéz­ményrendszerről szól majd az új jogszabály. Speciális iskolák fogyatékosoknak A halmozottan sérült gyerekek helyzete a legnehezebb Országos körkép Magyarországon közel 40 ezer értelmi fogyatékos gyermek szorul külön­leges oktatásra. Többségük speciális óvodába, általános és szakiskolába jár. A rászorultak közül kevesen fejlődhetnek hagyományos oktatási intézményben, egészséges társaikkal együtt. ken kívül - főként a kistelepülések isko­láiban - külön tagozatos osztályok fogad­ják be a sérült gyerekeket. Az Oktatási Minisztérium (OM) illeté­kese szerint a halmozottan sérült gyere­keknek és családjaiknak a helyzete a leg­nehezebb. Bár ők is hozzájutnak állapo­tuknak megfelelő képzéshez, de ez az el­látás még fejlesztésre szorul. A törvény szerint a gyógypedagógusnak hetente legalább 3 órát kell az ilyen gyermekkel foglalkoznia, amennyiben nem bentlaká­sos intézményben él. Sajnos előfordul, hogy egy-egy gyerekhez nem jut el a gyógypedagógus, így ők nem kapják meg az állapotuknak megfelelő kezelést. A fo­gyatékosok nappali ellátását biztosító in­tézményekből is többre lenne szükség. A szakemberek ma már nem vitatkoznak azon, hogy az értelmileg súlyosan, hal­mozottan sérült gyermekek fejleszthetők- e, vagy sem. Mára elfogadott tény: minél hamarabb elkezdik az értelmi sérült gyer­mekekkel való foglalkozást, annál jelen­tősebb eredményt lehet elérni - nyilat­kozta lapunknak Fonyódi Ilona, az okta­tási tárca fogyatékosügyi referense. Az ér­telmi sérült gyerekek számára speciális óvodák, általános és szakiskolák létez­nek, ahol fogyatékosságuk mértéke, sajá­tossága szerint foglalkoznak velük. Az enyhe értelmi fogyatékosok integrált ok­tatását próbálják megvalósítani több nor­mál általános iskolában, óvodában. Eze­A tankötelezettség az értelmi sérült gyerekeknél két évvel meghosszabbítha­tó, így ők 18 éves korukig számíthatnak a szakember segítségére. Az, hogy aztán el tudnak-e helyezkedni képzetségük sze­rinti munkakörben, függ a fogyatékosság mértékétől, és attól, mennyire piacképes a tudásuk. A legsúlyosabb helyzetben lé­vők rokkantnyugdíjat kapnak, a többiek, akiknek a fogyatékossága nem ennyire súlyos, még ezt sem - fogalmazott az Ér­telmi Fogyatékosok Országos Szerveze­tének elnöke. Gyene Piroska szerint a szakiskolák nem eladható képzettséget adnak, például lószerszámkészítőre nincs túl nagy kereslet. Nincs elég gyógy­pedagógus, és kevés még azon iskolák száma, ahol az egészséges gyerekek közé befogadnak enyhén értelmi sérültet. A korai fejlesztés jelentősége az érdekvé­delmi szervezet elnöke szerint óriási, en­nek ellenére különösen vidéken erre ke­vés helyen van lehetőség. Gyene Piroska Több, a fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményre lenne szükség fotó: europress/langtmiticzky úgy véli, hogy az értelmi fogyatékosok fejlesztésére nemcsak a tankötelezettség idején kellene a jelenleginél nagyobb fi­gyelmet, jelentősebb pénzforrást biztosí­tani, hanem felnőtt korukban is. hiszen az elért eredmény megtartásához folya­matos foglalkoztatásúba lenne szükség. HORVÁTH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom