Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-26 / 56. szám

2001. Február 26., hétfő RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal K U L T U R A ­Eleganciával kevert hangzások A Pécsi Szimfonikus Zenekar koncertje a Gyermán Alapítvány javára A pécsiek méltó módon őrzik néhai Gyermán István emlékét: a róla elnevezett alapítvány javára az elmúlt csütörtökön ren­dezett koncerten a közönség megtöltötte a színház nézőterét, a zenekar pedig igen nagy odaadással játszotta Rossini Teli Vil- mos-nyitányát, Mozart 482. Köchel-jegyzék számú Esz-dúr zongoraversenyét a London­ban élő Franki Péter közreműködésével, va­lamint Beethoven VIII. szimfóniáját. Az est karmestere Nicolás Pasquet (képünkön) volt. Gioacchino Rossini nehéz „muzsikuskínzó” komponista hírében állott, utolsó operájában, a Teli Vilmosban is megkövetelte a virtuozitást, és ennek egyébként igen közismert nyitánya is tele van bravúrszólamokkal. Ezeket a bravúrokat a zenekar maradékta­lanul megoldotta: hitelesen szó­laltak meg a svájci couleur locale-t bemutató pásztordalok kamarahangzásai, és pontosan játszották el a szólisztikus mo­mentumokat is. Ugyanakkor a tuttik hangzástömbjei különösen a nyitány Al­legro és Finale részeiben csiszolatlanul érdesnek bizonyultak. Közepes energiával játszott az együttes a Mozart-versenyműben. Ennek a zongoraver­senynek az a zenetörténeti érdekessége, hogy Mozart itt alkalmazott először oboák helyett kla­rinétokat. A versenyművet Nicolás Pasquet a partitúra fölé hajolva vezényelte, némi felkészü­letlenséget árulva el ezzel. Ennek ellenére biztos kézzel vezette a zenekart, amely szinte kamara­partnere tudott lenni a szólistának. Teljesítmé­nyükből különösen a fuvola- és a klarinétszóla­mok egyes megszólalásai emelkedtek ki. A ve­zérszólamot játszó Franki Péter nem a már is­mert romantikus oldalát mutatta meg: kifejezet­ten visszafogottan, de mosolygós könnyedséggel játszott. Precízen hangsúlyozta a minore-mag- giore váltásokat, és határozott karakterű dinami­kával választotta el a különböző formai része­ket. A ráadásban Franki Péter bemutatta, mitől is világhírű zongorista ő: Mozart K. 282-es Esz- dúr szonátája zárótételét parádés előadásban szólaltatta meg. A hangverseny befejezéseként az együttes Beethoven muzikológusok által konvencionális­nak nevezett VIII. szimfóniáját adta elő, csöppet sem konvencionális módon. A pécsi zenekar a Valenün-napi koncerthez hasonlóan ismét bebi­zonyította, hogy érti, szereti és jól játssza el Bee­thoven muzsikáját. Finom eleganciával kevert hangzásokat, pregnáns pianissimókat és felsza­badult fortékat lehetett hallani. A tiszta megszó­lalások, szépen lekerekített hangzás-ornamen- sek, karakteres szólók és csillogó tuttik a kar­mester, Nicolás Pasquet munkáját is dicsérték. Weber Kristóf Búbos vitéz diadala Örömteli látvány: elkápráztatott közönség, boldog színészek A klasszikus bábjátszás minden erényét felvonultatva (az­az: rehabilitálva), remek bábokkal és hozzájuk társuló szí­nészi hangokkal mutatták be a Bóbita Bábszínházban a Bú­bos vitézt Bánky Gábor (képünkön) rendezésében - a kiírás szerint 4-10 éveseknek, bár az előadáson felső korhatár nélkül lehetett szórakozni. Talán nem túl pejoratív ez a „szó­rakozni”, hiszen mi másról is szólhatna egy (báb) színházi pro­dukció? Ugyanis ha valóban szó­rakoztat, az leg­többünk szótárá­ban annyit tesz, az előadás érde­kes, pergő, meglepő és - ez esetben - vi­dám. Tamási Áron meséjé­ben ugyan min­den megvan a klasszikus mesevilág rémségei­ből is, hiszen a király (aki egy megkoronázott, fából faragott Rá­kosi elvtárs) birodalmában már mindenkit karóba húzatott, felné­gyeltetett, és maradék alattvalóit is arany „serkentyűjével” böködi, és a lányát semmi szín alatt nem akarja hozzáadni az erdő fiává szegődött pásztorfiúhoz, Búbos Antalhoz. Természetesen, nem nehéz kitalálni, hogy az ötven- perces előadás végére Búbos An­tal annak rendje s módja szerint elnyeri Lórika kezét, ám míg idá­ig jutunk, rengeteg leleménnyel, ötlettel fűszerezett kalandot ka­punk - nem is beszélve a Szamosvári Éva tervezte csodás díszletekről és a már-már (jogo­san!) karikatúrába hajló bábfigu­rákról. A Búbos vitéz bemutatójának különleges erénye - mondom ez­úttal szülői minőségemben is -, hogy a gyerekek elkápráztatásán és (tán) tanító-nevelő szándékán túl gondoltak arra a nem is kevés felnőttre, akik kísérőként ugyan­úgy megtöltik a Bóbitát, mint az egy generációval ifjabbak. Szám­talan ugyanis az olyan kiszólás, gesztus, nyelvi poén (hintaszék­törvényszék), csakis az időseb­bek által felismerhető utalás (pél­dául a forgóajtóval való idétlenke­dés - lásd még Charlie Chaplin) tarkítja a meseszövést, ami azok számára is érdekes, sok esetben kacagtató, akiket esetleg maga a mese a többnyire kiszámítható fordulataival már nem kötne le annyira. És még egy alig feledhető, örömteli látvány: az előadás vé­gén a paraván mögül előlépő szí­nészek - Zengő Ágnes, Varga Pé­ter, Illés Ilona, Búzás Mihály, Matta Lóránt, Kozma Andrea - arca, az a szinte nem is evilági boldogság, amivel kis és nagyobb nézőiknek előadták a Búbos vitéz történetét. Egyszóval: csillagos ötös. __________ M.K. JE GYZET Jókai bableves Csillagos ötös Baranyának Az elmúlt szombaton ren­dezték meg Mohácson a 30. Schneider Lajos Nép­daléneklési Versenyt bara­nyai résztvevőkkel. A jubileumi rendezvény rang­ját emelte, hogy a délutáni gá­lán a korábbi versenyek győz­tesei is felléptek, még az ötta­gú rangos zsűri is dalra fakadt. A délelőtti versenyt két kate­góriában rendezték meg, s mint a zsűri elnöke, Olsvai Im­re népzenekutató elmondta, a színvonal országos nívót ért el, s a megye csillagos ötösre vizsgázott most a harminc­esztendős látványos fejlődés betetőzéseként. Az általános iskolások mező­nyében első díjat nyert Plesz Barbara (Kodály Zoltán Általá­nos Iskola, Komló), másodikat Papp Orsolya (Jókai Utcai Álta­lános Iskola, Pécs), harmadikat Bercsényi Judit (Testvérvárosok Terei Általános Iskola, Pécs). A középiskolások versenyé­ben az első díjat Cseri Zsófia (Pécsi Művészeti Szakközépis­kola), a másodikat Kosztolányi Veronika (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs), a harmadikat Kalotai Balázs (Ko­dály Gimnázium, Pécs) érde­melte ki. ________________________________________(Dl Lo ndonban heeej, van számos ut­ca... és némely téren egy sövény. A sövénybe belegyógyult a belvárosi szögesdrótkerítés, nincs halandó, aki áttörhetné. Az organikus élőfal magánterületet jelöl. Mögötte ugyancsak fémkemények a puszta tények. Egy öreg, elkorhadt pad, odvas meddő faaggastyán. Talán gesztenye, netán tölgy. Az ilyen te­lek Guinness-rekordnak számító ára olyan, mintha tíz centi vastag arannyal volna burkolva, emberfia üy módon vevő nem is lehet rá. Pécs belvárosában, a Jókai utcában ugyancsak van egy telek, ami Lon­donra emlékezteti az embert. Fura módon azáltal, hogy itt mindenféle éppen fordítva van. E helyre a zárt­ság ellentéte, a nyitottság jellemző. A sebtében lebontott ház utcafronti fala áll csupán. Üvegablakain rálát­ni a télen is zöldellő giz-gazra, a frissen telepítet őserdőre emlékez­tető virulens növényzetre. Lám, csak milyen gyors a természet! Ha az ember is üyen volna... Nem le­hetne most akár teherautóval is be­járni az illemhelynek, szemétlera­kónak és szexuálvetélkedőknek felváltva használt terepre. Az utca másik oldalán álló, több emeletes ház lakói unják már a mindenna­pos live-show-t. Még, ha ingyenes is a kukkolás. Mi több, akár tizemé­nek azért, hogy elkezdődjön végre már valami koszos-poros, vályog­köptető építkezés a jeles helyen, csakhogy visszatérhessenek végre ismét életük kedvenc kerékvágásai­ba. A profán terület jelenleg jogi vi­ta tárgya, bíróság dönt a jövőjéről. A grund karnyújtásnyira van egy magas szakrális funkcióra kijelölt és rövidesen míves, drága munká­ba veendő kisebb belvárosi térhez, a Jókai térhez, amit rövidesen szo­borként foghatunk majd fel, és ben­ne tartózkodván magunk is szobor­rá válva merenghetünk kő- és szá­raz rög borította hazánk ezeréves történelmén. A profán és szakrális mezsgyéjén addig is zajlik majd va­lamiféle élet, aminek igen sokan máris hatalmas aggodalommal néznek elébe. A napokban az egyik ház tetején dolgoztak, lezárták a Jó­kai utcát. Próbaútlezárás - gondol­hatná az ember beletörődőn. Aki a térségben él, viselje el az ad hoc jel­leget. Ha megjön a naptárilag is jó idő, úgyis menetrendszerűen lezár­ják a városközpontot a sorozatos ünnepelnivalók, bérünnepek. Bele­törődni, lehiggadni - nincs más le­hetőség. S amíg ez nem sikerül, leg­jobb, ha ki-ki betér a környék vala­melyik exkluzív kisvendéglőjébe, hogy megegyen egy Jókai bable­vest. BEBESSI KÁROLY Menzel ismeri ennyire a csehe­ket, Frears az íreket, Kaurismäki a finneket, Almodovar a spanyo­lokat. Altman európai filmrende­ző, ezt már régóta tudjuk, ám most bizonyítja igazán, épp egy tipikusan amerikai történettel. Olyan filmet forgatott a kisváros szeretnivaló és bolond figuráiról, amilyet kevesen tudnak. A Coen- fivérek érezték meg ilyen tökéle­tesen a kisvárosi egyszerűség va­rázsát a Fargóban, de az véresen komoly ügy: szánalmasan buta férjjel, gyűlöletesen primitív gyil­kosokkal. Ám Coenék pozitív hő­seit pont annyira lehet szeretni, mint a Cuki hagyatékának sze­replőit. (Az eredeti cím: Cookie’s Fortune - ügyes játék Billy Wilder 1966-os filmjének címével: The Fortune Cookie.) VIDEO Édes éle Kamaradarab, nem óriási film, nem akkora mint a M.A.S.H., a Já­tékos vagy a Rövidre vágva, a Cu­ki hagyatéka vélhetően sosem ke­rül be a filmtörténet nagyjai közé, csak épp zseniális. Cuki néni Holly Springs kedves, öreg, megbecsült lakója. Halála és annak körülmé­nyei (melyet ehelyütt a leendő né­ző iránti tisztelet mián nem részle­teznék) alapvetően megváltoztat­ják a városka lakóinak életét. Shakespeare-i tévedések és viszo­nyok, szolid vígjáték, remek sze­replőkkel. Glenn Close és Julianne Moore, Liv Tyler és Chris O’Donell, Charles Dutton és Patri- ca Neal, Ned Beatty és Altman ked­vence: Lyle Lovett. A színészek imádják Hollywood - közhely, de igaz - 76 éves fenegyerekét. 0 pe­dig ért a színészek nyelvén. Nem csoda, hogy rövidke jelenetek is elegendőek ahhoz, hogy megis­merjük a figurák egyéniségét. A Cuki hagyatéka hamisítatlan Altman-film: a rendező bármihez is nyúl, egyedi képi és hangulati világot teremt. Mindig világos a cselekmény, mindig világosak a motivációk, ám a felszín alatt mindig ott lappang valamilyen megfoghatatlan rejtély, amely egy percre sem hagyja nyugodni a né­zőt. Altman titka ez, az egyik leg­nagyobb élő rendezőé, aki hat- vanvalahány évesen találta meg igazán önmagát. Reméljük, isme­ri a hosszú élet titkát is. ______________________________LENDVÁI DÁVID Cuki hagyatéka (Cookie’s For­tune) r.: Robert Altman amerikai, 1999 (Kinowelt) Vitézek, mi lehet szebb dolog.... A rend jelenleg egyesületként él tovább, kettészakadva Három magyar alapítású lovagrendet ismer a történelem. A becsület, a hit védelmében-őrzésében kiválók, a hűség „szentjeiként” tisztelt férfiak (és hölgyek) sorát Károly Ró­bert 1326-ban az ötven vitézzel alapított Szent György Lovag­rendbe hívta, Zsigmond királyunk 1408-ban hasonló szán­dékkal a Sárkány Rendet hívta életre, majd Horthy Miklós következett a sorban, aki 1920-ban Vitézi Rendet álmodott. Mint azt Krasznay Béla nyugállo­mányú ezredes, a Vitézi Rend ma­gyarországi legfőbb ügyvivője, helyettes főkapitány említette, egyik fő küldetésük a hagyo­mányőrzés és ápolás, ha tetszik a A rend- Kézenfekvőnek látom megkér­dezni, hogy miben látja Ön ma e rend létjogosultságát?- Egyéb ország, nemzet a múlt­jában is él, s ma különösen szük­ségét látom annak, hogy valamifé­rintem a nemzet testében egy olyan réteg, akik génjeikben hor­dozzák a hazaszeretet többletét, a nemzet iránti feltétlen hűséget.- A rend tagsága hosszú ideig az első világégéshez kötődött; az ott kitüntetett „vitézek” leszárma­zottjai vihették tovább e lovagi cí­met. Ma mi a helyzet?- Bár a vitézi rendet 1945 után itthon betiltották, külhonban to­vább szerveződött, s a második világháború hősei közül is avat­tak vitézzé, sőt már az ötvenha­tos forradalomban való részvétel jogán, a szovjetekkel való hősies szembenállás jogán is avattunk vitézeket. Summázva a dolgot: mindig jöhet egy olyan helyzet - gondoljon a feladatát teljesítő tűzszerészre vagy a békefenn­tartásban részt vevő katonára -, hogy valakinek a hősiességére is szükség van ahhoz, hogy kato­nai téren helyt álljon. Ekként széles körből meríthetünk ma is.- Civilként szóba sem jöhet­nék...? Az 1945-ben betiltott vitézi rend újraélesztését az emigráció­ban Sónyi Hugó vezérezredes, a honvédség egykori főparancsno­ka kezdeményezte 1953-ban, akit Horthy megbízott a főkapitány­helyettesi teendők ellátásával. Só­nyi halála után, 1957-ben a rend Nyugaton élő tagjai Habsburg Jó­zsef királyi herceget (akit 1921. augusztus 21-én az elsők között avattak vitézzé) kérték fel, hogy az új választásra hívja össze a vi­tézeket, s e választáson a királyi herceg lett a rend főkapitánya. Fontos dátum a magyar rend életében az 1962-es év. A Lovag­rendek Nemzetközi Bizottsága is elismerte a magyar vitézeket, s a Register of Orders of Chivlary-ben lovagrendet rögzítette mégpedig The Knightly Order of Vitéz néven, melléírva magyarul is, hogy Vité­zi Rend. Ekként ma a nagyvilágban hi­vatalosan elismert és nem önálló- mint például a Máltai Lovagrend- tizennégy működő lovagrend egyike a miénk. Az indoklás sze­rint azért kerülhettünk az úgyne­vezett nagy lovagrendek közé, mert a Vitézi Rend gondolata az ezeréves történelmi múltra vezet­hető vissza, s a Szent Koronában gyökeredzik. Baranyában pontosan 70 vitéz él (Pécsett 56), akiket a legi­tim rend vett fel tagjainak sorába. A rend legfrissebb tagja a hosszú évek hadifogsága után Oroszországból hazahozott Torna András, aki megkapta a közelmúltban a rend ezüstkeresztjét. A rend legfelsőbb szerve a Vitézi Szék, tagjai József Árpád királyi főherceg mind legfőbb elöljáró, Radnóczy Antal főka­pitány, Krasznay Béla helyettes főkapitány, Szálka Béla ügy­vezető törzskapitány és 22 törzskapitány, köztük a pécsi Hor­váth Gyula Dél-dunántúli törzskapitány. A Vitézi Rend törzsszékei Magyarországon kívül valamennyi földrészen megtalálhatók.- Dehogynem. Van a rendnek egy ilyen tagozata is, akik azon­rend léte örökké élő emlékezet le tisztelet illesse azokat, akik ne- ban megkülönböztető jelvényt azokra, akik valaha a harcmező- héz helyzetekben hősies magatar- viselnek, s jelvényükben érté­kűn vérüket és életüket adták a tást tanúsítottak, nem tartva a re- lemszerűen a kard nem szerepel- hazáért. torzióktól sem. A rend tagjai sze- hét. E tizennégy regisztrált lovag­rend (szabad fordításban) a kö­vetkező; a Jeruzsálemi Szent Lá­zár Ápoló Lovagrend, A1 Canta Lo­vagrend, Calatrava Lovagrend, Santiago Lovagrend, Jeruzsálemi Szent Mária Teuton Lovagrend, Holland Utrecht-I Lovagrend, Montesa Lovagrend, Szent János Porosz Lovagrend, Jeruzsálemi Szent János Brit Lovagrend, Jeru­zsálemi Lovassági Rend, Hollan­diai Szent János Lovagrend, Svéd­országi Szent János Lovagrend, Vitézi Lovagrend és a Szent János Betegápoló Lovagrend. Nem szerepel a sorban - mivel egyházi, vatikáni lovagrend - pél­dául a Szent Sír Lovagrend sem, ám azt sem árt tudni, hogy több ezer helyi lovagrend létezik a vilá­gon, melyek szintén nem értek meg a regisztrálásra. A hazai vitézi rend bejegyzé­sére (s ezt a rend tagjai különös méltánytalanságnak érzik) 1991 után került sor mint egyesület. Ekként jelenleg a régi hierarchia szerint, ám átmenetileg egyesü­leti köntösben végzik tevékeny­ségüket a rend tagjai, nem kis vi­harok közepette. Mint azt a Dél- Dunántúli Törzsszék kapitánya, a Pécsett élő Horváth Gyula, a Vitézi Szék tagja elmondotta, né­hány éve szakadás történt a szervezetben (ez egyenesen az egyesületi jogállás következmé­nye), s ekként létezik egy legitim hazai Vitézi Rend és létezik az úgynevezett szakadárok cso­portja. S amint az a rend lénye­géből fakad, a rendtől elfordu- lókkal nem lehet kiegyezni, eset­leg az elfordult tagokat megbá­nás után visszavehetik (a tiszt­ségviselőkre legalább 5 évi peni- tencia vár). A szakadárokkal szemben je­lenleg három bírósági per van fo­lyamatban, s Krasznay Béla sze­rint e perek után tisztázódhatnak a dolgok. Bár időről időre halmo­zódnak a gondok, ugyanis közel annyi szakadár van mint legitim tag (600-600 fő), s a szakadárok mindenféle jogosítvány nélkül újabb és újabb tagokat vesznek fel a soraikba. Egyébként a nagyvilágban 1800 körüli tagja van a rendnek. KOZMA FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom