Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-25 / 55. szám

8 i UTAZÁS 2001. február 25. Utazás egy termék körül Kirándulásokat szervez vagy egynapos kiruccanásoknak álcázott termékbemutatókra vezeti ügyfeleit az egyik utazási iroda? A mosonmagyaróvári Albatross Travel olyan szórólapokat dob be a postaládákba, amelyen kedvezményes árú utakat hirdet például Pannonhalmára. A lapon ugyanakkor van egy apró betűs megjegyzés, az út során a vendégek részt vesznek egy termékbemutatón is, amely kétszer annyi ideig tart, mint a kulturális program. Nem ritka, hogy egyes cégek a termékeiket minél nagyobb kö­zönség előtt igyekeznek népsze­rűsíteni, s ezért a bemutatókat egynapos utazások programjá­ba illesztik. Ezek a kirándulások rendszerint alacsony árúak, mi­vel az utazási irodá igazi hasz­nát a termékforgalmazótól ka­pott jutalék jelenti. Az új mód­szert a szakma többsége elítéli - állítja Pancsik Károly, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. belföldi osz­tályának vezetője.- Minket is meg­keresett egy cég, hogy szervez­zünk a ter­mékbemu­tatói köré utakat, de mi elutasítot­tuk az ajánla­tot. Tudok né­hány utasunk­ról, akik máshol kipróbálták ezt a lehetőséget, s utána felháboro­dottan mesélték, hogy a prog­ram nagy részét termékbemuta­tó töltötte ki. Az osztályvezető szerint az efféle utakat nem lehet klasszi­kus értelemben vett kirándulá­soknak nevezni, mivel a fő att­rakció nem a kulturális prog­ram, hanem a csaknem három­órás reklámelőadás. A Pannon­halmára megállapított 1190 fo­rintos részvételi díj - mivel az utasokat csak a célállomáshoz viszonylag közeli városokból to­borozzák - fedezi az útiköltsé­get (kb. 670 forint) és az egy- fogásos ebédet (400-450 forint). A kedvezmény tehát abban rej­lik, hogy nem kell kifizetni az utazási iroda nyereségét, ám ezt* ellensúlyozza a termék- bemutatón való részvétel. Az Albatross Travellel kap­csolatban álló pannonhalmi utazási iroda egyik magát meg­nevezni nem kívánó munkatár­sa elmondta: számukra is szá­mos problémát okoz a termék- bemutatókra szervezett csopor­tok fogadása. A turnusokat ugyanis nem kíséri senki, ráadá­sul az Albatross azt kérte, a szo­kásos, másfél órás program he­lyett 40-50 perc alatt vezessék körbe az embereket. Emiatt pe­dig sok a reklamáció. Hortobá­gyi Cirill, a pannonhalmi főapát gazdasági helyettese kijelentet­te: számukra sem jó, ha a hoz­zájuk szervezett utak fő attrak­ciója egy termékbemutató, s emiatt az utasoknak Pannonhal­mával kapcsolatban negatív él­ményeik vannak, ám nekik nincs ráhatásuk az iroda egyéb programjaira, a bevételre pedig nagy szükségük van. Az Albatross Travel vezetője, Kovács Attila cáfolta, hogy útja­ik álcázott termékbe- ^ mutatók lennének.- Nem kell minket választani, el lehet menni 5000 forin­tért is egynapos ki­rándulásra. A ter­mékbemutató egyébként sem kötelező. Az uta­sok többsége egyébként ma­rad és elége­dett. Az irodavezető elis­merte, kérték az idegenvezetés­re szánt idő megkurtítását, ám szerinte ez is az utasok érdeké­ben történt. Az így nyert fél órá­ban a vendégeik ugyanis meg­hallgathatnak egy orgonahang­versenyt is. A szakmai kritikák pedig - úgy véli - könnyen meg­magyarázhatók.- A konkurencia biztos nem örül, hogy elszipkázzuk az uta­sok egy jelentős részét, de tudo­másul kell venni, ez is egy módszer. D. T. Újabb borút Borútegyesület alakult a ba­latoni történelmi borvidé­ken. Badacsony után Alsó­örs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak szőlősgazdái, bortermelői is megalakítot­ták szervezetüket. A turista­út nagyjából egybeesik a hajdani Római úttal. Har­minc termelő és vendéglátó­hely-tulajdonos csatlakozott az egyesülethez. Első lépés­ként felmérték a pincék álla­gát, a vendégfogadás lehető­ségeit és azok fejlesztésére máris közös pályázatokat adtak be. A borút mentén jelzések mutatják az utat, és már készül a borúttérkép. Felsőörs Paloznak Európa egyik leglátványosabb karneválja az idén is százezreket vonz. Az olaszországi Velencében 17-én kezdődött a tíznapos hatalmas maskarabál, akinek tehát kedve szottyan hozzá, még elutazhat a lagúnák gyönyörű városába. A pannon tenger ajándéka A kiváló adottságok ellenére Szegeden és környé­kén az ott időző turisták csak három napot töltenek el. Az Alföld földjének mélyén a Pannon-tenger ajándékaként máig megmaradtak a hévizek, ame­lyek az egészség fenntartásában, a betegségek gyó­gyításában játszhatnának nagyobb szerepet. A terü­let adottságaira tekintettel Szegednek a Széchenyi- tervre beadott pályázatában központi helyet foglal el a termál- és gyógyturizmus fejlesztése. A város a wellness-fitnesz turizmus irányába kívánja fejlesz­teni a Sziksóstói strandot, a Lapos néven ismert sza­bad strandot és az előnyös fekvésű Partfürdőt. Re­mek lehetőséget jelent a belvárosban lévő gőzfürdő­nek egy szállodai szárnnyal történő kiegészítése. Dracula Land Romániában Románia a Dracula Land megvalósításának tervé­vel szerepel a berlini nemzetközi idegenforgalmi szakvásáron. Ha a bemutatkozás a várt sikerrel jár, akkor hozzákezdenek a Dracula Land kialakí­tásához a Branban lévő Dracula-kastély környé­kén. Románia tavaly 460 millió dollár bevételhez jutott a külföldi turizmusból. A külföldiek fele Moldáviából és Magyarországról érkezett. Berlini seregszemle Budapest 3,5 millió lakosú testvérvárosa, Berlin 2001-ben is seregnyi nagyszabású rendezvénnyel csábítja a külföldi turistákat, üzletembereket. Az Internationale Tourismus Börse (1TB) a legjelen­tősebb nemzetközi turisztikai seregszemle, ahol hazánk is klasszikus vendégnek számít. A márci­us 3. és 7. között megrendezésre kerülő ITB 2001 egyszerre szolgálja a korábbi időszak tapasztala­tainak áttekintését és az új trendek bemutatását. A (nyugat)-berlini vásárvárosban, a tévétorony tövében a kapuzárást követően már körvonala­zódni fog, merre utazgat majd földünk lakosságá­nak alig 10 százaléka, mintegy 600 millió ember. Amíg csupán minden tizedik polgár engedheti meg magának a világon a külhoni vakációt, addig óriási potenciális lehetőségek rejlenek az idegen- forgalomban. Magyarországnak nem lehet szé­gyenkeznivalója: a turisztikai torta 4-5 százaléka a miénk! hírek Idegenforgalmi főiskola nyílik Budapest: Új idegenforgalmi felsőfokú képzés indul 2001 szeptemberében: meg­kezdi első tanévét a Heller Farkas Gazdasá­gi és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája. Az alapítványi és magánfőiskola nappali ta­gozaton, alapképzésben két szakot indít, idegenforgalmi és szálloda, valamint gaz­dálkodási szakot. A képzés időtartama nyolc, illetve hat félév. Turisztikai információs iroda Budapest: Új turisztikai információs irodát nyitott a Liszt Ferenc téren a Budapesti Tu­risztikai Hivatal (BTH), a beruházás teljes költsége 63 millió forint volt. A teljes költ­ségből 43 millió forintot a fővárosi önkor­mányzat, 20 milliót pedig a Budapest és Kö- zép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság adta. Szépül a gárdonyi gyógyfürdő Gárdony: Újabb nyitott és fedett medencék építésével, a gyógyszolgáltatások fejleszté­sével 2003-2004-ig tízszeresére nő a gyógy­fürdő befogadóképessége. Bővítik a nyitott és fedett medencéket, látvány- és élmény­fürdő létesül, új öltözőket, korszerű orvosi rendelőt építenek, s szélesítik a gyógyszol­gáltatások kínálatát. A szálláshelyek, étter­mek, fitneszklubok, szolárium működteté­sére vállalkozókat vár az önkormányzat. Jó üzlet a vendégfogadás Washington: Az Egyesült Államokban ad a legtöbb embernek munkát az idegenforga­lom. Noha az összfoglalkoztatottnak „csu­pán” 13 százaléka dolgozik a turizmus vala­mely területén, ez így is 17,5 millió kenyér­keresőt jelent. A toplista második helyezett­je Japán, ahol minden tizedik munkavállaló tevékenykedik a szférában. Olaszország bronzérmes, 3,7 millió embernek nyújt megélhetést a turizmus. A külföldre látogatóknak gyakran okoz fejtörést, hogy mennyi borravalót illik adni az egyes orszá­gokban. íme turistáknak szóló javaslataink. ... Ausztráliában? Általában ez a távoli földrészen nem szokás. A pin­céreket és a szobalányokat jól megfi­zeti a munkaadó. Ha nagyon meg va­gyunk elégedve a szolgáltatásokkal, a szoba árát enyhén felkerekíthetjük. ... Kínában? Ez ott szintén nem szo­kás, bár a kínaiak az európai turisták hatására lassanként rászoknak, hogy elfogadják a kiegészítő zsebpénzt Az idegenvezetőnek és a hotelszemélyzet­nek diszkréten odacsúsztathatunk egy alacsonyabb összeget. Viszont a haj­dani brit koronagyarmaton, Hongkong­ban, mely ismét Kína része, továbbra is elvárják a megszokott 10 százalékot ... Indiában? A turistavendéglőkben a személyzet fizetésének nagy részét a borravaló teszi ki. Ezért illik 10-15 százalékkal megtoldani a számla végösszegét A hotelban 100 rúpiát szokás adni, ami mintegy 700 forint­nak felel meg. ... Japánban? A szigetországban a borravaló nem terjedt el. De mivel a nagyvárosokban gyakran a hotelsze­mélyzetnél és általában nem a kasz- szánál sorba állva kell fizetni, illik va­lamivel többet adni. .. Tunéziában? A szállodaszobák árához és a vendéglői számlához szo­kás adni még 10-15 százalékot. ... Törökországban? A kiszolgáló személyzet fizetése meglehetősen alacsony, így rá vannak utalva a bor­ravalóra. ... Oroszországban? A éttermek­ben 5-10 százalék között mozog a borravaló összege. Az első osztályú helyeken inkább 15 százalék a sikk. ... az USA-ban? A hatalmas ország a borravaló hazája. A szolgáltatás mi­nőségétől függően 15-20 százalékot illik leszurkolni. A szobafoglaláshoz naponta még egy dollárt tegyünk hoz­zá. A taxisofőrök 10-20 százalékot kapnak. Még a vécépucoló és a par­koló őre is elvárja a pluszjuttatást. ... Kanadában? Kanadában nem követik szigorúan a nagy szomszédot, mégis meglehetősen magas a borra­való összege: általában 15 százalék. A csomaghordár viszont csak egyet­len dollárt kap. ... Franciaországban? A számlák eleve tartalmaznak 12-15 százalék borravalót. De ha nagyon meg vol­tunk elégedve, még egy keveset azért hozzátehetünk. A csomaghordárnak és a taxisofőrnek illik 5-10 francot a markába csúsztatni. ... Görögországban? Általában 10 százalékkal illik a számlák összegét megemelni. Ha nagyon megvoltunk a szállodával elégedve, ezt megtoldhat- juk további 500 drachmával, ami mintegy 500 Ft A hotelok ára normá­lis körülmények között mindig magá­ban foglalja a borravalót. A taxisofőr­nél a számlát szokás felkerekíteni. ... Olaszországban? Az exkluzív helyeken elvárják a 10 százalék bor­ravalót. A többi vendéglátóhelyen fel szoktak kerekíteni 500 lírára. A cso­maghordárnak 1000 lírást dugnak a zsebébe. Ezen kívülhetente további 10 ezer lírát illik adni a szoba árán felül a szolgáltatásért. ... Nagy-Britanniában? A csomag­hordárok legfeljebb egy fontot kap­nak. A hotelokban és a taxiban 12-15 százalékkal illik a számla összegét megemelni. ... Ausztriában? Az éttermekben 10-15 százalékkal toldják meg a számlát. A szobalánynak illik 20 schillinget adni, míg a taxisnak tíz schillingre kerekítik föl a számláját. ... Svájcban? A 15 százalék gyakor­ta már a menü árában is bennefoglal- tatik. A hotelszemélyzet sem vár el kü­lön juttatást. A taxis által kért fuvar­pénzt viszont kicsit megtoldhatjuk. ... Spanyolországban? A szokásos 15 százalékot már a menük ára is tar­talmazza. A csomaghordár 100 peze­tát szokott kapni, míg a taxis az óra állásának 5 százalékát várja el. Ill ■ ■ I + ■ ■■ I Ivlwl IVI RIUI I uVillvl CIU Ml 11% ■ nS _ ' v

Next

/
Oldalképek
Tartalom