Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-23 / 53. szám

8. oldal - Új Dunántúli Napló HITÉ LET 2001. Február 23., péntek Emlékeztető FARSANGOLÓ. Kárpátaljáról, pontosabban Viskiről érkeztek a helyi Kölcsey Ferenc középiskola diákjai és tanárai vendégségbe a Pécsi Református Kollégiumba. Nem érkeztek üres kézzel, hi­szen Farsangoló című műsoru­kat február 24-én 19 órai kezdet­tel mutatják be a kollégium aulá­jában, s e műsorra a reformátu­sok minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. SZOCIÁLIS tanfolyam a Kari- tászban. Legközelebb az előadá­sok február 24-én, szombaton reggel 9 órakor kezdődnek. A részvétel ingyenes. Minden ér­deklődőt szívesen látnak. VÁRNAGY VIKTOR köszönté se. Február 25-én délelőtt fél 10- kor kezdődő cserkészmisén a pécsi Pius templomban köszön­tik az ország egyik legidősebb öregcserkészét, a kilencvenhato- dik életévébe lépő Várnagy Vik­tort, a Pécsi Füharmónia egykori igazgatóját. A HETVEHELYI fúvószenekar működik közre vasárnap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a pécsi Belvárosi templomban. Énekel a Lenau Egyházi Kórus. Rádióközvetítés fél 11-től. TAGFELVÉTELT hirdet a Pécsi Székesegyházi Palestrina Kórus. Jelentkezni lehet a vasárnap 11 órai szentmise végén Jobbágy Valér karnagynál. A KATOLIKUS evangelizációt ezentúl szerdánként a Baziliká­ban tartják, az egység növekedé­se és a megyéspüspök által tá­mogatott májusi evangelizációra történő felkészülés érdekében. A 18 órai szentmise után dicsőítés, tanítás, tanúságtételek szerepel­nek a programban. Tervezik rendszeres közbenjárás megtar­tását is betegekért, szabadulá­sért. Külön hívják szeretettel ■ azokat, akik kimaradtak egy cso­portból és szeretnének egy ki­sebb közösséghez is tartozni. NŐK IMANAPJA. Az Országos Ökumenikus Tanács női szak­osztálya minden évben ország­szerte megszervezi a nők öku­menikus imanapját. Az idén Pé­csett március 2-án 17 órai kez­dettel az Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet templomában (De­rűs utca 8.) kerül sor az összejö­vetelre, melyre a szervezők min­den keresztény nőt szeretettel várnak. KERESZTÉNY örökifjak bálja. Az ökumené jegyében meghir­detett hagyományos pécsi ke­resztény bál az idén február 24- én este a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának díszter­mében lesz. A bál rendezője a Mustármag Alapítvány. ______■ Eu rópa keresztény szellemisége- Van-e Európának olyan szellemi értéke, amelyhez érdemes integrálódni, vagy a csatla­kozás csak az anyagi érdekeket egyezteti? - tette fel a kérdést Mayer Mihály megyéspüspök „A katolikus egyház és a közös Európa” című előadásában, a Páneurópa Unió pécsi csoport­jának rendezvényén. Mayer Mihály abból indult ki, mekkora fordulatot ho­zott Jézus megjelenése az emberiség történetében. Személyének hatása, a szeretetet hirdető tanításai ho­gyan termékenyítették meg, gazdagították a rákövet­kező évszázadok szellemét, erkölcsiségét. A katolikus egyház ennek hordozója, és ez a gyökere a Páneurópa Unió gondolatának is. Az olasz De Gasperi, a francia Schu­mann és a német Adenauer, mint keresz­tény emberek próbálták feloldani a nemze­tek között kialakult mély ellentéteket a má­sodik világháború után. Keresték az együtt­működés lehetőségeit, azt, mi módon lehet közelebb vinni az embereket egymáshoz és Istenhez. Egyezik-e ezzel a páneurópai felfogással a mai Eu­rópa Unió? Változott-e az egységes Európa képe az eredeti elképzeléshez képest? A püspök véleménye szerint igen. Ezt mutatja a két szervezet zászlójának hasonlósága és különbsége. A közös Európa címeré­ből eltűnt Páneurópa Jézust jelképező Nap-karikája, és belőle a kereszt. Csak a kék alapszín maradt és ti­zenkét csillag. Az együttműködés ötven évvel ezelőtti elgondolá­sa az embert szolgáló eszköznek számított. Ma mint­ha az embert tekintené eszköznek a globalizáció, az egységesítés. Eszköznek, melynek segítségével még több pénzt lehet produkálni. A megyéspüspök ezzel összefüggésben vizsgálta, mit jelent a vallásszabadság és a keresztény identitás. Minden ember számára nélkülözhetetlen a szilárd er­kölcsi mérce. Ennek birtokában képes megkülönböz­tetni a jót a rossztól, vérteződik fel a manipulációkkal szemben. Európa számára nagyon fontos a hit, a krisztusi morál. Ugyanakkor nyugaton kezd általánossá válni, hogy a vallást egyre inkább magán­ügynek tekintik, az Isten nélküli embert tartják korszerűnek és régimódinak a val­lás hagyományos gyakorlását. Mayer Mi­hály szólt a szekularizációról, a vallásos tartalmak, értékrendek elvilágiasodásáról, profanizálásáról. Azt mondta:- Azért vagyunk itt, hogy a páneurópai gondolat mélyebb jelentését, gazdagságát átérezziik. Most, hogy az Európai Unió felé tartunk, az a felada­tunk, hogy ne csak a gazdasági érdekek érvényesül­jenek, hanem Európa keresztény értékrendje, vallási gyökerei, igazi szellemisége is. Ha van identitá­sunk, akkor őrizzük és erősítsük. Rezes Zsuzsa Katakomba, netán kazamata? Hiányos ismereteink ugyan­csak képesek megtréfálni, leleplezni. Tudatlanságun­kat nehéz véka alá rejteni, ha hivatásszerűen foglalko­zunk hírközléssel, ismeret- terjesztéssel és nincs lehe­tőségünk az adott témában alaposan tájékozódni. Másfél generáció nőtt föl olyan korban, amelyben fö­löslegesnek, sőt retrográd- nak minősültek az európai kultúra keresztény alapjai és általában az „egyházias” ismeretek. Most a kettős jubileum évében és a világörökségi besorolás kö­vetkeztében a római kori és kö­zépkori emlékek fölértékelőd­nek, sok témát adnak. Sok cikk jelenik meg, nagyobb a hibale­hetőség. Mégis egy rádióműsor­ban többször is hangsúlyozott kifejezés indított írásra. „Ókeresztény kazamaták”. Ez a téves szóhasználat egy másik, Pécsett napjainkban is hallható téves szóhasználatból eredhet. Egyesek úgy tudják, hogy kata­komba van a Dóm-téren. Mi valójában a katakomba? A görög-latin eredetű szó az ókori keresztényüldözések idején épült olyan temetkezési és is­tentiszteleti helyet jelöl, amely föld alatti folyosórendszer. Sok­szor többszintes, elágazó folyo­sókkal összekötött. Ezek falai­ban boltíves fülkékbe temették a halottakat. A leghíresebbek Rómában vannak. A Szent Callistus 400x300 m nagyságú területen fekszik, mintegy 20 km-nyi tárnahálózattal. Pécsett nincs katakomba. A tévedést az 1. sz. festett sírkam­rához vezető, több sírral szegé­lyezett, de csak a 19. században épített folyosó okozta. És mi a kazamata? Aki meglá­togatta az egri várat, járt benne. Az olasz eredetű szó erődít­mény föld alatti, bombabiztos helyiségét, börtönét jelenti. Sopianae, a római kori Pécs nagykiterjedésű temetője a tör­ténelmi belváros északi fele alatt fekszik. Ezen belül az óke­resztény temetkezés emlékei a Szt. István téren s az odakap­csolódó területeken kerültek elő, általában építkezésekkel összefüggésben. Az összesen megtalált mint­egy 800 sír között a legjelentő­sebbek a kétszintes temetői építmények, falfestményekkel díszítve. Az alsó szinten van a sírkamra, a fölötte lévő felépít­mény kápolna vagy mauzóle­um. A pécsi ókeresztény temető ezekre a temetői építményekre hivatkozva kaphatta meg a vi­lágörökségi besorolást. Dr. Benyovszky Imre idegenvezető Jótékonysági árverés 2000 márciusában az Elin ciklon hatalmas pusztítást végzett a dél-afrikai Mozam- bikban. A Kimpopo és a Save folyók kiléptek med­rükből és falvakat, városo­kat árasztottak el. A katasztrófa nyomán több mint 2 millió ember vált hajléktalanná, sok ezren eltűntek, meghaltak. A hajlék nélkül maradtak je­lenleg sátrakban élnek. Az árvíz miatt tavaly nem tudták elvégez­ni a mezőgazdasági munkálato­kat, ezért éhség fenyegeti a lakos­ságot. A Szent Egyed Közösség a vi­lág négy kontinensén, több mint 40 országban van jelen és a sze­gények segítéséért fáradozik. Pé­csett például a Xavér utcai Szoci­ális Otthon idős lakói körében vé­gez szolgálatot, valamint a Pécsi Gyermekotthon gyermekeit pat­ronálja évek óta. A közösség sze­retné tovább bővíteni szolgálata­it, hogy minél több rászorulónak tudjon segíteni. Február 27-én 18 órakor a Pécsi Galériában (Széchenyi tér) jóté­konysági árverést szervez a Pécsi Galéria és a Szent Egyed Közös­ség a mozambiki árvízkárosultak javára. Az aukción neves művé­szek alkotásai kerülnek kalapács alá, amelyek február 19. és 25. kö­zött megtekinthetők az árverés helyszínén. A bevételt teljes egé­szében az árvízkárosultak javára utalják át, ami elsősorban élelmi­szer, gyógyszer és tanszer formá­jában jut el a rászorulókhoz. A vá­sárláskor áfás számlát adnak. További információkat szíve­sen ad Nagy János, T.: 06-30- 2556-749. ■ Eutanázia Újra és újra előjön a „kegyes” halál nehéz kérdése különböző esetek, döntések mentén. Mert az élet­nek van kezdete és van vége: születés és meghalás. A tudomány és technika korában mintha mindket­tőt nehéz lenne elfogadni. Szülés helyett abortusz, a halál körül pedig életfunkciókat fenntartó gépek. Nem az életmentő szándékra gondolok, hanem a haldoklást meg­hosszabbító gépi és egyéb módszerekre. A természetesség hiányzik: elfogadni az életet és elengedni az éle­tet. Mintha mindegyiktől félnénk. Igen, mert elfogadni valakitől lehet és az elengedés is visszaadást jelent valakinek. Ahogy nem természe­tes (nem válhat azzá) az egyszülős család, úgy nem természetes a fenti Gazda nélküli élet. Ma is látok példát fiataloknál arra, hogy ajándékként fogadják el gyermeküket, és hogy idősek (de középkorú rákbetegek is) megköszö­nik és visszaadják életüket. Erre azonban fel kell készíteni és fel kell készülni, mint a vizsgákra is. Hogy ne érjen készületlenül se élet, se halál. Bach Máté passiójának dallamaival szólal meg egyik énekünk válaszolva a kérdésre is: létezik-e eutanázia - jó halál? „ Légy pajzsom és reményem, ha kétség látogat, / Véssem szívembe mélyen keresztha­lálodat, / Rád nézzek, Rád szüntelen, s ha majd szívem megáll, / Öleljen át a lelkem - így halni: jó halál. ” Mivel Őbenne van a feltámadás. Szénási János Agócsy László 1906. február 27-én Szegeden született a magyar egyházzene, a kodályi zenepedagógiai koncep­ció, népzenekutatás kiemelkedő személyisége, Agócsy László. 1926-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig városunkban fejtette ki tevékenységét. Cserkészdalait már a 30-as években országszerte énekelték. 1929-ben létrehozta a Ferences templom Szeráfi Kórusát, mely számos hazai és nemzetközi elis­merést kapott. (Napjainkban új­jáéledt ez az együttes Nagy Ernő karnagy vezetésével.) A 30-as évek elejétől került kapcsolatba Kodály Zoltánnal és Bárdos La­jossal. Ez tette lehetővé, hogy 1945 őszén a huzamosabb időt Pécsett töltő Kodály Agócsy Lász­ló közreműködésével innen in­dítsa útjára ma már világszerte elismert zenei nevelési program­ját. Szinte minden iskolatípusban tanított a polgári iskolától a zene- művészeti főiskoláig. Jeles tanít­ványai országszerte váltják való­ra zenepedagógiai útmutatásait; kitűnő szolfézs példatárainak kö­tetei számtalan kiadást értek meg. Agócsy László nevét - im­már hat esztendeje - Pécsett ze­neiskola viseli... I.M. Sportolók a templomért Jegyek elővételben a Kolping Házban A sportvilág kiemelkedő személyi­ségei lesznek február 25-én Pé­csett a sportgála vendégei. Eljön Buzánszky Jenő, dr. Csapó Gábor, Csollány Szilveszter, a Pécsi Rock and roll bajnokok, Pásztory Dóra és Kovács Ervin, a Katus test­vérek és Szentgyörgyi Rómeó, Keszler Mátyás, Kovács KOKO Ist­ván, Kőbán Rita, a MiZo csapata, Szívós István, Storcz Botond és még sokan mások. A műsort Nagy Bandó András vezeti. A gálára a Magyar-Német Nyelvű Iskolaköz­pont Tiborc utcai sportcsarnoká­ban kerül sor (bejárat a Mikes Kele­men utcai kapun). A program dél­után 3 órakor kezdődik. Belépők már kaphatók a Kolping Házban (Szent István tér 9.). A rendezvényt a kékesdi Szent Mihály Kolping Család Egyesület szervezi és a teljes bevételt a falu­ban épülő templom javára fordít­ják. Mottó: „Akinek a szíve tele van szeretettel, mindig van valami aján­dékozni valója” (Szent Ágoston). Hetvenéves a Vatikáni Rádió 1931. február 12-én avatta fel XI. Pius pápa a Guglielmo Marconi tervezte Vatikáni Rádiót. Latin nyelvű első rádiószózatában „minden néphez és minden teremtményhez” fordult, mivel Péter utódainak tanítása és ige­hirdetése Isten terve által minden ember számára rendeltetett. A Vatikáni Rádió információs szol­gálatát öt olasz, három-három angol, francia, spanyol, portugál és két-két német, lengyel hírműsor alkotja, amelyek mindig frissített formában adnak tájékoztatást a világegyház helyzetéről. ______■ A korai térítés nyomai Baranyában Az ősi európai térítő és tanító szerzetesközösség tagjai, a ben­cések Géza fejedelem kérésére érkeztek hazánkba és főszere­pet vállaltak a magyarság megkereszteiésében. A térítő papok magyar földre juttatása Willigis mainzi érsek, Piligrim passaui, Wolfgang regensburgi, Adalbert prágai püspökök érdeme volt. A svábföldi, bajor, cseh és karantán-szláv szerzetesek a fejede­lem hathatós segítségével, a hadsereg védelmében kezdték meg térítő és egyházszervező munkájukat, magukkal hozva egyházi kellékeiket és hazai szentjeik kultuszát is. A Gézát és családját megkeresztelő Brúnó (Prunward) Sankt Gallen-i kolostora Szt. Gál remetéről nyerte nevét. Györffy György szerint Szt. Gál településeink, - melyek egyhá­zuk védőszentjéről kapták nevü­ket - Sankt Gallen-i Brúnó misszi­ójával hozhatók kapcsolatba. Az egykori Almáskeresztúr melletti Szt. Gál és a Szentlőrinc közeli Okriszentgál a korai térítés emlé­kei Baranyában. A mainzi főegyház védőszent­jének, Szt. Mártonnak ereklyéjét és nevét kapta a pannonhalmi bencés apátság. Szt. Márton tisz­telete korán elterjedt Magyaror­szágon, így megyénkben is.‘ Kul­tuszát számos helységnév őrzi, többségük a Dráva menti része­ken található. Szent István nagy­legendája szerint Koppányt Szt. Márton zászlaja alatt, Ajtonyt Szt. György segítségével sikerült le­győzni. Forrásszerűen igazolható, hogy a térítés nem volt gyors sike­reket felmutató, fényes diadalme­net. Az ezredforduló táján a feke­te magyarok képezték a magyar­ság beilleszkedni nem akaró ré­szét. Querfurti Brúnó bencés szer­zetes 1003-1004 és 1005-1008 között térítőként járt István ki­rály országában. Az 1009. év ele­jén jelentette II. Henrik császár­nak, hogy megindult a fekete ma­gyarok térítése erőszakos eszkö­zökkel, s megjegyezte: „A mieink némelyeket megvakítottak.” Kristó Gyula az írott források vizsgálatából arra következtetett, hogy a kazarak egyik lakhelye az 1009-ben alapított pécsi püspök­ség Dráván inneni és túli területe volt, és sötétebb bőrük, hajszí­nük miatt őket nevezik a forrá­sok „fekete magyaroknak.” Méltánytalanul kevés, mégis figyelemre méltó az a baranyai régészeti leletanyag, melyet e korból ismerhetünk. A Majs terü­letén talált 1137 síros, köznépi te­mető feltárását - Szent Istvántól Szent Lászlóig terjedő dénár lele­tekkel - Kiss Attila régész végez­te. Feltevése szerint: „a majsi ka­zár település (Terra populorum Kazar) létrejöttét a magyar ál­lamalapítás idején történt bara­nyai telepítésekkel lehet magya­rázni.” A temető 4 sírjából került elő nyakékszerként viselt, bronz­ból és ólomlemezből készült ke­reszt. Viselőjük egy ifjú kivételé­vel mind gyermekkorú volt. Ke­resztény szimbólumot hordozó melléklet a temető felnőttsírjai­ból nem ismeretes. Egyházi jellegű üzenetet köz­vetít a „PAX feliratos gyűrűk” le­letcsoportja. A Dombay János ál­tal 1943-1944-ben Pécs-Somogy területén, az Erzsébet-hegyen feltárt államalapítás-kori temető női sírjából és a már említett majsi temető gyermeksírjából ke­rültek elő azok a míves, leveles díszítésű, áttört bronzgyűrűk, melyek fejrészén nagybetűs PAX felirat olvasható. Hasonlók jöt­tek elő Dalmáciában és az iszt- riai félszigeten is. A férfi kézre méretezett gyűrűket ez ideig csak női és gyermeksírokból si­került kimutatni. Kiss Attila feltevése szerint: „Ha készítési helyüknek hipoteti­kusan Dalmáciát jelöljük meg, akkor lehetséges, hogy a nem ke­reskedelmi cikk jellegű tárgyak Magyarországra való eljuttatását azoknak a délszláv eredetű térí­tőknek tulajdonítjuk, akiknek a magyar nyelvű keresztény termi­nológia igen jelentős délszláv ré­sze köszönhető. A dalmáciai és dél-dunántúli területeket az az útvonal kapcsolhatta össze, ame­lyen a nagyobbik Gellért-legenda szövege szerint Zágrábból Ma­gyarországra jövet Szt. Gellért haladt végig.” Dr. Kápolnai Zoltán Szabó Ferenc SJ. köszöntése Február 4-én töltötte be 70. élet­évét Szabó Ferenc S.J., aki 1967. január l-jétől 1992-ig, 25 éven keresztül dolgozott a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségé­ben. A Szentatya nevében Leonar­do Sandri érsek, államtitkár-he­lyettes táviratban köszöntötte a volt pécsi piuszistát: „II. János Pál pápa őszinte örömmel gratu­lál főtisztelendő Szabó Ferenc jezsuita atyának 70. születés­napja alkalmából. Hálát adva a jó Istennek, minden jó adomá­nyozójának és teremtőjének az elmúlt évtizedek odaadó szolgá­latáért a Vatikáni Rádió magyar adásának élén, és az Úr hűséges követéséért a jezsuita rend tag­jaként. Őszentsége a jövőben is jó egészséget, lelki békességet és eredményes tevékenységet kíván professzori, kiadói, szer­kesztői munkaterületén.” ■ É *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom