Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)
2001-02-16 / 46. szám
HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal 2001. FEBRUÁR 16., PÉNTEK Boros lett az „ügyvivő” Gyimóthy még nem és már nem agrárminiszter Budapest A miniszterelnök Boros Imre tárca nélküli minisztert jelölte a földművelési tárca ideiglenes vezetésére - jelentette be Borókai Gábor szóvivő. Boros szabadságát megszakítva azonnal munkába állt. Az egy hete a támadások kereszttüzében álló Gyimóthy Géza tegnap bejelentette: az Országgyűlés alelnöke marad, nem vállalja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetését. Indokai között említette, hogy a kisgazdapárt egysége, illetve a koalíció érdekében hozta meg elhatározását, miután nem érezte a miniszterelnök támogatását. A Torgyán József feltétlen bizalmasának tartott Gyimóthy személye nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselőket is megosztotta, a kisgazdák közül is többen kifogásolták jelölését. Az Országgyűlés alelnökét a hétfőn megkezdődött tavaszi parlamenti ülésszak első napjaiban azért is bírálták, mert az agrártárca élére történt jelölésével egy időben Áder János házelnökhöz intézett levelében lemondott parlamenti alelnöki tisztéről. így az ellenzéki képviselők szerint Gyimóthy az elmúlt napokban törvénytelenül vezette az ülést. Horváth Béla, a kisgazdapárt és a képviselőcsoport szóvivője lapunknak nem kívánta komJött volna, de már ment is... fotó: kallus mentáim Gyimóthy visszalépését. Mint mondta, újabb jelölt személyéről sincs információja, miután a jelölés nem a frakció, hanem a párt joga. A képviselő azt az információt sem kívánta megosztani olvasóinkkal, hogy a frakciónak van elképzelése az agrárminiszteri posztot betöltő személyre. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy olyan, több éven át kiegyensúlyozott agrá'rmunkát biztosító jelöltet nevez majd ki az FVM élére, aki széles körű támogatottsággal bír és aki zökkenő- mentesen képes bekapcsolódni a kormány munkájába. A koalíciós szerződés értelmében az agrártárca élére a kisgazdapárt állíthat jelöltet, a megyei elnökökkel kibővített országos elnökség ma tartja rendkívüli ülését a párt fővárosi székházában, ahol feltehetően döntenek az újabb minisz- terjelölt személyéről. horváth Elkezdődött az egyeztetés Mikola István a sztrájkkésziiltség feloldását kérte Egészségügyi Minisztérium Az egészségügyi dolgozók átlagosan 12-13 százalékos béremelést kaptak az év eleji, kötelező átsorolás alkalmával, a fennmaradó 7 százalékos keret elosztásáról megkezdődött az érdekegyeztetés. Mikola István egészségügyi miniszter a sztrájkkészültség feloldását és konstruktív együttműködést kért a szakszervezeti képviselőktől. A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy az ágazaton belüli megosztottság gátja lehet az előrelépésnek. Kijelentette, hogy a jelenleg elsődlegességet élvező alapellátási privatizáció befejezésétől visszalép, ha nem tapasztal egységet és kellő támogatást. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke kifejtette, hogy a sztrájkkészültség esetleges feloldásáról az országos szakszervezeti testület a jövő héten dönthet. Pulay Gyula, a minisztérium közigazgatási államtitkára az ágazat legnagyobb problémájának az indokolatlan teljesítmények elszámolását tartja, amely a zárt finanszírozási kassza miatt a tisztességesen dolgozókat rövidíti meg. A települési önkormányzatok képviselője nem foglalt állást abban, egyetértenek-e azzal, hogy az ellátás felelősségét a háziorvosokra ruházzák át, ugyanakkor sürgette, hogy e szférában is tegyék lehetővé az eszközök, műszerek pótlásához nélkülözhetetlen amortizációs költségek elszámolását. Mikola István szerint ez a költség az ágazat egészében évente mintegy 100 milliárd forintot tenne ki, ezzel szemben az idén mindössze 5-7 milliárd forintot emészt fel az amortizáció. NÉMETH ZSUZSA Általános az önkizsákmányolás A pártok egyetértenek az országos munkavédelmi programmal A munkavédelem országos programjáról, az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény és a Munka törvénykönyve módosításáról szóló általános vitákat zárta le tegnapi ülésén az Országgyűlés. Budapest - Parlament A munkavédelem országos programját ismertette expozéjában Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. A lakosság tragikus egészségi állapota, a baleseti statisztikák és az önkizsákmányolás normává válása szükségessé teszik az önálló baleset-biztosítási ágazat kialakítását oly módon, hogy a munkáltatók terhei ne növekedjenek jelentősen. A határozati javaslat vitája során a pártok egyetértettek a programmal, ám több felszólaló kifogásolta a pontos határidők és a felelősök megnevezését. Kökény Mihály szocialista képviselő szerint a program teljesüléséről legalább kétévenként számot kell adni. Rákos Tibor fideszes képviselő pozitívumként értékelte, hogy a munkavédelmi ellenőrzés ezentúl az egyéni és kisvállalkozókra is kiterjed, azonban ebben az ÁNTSZ és a munkavédelmi felügyelőség munkájának összehangolására van szükség. Javasolta, hogy a kockázatkezelés arányában viseljék a munkavállalók a baleset-biztosítás költségeit. Tardos Márton SZDSZ-es honatya szerint a kormány pozitív vágyakat fogalmaz meg, a megvalósításról nem szól. Németh Zsolt MDF-es képviselő megjegyezte: Vas megyében csupán 8 munkavédelmi képviselő van, holott rájuk minden vállalatnál szükség lenne, akárcsak egy országos munkavédelmi képviselői rendszerre. Az Állami Számvevőszékről szóló, kétharmados törvény módosítására azért kerül sor, mert a NATO az új brüsszeli központ beruházásának számszaki ellenőrzésére kérte fel a magyar A magyaroké a bősi víz Még mindig tisztázatlan a szlovák fél álláspontja A dunai kormánybiztos szerint érdemes folytatni a tárgyalásokat a bősi erőmű jövőjéről, mert Pozsony engedékenyebb lett. A parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint azonban nem változott a szlovák álláspont. Budapest Áthágták a munkavédelmi szabályokat - meghalt egy munkás a budapesti Mammut üzletközpont építésekor fotó: diósi számvevőszéket. Csaknem minden felszólaló méltatta a számvevőszék tevékenységét, kiemelve azt, hogy mindvégig meg tudta őrizni politikai függetlenségét. A Munka törvénykönyve módosítását az uniós jogharmonizáció indokolja. A tárgyalásra került 9 irányelv közül a munkaidő szervezésére vonatkozó passzust sem a szocialista, sem a szabaddemokrata képviselők nem fogadják el. Ennek kivételével javasolják a törvény elfogadását. (CSERNYÁNSZKY) A hágai nemzetközi bíróság határozata után, 1999 májusában olyan megállapodás született, amelynek alapján először Magyarország készít javaslatot a bősi vita rendezésére. Hazánk 1999 decemberében adta át az elképzeléseket, amelyekre pontosan egy év elteltével érkezett meg a válasz Pozsonyból. Bartus Gábor kormánytanácsos szerint a válasz ugyan előremutató, de továbbra is maradtak vitás kérdések.- A szlovák fél kinyilvánította, hogy bár jobbnak tartja a vízlépcsős megoldást, ennek ellenére elfogadja és tudomásul veszi, hogy a Duna magyarországi szakaszán sem most, sem pedig az elkövetkező évtizedekben nem épül alsó erőmű. Egyetértés van abban is, hogy meg kell oldani a régi meder és a Duna mindkét oldalán található mellékágak vízpótlását, bár nem fogadják el a javasolt vízhozamot. Ugyanakkor elismerik, hogy hazánknak joga van csökkenteni áramrészesedését, és az ennek megfelelő vízhozamot a főmederben és a mellékágakban levezetni.- Miben nem sikerült közös nevezőt találni?- A szlovák fél kártérítési követelést helyezett kilátásba, ameny- nyiben a nagymarosi erőmű nem épül fel. Magyarország ezzel szembeállítja majd saját kártérítési igényeit. A Szigetköz védelmében tisztázni kell az ökológiailag minimálisan szükséges víz mennyiségét, és a felek tulajdoni hányadát. Itt le kell szögezni, hogy az erőmű alapjául szolgáló víz egyértelműen magyar, s ezen kívül a beruházásokban is részt vállaltunk. Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke (képünkön) nem ennyire bizakodó, mert szerinte bármely megoldás esetén a szlovákok járnak jobban. A szakember lapunknak azt is elmondta, hogy kétkedve fogadja a szlovákok „közeledését”, mert nemrég az osztrák rádióban a szlovák környezetvédelmi vezetők még úgy nyilatkoztak, hogy nem tettek le a vízlépcső megvalósításáról. SZALÓKY ESZTER Hírcsatorna A KORMÁNYRÓL. Az MSZP el várja a köztársasági elnöktől, hogy politikai és személyes tekintélyét latba vetve lépjen fel az ország kormányozhatósága érdekében - mondta Jánosi György, a szocialista párt országos választmányának elnöke csütörtökön. A választmányi elnök értékelése szerint az elmúlt hetek „koalíciós botrányai”, és az elmúlt három év egyértelművé tették, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz „alkalmatlan az ország sorsának irányítására”. BÉRMEGÁLLAPODÁS. Alá írták csütörtökön a Villamos- energia-ipari Érdekegyeztető Fórumon a 2001. évi középszintű bér- és szociális megállapodást - jelentették be a munkavállalói oldal képviselői Budapesten. A megállapodás szerint - amelyet a munkavállalók és a munkáltatók képviselői egyaránt elfogadtak - az ágazatban az idén 2,75 százalékos reálbér-növekedést hajtanak végre a társaságok. NEM ÜGY. A szocialista és a szabad demokrata képviselők kivonultak az Országgyűlés honvédelmi bizottságának csütörtöki rendkívüli üléséről, ugyanis a kormánypárti képviselők megszavazták Mátrai Márta (Fidesz) ügyrendi javaslatát, amely szerint a használt repülőgépek beszerzésének ügye még nem ügy, nincs olyan stádiumban, hogy ezzel a testületnek már most foglalkoznia kellene. A bizottság rendkívüli ülését a szocialista képviselők kezdeményezték. KENTÉK AZ OLAJOST? A Fő városi Főügyészség (FF) csütörtökön továbbította az ügyészségi nyomozó hivatalnak azokat a rendőrségtől kapott jegyzőkönyveket, amelyekben Pallag László kisgazda képviselőt azzal vádolják, hogy pénzt fogadott el olajvállalkozóktól - közölte Szeleczki Ida, a főügyészség titkárságának vezetője. Kandikó Gyula, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője az üggyel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. A NEMZET SZÍNÉSZE. Avar István lett az új tag a Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészek társaságában - jelentette be csütörtökön Márton Éva, a Nemzeti Színház Részvénytársaság szóvivője. A Nemzet Színésze cím új birtokosáról egyhangúlag döntöttek a szavazáson jelen lévők. Avar Istvánt Schwajda György, a Nemzeti Színház Rt. igazgatója a közeljövőben iktatja be. ■ A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint januárban a Dunántúlon általában a kormánypárti politikusok népszerűsége nőtt, az ellenzékieké pedig csökkent. A listát Dávid Ibolya igazságügyminiszter, az MDF elnöke vezeti Mádl Ferenc köztársasági elnök és Martonyi János külügyminiszter előtt. A legtöbb pontot, plusz hetet Orbán Viktor miniszterelnök szerezte, aki ezzel a hetedik helyre lépett elő. Tisztes eredménnyel mutatkoztak be a pártjukban nemrég frakcióvezetői funkciókhoz jutott politikusok: Szent-Iványi István (SZDSZ), aki a 9. és Nagy Sándor (MSZP), aki a 11. helyet foglalta el. A leggyengébben Kovács László, az MSZP elnöke szerepelt, aki a nyugati megyékben 9 pontot vesztett és a negyedik helyre csúszott visz- sza. Mínusz 7 ponttal zárta a hónapot Bánk Attila, az FKGP frakció- vezetője, ami összefügg a Kisgazdapárt általános népszerűségvesztésével. Ennek jele, hogy januárban ebben a térségben a legnépszerűtlenebb politikus Torgyán József volt. ________________a Po litikusok népszerűségi listája Dávid Mádl Martonyi Kovács Szili Áder Orbán Balsai SzenHványiDemszky Nagy Szájer Horn Stumpf Kövér Boross Szabó Deutsch Pintér Bánk Csurka Torgyán Ibolya Ferenc János László Katalin János Viktor István István Gábor Sándor József Gyula István László Péter János Tamás Sándor Attila István József I népszerűség (%) népszerűség (%) a nyugati országosan országrészben • ismertség {%) a nyugati országrészben ismertség (%) S” S? oC00 o mW JO <co A Szonda Ipsos adatfelvételének ideje: 2000. január 15-20. Módja: hely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedszemélyes, kérdőíves megkérdezés A megkérdezettek száma: 1000, akik az hét; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A - 4 és a egész országot képviselik; közülük 338 a nyugati országrész lakója. Alapsokaság: +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek, Az azonos pontszámú 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár, politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg, A ‘-gal Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a korcsoport, a nem és a lakó- jelzett politikusok az előző hónapban nem szerepeltek a listán.
