Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)
2001-02-12 / 42. szám
2001. Február 12-, hétfő BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Mennyit ér egy beteg? Úgy tűnik, hogy 3000-5000 forintot ér egy potenciális beteg a szabadpiacon. Ugyanis elkelt már Baranyában egy orvos-praxis, s rövidesen elkél egy másik is. Drávafokon már dolgozik az új családorvos, Harkányban pedig a nyugdíj előtti sétáló idejét töltő doktort „helyettesíti” átmenetileg a reménybeli utód. Pécs-Drávafok-Harkány Az idén január elsejétől lehet orvosi praxist adni és venni. Tavaly a praxistörvény értelmében csak vis maior esetén (elhalálozás) volt mód a praxisműködtetés eladására, s az özvegyek összesen 17 esetben éltek e joggal, ám szinte minden esetben titokban maradt, hogy mit is ért a piacon egy-egy kártya, mennyiért jutott a praxishoz az új doktor. Orvosok és körzetek Magyarországon a háziorvosi körzetek száma 6388, egy részük (1533) kimondottan gyermekorvosi, a többi felnőtteket, illetve gyermekeket is ellátó. Baranyában 450 háziorvosi körzet van - Pécsett 85 felnőtt és 35 gyermekkörzet. A szakma szerint az orvos-praxisok eladása az elkövetkező években minden bizonnyal felgyorsul, hiszen a háziorvosok nagy része idős, előrehaladott életkorban van. Magyarországon minden hatodik háziorvos 60 éven felüli. Pedig az ármeghatározás technikája, módja fontos volna a szakma számára is, hiszen nem árt tudni, hogy milyen zsinórmértékhez kéne alkalmazkodni. Bizonyos mértékig nemcsak szabadpiaci kérdés, hanem etikai szempontból sem mindegy az árkalkuláció. Hiszen ha túl sokat kér a távozó orvos és ezért nem lesz utód, ellehetetlenítheti az önkormányzatot (az önkormányzatoké a betegellátási kötelezettség), ha túl keveset, a szakma őrről meg rá. Dr. Mészáros Kálmán, a Baranya Megyei Orvosi Kamara irodavezetője a drávafoki praxiseladás kapcsán megjósolta, hogy nem könnyű menet az árszabás, s bízvást előfordulhat, hogy törvényi módosításra lesz szükség. Mindenesetre az orvoskamarák ajánlata az, hogy a praxis ára igazodjék az egyéves bevételhez. Jelesül, ha az egészségbiztosítási pénztár mond- juk 3,8 millió forintot fizet évente a kártyák és az orvosi ténykedés után, akkor 3,8 millió legyen a praxis ára is. Nos, ehhez tartották magukat Drávafokon is. Dr. Piszér István nyugdíjba menő körorvos helyén már februártól dolgozik kollégája, és három falu ellátását végzi. Mint már az elmúlt évben foglalkoztunk az esettel, Drávafok, Bogdása és Markóc összesen 920 betegének kártyáit őrzik a rendelőben (az orvoscsere kapcsán a kártyaszám némileg módosulhatott, hiszen ilyenkor mindig akad, aki átpártol máshoz), s két és félmillió forintért cserélt gazdát a körzet: ennyit fizetett évente Piszér doktornak az egészségbiztosító, s ekként megközelítőleg 3000 forintot ér Drávafokon egy „beteg”. Áprilistól Harkányban ugyancsak nyugdíjba készül dr. Hefner Ferenc, és a jelek szerint 1677 kártyát ad majd át utódjának, akivel előzetesen megegyezett. Abban is, hogy a praxis áráról nem beszélnek. A hírek szerint azonban ők is igazodtak a kamara elvi állásfoglalásához - ezt Hefner doktor megerősítette -, ekként közel 5 millió forint körül lehet a tét. A megegyezésekhez azonban szükség van arra, hogy az orvosi kamara és a helyi önkormányzat is rábólintson. Az önkormányzatok Harkányban és Drávafokon is pályázatot írtak ki az állás betöltésére, s a távozó családorvossal közösen „döntöttek” az utódlásról, ami a döntéskor egyébként még nem biztos. Ugyanis azzal válik az ügy véglegessé, ha az új orvos távozó kollégájának kifizeti a teljes vételárat. Ekként még senki sem tudja, hogy mi történik akkor, ha a távozó helyére „hitelben” ül be a kollégája, s később nem fizet, mert nem akar fizetni, vagy mert nem tud annyit előteremteni. Ugyanis a praxisvételhez néhány bank már ad hitelt ötéves futamra, ám meglehetősen magas a kamat. (Háttér: mvw.dunantulinaplo.hu) KOZMA FERENC „Elszáradó” vízügyi pénzek - lejár a határidő Baranyai körkép Megállhat vagy elfolyhat a víz - határidőcsúszás miatt. A „vice” - Vízügyi Cél- előirányzat - olyan pályázati lehetőség, amely támogatási forrást jelent vizes beruházásokhoz. Ám a kiírást tartalmazó közlöny késik. Pedig a pályázatok beadásának határideje a héten lejár. Helyben minden érintettnek megpróbálnak segíteni. Települések, vízgazdálkodási szervezetek tucatjai gondolnak néha borzongva azokra a kötelezettségeikre, amelyek például a belvíz- és vízkárok megelőzése, elhárítása érdekében hárulnak rájuk. Különösen az önkormányzatok e célra szánt anyagi lehetőségei szűkösek, miközben a probléma megoldása alapkötelezettségeik közé tartozik. A súlyos gondok oldásához nyújt segítséget a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által az ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel és vízrendezéssel ösz- szefüggően kiírt pályázat: e feladatkörök megoldását szolgáló beruházásokhoz lehet támogatást kérni a vízügyi célelőirányzatból. A szakemberek azonban a szoros határidőre hívják fel a figyelmet, mégpedig annak tükrében, hogy bár a pályázati felhívás az interneten elérhető, de hivatalos közlönyben még nem jelent meg. A késedelem feltűnő, mert a támogatások iránti kérelem benyújtásának határideje február 16. A határidőről való lekéséssel beruházási lehetőség vész el, ebből eredően előfordulhat az is, hogy a vízügyi célelőirányzat kasszájában felhasználatlanul aszalódik a pénz egy része. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igyekszik segíteni az érintetteken. A pályázati díj igazolt befizetése után az igazgatóságon át lehet venni az adatlapokat, s adnak az önkormányzatoknak, vízgazdálkodási szervezeteknek részletes felvilágosítást. A pályamunkákat is itt rangsorolják majd, egyeztetve a Területi Vízgazdálkodási Társulással. M. A. Pozitív drogtendenciák Baranyai körkép A megyei drogcentrumban a közelmúltban készült el a tavalyi zárás. A statisztikák szerint csökkent a hozzájuk fordulók száma. Míg 1998-ban 544-en fordultak segítségért a központhoz, 2000- ben csak 408, a nevét is vállaló drogos kereste fel őket. Ezen belül három éve 291 új jelentkezőjük volt, míg tavaly 194. A szerves oldószerek használói adták öt-hat éve a kezeltek nyolcvan százalékát. Ehhez képest 1998- ban 31, az elmúlt évben pedig csak 11 fő jelentkezett ilyen gondokkal az intézménynél. Az igazán pozitív fordulat valójában nem a statisztikákban rejlik.- A heroin az, aminek a megjelenése jelentősen átrajzolja a drogtérképet - vélekedett dr. Személyácz János (képünkön), a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője. - Míg az ópiát használók száma nőtt az országban, a megyére és Pécsre ez alig jellemző. A három évvel ezelőtt virágkorát élő amphetaminnak akkor sokan a rabjává váltak, közülük is többen vénásan adták be maguknak a szert. A „gyorsítók” használata miatt tavaly jóval kevesebben kerültek az ambulanciára, jellemzően inkább a zenés-táncos szórakozóhelyeken tűnt fel. A Nyugat-Európában nagy keresletnek örvendő hallucinogén szerek megyénkben alig okoznak problémát, kiváltképp függőséget. Ezek közül napjainkban igen divatos az úgynevezett korong. A köztudatban ez meszkalin tartalmú hangulatjavítóként szerepel, amelynek hatóanyagát egy ritka kaktuszból nyerik. Szemelyácz János szerint annyi növény, amennyi korongot eladnak a világon nincs, az eddig megvizsgáltak kizárólag LSD-t tartalmaztak. Lehet, hogy az első, Franciaországból érkező adagokban még valóban volt meszkalin, a most kaphatók valójában új köntösbe csomagolt bélyegek. Szemelyácz János vezeti a két éve működő Drogellenes Munkacsoportot. Munkájuk nagyban hozzájárult a kábítószer-használat visszaszorításához, főleg az országos támogatást nélkülöző helyi stratégiák kidolgozásában és az iskolai megelőzésben jeleskednek. 8. B. Foglalkoztatás: civil a pályán Baranyai körkép Hányán vannak? Hogyan segíthet rajtuk a civil társadalom? A kérdés azokra a társadalmi csoportokra vonatkozik, amelyek a munkaerőpiacról is kiestek, de a rehabilitációjuk még nem reménytelen. Ebben a megye civil szervezetei egyre aktívabban segítenek. mokkái. A roma származásúak érdekében a kisebbségi önkormányzattal, az Etnikai Fórummal és az összes legitim roma szervezettel szigorú, szerződéses keretek közt kívánnak együttműködni. Speciális gond a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása; más módon kell segíteni a tartós munkanélkülieken. Kétszáz, ötven A munkaügyi központ főmunkatársa, Janovics László elmondta, hogy az „Újra dolgozom”-program néhány éve indult Kecskemétről brit mintára az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával, segítő hálózata - Pécs, Mohács, Komló, Siklós - is kiépült. Ma már több száz alapítvány, civil szervezet kínál képzést, szállást a munkanélküliek, elesettek számára, együttműködve a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal. A munkaügyi központnak március 1-jéig kell elkészítenie a pályázatokat a civil szervezetek számára, amely „szolgáltatások vásárlására” szól, és a tavalyi őszi törvénymódosítás értelmében a szállást, étkeztetést illetően is szigorúbb tárgyi, infrastrukturális feltételeket szab. A nyerteseknek 109 milliót tudnak majd szétosztani. A program foglalkoztatásra vár majd ajánlatokat - ennek ott van értelme, ahol munkalehetőséget tudnak teremteni. A munkaügyi központ differenciált módon segít - társadalmi rétegre, csoportra szabott progravalójában hányán vannak egzisztencia és esély nélkül, azt a szakemberek megbecsülni is ódzkodnak. Jórészük a civil szervezeteknél köt ki. A munkaügyi központ a képzéssel, foglalkoztatással járó feladatait nem is tudná ellátni egyedül. A „civilekkel” közös célok egyike az, hogy minden munkanélküli regisztráltassa magát, valamint hogy együttműködjön velük: enélkül nemcsak az állásszerzés lehetősége csökken, de a segélyektől, a bér- és képzési támogatástól, utazási kedvezménytől is elesik - mindez együttműködés Segítenek A Munka Pécs-Baranyáért Kht. a rászorulóknak a foglalkoztatásra ad lehetőséget. A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont számos program, egyebek közt szociálpolitikai koncepció kidolgozója; civil információt nyújt, adattárral, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatással és számos más módon áll az érdeklődők rendelkezésére. A Gyöngyház Egyesület a drogfüggő fiatalok megsegítésére szerveződött. Komlón a Leo Amici Alapítvány lát el hasonló feladatot. évesnél idősebb állástalan diplomást is felkerestek a munkaügyesek a közelmúltban: közülük harmincán vehetnek részt idegen nyelvi és számítástechnikai képzésen, hogy újra keresővé váljanak. A tavaly év végi 11,2 százalékos munkanélküliségi ráta 17926 regisztrált állástalant jelent, de hogy esetén jár. Sok állástalan marad ma is „rangrejtve”, mert kifizetődőbb, ha feketemunkával jut jövedelemhez. Több alapítvány vezetője szerint a regisztrálatlan és a nyilvántartásból kikerülő munkanélküliek legalább annyian vannak mint a regisztráltak, ha nem többen. b. r. Hírcsatorna ZALAEGERSZEGI segítség Fel- sőegerszegnek. A-zalaegerszegi városi önkormányzat pénzt juttatott el a baranyai Felsőeger- szegnek. A segítségnyújtás alapja annyi, hogy a két helység nevében szerepel az egerszeg szó. A földrajzi megnevezésükben ilyen névelemet viselő települések az utóbbi években kezdenek összefogni. (cs) KOMLÓI DILI. Az idén 10. alkalommal szervezi meg a megye középiskolás diákjai közötti vetélkedősorozatot a Diákönkormányzatok Komlói Egyesülete. Ezúttal hat iskola csapata jelentkezett a vetélkedőre, melynek első fordulója február 22-én lesz a komlói 501. számú Szakképző Iskolában. A szervezők azt kérik a csapatoktól, hogy hozzanak magukkal színes ceruzákat, papírlapokat, egy sálat, illetve készítsenek egy tréfás bevonulást, amit elő kell adniuk. (ni) BOZÓTTŰZ CSERTETŐN. A különösen enyhe időjárás kedvez a bozóttüzeknek, avartüzek- nek. A hét végén öt alkalommal riasztották Baranyában a tűzoltókat emiatt a megye több pontján. Pécsett és Szigetváron is nagy területen égett a gaz - tegnap kigyulladt egy szemetes pécsi udvar is -, Csertetőn pedig hat hektáron lángolt a bozót. _________________________________________(A) Műtétek és Minden valamirevaló sebész a maga szakterületén azért harcol- küzd, hogy minél korszerűbb eszközökkel dolgozhasson, a legújabb fejlesztéseket, műtéttechnikai megoldásokat kövesse. A szakma úgynevezett „nagyműtétjei” azonban nem olcsók. Milliókban lehet számolni. a pénzhiány Pécs-Budapest Talán még emlékszünk arra, amikor dr. Papp Lajos szívsebész professzor azért kezdett éhségsztrájkba, mert a tárca a szükségesnél kevesebb szívműtét pénzügyi feltételeit biztosította. Ám a kérdés nemcsak a szívsebészetben, hanem a többi műtétszakmában is felmerül; ha szűkösek a keretek, kicsi a kontingens, ki legyen az a kedvezményezett, aki műtőbe kerül, másrészt milyen alapon zárunk ki mást? Kérdésünkre Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője elmondta, hogy az idén a tavalyinál 20 százalékkal több pénzből, pontosan 399 milliárd forintból gazdálkodhat a hazai egészségügy. Ebből 7,8 milliár- dot különítettek el a sebész szakma számára különféle implantátumokra (szívbillentyűtől pacemakerig és csípőprotézistől hallásjavító mini-komputerig), s ehhez jön még a műtétek árainak finanszírozása. Pécsett a szívcentrum jó évet zárhat, hiszen mint azt dr. Papp Lajos elmondta, a kért műtéti számot megkapták, s ekként a tavalyi 803-mal szemben 950 úgynevezett nagyműtétet végezhetnek el, ami elegendőnek tűnik. A szervátültetések esetében az OEP főosztályvezetője elismerte, hogy szűkösen telik tüdő-, szív- és máj-transzplantációra, ám korlátlan számú veseátültetésre van esély, csak legyen elegendő donor. Utóbbiról hasonlóan vélekedett dr. Kalmár Nagy Károly, a pécsi I. számú sebészeti klinika transzplantációs osztályának vezetője is, ám hozzátette, hogy a hajnyálmirigy-átülte- tések lehetősége is korlátozott, másrészt bár két vidéki klinika is felkészült rá, mégsem döntöttek a minisztériumban még arról, hogy hol végezhetik majd az első hazai „tüdőátültetést”, Pécsett-e avagy Szegeden. A baleseti sebészetek finanszírozása csapnivaló, már amennyiben dr. Nyárádi József professzor szerint a klinika havonta 4 milliós veszteséget termel. Nem fizeti meg az OEP az állandó készenlétet, illetve bizonyos esetekben az életmentéshez szükséges gyógyszerköltséget sem. Dr. Kollár Lajos érsebészprofesszor szerint az orvosi szakmai kollégiumok döntései alapján kap egy-egy klinika lehetőséget arra, hogy a különleges műtétekből repertoárjába többet-ke- vesebbet beiktasson. Ám a központi pénzhiány inkább kevesebbre futja, ekként az érsebész sem tehet mást a beültetésre megadott drága technika szűkössége miatt, minthogy a betegérkezések sorrendjében éli fel a műtéti lehetőségeket. A pécsi fül-orr- gége klinikán tavaly egyetlen hallásjavító műtétet végeztek az úgynevezett cochleáris implantátum segítségével, az idén 5 ilyen implantátumra futja majd. A klinika professzora, dr. Pytel József szerint ez már eredmény, hiszen a parányi komputer rendkívül drága, s akkor is érdemes e műtéteket elvégezni, ha az egészségbiztosító csupán e parányi berendezést, a technikát tudja fizeti, a több órás műtétet nem. KOZMA FERENC * k 1 >