Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-12 / 42. szám

2001. Február 12-, hétfő BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Mennyit ér egy beteg? Úgy tűnik, hogy 3000-5000 forintot ér egy potenciális beteg a szabadpiacon. Ugyanis elkelt már Baranyában egy or­vos-praxis, s rövidesen elkél egy másik is. Drávafokon már dolgozik az új csa­ládorvos, Harkányban pedig a nyugdíj előtti sétáló idejét töltő doktort „helyet­tesíti” átmenetileg a reménybeli utód. Pécs-Drávafok-Harkány Az idén január elsejétől lehet orvosi praxist adni és venni. Tavaly a praxistörvény értel­mében csak vis maior esetén (elhalálozás) volt mód a praxisműködtetés eladására, s az özvegyek összesen 17 esetben éltek e joggal, ám szinte minden esetben titokban maradt, hogy mit is ért a piacon egy-egy kártya, mennyiért jutott a praxishoz az új doktor. Orvosok és körzetek Magyarországon a háziorvosi körzetek száma 6388, egy ré­szük (1533) kimondottan gyermekorvosi, a többi felnőtteket, illetve gyermekeket is ellátó. Baranyában 450 háziorvosi kör­zet van - Pécsett 85 felnőtt és 35 gyermekkörzet. A szakma szerint az orvos-praxisok eladása az elkövetkező években minden bizonnyal felgyorsul, hiszen a háziorvosok nagy része idős, előrehaladott életkorban van. Magyarorszá­gon minden hatodik háziorvos 60 éven felüli. Pedig az ármeghatározás technikája, módja fontos volna a szakma számára is, hi­szen nem árt tudni, hogy milyen zsinórmér­tékhez kéne alkalmazkodni. Bizonyos mér­tékig nemcsak szabadpiaci kérdés, hanem etikai szempontból sem mindegy az árkal­kuláció. Hiszen ha túl sokat kér a távozó or­vos és ezért nem lesz utód, ellehetetleníthe­ti az önkormányzatot (az önkormányzatoké a betegellátási kötelezettség), ha túl keveset, a szakma őrről meg rá. Dr. Mészáros Kál­mán, a Baranya Megyei Orvosi Kamara iro­davezetője a drávafoki praxiseladás kapcsán megjósolta, hogy nem könnyű menet az árszabás, s bíz­vást előfordulhat, hogy törvényi módosításra lesz szükség. Minden­esetre az orvoskamarák ajánlata az, hogy a praxis ára igazodjék az egyéves bevételhez. Jelesül, ha az egészségbiztosítási pénztár mond- juk 3,8 millió forintot fizet évente a kártyák és az orvosi ténykedés után, akkor 3,8 millió legyen a pra­xis ára is. Nos, ehhez tartották magukat Drávafokon is. Dr. Piszér István nyugdíjba menő köror­vos helyén már február­tól dolgozik kollégája, és három falu ellátását végzi. Mint már az el­múlt évben foglalkoz­tunk az esettel, Drávafok, Bogdása és Mar­kóc összesen 920 betegének kártyáit őrzik a rendelőben (az orvoscsere kapcsán a kár­tyaszám némileg módosulhatott, hiszen ilyenkor mindig akad, aki átpártol máshoz), s két és félmillió forintért cserélt gazdát a körzet: ennyit fizetett évente Piszér doktor­nak az egészségbiztosító, s ekként megkö­zelítőleg 3000 forintot ér Drávafokon egy „beteg”. Áprilistól Harkányban ugyancsak nyugdíjba készül dr. Hefner Ferenc, és a je­lek szerint 1677 kártyát ad majd át utódjá­nak, akivel előzetesen megegye­zett. Abban is, hogy a praxis árá­ról nem beszélnek. A hírek szerint azonban ők is igazodtak a kamara elvi állásfoglalásához - ezt Hefner doktor megerősítette -, ekként kö­zel 5 millió forint körül lehet a tét. A megegyezésekhez azonban szükség van arra, hogy az orvosi kamara és a helyi önkormányzat is rábólintson. Az önkormányzatok Har­kányban és Drávafokon is pályázatot írtak ki az állás betöltésére, s a távozó családorvos­sal közösen „döntöttek” az utódlásról, ami a döntéskor egyébként még nem biztos. Ugyanis azzal válik az ügy véglegessé, ha az új orvos távozó kollégájának kifizeti a teljes vételárat. Ekként még senki sem tudja, hogy mi történik akkor, ha a távozó helyére „hitel­ben” ül be a kollégája, s később nem fizet, mert nem akar fizetni, vagy mert nem tud annyit előteremteni. Ugyanis a praxisvétel­hez néhány bank már ad hitelt ötéves fu­tamra, ám meglehetősen magas a kamat. (Háttér: mvw.dunantulinaplo.hu) KOZMA FERENC „Elszáradó” vízügyi pénzek - lejár a határidő Baranyai körkép Megállhat vagy elfolyhat a víz - határidőcsúszás mi­att. A „vice” - Vízügyi Cél- előirányzat - olyan pályá­zati lehetőség, amely támo­gatási forrást jelent vizes beruházásokhoz. Ám a ki­írást tartalmazó közlöny késik. Pedig a pályázatok beadásának határideje a héten lejár. Helyben min­den érintettnek megpróbál­nak segíteni. Települések, vízgazdálkodási szervezetek tucatjai gondolnak néha borzongva azokra a köte­lezettségeikre, amelyek például a belvíz- és vízkárok megelőzé­se, elhárítása érdekében hárul­nak rájuk. Különösen az önkormányzatok e célra szánt anyagi lehetőségei szűkösek, miközben a problé­ma megoldása alapkötelezettsé­geik közé tartozik. A súlyos gondok oldásához nyújt segítséget a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által az ivóvízellátással, szennyvízelve­zetéssel és vízrendezéssel ösz- szefüggően kiírt pályázat: e fel­adatkörök megoldását szolgáló beruházásokhoz lehet támoga­tást kérni a vízügyi célelőirány­zatból. A szakemberek azonban a szoros határidőre hívják fel a fi­gyelmet, mégpedig annak tükré­ben, hogy bár a pályázati felhí­vás az interneten elérhető, de hivatalos közlönyben még nem jelent meg. A késedelem feltű­nő, mert a támogatások iránti kérelem benyújtásának határ­ideje február 16. A határidőről való lekéséssel beruházási lehe­tőség vész el, ebből eredően elő­fordulhat az is, hogy a vízügyi célelőirányzat kasszájában fel­használatlanul aszalódik a pénz egy része. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igyekszik segíteni az érintetteken. A pályázati díj igazolt befize­tése után az igazgatóságon át le­het venni az adatlapokat, s ad­nak az önkormányzatoknak, vízgazdálkodási szervezeteknek részletes felvilágosítást. A pályamunkákat is itt rang­sorolják majd, egyeztetve a Te­rületi Vízgazdálkodási Társulás­sal. M. A. Pozitív drogtendenciák Baranyai körkép A megyei drogcentrumban a közelmúltban készült el a tavalyi zárás. A statisztikák szerint csökkent a hozzá­juk fordulók száma. Míg 1998-ban 544-en fordultak segítségért a központhoz, 2000- ben csak 408, a nevét is vállaló drogos kereste fel őket. Ezen be­lül három éve 291 új jelentkező­jük volt, míg tavaly 194. A szer­ves oldószerek használói adták öt-hat éve a kezeltek nyolcvan százalékát. Ehhez képest 1998- ban 31, az elmúlt évben pedig csak 11 fő jelentkezett ilyen gondokkal az intézménynél. Az igazán pozitív fordulat valójá­ban nem a statisztikákban rej­lik.- A heroin az, aminek a meg­jelenése jelentősen átrajzolja a drogtérképet - vélekedett dr. Személyácz János (képünkön), a Baranya Megyei Drogambu­lancia vezetője. - Míg az ópiát használók száma nőtt az or­szágban, a megyére és Pécsre ez alig jellemző. A három évvel ezelőtt virág­korát élő amphetaminnak akkor sokan a rabjává váltak, közülük is többen vénásan adták be ma­guknak a szert. A „gyorsítók” használata miatt tavaly jóval ke­vesebben kerültek az ambulan­ciára, jellemzően inkább a ze­nés-táncos szórakozóhelyeken tűnt fel. A Nyugat-Európában nagy keresletnek örvendő hallucino­gén szerek megyénkben alig okoznak problémát, kiváltképp függőséget. Ezek közül napja­inkban igen divatos az úgyne­vezett korong. A köztudatban ez meszkalin tartalmú hangu­latjavítóként szerepel, amely­nek hatóanyagát egy ritka kak­tuszból nyerik. Szemelyácz Já­nos szerint an­nyi növény, amennyi ko­rongot elad­nak a világon nincs, az ed­dig megvizs­gáltak kizáró­lag LSD-t tar­talmaztak. Le­het, hogy az első, Franciaor­szágból érkező adagokban még valóban volt meszkalin, a most kaphatók valójában új köntös­be csomagolt bélyegek. Szemelyácz János vezeti a két éve működő Drogellenes Mun­kacsoportot. Munkájuk nagyban hozzájárult a kábítószer-haszná­lat visszaszorításához, főleg az országos támogatást nélkülöző helyi stratégiák kidolgozásában és az iskolai megelőzésben jeles­kednek. 8. B. Foglalkoztatás: civil a pályán Baranyai körkép Hányán vannak? Hogyan segíthet rajtuk a civil társadalom? A kérdés azokra a társadalmi csoportokra vonatkozik, ame­lyek a munkaerőpiacról is kiestek, de a rehabilitációjuk még nem reménytelen. Ebben a megye civil szervezetei egy­re aktívabban segítenek. mokkái. A roma származásúak ér­dekében a kisebbségi önkormány­zattal, az Etnikai Fórummal és az összes legitim roma szervezettel szigorú, szerződéses keretek közt kívánnak együttműködni. Speciá­lis gond a megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatása; más módon kell segíteni a tartós mun­kanélkülieken. Kétszáz, ötven A munkaügyi központ főmunka­társa, Janovics László elmondta, hogy az „Újra dolgozom”-program néhány éve indult Kecskemétről brit mintára az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány támogatá­sával, segítő hálózata - Pécs, Mo­hács, Komló, Siklós - is kiépült. Ma már több száz alapítvány, civil szervezet kínál képzést, szállást a munkanélküliek, elesettek számá­ra, együttműködve a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központtal. A munkaügyi központnak már­cius 1-jéig kell elkészítenie a pályá­zatokat a civil szervezetek számá­ra, amely „szolgáltatások vásárlá­sára” szól, és a tavalyi őszi tör­vénymódosítás értelmében a szál­lást, étkeztetést illetően is szigo­rúbb tárgyi, infrastrukturális felté­teleket szab. A nyerteseknek 109 milliót tud­nak majd szétosztani. A program foglalkoztatásra vár majd ajánlato­kat - ennek ott van értelme, ahol munkalehetőséget tudnak terem­teni. A munkaügyi központ differen­ciált módon segít - társadalmi ré­tegre, csoportra szabott progra­valójában hányán vannak egzisz­tencia és esély nélkül, azt a szak­emberek megbecsülni is ódzkod­nak. Jórészük a civil szervezetek­nél köt ki. A munkaügyi központ a képzéssel, foglalkoztatással járó feladatait nem is tudná ellátni egyedül. A „civilekkel” közös cé­lok egyike az, hogy minden mun­kanélküli regisztráltassa magát, valamint hogy együttműködjön velük: enélkül nemcsak az állás­szerzés lehetősége csökken, de a segélyektől, a bér- és képzési támo­gatástól, utazási kedvezménytől is elesik - mindez együttműködés Segítenek A Munka Pécs-Baranyáért Kht. a rászorulóknak a foglalkozta­tásra ad lehetőséget. A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont számos program, egyebek közt szociálpolitikai koncepció kidolgozója; civil infor­mációt nyújt, adattárral, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatással és számos más módon áll az érdeklődők rendelkezésére. A Gyöngyház Egyesület a drogfüggő fiatalok megsegítésére szerveződött. Komlón a Leo Amici Alapítvány lát el hasonló fel­adatot. évesnél idősebb állástalan diplo­mást is felkerestek a munkaügye­sek a közelmúltban: közülük har­mincán vehetnek részt idegen nyelvi és számítástechnikai képzé­sen, hogy újra keresővé váljanak. A tavaly év végi 11,2 százalékos munkanélküliségi ráta 17926 re­gisztrált állástalant jelent, de hogy esetén jár. Sok állástalan marad ma is „rangrejtve”, mert kifizető­dőbb, ha feketemunkával jut jö­vedelemhez. Több alapítvány ve­zetője szerint a regisztrálatlan és a nyilvántartásból kikerülő mun­kanélküliek legalább annyian vannak mint a regisztráltak, ha nem többen. b. r. Hírcsatorna ZALAEGERSZEGI segítség Fel- sőegerszegnek. A-zalaegerszegi városi önkormányzat pénzt jut­tatott el a baranyai Felsőeger- szegnek. A segítségnyújtás alap­ja annyi, hogy a két helység ne­vében szerepel az egerszeg szó. A földrajzi megnevezésükben ilyen névelemet viselő települé­sek az utóbbi években kezdenek összefogni. (cs) KOMLÓI DILI. Az idén 10. alka­lommal szervezi meg a megye középiskolás diákjai közötti ve­télkedősorozatot a Diákönkor­mányzatok Komlói Egyesülete. Ezúttal hat iskola csapata jelent­kezett a vetélkedőre, melynek el­ső fordulója február 22-én lesz a komlói 501. számú Szakképző Iskolában. A szervezők azt kérik a csapatoktól, hogy hozzanak magukkal színes ceruzákat, pa­pírlapokat, egy sálat, illetve ké­szítsenek egy tréfás bevonulást, amit elő kell adniuk. (ni) BOZÓTTŰZ CSERTETŐN. A különösen enyhe időjárás ked­vez a bozóttüzeknek, avartüzek- nek. A hét végén öt alkalommal riasztották Baranyában a tűzoltó­kat emiatt a megye több pontján. Pécsett és Szigetváron is nagy te­rületen égett a gaz - tegnap ki­gyulladt egy szemetes pécsi ud­var is -, Csertetőn pedig hat hektáron lángolt a bozót. _________________________________________(A) Műtétek és Minden valamirevaló sebész a maga szakterületén azért harcol- küzd, hogy minél korszerűbb eszközökkel dolgozhasson, a leg­újabb fejlesztéseket, műtéttechnikai megoldásokat kövesse. A szakma úgynevezett „nagyműtétjei” azonban nem olcsók. Milli­ókban lehet számolni. a pénzhiány Pécs-Budapest Talán még emlékszünk arra, amikor dr. Papp Lajos szívsebész professzor azért kezdett éhségsztrájkba, mert a tárca a szükségesnél kevesebb szív­műtét pénzügyi feltételeit biztosítot­ta. Ám a kérdés nemcsak a szívsebé­szetben, hanem a többi műtétszak­mában is felmerül; ha szűkösek a ke­retek, kicsi a kontingens, ki legyen az a kedvezményezett, aki műtőbe kerül, másrészt milyen alapon zá­runk ki mást? Kérdésünkre Kiss Zsolt, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője elmondta, hogy az idén a tavalyinál 20 száza­lékkal több pénzből, pontosan 399 milliárd forintból gazdálkodhat a ha­zai egészségügy. Ebből 7,8 milliár- dot különítettek el a sebész szakma számára különféle implantátumokra (szívbillentyűtől pacemakerig és csí­pőprotézistől hallásjavító mini-kom­puterig), s ehhez jön még a műtétek árainak finanszírozása. Pécsett a szívcentrum jó évet zár­hat, hiszen mint azt dr. Papp Lajos elmondta, a kért műtéti számot meg­kapták, s ekként a tavalyi 803-mal szemben 950 úgynevezett nagymű­tétet végezhetnek el, ami elegendő­nek tűnik. A szervátültetések eseté­ben az OEP főosztályvezetője elis­merte, hogy szűkösen telik tüdő-, szív- és máj-transzplantációra, ám korlátlan számú veseátültetésre van esély, csak legyen elegendő donor. Utóbbiról hasonlóan vélekedett dr. Kalmár Nagy Károly, a pécsi I. szá­mú sebészeti klinika transzplantáci­ós osztályának vezetője is, ám hoz­zátette, hogy a hajnyálmirigy-átülte- tések lehetősége is korlátozott, más­részt bár két vidéki klinika is felké­szült rá, mégsem döntöttek a mi­nisztériumban még arról, hogy hol végezhetik majd az első hazai „tüdő­átültetést”, Pécsett-e avagy Szege­den. A baleseti sebészetek finanszíro­zása csapnivaló, már amennyiben dr. Nyárádi József professzor szerint a klinika havonta 4 milliós vesztesé­get termel. Nem fizeti meg az OEP az állandó készenlétet, illetve bizonyos esetekben az életmentéshez szüksé­ges gyógyszerköltséget sem. Dr. Kol­lár Lajos érsebészprofesszor szerint az orvosi szakmai kollégiumok dön­tései alapján kap egy-egy klinika le­hetőséget arra, hogy a különleges műtétekből repertoárjába többet-ke- vesebbet beiktasson. Ám a központi pénzhiány inkább kevesebbre futja, ekként az érsebész sem tehet mást a beültetésre megadott drága technika szűkössége miatt, minthogy a beteg­érkezések sorrendjében éli fel a mű­téti lehetőségeket. A pécsi fül-orr- gége klinikán tavaly egyetlen hallás­javító műtétet végeztek az úgyneve­zett cochleáris implantátum segítsé­gével, az idén 5 ilyen implantátumra futja majd. A klinika professzora, dr. Pytel József szerint ez már ered­mény, hiszen a parányi komputer rendkívül drága, s akkor is érdemes e műtéteket elvégezni, ha az egész­ségbiztosító csupán e parányi be­rendezést, a technikát tudja fizeti, a több órás műtétet nem. KOZMA FERENC * k 1 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom